﻿Magyar Nemzet
Ára: 9,50 forint	ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	csütörtökímmáj us 2., LIV. évfolyam 101. szám
Jelcin nemi ünnepelt
Orosz fennhatóság alá vonják a szibériai bányákat
Göncs Árpád Svájcban tárgyal
I________A külpolitikai helyzet_______________|
LEMOND-E GORBACSOV VAGY SEM, az a Szovjetunió belügye, ám ami a múlt Jiéten történt, az biztató — így értékelte Bush elnök azt a tényt, hogyha szovjet állam ás az SZKP vezetője a legújabb belpolitikai válságban is a helyén maradt. Bush újságírók előtt hangoztatta: úgy döntött, hogy továbbra is szoros kapcsolatban marad Gor-bacsovval, hiszen ő a hivatalban levő vezető. Ám a múlt, heti fejlemények megnyugtatóak, hiszen alaptalannak bizonyult a széles körben elterjedt vélemény, hogy Gorbacsov bajban van, még a párton belül is. „A vele való érintkezés nem jelenti, hogy alkalmanként ne lennénk kapcsolatban a köztársasági vezetőkkel, köztük a baltiakkal is” —fűzte hozzá Bush. Eközben Borisz Jelcin látványos sikert ért el: szerdán tízezer novokuznyecki előtt aláírj azt a határozatot, amely a medence szénbányáinak oroszországi fennhatóság alá vonásáról szól. Ezzel elhárult az akadály, hogy a bányászok fölvegyék a munkát. Az oroszországi parlament elnöke, akinek a moszkvai központi ünnepségen Gorbacsov mellett kellett volna föllépnie, ahelyett Novokuz-nyeckbe utazott, és már a június 12-re meghirdetett köztársasági-elnöik-választásra készülve kijelentette: az okmány aláírása Oroszország és a bányászok közötti szolidaritást hivatott megpecsételni. Egyúttal megerősítette, hogy az oroszországi vezetés biztosítani fogja a szénbányászat teljes függetlenségét, amit a sztrájkolók követeltek. A jelcini politikát képviselő Rádió Rosszija viszont olyan hírt szellőztetett meg, miszerint az orosz vezető és Gorbacsov a novo-ogarjevói találkozójukon megegyeztek a közvetlen úton történő szovjet államfő-választásban. Ennek tervezett időpontja egyelőre nem ismeretes, de a rádió a hírt Jelcinnek Novókuznyeckben elhangzott kijelentéseire hivatkozva közölte. A múlt heti „lepaktálásról” egyébként Jelcin a szibériai kőrútján úgy nyilatkozott, hogy Gorbacsov lényegében engedett az oroszországi követeléseknek, és ezért írta alá a nyilatkozatot.
S2ETIIULLAS FENYEGETI Magyarország 1947 óta megalakult első polgári kormányát, írta a berlini Dér Morgen című liberális napilap, fölzárkózva a német sajtó más orgánumaihoz, amelyek mind többet foglalkoznak hazánkkal, s egyre kritikusabban sorolják az általuk érzett hiányosságokat. A berlini újság a koalíció válságát a kisgazda-párt követeléseire vezeti vissza, s megjegyzi: „Bár Antall miniszterel-elnök azt hitte, hogy a kártalanítási törvény elfogadásával túljutott a válságon, a koalíciós pártot fenyegető szakadás ismét veszélybe sodorta a kormány létét.” A lap tudósítója arra is utalt, hogy mind erősebben kerengenék a hírek: nagy titokban állítólag már zajlanak az előzetes tárgyalások a jelenleg legnagyobb tömegbefolyással rendelkező Fidesz vezetőivel arra az esetre, ha a Torgyán-szárny leválásával valóban bekövetkeznék a kormányzási válság. Aggályosán ír hazánkról a L’Humanité is. A Francia Kommunista Párt lapja úgy fogalmazott: Magyarország, amely valaha a szocialista tábor legvidámabb barakkja volt, mára katasztrofális helyzetbe került, s terjedelmes összeállítást szentel annak bizonyítására, hogy „megkezdődött a nagy kiábrándulás, mert a politikai változások nem hozták meg a remélt gazdasági fellendülést, sőt súlyos helyzetbe sodorták a lakosságot”. A cikk utalt a gyorsan növekvő munkanélküliségre és a hajléktalanok nagy számára. A gazdaság privatizálásának programja a L’Humanité szerint „az állami tulajdonú vállalatok nagyszabású kiárusítása, jóval valós áraik alatt”. A cikk szerint az Antall-kormány a személyi jövedelemadó megemelésével túlment még a Nemzetközi Valutaalap szigorú követelményein is, ugyanakkor a kisgazdák programját magáévá téve, visszajuttatja a gazdaságok földjét az egykori tulajdonosoknak, amivel a magyar gazdaság egyik legsikeresebb ágazatát teszi tönkre. A volt szocialista országokról szóló összeállítás mellé írt cikkében a francia lap úgy vélekedett, hogy „a sokkterápia kudarca a meggyorsított áttérés a kapitalizmusra. Vagyis a Nyugat-Európában ünnepelt receptek katasztrófát hoztak azokra az országokra, amelyek csaknem fél évszázadot éltek központosított rendszerben. A történelem nem állt meg hirtelenül 1990-ben — vélekedik a kommunista napilap —; ha a kaszárnyaszocializmus nem is tudta túlélni a demokrácia megjelenését, a kapitalizmus időnként új diktatúra, a pénz diktatúrájának út-jára lép.”._______ (Zs. E.)
