﻿Mai neliéktetöBk: SZOMBAT
Magyar Nemzőt
Ára: 9,50 forint			ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZOMBAT, 1991. május 4, UV. évfolyam 103. szám
VÉGSŐ 1	BÜC!	SÍ II!	IIVDSZLMV JÓZSEFTŐL
Europcsszitnizmus
írta: Pethő Tibor
A kifejezést — europesszi-mizmus — az International Héráid, Tribüné egyik cikkében olvastam. Szerzőjének megállapítása szerint a lelkesedés és az öröm a demokrácia győzelme miatt a kontinens keleti felében, ma már fényévnyi távolságra van. Az Öböl-háború befejeztével az európai kérdés ismét a középpontba került. Csakhogy Európa képe egészen más ma, mint volt 1990. augusztus 2-a, vagyis Kuvait iraki lerohanása előtt. Hadd tegyem azért hozzá, hogy jelenleg meg a kurdok nyomorúsága, a rajtuk való segítés került előtérbe
A pesszimizmus alapvető oka a csalódottság. Mindenki Nyugaton, Középen és Keleten egyaránt abban a megnyugtató hitben ringatta magát, hogy az új demokráciák — á néptömegek támogatásával — gyors ütemben átalakítják társadalmukat, gazdaságukat, pénzügyi helyzetüket és megindulnak az európai egységhez vezető úton. Nyugat ehhez a know-how átadásával, szakértői, menedzseri tanácsokkal és nem utolsósorban jelentős hitelekkel, segélyekkel támogatja a békés rendszerváltást. A történelem fintora, hogy nem egészen egy esztendő, vagyis történelmileg elhanyagolhatóan rövid idő alatt a körülmények érzékelhetően megváltoztak.
Nyugat-Európa nagy gondja Közép- és Kelet-Európa „működőképességének” megszervezése, miközben a tizenkettek, az Európai Gazdasági Közösség tagjai az 1992-re kitűzött egységesedés belső nehézségeivel küszködnek. További gond az, hogy a régi demokráciáknak kell stabilizálniuk az újakat — — a saját érdekükben is. És valamilyen biztonsági garanciákat kidolgozni a Szovjetunió gyanakvásának felkeltése nélkül. Nem lehet tehát a NATO operációs terét Bresztig és a balti köztársaságokig kiterjeszteni, de a Nyugat-európai Unió sem csatlakoztathatja Magyar-országot, Csehszlovákiát és Lengyelországot. A tagság a Nemzetközi Pénzügyi Alapban, a Világbankban és az Európa Tanácsban nem elégséges ahhoz, hogy ezek az országok már Európához tartozónak tekintsék magukat. Biztonságérzetet sem ad azzal szemben, hogy a belső nehézségek spirálja nem csavarodik majd káoszba. A 34 országból álló Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia, mint olyan eszköz, amely szervesen magába olvasztja e térséget, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az europesszimizmus keríti hatalmába az új demokráciák lakosságát is. Gyorsabb és fájdalommentesebb felzárkózásban reménykedtek éppen a régi demokráciák jelentős támogatásával. Ma úgy érzik, a Nyugat kevés érdeklődést tanúsít ügyek iránt.
A népek mindig táplálnak illúziókat. A baj abból származik, ha az ország politikai vezetői is csalóka ábrándokban ringatják magukat.
Napjainkban ilyen az a fel-tételezés, hogy Nyugat-Európa különös örömmel öleli keblére a tékozló fiúkat, a szegény rokonokat, a nemrég még szovjet fennhatóság alatt álló országokat. Ehelyett lépten-nyo-mon tapasztalnunk kell a tétovázást, sőt időnként valami viszolygást. Tudjuk jól, nem va-
gyunk még érettek sem a csatlakozásra, sem a felzárkózásra. Mintha még a purgatóriumban várakoznánk, vagy korszerűbben a „fertőtlenítőszobában)). Rossz illatok lebegnek körül bennünket, foltozott politikai gúnyánkat a szemétre kell vetni, kócos, pongyola magatartásunkat szigorú intézetben szükséges lenne lecsi$zolni.
