﻿fTFO.	
*■» | VII	‘
	
	
	
Ui	
i) . j ***" *<.!*,* *** Qt$. I1** * Dmim | l* r	
	—"£s9
	T*,*« m.
	
-	':,V
	~ ■'7,7*7'^
	, 1 Í<M *T”. i.
XT I F	

zetet
írem
241,- Ft 723,- Ft 146,- Ft 192,- Ft
íré kérjük
Magyar Nemzet
Ára: 9,50 íori
Tárgyi-Magasan
Kényes kérdések ugyan már nincsenek, de veszélyesek még vannak. Ha róluk írunk, még a tudósok is eltekintenek a tények tiszteletétől. Ilyen téma a terhességmegszakítás. A kérdezettek többsége itt és most ellenzi az abortusztilalmat. Konszenzus azonban nincs.
Átfutva az európai adatokat, abortusztilalommal egyes-egye-dül Írországban találkozhatunk. Hat országban feltételekhez kötik a beavatkozás engedélyezését. így van ez hazánkon kívül Angliában, Bulgáriában, Finnországban, Lengyelországban és Németország nyugati részén. Magyarország feltételei szigorúnak mondhatók. A többi országban nincs tiltó jogszabály: a nők kérésére megszakítják a terhességet. Van részleges liberalizálás; mint Svájcban ahol néhány katonra terjed ki. Németországban a volt NDK haladékot kapott a szabad abortusz korlátozására. Eközben az ország nyugati részében a feltételek enyhítése került napirendre.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint Magyarországon 1990-ben csaknem 90 ezer terhességet szakítottak meg, 102 ezerrel kevesebbet, mint 1970-ben. A legkevesebb magzat — 78 600 — 1983-ban esett áldozatul. Aggasztónak tetszik, hogy a műtétet elszenvedett nők körében egyenletesen , — ha csekély mértékben is — évente növekedik a 20 éven aluliak aránya. (Kivált 15 évesnél fiatalabba-ké.) E korcsoportban ezer azonos korú nőre átlagosan 31 beavatkozás jut. Nő azok aránya is, akik azért kérik a beavatkozás engedélyezést, mert nem élnek házasságban, de számos nyugati országhoz képest így is kevesen vannak. Inkább az elgondolkoztató, hogy nálunk több férjezett nő véteti el a magzatát, mint másutt. S míg Nyugat-Európában olyanok folyamodnak e megoldáshoz, akik már nem kívánnak többet szülni, nálunk inkább olyanok, akik még nem hoztak világra gyereket. Következésképp az első terhességet szakítják meg, ami meglehetősen kockázatos. Az is magyar sajátosság, hogy számos nő nem okul saját kárán és is-méletlen művi abortuszra szorul.
Nos, nem akarom felsorolni azokat az országokat, ahol rosz-szabb a helyzet, mint nálunk. Célom nem a megnyugtatás, hiszen változást, javulást kellene elérni. De nem kényszerrel! A kiskorúak esetén neveléssel — ide értve az erkölcsi sál, szociálpolitikával és nagyobb jóléttel. Addig is, amíg ez megvalósítható, — de azután is kielégítő egészségügyi ellátás-—, bízni kell az emberekben. Józan ítélőképességük, illetőleg ráhatásokat is — és általában erkölcsi meggyőződésük erejében. Ide tartozik az is, hogy orvost hite ellenére nem szabad kötelezni a beavatkozás elvégzésére. Egyébként az engedélyezés feltételei a körülményekhez igazíthatóak.
Kovács Judit
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1991. május 7., LIV. évfolyam 105. szám
A magyar államfő Miamiban
Kohl az évtized végére várja Budapest EK-tagságát
Gáncs Árpád: Sémctarsságan keresztül vezet az át Európába
I________A külpolitikai helyzet	|
A IIIDBG ÍTÁ BŐRŰ ÚJJÁÉLEDÉSÉRE vezethet, ha az Egyesült Államok változtat a Szovjetunióval szemben folytatott politikáján. Erre figyelmeztetett Mihail Gorbacsov szovjet elnök, aki a Kremlben fogadta a Moszkvában tartózkodó Rupert Murdoch ausztrál sajtómágnást. Gorbacsov nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy az amerikai vezetés nemcsak nyilatkozataiban módosít a Szovjetunióval szembeni magatartásán, hanem a jelek szerint politikai és gazdasági lépéseiben is. Ha mindaz veszélybe kerül, amit a Reapan-kormány alatt elértünk, a világ egyfajta új hidegháborúval kerülhet szembe — idézte a TASZSZ hírügynökség a szovjet elnököt.
Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy a káosz elkerülhetetlen minden olyan országban, amely változásokon megy keresztül, és ez különösen igaz egy olyan hatalmas államra, mint a Szovjetunió. Közölte azt is, hogy nem szándékozik vaskézzel megfékezni a „zavarkeltő elemeket”, mert ha egyszerűen csak elnyomják őket, az visszatérést jelent a múlthoz, ami csőddel fenyeget. Gorbacsov véleménye szerint a világ közvéleménye olykor elhamarkodottan ítél „a politikai irányváltásról” a szovjet vezetés új lépéseivel kapcsolatban. A világpolitikában, és különösen a szovjet—amerikai viszonyban, sok függ a Szovjetunióban történő események helyes értékelésétől — figyelmeztetett a szovjet elnök, aki hangoztatta, hogy a jövőben is rendszeres szovjet—amerikai csúcstalálkozókra van szükség.
A biztonság szovjet modelljének megteremtése bizonyos nehézségekbe ütközik az utóbbi időben bekövetkezett események kapcsán — jelentette ki a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke hétfői nyilatkozatában. Mihail Moiszejev hadseregtábornok ezen események közé sorolta a Varsói Szerződés katonai szerveinek megszűnését. „1994 végéig valamennyi katonánk visszatér külföldről. „Szövetségesek nélkül maradtunk, egyedül állunk szemben a NATO-val” mondta a szovjet vezérkari főnök, emlékeztetve ugyanakkor arra, hogy a Szovjetunió a jövőben is a katonai szembenállás csökkentésére és a fegyverzet kölcsönös leépítésére törekszik. Moiszejev méltatta a Franciaországgal, Németországgal és Olaszországgal aláírt megállapodásokat, amelyek lényegében megnemtámadási szerződések, és jó alapot teremtenek a széles körű együttműködés számára a legkülönbözőbb területeken, hozzájárulnak a biztonság új struktúráinak kiépítéséhez.
A JÖVENDŐ EURÓPAI BIZTONSÁGI RENDSZER politikai, katonai és hadiipari vetületéiről rendeztek nemzetközi tanácskozást Rómában a NATO vezetői. A konferencia azzal a végkövetkeztetéssel zárult: a kelet-európai demokráciák fokozatos megerősödésével, a szovjet katonai gépezet leszerelésével párhuzamosan, át kell alakítani az Atlanti Szövetség szervezetét és stratégiáját, de nem szabad feladni és leszerelni a NATO egyesített haderejét. Az olasz miniszterelnök vitazárójában azt hangsúlyozta, hogy az európai biztonságot politikai eszközökkel kell kialakítani, a kölcsönös bizalom és együttműködés, a közös értékrend alapján. A katonai egyensúlyoknak azonban a jövőben is megmarad a szerepe, és nem szabad csökkenteni a NATO katonai készenlétét, mert ez vezetett el az eddigi pozitív változásokhoz — jelentette ki Giulio Andreotti.
NEM AZÉRT LÁTOGAT NÉMETORSZÁGBA Göncz Árpád, hogy német részről ismét hallja a hálával teli szavakat a keletnémetek 1989-es Nyugatra engedéséért. A magyar író-elnök számára Németország — mint egész — természetes dolog, nemcsak nyugatnémet területen mozog majd az elkövetkező napokban, hanem Kelet-Németor-szágot is felkeresi, írta hétfői, Göncz Árpádról készített portréjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Göncz már csak azért is fontos látogatója Németországnak, mert nem elégszik meg azzal, hogy posztja a hazai politikai élet díszítő eleme legyen csupán. A német tárgyaló-partnereknek olyan vendéggel van dolguk, akinek magyarországi befolyását lebecsülni hiba lenne — írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.	(P. L.)
Egyetértés és kölcsönös jó szándék jellemezte Göncz megbeszéléseit
Bonn, május 6.
— ön a demokratikus Magyar-ország első államfője, aki az egyesült Németországba látogat — ezzel a megállapítással köszöntötte Helmut Kohl szövetségi kancellár Göncz Árpád köztársasági elnököt a bonni Schaumburg-palotá-ban, ahol díszebédet adott a magyar államfő tiszteletére. Az első
alkalom ténye valóban különös politikai jelentőséget ad ennek az államfői utazásnak, amely tulajdonképpen már vasárnap délután kezdődött: svájoi látogatását befejezvén, ekkor érkezett meg Göncz Árpád.
