﻿-hULí	i . ; T- UL.-f.-rtf 4~&-f H--^r i fc-I n * ^ r=Tt _i I ’ Ti
lygytv-^)
Magyar Nemzet
Ara: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD 1991. április 30., LIV. évfolyam 100. szám

Rólunk is
Ügy írunk és olvasunk a volt NDK-ról, az ottani drámai, illetve dramatizált eseményékről, mintha mindez nagyon távol, a világ másik végén lenne, mintha egy dél-amerikai járványról vagy kaliforniai földrengésről lenne szó. Valójában a német válságra is ráillik a rádióban vissza-visszatérő mondat: „Rólunk van azó!” Bár hozzá kell fűzni két szót: „közvetve”, és azt, hogy „is”.
Egy évvel ezelőtt mé£ irigykedve tekintettünk a Németországhoz visszatért tartományokra: könnyű nekik, mellettük van Nyugat-Németország, ott él és erős a középosztály, dolgozik a tőke, egy nyelvet beszélnek. Ha valahol, hát ott simább és gyorsabb lesz az át$ menet a tervgazdálkodásból a piac világába, mint a többi volt szocialista országban. De egyelőre csalódás minden irányban.
Nem állíthatja egyik „volt” se, hogy lekörözte az NDK-t, de az ottani siker is késik, mi több váratlan izgalmak borzolják a kedélyeket: munkanélküliek vonulnak ugyanazokra az utcákra, amelyeken tavaly az egyesülést és a kancellárt ünnepelték. Most tojással dobálták meg. Mit számít, hogy az utca soha nem ismer árnyalatokat: tavaly sem méricskélte a következményeket, az idén sem igazságos.
De akár az Elba vidékére, akár Kelet-Európára tekintünk, nem kell gyászkeretes értesítéseket kiküldeni. A német gazdaság „megmenthető”. Ha van a világon ipari és pénzvilág, amely állja a megpróbáltatásokat, úgy ez az. Az illúziók azonban józan számításokkal vál-tandók fel. A németországi eseményeknek van néhány tanulsága, amelyet a „rólunk (is) van szó” jegyében érdemes összegezni.
Az egyik következtetés így hangzik: a dolgok nem mennek olyan gyorsan, mint azt retnénk. A varázsló nem veszi elő pálcáját, e tekintetben nincs se varázsló, se pálca. A varázslót tojással dobálták, a pálcát rajta suhogtatják. A beruházók — hogy tovább lépjünk a töprengés útján — nem törik kezüket-lábukat, hogy pénzt töltsenek az üres kasszákba. A hazafias lelkesedés, illetve barátkozás és a dicséretözön ott megáll, ahol az érdekek kezdődnek.
Négy évtizedes más rendszert nem könnyű felszámolni, mélyebben átszőtte a társadalmat, mint gondoltuk. Űj pártok, új törvények nem söpörték el egyszeriben a régi szokásokat, hagyományos közérzetet, amelyet az táplált, hogy szájkosárral ugyan, de megvolt a mindennapi. Végül — nem valószínű, hogy bármely politikus ki merne ezzel állni a pódiumra — azoknak is kellene némi felelősséget vállalniuk a nehézségekért, akik az utcára mentek, ünnepeltek, választottak döntöttek a népszuverenitás nevében. Elvégre — változatokat tártak eléjük.
Igaz, lehet az ügyeket jól vezérelni és hibásan. Kormányokat, vezetőket lehet (olykor kell is) leváltani. De a szellem már kinn van a palackból, a volt NDK-ban, és egész Kelet-Euró-pában olyan keserves folyamat megy végbe, amelyért fizetni kell. Igaz, nem mindegy, hogy meddig és mennyit.
Tatár Imre
A. köztársasági alku
Jelcin a knznyecki területen próbálja lecsendesíteni a bányászokat
M*rága azonos nézetet vall Rudapesttel a biztonsági kérdésekben)
A külpolitikai helyzet
EGY TITKOS DOKUMENTUMOT IS ALÁÍRTAK a közös nyilatkozaton kívül Mihail Gorbacsov szovjet elnök és kilenc szovjet köztársaság vezetői a múlt héten a Moszkva melletti Novo-Ogarjevóban tartott találkozójukon. A Kommerszant című szovjet gazdasági hetilap szerint ebben a dokumentumban a központi hatalom a nyilvánosságra hozott okmányban foglaltaknál jóval messzebbmenő engedményeket tett a köztársaságoknak. Mihail Gorbacsov a Kommerszant szerint e titkos nyilatkozatban minden korábbinál erőteljesebben ismerte el a köztársaságok szuverenitását, garantálva, hogy a központi hatalom nem avatkozik be belügyeikbe.