Félreértés ne essék. Nem csak önmagunkra, magyarokra gondolok, hanem az egykori kommunista világrendszer eminens tanulóira, az öt német tartomány lakosaira, akik egy éve immár az egységes Németország állampolgárai. Mert ők a legelégedetlenebbek, pedig zsebükben már a világ egvik legszilárdabb pénze, a DM lapul. Náluk nincs infláció, külföldi adósság, s csak a múlt esztendőben 45 milliárd márkát kaptak a robusztus nyugati testvértől.
Alighanem Németország nyugati felének tartományai ma már korántsem olyan hálásak Magyarországnak azért, hogy 1989-ben beindítottuk a német egység motorját. A legutóbbi választások mindenképpen erre utalnak. Helmut Kohl, aki még egy éve Bismarck herceg XX. századi utódjaként lépett fel a nemzetközi színtéren (és a németek képzeletében is), ma már kénytelen erősen kapaszkodni a kancellári szék karfájába. Kétség nem fér hozzá, hogy az egykori kommunista mintaállam áll majd talpra a leggyorsabban és egy-kettőre európaibb lesz az európaiaknál.
Közép-Kelet-Európa többszörösen kisemmizett többi országa pedig ott áll levetett kolduskalappal az üdvösség kapuja előtt, de a közös piaci Szent Péter előbb szólítja Ausztriát, Svédországot, Norvégiát, Finnországot, Törökországot, Ciprust és Máltát a belépésre, mint Magyarországot, Lengyelországot vagy Csehszlovákiát.
Nyugat-Európa azért is visz-szafogottabb az új demokráciák igényeivel szemben, mert megsokasodtak az Egyesült Államok európai jelenlétével összefüggő kérdések. A Varsói Paktum széthullásával és a Szovjetunió belső válságával a NATO rai-són d’etre-je megkérdőjeleződött s az USA egyharmadra akarja csökkenteni európai haderőit. A katonai szövetség többi tagja attól tart, hogy Washington a NATO-t — a szovjet veszély megszűntével — a világ más térségein akarja majd aktivizálni. Ezért Franciaország, Németország hallgatólagos támogatásával a Nyugat-európai Unió és a Közös Piac fel-használásával valami új, kimondottan európai védelmi szervezet létrehozására törekszik és ebbe a képletbe már beilleszthetők a küszöbön várakozó „másodrendű állampolgárok”.
N e áltassuk magunkat, a kö-zép-kelet-európai térség ügyei meglehetősen hátul szerepelnek az elintézendők listáján. Ezért kellene már abbahagyni idehaza a pártbeli torzsalkodásokat és a pártközi szitkozódásokat, amelyek máris alaposan megtépázták a nemzeti öntudatot és a nemzetközi rokonszenvet. Magunkra számíthatunk elsősorban. A lábunk ugyan már a kengyelben van. A sok mesterséges ballaszt azonban megnehezíti, hogy végre a nyeregbe lendüljünk.
Tinljnum elnök szerint
egyes szerb körök a horvátországi demokrácia megdöntésére törnek
Kiújultak a harcok Kara hah hun, Jereván közvetítést kér Moszkvától
I________A külpolitikai helyzet_________________|
SZERBIÁT VÁDOLTA a horvátországi incidensek miatt Tudjman, a köztársaság elnöke, miután Borovo Selóban, e szerbek lakta helységben kilenc horvát rendőr életét követelték azok az összetűzések, amelyek azt követően törtek ki, hogy a horvát belügyminisztérium alakulatokat küldött a faluban foglyul ejtett rendőrök kiszabadítására. A horvát elnök péntek hajnali televíziós beszédében hangsúlyozta, hogy ezek az események ,a fiatal horvátországi hatalom ellen indított nyílt háború kezdetét jelentik". Szerinte a hadseregen belüli és a hadsereg mellett álló dogmatikus erőkre támaszkodó nagyszerb körök a polgár-háború ürügyén akarják megdönteni a demokráciát Horvátországban, és így próbálják megteremteni Nagy-Szerbiát.