A hivatalos program hétfőn délelőtt kezdődött. A Magyar Köztársaság elnökét, valamint a
kíséretében levő személyiségeket, köztük Kupa Mihály pénzügyminisztert, Somogyi Ferenc külügyi államtitkárt, Surányi Györgyöt, a 'Magyar Nemzeti Bank elnökét, Manherz Károlyt, a miniszterelnöki hivatal államtitkárát és Horváth István (bonni magyar nagykövetet ekkor fogadta ünnepélyesen Riohard von Weizsacker, az NSZK szövetségi elnöke a Ham-merschmidt villában.
Csak a feltételeket
A himnuszok elhangzása és a protokolláris ceremóniák után került sor a német szövetségi elnök és a magyar köztársasági elnök megbeszéléseire, majd ezt követően Göncz Árpád felkereste hivatalában Helmut Kohl kancellárt, akivel ugyancsak tárgyalásokat folytatott. Mint azt a magyar köztársasági elnök környezetéből megtudtuk, a Weizsacker elnökkel folytatott tárgyalásokon a német államfő megértéséről és támogatásáról biztosította magyar partnerét, s reményét fejezte ki, hogy a változatlan politikai segítség mellett a német tőke gazdaságilag is domináns szerepet fog játszani Magyarország gazdasági életében. Az NSZK elnöke ugyanakkor arra is figyelmeztett, hogy az állam és a kormány csak a feltételeket tudja megteremteni, a döntés az üzleti körökön múlik. Példaként említette a volt NDK esetét, amely területekre a szövetségi kormány szándéka szerint többet kellene a német cégeknek beruházni, ez azonban a kívánatosnál lassabban halad. Göncz Árpád ugyancsak a korábbi NDK-t említette a példák sorában: a szovjet gazdaság összeomlása egyformán sújtotta mind a magyar gazdaságot, mind pedig az egykori NDK iparát és vállalatait.
A magyar—német kapcsolatokat áttekintve megállapította, hogy azok teljesen kiegyensúlyozottak és jók, csak egyetlen problémát kell rendezni, ez pedig a német kitelepítettek ügye. Bár a háború után ezt a döntést nem írni hoztuk, hanem az része volt az akkori európai és világpolitikai hatalmi viszonyoknak, a magyar köztársasági elnök rámutatott, hogy azok az intézkedések nagyon sajnálatosak voltak és ráadásul az országnak is komoly veszteséget okozott az akkor kitelepítettek távozása.
A Helmut Kohl kancellárral folytatott tárgyalásokon Göncz Árpád elmondta, a mi utunk Európába Németországon át vezet. Ezért nagyon lényeges, hogy a két ország között nincs semmiféle probléma és a .kapcsolatok jól fejlődnek. A német kancellár ez alkalommal is emlékeztetett arra: Németország nem fogja Magyar-országnak elfelejteni azt a segítséget, amelyet az ország egyesítéséhez nyújtottunk. A jövőt taglalva Kohl kifejezte: úgy látja, Ma-
gyarország teljes körű közös piaci tagsága 1996—98 között reális, s ő személy szerint mindent megtesz azért, hogy minél előbb és minél jobb szerződést sikerüljön tető alá hozni. Kohl optimista a magyarországi változásokat illetően, beleértve ebbe a gazdaság fejlődését is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalom ilyen mértékű átalakításához nyugalomra, higgadtságra és türelemre van szükség.
Göncz Árpád a jövőbeni együttműködési lehetőségeket számba véve felvetette, szeretnénk a harmadik piaci közös megjelenést szorgalmazni, elsősorban a Szovjetunió területén. A mezőgazdaságot és az építőipart jelölte meg lehetséges kooperációnak, amelyre Kohl rendkívül rugalmasan reagált, s azt kérte, hogy a magyar delegáció mielőbb adjon részletes javaslatot. Politikai kérdésekről szólva a német kancellár arról érdeklődött, hogyan látja Göncz Árpád a Romániával kapcsolatos kérdéseket, amire válaszolva a magyar államfő hangsúlyozta, ezen a területen az apró lépések politikája vezethet eredményre és Magyarországon semmiképpen nem kívánja Románia elszigtelő-dését. A szovjet csapatkivonásokról úgy tájékoztatta a magyar elnök a német kancellárt, hogy azok ütemesen (haladnak, Helmut Kohl pedig beszámolt arról, hogy maga is felhívta Gorbacsov figyelmét a csapatkivonások rendezett lebonyolításának fontosságára.