A szövetségi szerződés aláírását, amelyet eredetileg május—júniusra terveztek, most júliusra — vagyis a júniusi oroszországi elnökválasztás utánra — halasztották. Ha Moszkva visszautasítja a szerződés aláírását, a köztársaságoknak jogukban áll egymás között szerződést kötni, és új kormányszerveket alapítani. A hetilap értesülése szerint az okmány úgy rendelkezik, hogy a szövetségi szerződés megkötése és az új alkotmány elfogadása után a köztársaságokban elnök- és parlamenti választásokat tartanak. A szövetségi szerződést aláíró köztársaságok számára egyéb jogokat is biztosítanak, például az önálló külkereskedelemhez és a szabad devizagazdálkodáshoz való jogot. A központ és a köztársaságok között vagyonmegosztás történik. Az aláíró köztársaságok mindegyike saját maga dolgozza ki a piacgazdálkodásba való átmenet programját, a központ pedig csupán egyeztető szerepet játszik, a közös gazdasági térségen belül, és a számára megszabott határok között — írta a Kommerszant. A lap értesülése szerint a szövetségi szerződés aláírását megtagadó köztársaságok külföldi államoknak tekintendők.
LELKES FOGADTATÁSRA TALÁLT az Európai Közösség külügyminisztereinek luxembourgi tanácskozásán Douglas Hurd brit külügyminiszter azon javaslata, hogy állítsanak fel ENSZ-rendfenn-tartó erőket az Irakba visszatelepülő kurd menekültek biztonságának szavatolására. A külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a Szad-dám Húszéin iraki elnök, és a kurd vezetők között létrejött megállapodás nem elegendő a kurd menekültek száezreinek meggyőzéséhez, hogy térjenek vissza Irakba. Hurd szerint az általa javasolt ENSZ-erők fegyveres, de kifejezetten rendfenntartó és nem katonai alakulatok lennének. A brit külügyminiszter szerint a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban el kell juttatni a szóban forgó rend-fenntartó erőket a menekülttáborokba, hogy erősítsék a kurdok biztonságát.
Eközben amerikai katonai szállító repülőgépek megkezdték a szövetségesek által megszállt dél-iraki területre menekült irakiak átszállítását a Szaúd-Arábiában felállított ideiglenes menekülttáborokba. A megszállt övezetben jelenleg mintegy tízezer iraki tartózkodik, többségük a dél-iraki síita felkelés leverése után menekült oda. Amerikai részről azt hangoztatták, hogy a dél-iraki menekülteket ily módon akarják biztonsága helyezni Szaddám Húszéin bosszúja elől, és az akció az utolsó előkészítő lépés az amerikai csapatok visszavonásához Dél-Irakból.
A The Observer című brit lap arról írt, hogy Irak titkos utakon, az ellene elrendelt szankciókat megszegve fegyvereket csempész be az országba. Az iraki tájékoztatási minisztérium cáfolta a lap jelentését és azt az Irak ellen folyó propaganda részének minősítette, melynek célja a minisztérium szóvivője szerint új Irak-ellenes intézkedések előkészítése.
MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI TÉRSÉG biztonsági helyzete is napirendre kerül Richard Lugar amerikai szenátor magyarországi tárgyalásain. A szenátus külügyi bizottságának tagja a hét végén folytatott megbeszéléseket Budapesten, egyidőben Jurij Kvicinszkij szovjet külügyminiszter-helyettes tárgyalásaival. A magyar külügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint Richard Lugar és tárgyalópartnerei áttekintették a magyar—amerikai politikai és gazdasági .kapcsolatok alakulását, továbbá a régió országainak bekapcsolódását az európai átfogó biztonsági rendszerbe.