NAGY AKADÁLYOK VANNAK az átfogó közel-keleti rendezés, a tervezett tárgyalások előtt — fogalmazott George Bush. Az amerikai elnök azután nyilatkozott, hogy Baker tájékoztatta őt múlt heti, immár harmadik közvetítő körútjáról. A szakértők által nyilvánvalóan eredménytelennek ítélt tárgyalások Bush szerint valamelyest haladást hoztak. Utalt arra, hogy Washington egyelőre kiváró álláspontra helyezkedik. Az mindenesetre érzékelhető volt, hogy az amerikai kormány minden korábbi esetnél ingerültebben ítéli meg az izraeli kormány elutasító magatartását, Washingtont különösen felháborította, hogy éppen Baker múlt heti látogatása idején döntöttek további izraeli település építéséről a megszállt területeken. A szintén a térségben tartózkodó Douglas Hurd brit külügyminiszter derűlátóan ítéli meg az esélyekét. Szerinte a közel-keleti béke irányába mutató változás figyelhető meg Egyiptom, Jordánia,-sőt bizonyos elemeiben a PFSZ álláspontjában is. Izrael álláspontja is rugalmasabbá vált annyiban — véli Hurd —, hogy elfogadta a regionális békekonferencia gondolatát, bár ennek kapcsán leszögezte: Tel-Aviv fenntartásai ellenére a nyugateurópai közösség ragaszkodik saját részvételéhez. Kiemelte azt is, hogy a PFSZ-t nem lehet kihagyni a rendezésből, hisz az nagy befolyással bír az Izrael által megszállt területek arab lakosságára. A brit diplomácia vezetője ugyanakkor „érdekesnek” találta azt a javaslatot, hogy közös jordán—palesztin tárgyalóküldöttség vegyen részt a térvezett regionális értekezleten.
TOVÁBBRA IS ÉLES TÁMADÁSOK ÉRIK az amerikai kormányt Huszeinnel szemben tanúsított elnéző magatartása miatt. Legutóbb Peter Galbraith, a szenátus külügyi bizottságának tagja, aki március végén napokig tartózkodott Észak-Irakban, a kurd felkelők körében, sürgette Szaddám rendszerének megdöntését. Kijelentette, hogy Washington máris elszalasztottá ennek legjobb lehetőségét: a szenátor tudomása szerint ugyanis március elején az iraki hadsereg tisztjeinek egy csoportja együttműködést ajánlott az ellenzéknek Húszéin megdöntésére. Ám a tisztek átállásuk előtt garanciát kértek arra, hogy az amerikai kormány támogatja a felkelést. Ezt nem kapták meg. Galbraith végkövetkeztetése az, hogy az amerikai kormány határozatlan magatartása is részes abban, hogy Szaddám hatalmi pozíciója az utóbbi két hónapban megszilárdult.
A hivatalos amerikai politika eközben továbbra is azt pártolja, hogy Szaddám Huszeint távolítsák el az. iraki vezetés éléről. Ez derült ki Dán Quayle amerikai alelnöknek a Le Figaro című francia lapnak adott nyilatkozatából. Az amerikai politikus úgy véli, ezt a feladatot az iraki fegyveres erők fogják elvégezni. S nyomatékosan hozzátette azt is, Bush elnök addig nem hajlandó a két ország kapcsolatainak rendezésére, míg Szaddám a posztján marad, ugyanakkor kizárta annak lehetőségét, hogy eltávolítására a panamai példához hasonlóan amerikai segítséggel kerüljön sor..	(S. G.)
pünket”. Levon Ter-Petroszjan, az örmény parlament elnöke személyesen Gorbacsovot kérte fel a helyzet ellenőrzésére. Mint a köztársasági televízióban nyilatkozta, a szovjet elnök az egyetlen, aki közbe tudna avatkozni, s május 1-jén beszélt is vele telefonon Ter-Petroszjan szerint ugyanakkor Moszkva ez alkalommal is késlekedett a cselekvéssel.