Békemegállapodást kötöttek az angolai szembenállók
Hatalom,"
talanítás
Térségünk diktatúráiban a szellemi kiszolgáltatottsáp mindig a hatalmilag kisajátított politikai taktika és célszerűség álarcában jelent meg. A két ellentétes típusú társadalmi szerveződés azt a látszatot keltettette, mintha keleten létrejött volna egy „politikai”, nyugaton meg egy „gazdasági” társadalom. Valójában a politikát éppen úgy kisajátította az erőszakos hatalom, mint a gazdaságot, művészetet és tudományt. Nem véletlen, hogy Kelet-Euró-pában az átalakulás elsősorban ennek a hatalomkisajátította „álpolitikai formációnak” a megszüntetésével kezdődött, és a monisztikus hatalom összeomlása után a gazdaság, tudomány, művészet, de nem utolsósorban magának a politikának a depolitizálásával folytatódott.
Ezzel az igénnyel ültek le közös asztalhoz a múlt pénteken és szombaton — a budapesti Európai Intézet meghívására, Borsi Kálmán Béla bukaresti magyar kultúrattasé és Octa-vían Olteanu, budapesti román kulturális első titkár közreműködésével megszervezett találkozón — azok a magyarországi és romániai történészek és filozófusok, akik Radu Popa, bukaresti régész megfogalmazása szerint, abban reménykednek, hogy „nem tér vissza a régi rémálom”. Elérkezett a történelemtudomány „depolitizálá-sának” az ideje. Végre! — üdvözöljük örömmel, és abban reménykedünk, hátha a szakma jeles képviselői hamarabb kiegyeznek, mint a történelmi érékre hivatkozó, új diktatúrát áhító egyes szélsőséges politikusok. Amint Dán Berindei, bukaresti történész, a tanácskozás sz ünetében	visszaemlékezett:
„régen is voltak közös történelmi ülések, de amikor beleszólt a politika, akkor meghalt minden." Azt is tudjuk, hogy nem szabad többet várnunk tőlük, mint szakterületük tiszteletét. Nem várhatjuk el, hogy új, hamis közhelyekkel, rózsaszínű jelmondatokkal helyettesítsék a múltbeli tényeket, de jó lenne végre megszabadulni attól a mitikus túlméretezéstől is, hogy a jelenkori emberjogi, gazdasági, művelődési kédések megoldásának a kulcsa a történészek kezében van. A történelemtudományt nem sajátíthatja ki egyetlen politikai hatalom sem. Ha semmilyen „történelmi” érv nem szolgálhatna alapul arra, hogy más népeket, nemzeteket, gondolkodókat elnyomjanak, akkor a történelem is elnyerné méltóságát, kivonulna a politikából. A történészek is megszabadulnának attól a kiszolgáltatottságtól, hogy hamis érveket keressenek a politikai, emberi, gazdasági elnyomás igazolására. Térségünk elmúlt évtizedeinek egyik legszomorúbb tapasztalata, hogy a nemzetiszínű totalitárius diktatúrák szellemi bűnözői között elegáns helyet vívtak ki maguknak a történészek. Az ellenséges, gyűlölködő, állandó fenyegetettséget sugalló történelemképek, a hódítás és területféltés mitikus érveivel elnémított „örök jelen”, egészen a marosvásárhelyi tragikus eseményekig, jó részben azoknak a történészeknek a számlájára írhatók, akik lelkesen tologatták a nemzeti kizárólagosság és gazdasági összeomlás zsákutcájába hátráló hatalmat. Ez a „történelmi” ellenségkép talán hozzájárult ahhoz is, hogy jóval a hatalmi változások után, még mindig nem alakultak ki normális kapcsolatok ezek között az országok között.