Az európai térség biztonságával kapcsolatos kérdések fontos helyet kaptak a magyar—olasz külügyi konzultációkon is. E tárgyalásokról beszámolva a szóvivő kiemelte, hogy Olaszország kedvezően értékeli a magyar kormánynak a nyugat-európai politikai és biztonságpolitikai szervezetek —, így az Európai Közösség, a Nyugat-európai Unió és a NATO — irányában folytatott politikáját. Az olasz—magyar konzultációk során a felek hangsúlyozták, a magyar, csehszlovák, jugoszláv, olasz és osztrák ötös keretben folyó Pentagonálé-együtt-működés jelentőségét, ugyanakkor egyetértettek abban is, hogy a Budapest, Prága és Varsó részvételével formálódó „visegrádi együttműködés” nem zavarja a Pentagonálé munkáját. Ellenkezőleg, a Pentagonaléhoz hasonlóan a visegrádi keret is az európai integrációs folyamatokhoz való csatlakozást szolgálja.	(P. L.)
„4 diplomáciában minden lehetséges**
A moszkvai külügyi szóvivő a magyar—szovjet tárgyalásokról Ravel osztja Budapest fenntartásait
Moszkvából jelenti az MTI: A szovjet külügyminisztérium szóvivője hétfőn hasznos munkalátogatásnak nevezte Julij Kvicinszkij külügyminiszter-helyettes hét végi budapesti tárgyalásait. Vitalij Csurkin nem értett egyet azzal az értékeléssel, mely szerint a magyar—szovjet alap-szerződésről folytatott megbeszélések semmiféle eredményt nem hoztak.
A külügyi szóvivő hétfő délutáni szokásos tájékoztatóján a Magyar Rádió tudósítójának kér^
hétfőn elfogadhatatlannak minősítette, hogy a Szovjetunióval megkötendő barátsági szerződésben olyan záradék szerepeljen, amely megakadályozná országának egy nyugati szövetséghez való csatlakozását.
Havel szerint a szovjetek olyan záradékot kívánnak megfogalmazni a szerződésben, amely megtiltaná a felek bármelyikének, hogy a másik ellen irányuló szövetség tagja legyen. „Egy ilyen záradék korlátozná mind szuverenitásunkat, mind pedig döntési jogunkat” — vélte a csehszlovák államfő szokásos sajtótájékoztatóján.
Csehszlovákia és a Szovjetunió — egyelőre csak szakértői szinten — olyan szerződés megköté-
sén munkálkodik, amely az elkövetkező 10—15 évre szabályozná egyebek között biztonságpolitikai, gazdasági és kulturális kapcsolataikat.
— Csehszlovákia nem azért utasítja el a záradékot, mert a NATO tagja kívánna lenni, hanem azért, mert a kifogásolt szövegrész megakadályozhatná abban,- hogy csatlakozzon az Európai Közösségekhez, amennyiben az EK biztonságpolitikai dimenziókat is ölt — hangsúlyozta Havel. Hozzátette: a záradék ellentétben állna a helsinki megállapodásokkal, amelyek minden résztvevőnek jogot biztosítanak arra, hogy tetszés szerint csatlakozzanak bármely szövetséghez.
Külügyi tájékoztató
Antall József Izraelbe látogat
Antall József május 13. és 15. között hivatalos látogatást tesz Izraelben Jichak Samír miniszter-elnök meghívására — jelentette be hétfőn a Külügyminisztérium szóvivője szokásos hétfői sajtó-konferenciáján.
Hermán János szóvivő a bejelentés kapcsán közölte azt is, hogy a látogatás előkészítésére április 23. és 20. között Magyarországon tárgyalt az izraeli külügyminisztérium főigazgatója. A megbeszélések során mind a magyar, mind az izraeli fél hangoztatta: kiemelt jelentőséget tulajdonít a látogatásnak, mivel Antall József sze-
mélyében első alkalommal utazik magyar kormányfő Izrael államba.