A dolgok hátteréhez tartozik, hogy az elmúlt héten Azerbajdzsán képviseltette magát a központ és a kilenc köztársaság találkozóján, amelyre Jerevánból senkit sem hívtak meg. (örmény-ország ugyanis elutasította, hogy részt vegyen a márciusi referendumon.) A találkozón nem hivatalos hírek szerint a központ le-
mondott volna arról, hogy beleszóljon a köztársaságok bel-ügyeibe. Ráadásul megállapodás született, hogy a szövetségi szerződést alá nem író köztársaságokat „idegen államokként” kezelik. Nem kizárt, hogy Bakuban a kialakult helyzetet alkalmasnak vélik az örmény kérdés „rendezésére".
Ráadásul április 17-én az örmény parlament úgy döntött, hogy államosítja a köztársasági kommunista párt vagyonát. Gorbacsov 23-án elnöki rendelettel hatálytalanította ezt és felfüggesztette a végrehajtását, ám az örmény törvényhozás ragaszkodott a határozatához.
Lám bért Gábor
Mindegyik ptárt győztesnek érái magát
Konzervatív szavazatvesztés az angliai helyhatósági választásokon
Moszkvai tudósítónk telefaxa
Örmény falvak azerbajdzsáni blokád alatt
Moszkva, május 3.
Átmeneti fegyvernyugvást követően május elején ismét fellángoltak a fegyveres összecsapások Azerbajdzsán örmények lakta településein. A TASZSZ első jelentései az azerbajdzsán változatot vették át, amely szerint örmény fegyveresek nyiltottak volna tüzet katonai alegységekre. A későbbi variáns már azerbajdzsán rendőri erőket emlegetett, amelyeket a paramilitarista alakulatok lefegyverzése közben támadtak volna meg örmény harcosok Martunasen és Csajkend falvakban.
Csütörtökön viszont a moszkvai örmény képviseleten tartott sajtóértekezleten az derült ki, hogy a megsemmisítés veszélye fenyegeti az örmények lakta Ge-tasen és Martunasen falvak mintegy háromezer lakosát. Dávid Vardanyjan, az örmény parlament képviselője szerint mindkét falut tankokkal zárták körül, miközben a helyi lakosok csupán
vadászfegyverekkel , rendelkeznek. A későbbiekben már, helyi értesülésekre hivatkozva a TASZSZ is azt közölte, hogy a Karabahhal szomszédos hanlari kerület két falva ellen április 30-án az azerbajdzsáni belügyminisztérium különleges egységei indítottak támadást. A halottak és sebesültek száma egyelőre nem ismert, Martunasen lángokban áll. A hírügynökség megfogalmazása szerint nem jártak sikerrel a próbálkozások, hogy a súlyosan sebesülteket elszállítsák a faluból. A szovjet belügyi egységek egyik páncélosa viszont áttörte a Getasant körülfogó blokádot és öt halott, valamint hét sebesült örményt szállított el on-
I. Vazgen örmény katolikosz II. Alekszij pátriárkához intézett felhívásában arra kérte a pravoszláv egyházfőt, közvetítsen a szovjet központi szerveknél, amelyek „tekintélyük révén képesek megmenteni veszélybe került né-
„Lényeges nyereséget” könyvelhet el a két ellenzéki párt, írta a pénteki The Guardian és a The Daily Telegraph. A részleges helyhatósági választások általános üzenete — a BBC szerint — az, hogy minden eddiginél szorosabb általános voks-küzdelemre lehet számítani Nagy-Britanniában. „Miniválasztásoknak" minősítette egy sheffieldi professzor a csütörtöki erőpróbát, amelyen Anglia és Wales mintegy harmincmillió szavazópolgára dönthetett a helyi tanácsok összetételéről. A kormányzó konzervatívok összesen mintegy nyolcszáz helyet veszítettek, a munkáspártiak es a liberális demokraták 400-400 helyet nyertek a községeket és városokat irányító testületekben. A torykhoz általában közéi állónak minősített Daily Telegraph úgy véli, a konzervatívok szavazatvesztése után való-nűbb, hogy Major kormányfő néhány hónapot vár az általános választások kiírásával. Persze, az ellenzéki izmosodás nem változtat a tory miniszterelnök személyes népszerűségén: kivált az Öböl-háborús győzelem miatt a szavazók 59 százaléka elégedett a kormányfővel.
