﻿Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1991. május 8., LIV. évfolyam 106. szám
Exp(l)o/>
Némi szójátékkal élve expló-nak is rövidíthetnénk Expo helyett mindazt, ami az utóbbi napokban a világkiállítás körül kialakult. Bombaként robbant ugyanis az SZDSZ által kinyilvánított, kategorikus „nem”, ami főleg azért volt meglepő, mert még föltett kérdéseikre sem várták meg a válaszokat. Ez olyan mérvű, talán el sem oszlatható kételyekről tanúskodik, amely okkal-joggal ejti gondolkodóba mindazokat, akik
—	a közvélemény-kutatások szerint ők vannak többségben
—	az Expo megrendezése mellett.tették le a voksukat.
Ennyire elfogultak, naivak, sőt szakszerűtlenek volnának mindazok akik a kétségtelen kockázatok, az ország jelenlegi, mélypontot súroló helyzete ellenére az Expo mellett kardoskodnak? Ennyire „nagyvonalúak”, az átalakulás kínjait nyögő haza kárára könnyelmű kalandokba bocsátkozók lennének azok, akik a rendszerváltás közepette, éppen a rendszer-váltást demonstrálandó, meg akarják mutatni újjászülető önmagunkat, azt az állomást, ahová — igencsak rögös úton, de 1995-re remélhetőleg — eljutunk? Valóban kincstári optimizmus volna, ha igen sokan nem csak és egyedül a visszásságokkal számolnak és nem csupán az össznépi pesszimizmust erősítik fel az össznépi vállalkozás megítélésében?
A kétségek, kockázatok szinte vég nélkül sorolhatók, és nyugodt lelkiismerettel még azt sem állíthatjuk, hogy megalapozatlanok. Azzal azonban remélhetőleg mindenki réges-rég tisztában van — a terv készítői is —, hogy o megalomániás „szocialista" nagyberuházásokra jellemző elemeket egyszer s mindenkorra száműzni kell. Miként az minap a fővárosi magisztrátus ülésén is elhangzott: valóságos önmagunkat kell megmutatnunk. Ilyen, viszonylag rövid idő alatt nem is tehetünk mást. A fő várost azonban — így külön írva — nem lengheti körül az enyészet levegője, nem kerülhet olyan válságos lelkiállapotba, amely lakói és a vilék jó részéhez képest kicsinyhitűbbé teszi kockázatvállalás, kezdeményező erő dolgában.
A fővárosi önkormányzatnak olyan törvényi garanciákat kell kapnia, amelyek birtokában felelősen tud gazdálkodni, jól tud sáfárkodni a remélhetőleg mielőbb rábízott anyagi-szellemi értékekkel. S nyilván ez szabja meg világkiállítás iránti készségét is.
A hétfőn több órán át ülésezett öttagú fővárosi ad hoc bizottság többségi véleménye igent mondott arra a határozati javaslatra, amely a felkészülés feltételrendszerét foglalta írásba. A „nem” helyett csupán tartózkodását kinyilvánító két taggal együtt olyan kompromisszumkészségről tettek tanú-bizonyságot, amely nyitva hagyta a kaput az erőnkhöz mért Expóhoz vezető út felé. Ezen az úton azonban csak úgy lehet elindulni, ha a jogos kérdésekre szakszerű válaszok születnek, és ezeket bizalommal meg is hallgatják. Akkor végleg elhárulhat a ma még okkal, ok nélkül fenyegető robbanásveszély.
Komor Vilma
Jereván vádol* Moszkva cáfol
Fegyveres összecsapások tépázzák Örményországot
Válságtanácskozás a	polgárháború elkerülésére
I_______A külpolitikai helyzet
A SZOVJETÜNK) MEGSEGÍTÉSE ERŐSEN FOGLALKOZTATJA
a Nyugatot, és ez a kérdés az elmúlt huszonnégy órában központi téma volt a két nyugati fővárosban is. Mitterrand és Gorbacsov néhány órás hétfői munkatalálkozójáról csaknem valamennyi francia lap azt emelte ki beszámolóiban, hogy Franciaország segíteni akar a Szovjetuniónak a stabilizálódásban. A Le Figaró aláhúzta: mind a moszkvai villámlátogatás, mind az a bánásmód, amelyben a francia hivatalos szervek korábban Borisz Jelcint részesítették, azt mutatják, hogy a Nyugat számára továbbra is Gorbacsov az egyetlen felelős szovjet tárgyalópartner. „Mitterrand továbbra is a peresztrojkára teszi tétjét” — írta címében a Le Párisién, a L’Humanité pedig egyenesen „Gorbacsov iránti tiszteletadásnak” minősítette Mitterrand-nak a moszkvai sajtókonferencián tett kijelentéseit.