A miniszterelnöki látogatás alkalmával várhatóan több fontos megállapodást is aláírnak. A dokumentumok sorába tartozik a kettős adóztatást kizáró egyezmény és a műszaki-tudományos együttműködési megállapodás. Izraeli részről jelezték azt is, hogy a közeljövőben várható a már aláírt kereskedelmi megállapodás ratifikálása. A magyar remények szerint az ennek alapján felállítandó vegyes bizottság jelentősen
CSAK MOST ÉREZZÜK
újra, Tisztelt Szomszéd Államelnök Űr, hogy olyan ember ül Masaryk Tamás székében, aki a szellem és az erkölcs nevében kihívást mert intézni a nemzeti materializmushoz, és ha jó szándékú tár gatást kap, mint reméljük, a térség nemzeteitől, az országán belül élőktől, és a szomszédoktól egyaránt, velük együtt eljut a történelemformáló elvek ígéret Földjére. (Varga Károly: Levél az elnöknek — 7. oldal)
A LENGYELEKET FOKOZATOSAN OROSZOK VÁLTJÁK FEL
a piacon, legkurrensebb árujuk a katonazubbony, de csak málenkij van jelenleg, ami azt sejteti, hogy csak az alacsony szoldátokat szerelik le mostanság a Szojuzban. (Kertész Péter: Vásárfia — 8. oldal)
„AMŰÉRTO ÉS NAGYÉRDEMŰ KRAJCÁROS PUBLIKUM
szájtátva áll körül egy kis nemzetiszínű bódét, és bámul, mert, aki abban működik, a nagy drámahős, Paprika Jancsi ..(Május elseje, anno 1845 — 10. oldal)
hozzájárulhat a kétoldalú kereskedelmi forgalom fellendítéséhez.
Hermán János egy, .a magyar külügyeket érintő helyesbítéssel zárta sajtókonferenciáját. Közölte:	Meiszter Dávid helyettes
külügyi államtitkár vasárnap elhangzott tájékoztatásával szemben a készülő magyar—szovjet alapszerződés nem kormányközi, hanem államközi szerződés lesz; változatlan viszont, hogy a dokumentumot Antall József kormányfő írja alá.
Moszkvai tudósítónk telexjelentése
A Kommerszant Gorbacsov és a köztársaságok közötti titkos megállapodásról tud
désére érintette a magyar—szovjet tárgyalások témáját. Csurkin ugyanakkor nem részletezte a látogatás hasznosságának mibenlétét.
A kérdésre válaszolva nem zárta ki annak lehetőségét, hogy esetleg módosul a szovjet álláspont. Mint mondotta, a diplomáciában minden lehetséges, így az álláspontok közeledése és változása is.
Prágából jelenti a Reuter: Vác-Jav Havel csehszlovák államfő
Moszkva, április 29.
Egyre újabb elemzések és találgatások látnak napvilágot arról a múlt heti Moszkva-környéki találkozóról, amelyen Mihail Gorbacsov, valamint kilenc köztársasági vezetői egyeztetett lépéseket dolgoztak ki az országos válság stabilizálására. Az általában jól értesült Kommerszant most is nem hivatalos, ám tájékozott forrásra hivatkozva arról írt, hogy a napvilágot látott közös nyilatkozat mellett a „kilenc plusz egy” megbeszélések résztvevői egy bizalmas memorandumot is aláírtak. Ebben pedig részletekre menően elkülönítették volna a befolyási szférákat, valamint a kölcsönös kötelezettségvállalásokat a központ és a köztársaságok között.
A kilenc és fél órás megbeszélésről Borisz Jelcin úgy tájékoztatta az orosz parlamentet annak zárt ülésén, hogy a Gorbacsov által javasolt megállapodás tervezetét nyolcvan százalékban átdolgozták. Ám ő sem tagadta, hogy a találkozót a szovjet elnök kezdeményezte, aki Jelcin szerint „először beszélt emberi módon".
Ennek eredménye lenne a titkos memorandum, amely elismeri a politikai realitásokat:	vagyis
hogy a szövetségi köztársaságok szuverén államok, s így a valós hatalom de facto és de jure köz-társasági szinteken jelenik meg az új szövetségben. Az alapszerződés új variánsát ugyancsak köz-társasági szinten készítenék elő. Gorbacsov kötelezettséget vállalt, hogy nem avatkozik a tagállamok belügyeibe, és így elismerte volna azok törvényeinek elsődlegességét a saját területükön. Sőt a lapértesülés szerint még tovább ment: amennyiben a központ elzárkózna az így előkészített szövetségi szerződéstől — ami a Szojuz képviselői csoport erős ellenkezése alapján ítélve nemcsak fikció —, a köztársaságoknak joguk lenne azt önállóan megköt-
ni és létrehozni új központi hatalmi szerveiket.