Az erőpróba eredményének jelentőséget egyébként sem szabad eltúlozni. Mindegyik párt sikerről beszélt pénteken: a tory pártelnök úgy vélekedett, hogy a tavalyi húszszázalékos lemaradáshoz viszonyítva a konzervatívok erősen megközelítik a la-
bouristákat, s „fej-fej mellett" küzd a két nagy párt. A munkáspártiak — amint a BBC hírelemzője kifejtette — főként Dél-Angliában törtek előre, s „megnyerték azokat a szavazatokat, amelyek őket illették”. Nem csoda, hogy Kinnock pártvezér arról beszélt. Major kormányfőnek azonnal ki kellene írnia az általános választásokat. Végül a kis liberális demokraták is elégedettek viszonylag nagyarányú előretörésükkel; a pártelnök azt mondta, a „nagyszerű éjszaka” után joggal reménykedhetnek abban, hogy a következő választások után a konzervatív és a munkáspárti serpenyő között ők billenthetik el a mérleg nyelvét.
Az elmúlt esztendőkben ezek a remények rendre füstbe mentek, igaz, a mostani eredményből egy elemező arra következtetett, hogy e pillanatban egyik nagy pártnak sem lenne abszolút többsége a Westminsterben. Minden eddiginél szorosabb és keményebb küzdelemre számíthat Nagy-Bri-tannia. S a polgárok döntését alapvetően a gazdasági állapotok határozzák meg:	nyilvánvaló,
hogy Major kormányfő mindent elkövet az árdrágulás és a munkanélküliség emelkedő irányzatának letörésére, a fejadót helyettesítő új helyi adó — egyelőre vegyes visszhangot kiváltó — elfogadtatására. A helyihatósági erőpróba lezárulta az általános választási küzdelem nyitányát jelzi.
(m. j.)
Washingtoni tiltakozás
Bizalmas iratok tűntek el a moszkvai
nagykövetségi tűz idején
Washingtonból jelenti az MTI: Részben bizalmas iratok és mágneses adatrögzítő lemezek tűntek el a moszkvai amerikai nagy-követségről a közelmúlt tűzben, amelyet a szovjet tűzoltóság fékezett meg — erősítette meg a korábbi sajtóértesüléseket csütörtökön az amerikai külügyminisztérium.
Margaret Tutwiller szóvivő közölte, hogy az anyagok eltűnése miatt erélyesen tiltakoztak a
szovjet hatóságoknál. Az épület megsérült részeiben egyelőre nem folyhat bizalmas jellegű munka — mondotta, utalva a gyanúra, hogy a KGB tűzoltónak álcázott ügynökei lehallgatóberendezéseket helyezhettek el a nagykövetségen. A képviselet legfontosabb, bizalmas munkahelyeit (azaz nyilván az amerikai hírszerzés, a katonai felderítés irodáit) a tűz idején sikerült megfelelően lezárni — közölte a külügyi szóvivő.