Ez volt az első szabad találkozó, amely hozzájárult a történelemtudomány politika- és hatalomtalanításához.
Ágoston Vilmos
Luandából jelenti a Reuter: Az angolai kormány és az UNIT A elnevezésű fegyveres ellenzéki szervezet szerdán békemegállapodást kötött a 16 éve dúló polgár-háború befejezéséről — közölte Luandában Jósé Eduard dós San-tos angolai államfő. A portugál közvetítéssel létrejött megállapodást szerdán este írták alá a tárgyalóküldöttségek Lisszabon közelében.
Az angolai elnök hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem jelenti a háború azonnali befejeződését, de az ellenségeskedés e hónaptól történő beszüntetését eredmé-
Heltai András, az MTI washingtoni tudósítója jelenti: George Bush elnök jövő januárban jelenti be, hogy indul az 1992-es elnökválasztáson, és alel-nökjelöltje ismét Dán Quayle lesz — közölte John Sununu, Bush kabinetfőnöke, a The Wa-
nyezheti. Lisszaboni diplomáciai források szerint a megállapodást a tervek szerint május végén Portugáliában írja alá formálisan is az angolai elnök és Jónás Savim-bi, az UNITA vezetője.
A békeszerződés egyebek mellett rendelkezik a korábbi két fő vitás kérdésről, az UNITA fegyvereseinek jövőjéről és a választásokról. A megállapodás értelmében az UNITA egységei és a kormányerők egybeolvasztásával nemzeti hadsereget hoznak létre, s többpárti parlamenti- és elnök-választást tartanak a jövő év vé- , gén.
shington Timesban szerdán megjelent nyilatkozatában.
Senki sem vonta kétségbe Bush újraindulását a jövő novemberi választáson, de voltak republikánusok, akik javasolták, hogy a fiatal, kevéssé népszerű Quayle helyett indítsanak ezúttal von-
zóbb alelnökj elöltet. Emlegették többek között Colin Powellt, a vezérkari főnökök tanácsának — fekete — elnökét, aki az Öböl-háború idején közismert és népszerű lett, de az ügy hamarosan lekerült a napirendről.
Sununu elismerte, hogy ha a gazdasági visszaesés még 1992-ben is tartana, ez nagyon megnehezítené a republikánusok választási esélyeit. Az előrejelzések.
Moszkva, május 1.
Csendesen és a külsőségek minimálisra szorításával telt el a május elseje Moszkvában, s ez az elmúlt hetek politikai feszültséggel terhes időszakát követően kedvező jelnek is tekinthető. A TASZSZ becslése szerint sem vettek 50 ezernél többen részt a Vörös téri felvonuláson, s a választott jelszavak ugyancsak vissza-
fogottak voltak, tartózkodtak a politizálástól. A Szovjetunió történetében először fordult elő, hogy nem a pártapparátus és a hivatalos szervek készítették elő a felvonulást, hanem a szakszervezetek, s a menetoszlopok is ágazatok szerint szerveződtek. A mintegy órás rendezvény végeztével ugyan a mauzóleum szomszédságában összeverődött egy csoport, Sztálin képét lobogtatva, Gorbacsov és Jelcin együttes távozását követelve, de ez csak rövid, mellékes epizód volt. A dísztribün vendégei megkönnyebbülten hagyhatták el a helyüket, május elseje nem vált a politikai manifesztációk napjává.
Már éreztette hatását a központ és kilenc köztársaság között kötött megállapodás. A Demokratikus Oroszország mozgalom vezetői letettek arról, hogy politikai tüntetéssé formálják a felvonulást. Ugyanakkor a blokkhoz tartozó Gavriil Popov moszk-
szerint azonban az amerikai gazdaság már az év második felében ismét fellendül. George Bush új-jáválasztását ez idő szerint senki nem vonja kétségbe, annál is kevésbé, mivel komoly eséllyel rendelkező demokrata párti jelölt még nem is jelentkezett: a párt számottevő politikusai vonakodnak attól, hogy kompromittálják magukat az eleve esélytelen küzdelemben.
vai polgármestert is eltanácsolták attól, hogy a dísztribünön Mihail Gorbacsov és Anatolij Lukjanov mellett az újratámasztott egységet demonstrálja. így a szovjet, valamint a független orosz szakszervezeti szövetség által közösen szervezett felvonulás meghívott díszvendégei közül csak a szovjet elnök és a Legfelső Tanács elnöke volt jelen.