A Kommerszant értékelése szerint amennyiben mindez beigazolódik, akkor alapvető változásokat hoz magával az egész rendszerben, a központi hatalom struktúrájában, az alkotmányban. „Gorbacsov több hónapos ingadozás és tévelygés után erőt érzett magában ahhoz, hogy átlépje a politikusok többsége számára leküzdhetetlen határt, a hatalom ésszerű megosztásának korlátáit.” S bár a legtöbb elemző felhívja a figyelmet annak veszélyeire, hogy a konzervatív biro-dalmárok az első sokk után magukhoz térnek és teljes súlyukat latba vetik ezzel az új szövetséggel szemben, de a „kilenc plusz egy” összefogása, ha tartósnak bizonyul, meghatározó hatalmi tényezőnek ígérkezik a szovjet belpolitikában.
A feltételes fogalmazás nemcsak azért indokolt, mert a titkos megállapodás meglétét egyelőre csupán találgatás övezi — mégha Jelcin váratlan pálfordulásá-nak valami hasonló magyarázata kell hogy legyen. De sokakban felidéződik, hogy a két vezető korábban is megkötötte már reményeket keltő kiegyezését, ám később hagyták magukat eltántorítani attól.
Igaz, a mostani alku nem négy-szemközt született, hanem nyolc befolyásos tanú van rá. Azonban már most hallatszanak csalódott hangok, méghozzá elsőnek az orosz demokraták részéről. A megegyezés alapjában meghiúsította a Demokratikus Oroszország múlt péntekre szervezett politikai akcióját, amely föderáció-szerte legalább egyórás munka-beszüntetésekkel kívánta nyomatékosítani a sztrájkoló bányászok követeléseit, Gorbacsov és a központi kormány távozását, a népi küldöttkongresszus feloszlatását. Miután megjelent a tízek közös nyilatkozata, érezhetően alábbhagyott a sztrájkkedv a donyecki és
kuznyecki szénmédencében. Jelcin hétfőn a kuznyecki területre utazott, ahol odaérkezése időpontjában még mindig negyven szénbányában állt a termelés. Három napra tervezett látogatása során meg kellene győznie a bányászokat a sztrájk beszüntetéséről, amire a tízek általa is aláírt közös nyilatkozata szólította fel a dolgozókat. A donyecki medence 122 szénkitermelő vállalata közül hétfőn már csak 17-ben volt részleges vagy teljes munkabeszüntetés, s a nap folyamán mindenhol vállalati nagygyűlést tartottak annak megvitatására, hogy felvegyék-e a munkát.
A Demokratikus Oroszország mozgalom radikális szárnya vasárnap befejeződött értekezletének tanúsága szerint — amelyen a mozgalomban részt vevő pártok képviselői voltak jelen — úgy értékeli a tízek megállapodását, hogy Jelcin engedményeket tett Gorbacsovnak. Az, hogy most lekerült a napirendről Gorbacsov lemondásának követelése, sok tekintetben dezorientálta a demokratikus mozgalmat, jelentette ki Jurij Afanaszjev, a radikális szárny egyik vezetője. A koordinációs tanács fórumán elhangzottak olyan célzások is, hogy Jelcinnek nehézségei támadhatnak orosz elnökválasztási kampányával. (Jelcin a mozgalom elnökjelöltje a június 12-i választásokra.)
Ugyanakkor Gorbacsov maga is érzékeli, hogy az adott pillanatban a demokratikus mozgalom egy része még megnyerhető ... „Sokan nem akarják belátni, hogy a különböző, magukat demokratáknak nevező erők sorában számos ember van, aki gondol a hazára, közös földünkre. Vannak természetesen szélsőségesek is .,. de sosem egyezem bele abba, hogy minden útkeresőt, a demokráciáért fellépőt a barikád másik oldalán levő ellenségekhez soroljak” — mondotta az SZKP KB plénumán elhangzott zárszavában.	Lambert Gábor

iraíSEsatffiiíSi