Az amerikai fővárosban tartózkódó Eduard Sevardnadze, arra szólította fel George Bush elnököt, hogy nyújtson további hiteleket a Szovjetuniónak. A The Washington Postban megjelent nyilatkozatában a volt szovjet külügyminiszter kijelentette: rendkívül fontos, hogy a Szovjetunió a következő három-öt hónapban, nem pedig egy év múlva vagy még később kapjon amerikai hiteleket és élelmiszereket. Az amerikai támogatás lélektanilag és politikailag is roppant fontos — nyilatkozta Sevardnadze, aki George Bush elnökkel folytatott tárgyalásai után hangsúlyozta: újabb szovjet—amerikai csúcs-találkozóra van szükség, hogy a kapcsolatok új lendületet kapjanak.
Sevardnadzéval ellentétesen nyilatkozott Vytautas Landsbergis litván elnök a további szovjet hitelkérelmek elutasítását javasolva az amerikai kormánynak. A The New York Timesnak adott interjújában a litván államfő úgy vélekedett: Moszkvának csak akkor szabad támogatást adni, ha már liberalizálta politikáját. Kijelentette, hogy Litvánia diplomáciai elismerését fogja kérni az Egyesült Államoktól, hogy megakadályozhassák az újabb szovjet beavatkozást a köztársaságban. Az amerikai kormány mindeddig nem kívánta megnehezíteni Mihail Gorbacsov helyzetét a balti önállósulási követelések nyílt felkarolásával, jóllehet az Egyesült Államok soha nem ismerte él a balti államok bekebelezését.
FOKOZOTT HARCKÉSZÜLTSÉG VAN ÉRVÉNYBEN a jugoszláv néphadseregnél, a horvátországi helyzet miatt, és az egységek tüzet nyithatnak, ha megtámadják őket. Veljko Kadijevics hadseregtábornok gyógykezeltetését megszakítva ismét átvette a nemzetvédelmi minisztérium irányítását, és az államelnökségnek küldött üzenetében azt hangoztatta: a hadsereg korábbi javaslatait figyelmen kívül hagyták és az ország szerinte emiatt sodródott a polgárháború szélére.
A Splitben tartott tüntetések miatt, az államelnökség rendkívüli ülést tartott. A tanácskozáson élesen elítélték, hogy a zavargásokban megöltek egy katonát, és egy másikat megsebesítettek. Követelték, hogy a horvát hatóságok vessenek véget a hedseregellenes megmozdulásoknak. A horvát televízió szerint a hétfői spliti tüntetésekben mintegy hatvanezren vettek részt. A tüntetést azért hirdették meg hogy a hadsereg oldja fel egy horvát falu, Kijevó blokádját, és tegye lehetővé a napok óta hermetikusan lezárt település élelmiszer- és gyógyszerellátását.
A MAGYAROK VOLTAK AZ ELSŐK, akik széles lyukat vágtak a vasfüggönyön, és nem utolsósorban ezzel vált lehetővé a német egység újbóli megteremtése. A köszönet gyakori szavai után most az ország elnöke jött el Németországba, és jogosan reklamálja, hogy Xz a gazdasági szerep, amelyet Magyarország jelenleg Európában játszik, nem felel meg a történelmi szerepnek — írta Göncz Árpád látogatásával foglalkozva a Thüringer Allgemeine. A magyar köz-társasági elnök igyekszik megnyerni a német cégeket, hogy ruházzanak be Magyarországon, ami egybevág Kohl kancellár biztosítékával arra vonatkozóan, hogy Magyarországot segíteni kell a reformok megvalósításában. Göncz azonban többre gondolt annál, hogy Bonn egyszerűen csak fellép Magyarország társult EK-tagságáért, és későbbi teljes jogú tagságáért. Az ehhez szükséges működő piacgazdaságtól ugyanis Magyarországot mérföldek választják el.	(P. L.)
Berlini telefonjelentésünk Magyarország a határok megnyitásával saját érdekeit is szolgálta — jelentette ki Göncz Árpád
ve folyik a társadalom átalakítása. A tartományi miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat követően a két fél röviden arról tájékoztatta az újságírókat, beszélgetésük egyik központi témája az volt, miként lehet minél kevésbé fájdalmassá tenni az átmenet időszakát. Göncz Árpád ezzel kapcsolatban elmondta vendéglátójának, Magyarországon azért volt kevésbé fájdalmas az átmenet, mint itt, mert tulaj dánképpen 1956 óta folyamatosan erre készült a társadalom, s így a változás nem hatott olyan sokkszerűen. Kupa Mihály pénzügyimi-’ niszter ezt azzal a példával támasztotta alá, hogy Magyarország már. öt éve folyamatosan csökkentette keleti kereskedelmét, ezek a gazdasági kötődések mára már harmincszázalékos arány alá estek vissza, így értelemszerűen nem olyan elemi erejű a megrázkódtatás a magyar vállalatok számára, mint az tapasztalható a volt NDK területén. (Thüringiában, ahol számos cég szakosodott korábban KGST-exportra, márciusban a munkanélküliség elérte a tíz százalékot, ami 140 ezer embert jelent, s ez az arány az évvégére várhatóan 30 százalékra növekszik.) A konkrét gazdasági együttműködési lehetőségek is
szóba kerültek a magyar köztársasági elnök és a thüringiai tartományi miniszterelnök tárgyalásain, s ezekről a pénzügyminiszter utóbb úgy tájékoztatta a sajtót, hogy magyar részről a korábbi NDK-ban készült mezőgazda-sági gépekhez, irodagépekhez, személygépkocsikhoz való pótalkatrészgyártás lehetőségét ajánlották fel, míg a partner oldalról üdvözölnék a környezetvédelmi és az infrastruktúra-fejlesztési együttműködést is. Josef Dudhac arról számolt be, a tárgyalásökon felvetődött annak lehetősége, hogy Erfurtban egy tiszteletbeli magyar konzul működjön a jövőben.