A MAGYAR
RÉGÉSZETI EXPEDÍCIÓ
az Öböl-háború kitörése után néhány nappal érkezett Kairóba, hogy folytassa az 1983-ban megkezdett munkálatokat. Az eredményekről Kákosy László professzor számol be. (Hankó: Katakomba Thébában — 6. oldal)
A VITÁK SZABADSÁGA
a demokrácia lényegéhez tartozik. A készülő házszabály bizonyára hozzájárul a parlament jobb működéséhez — mondja Szabad György (Cseke Hajnalka interjúja — 8. oldal)
ALAPVETŐ A DISZKRÉCIÓ
— ez a fejvadászok alapelve. A kiválasztott vezetőt csak a legvégén mutatják be a közvéleménynek. (Zsubori Ervin: Fejvadászokra várva — 9. oldal)
MesvJktmi tudósítónk telexjelentése
Jelcin látványos sikere: megegyezett a sztrájkotokkal
(A C&W Syndicate rajza)
Jelcin megkerülte a kényes helyzetet, s az újabb Gorbacsov-val kötött kiegyezés népszerűségromboló hatását azzal ellensúlyozta, hogy a kuznyecki medence sztrájkoló szénbányászai között köszöntötte május elsejét. Háromnapos látogatásán a bányászok képviselőivel közösen megállapodást írt alá arról, hogy a szénkitermelő vállalatok a köz-
Gorbacsov és Kobl telefonbeszélgetése
Moszkvából jelenti az AFP: Telefonbeszélgetést folytatott kedden Mihail Gorbacsov szovjet elnök és Helmut Kohl német kancellár. A TASZSZ szovjet hír-ügynökség szerint a két vezető politikus a ratifikálás alatt álló szovjet—német szerződés gyakorlati megvalósításával összefüggő kérdéseket tárgyalt, méltatva a dokumentum jelentőségét.
pont fennhatósága alól az orosz föderáció ellenőrzése alá kerülnek. Jelcin gazdálkodói önállóságot ígért a központi bürokrácia uralmával szemben, továbbá számos szociális garanciát.
A kuznyecki medence orosz igazgatás alá kerülése további tápot ad azoknak a találgatásoknak, hogy Gorbacsov és a köz-társasági vezetők múlt heti találkozóján a központ jelentős engedményeket tett a helyi önállóságoknak. A Kommerszant hetilap azt is tudni vélte, hogy titkos memorandumban pontosan elhatárolták volna a befolyási köröket, ezt azonban — kissé szokatlan módon — az elnöki sajtó-szolgálat a TASZSZ útján cáfolta. A titkos memorandum megléte nem felel meg a valóságnak — hangzik a rövid közlemény —, a nyilvánosságra hozott közös nyilatkozaton kívül a résztvevők semmilyen más dokumentumot nem írtak alá.
Ám más apró jelzések is erősítik azt a benyomást, hogy Gorbacsov immár első az egyenlők között. Május elsején például üdvözlő táviratot váltott Jelcinnel, mint azt jó, netán szövetségi viszonyban levő egyenrangú államfők között illik is. A válságból kivezető egyeztetett lépésekben reménykedik, távirata tanúsága szerint Jelcin, míg Gorbacsov a szövetségi és köztársasági hatalmai szervek „konstruktív együttműködésének” kezdetét méltatta.
S Jelcint valóban nehéz lesz megállítani, hogy a június 12-i választások eredményeképpen minden oroszok elnöke legyen. Igaz, a forma szerint más jelöltek is indulnak, ráadásul az olyan nárcisztikus hajlamú kis. pártvezérek mellett, mint Vlagyimir Voronyin (Centrista Blokk), Leo-nyid Ubozsko (Konzervatív Párt) Vlagyimir Zsirikovszkij (Liberális Párt) igazi „nagyágyúk”. Alekszej Szergejev, a Dolgozók Egyesített Frontjának vezetője a szélsőkonzervativizmus képviselője. De beszállt a ringbe Vagyim Bakatyin volt belügyminiszter, a szovjet Biztonsági Tanács tagja, akit még ma is Gorbacsov bizalmasaként tartanak számon, valamint a Komszomolszkaja Pravdának adott nyilatkozata tanúsága szerint Nyikolaj Rizskov.
Lambert Gábor
Gorbacsov és Kohl ezenkívül megvitatott több, „sürgős megoldást kívánó problémát” is, ezek mibenlétét azonban a TASZSZ nem részletezte.
A szovjet és a német vezető a múlt héten , is beszélt egymással telefonon, akkor Gorbacsov a szovjet válságellenes programról tájékoztatta Helmut Kohlt.
Bush és Quayle újra indul