Apró lépések
A tárgyalást követő díszebéden a német kancellár pohárköszöntőjében kiemelte: Európában nem sok olyan nép van, amely évszázadokon át oly békésen élt volna pgymás mellett, mint a német és a magyar. Válaszában Göncz Árpád is a közös történelmi múltban gyökeredző barátságot emelte ki és szorgalmazta az értékek azonosságán alapuló egységes Európa létrejöttét. Ezzel kapcsolatban hangot adott annak a magyar kívánságnak is, miszerint mielőbb pontosítani kell Magyar-ország közös piaci csatlakozásának feltételeit.
Az ebéd után a magyar nagy-követség épületében megrendezett sajtótájékoztatón Göncz Árpád kijelentette: ha a teljes egyetér-
NAGYOBB SZABADSÁG, SZIGORÚBB KÖVETELMÉNYEK
Korszerű alapokra helyezi a bölcsészképzést az ELTEúj tanulmányi és vizsgaszabályzata. A szeptemberben életbe lépő rendszerről Nádasdy Ádám ad tájékoztatást. (Sümegi Noémi interjúja a 6. oldalon).
BIZALMAT ÉS PÉNZT KÉR A VÁLLALAT
az el nem készült lakásokra, a Szebényi-család pedig bérelt lakásban kucorog két és fél éve. Csődeljárás vagy egyszerűsített felszámolás — a hitelezőket nem védik a piaci viszonyok. (Bethlenfalvy Gábor: Csőd akrobatika — 8. oldal)
APEEPSHOW
Lányokban nincs hiány, sőt túljelentkezés van. Vendég pedig naponta 1000—2000 is megfordul. (Lugosi Viktória és Dé-si János riportja a 8. oldalon)
tés és a kölcsönös jó szándék si-| kérnék nevezhető, akkor tárgyalásai sikeresek voltak. A Magyar Nemzet kérdésére Göncz Árpád azt is elmondta, a teljes egyet-j értés a Romániával kapcsolatos kérdések megtárgyalását is jellemezte. Számos kérdést kapott a magyar köztársasági elnök és kísérete a gazdasági élet területét illetően is, s ezekre válaszolva Göncz Árpád határozottan leszögezte: nem azért jöttünk, hogy segélyt kolduljunk, hanem azért, hogy együttműködést kínáljunk. Magyarország számára fontos, hogy Európa felé haladván hátunkat .Németországnak vethetjük: a politika kérdéseiben, de ugyanilyen fontos, hogy gazdaságilag is az egyesült Németország lett Magyarország első számú kereskedelmi partnere.
■Barátok közt
Ugyanerre a tényre hívta fel a figyelmet 'Hans Peter Stihl, a (Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének épületében, ahová vendég előadóként hívták meg Göncz Árpádot, a magyar köztársasági elnök, a német ipar és kereskedelem vezető személyiségeivel való találkozást felhasználva itt is a kölcsönös előnyök talajára építendő gazdasági együttműködést szorgalmazta, s így fogalmazott: „felejtsük el a hála szót, mert barátok közt nincs mérgezőbb dolog annál, mint. amikor az egyik le van kötelezve a másiknak. Én azért jöttem ide, hogy rábeszéljem önöket arra, érdemes Magyarországon beruházni”.
Az ipar és a kereskedelem .vezetőivel folytatott eszmecsere után a késő délutáni órákban a német parlamenti pártok vezetőivel találkozott a magyar köztársasági elnök, majd este Riohard von Weizsácker szövetségi elnök vacsorát adott Göncz Árpád tiszteletére.	;
Weycr Béla
Jeszenszky Géza Moszkvába utazik
Az MTI jelenti: Hermán Jánostól, a Külügyminisztérium szóvivőjétől kapott tájékoztatás szerint Jeszenszky Géza külügyminiszter — Alekszandr Besszmert-nih, szovjet külügyminiszter meghívására —, május 22-én hivatalos munkalátogatásra Moszkvába utazik.
Bukarestből jelenti az MTI: Május 6-án délután. Adrián Nas• tase román külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott magyar kollégájával, Jeszenszky Gézával. Ennek során megvitatták a román—magyar kapcsolatok javításának lehetőségeit — olvasható a Rompres hírügynökség hétfő este közzétett jelentésében:
OSHIBA
TECHNOTRADE IRODAGÉP Kft.
FAXOK, FÉNYMÁSOLOK, COMPUTEREK
	