Az erfurti politikai tárgyalások után kulturális program következett: a német művészet egyik zarándokhelyére, Weimairba látogatott Göncz Árpád és kísérete. Itt a magyar köztársasági elnök beírta a nevét a város aranykönyvébe, megtekintette a Liszt-házat, a Goethe-házatt, imajd rövid városnéző sétát tett. A délutáni órákban fejeződött be a vidéki program : az erfurti repülőtérről ismét a Luftwaffe különgépével Berlinbe utazott Göncz Árpád, ahol előbb Eberhard Diepgen kormányzó polgármesterrel folytatott rövid eszmecserét, majd a berlini
A POLGÁRI VILÁG: JOGBIZTONSÁG
és a magántulajdon alapja a mások javának feltétlen tisztelete. A lényeg: a közhatalom és a magángazdaság különválasztása. (Lányi András: Villák proletárjai — 7. oldal)
ÉRTELMES HELYI CÉLOKAT
nem lehet kitűzni az Infrastruktúra dinamikus fejlesztése nélkül. Az önkormányzatok még nem tudják, milyen mélyen érinti őket a koncessziós és távközlési törvény. (Kolossá Tamás: Megszűnik a távközlési monopólium? — 9. oldal)
KÖLTSÉGVETÉSI
LEHETŐSÉGEINK
magukon viselik az ország ösz-szes gondját, baját, de nincsen összeomlás előtt álló intézetünk — mondja Láng István.
(Egy év mérlege az MTA közgyűlésén — a 10. oldal)
Magyar Kultúra Házába látogatott, s megnyitotta a fotódokumentációs kiállítást. Az esti órákban került sor a díszvacsorára, melyet Berlin kormányzó polgármestere adott a magyar államfő tiszteletére, ma reggel pedig Stuttgartba, s onnan pedig Münchenbe folytatja útját Göncz Árpád.
Weyer Béla
Berlin, május 7.
Vidéki látogatással folytatódott a magyar köztársasági elnök négynapos németországi útja. Göncz Árpád kedden előbb Erfurtba, imajd Weimarba utazott, s a ikéső délutáni órákban érkezett Berlinbe.
Ezt megelőzően, még hétfőn este, lapzártánk után került sor arra a díszvacsorára, melyet Ri-chard von Weizsücker szövetségi elnök adott magyar kollégája tiszteletére, s amelyen mindkét államfő a protokoll szabályait és az etókészített beszédeket félretéve, szabadon fogalmazott pohárköszöntőt mondott. Weizsücker — vendége iránti figyelmességből angolul — arról beszélt, milyen nagyra értékeli a magyar nép tettrekészségét és vállalkozási kedvét, valamint az európai gondolat megvalósításáért .tett magyar lépéseket, Göncz Árpád pedig meghatott szavakkal méltatta azt a támogatást, melyre Magyar-ország számíthat az egyesült Né-
metország részéről. A magyar köztársasági elnök ezt az alkalmat is megragadta, ihogy kifejezze: a magyar és a német nép között nem szabad háláról vagy lekötelezettségről beszélni — a határok megnyitásával kapcsolatban itt ugyanis még ma is sokszor és sokan emlegetik a „magyar segítséget” —; ez azonban azért nem helyénvaló, mert barátok közt a hála és a lekötelezettség érzése csak ronthatja a viszonyt, másrészt pedig, amikor Magyarország a határok megnyitásával segítette a német egyesítést, akkor valójában saját maga érdekeit, az egyesült Európa érdekeit is szolgálta.
A magyar köztársasági elnök kedden reggel indult a köln-'bonni repülőtérről a Luftwaffe külön-gépén Erfurtba, ahol Josef Du-chac tartományi miniszterelnök fogadta. Thüringia tartomány fővárosában arról tájékozódott a magyar államfő, milyen gondokkal és nehézségekkel szembenéz-
Áiosfskrai tudósítónk telexjelentése Örmény jelentésiek szerint a hadsereg falvakat bombáz
Moszkva, május 7.
A szovjet parlament kedden elutasította az örmény törvényhozás kérését, hogy összehívják a népi küldöttek rendkívüli kongresszusát az Örményország és Azerbajdzsán között ismét föllángolt fegyveres konfliktus megvitatására. A Legfelsőbb Tanács határozata szerint a Karabahhal kapcsolatos problémákat már nemegyszer megvitatták a küldöttkongresszusokon és megfelelő határozatokat is hoztak, amelyek azonban nem vezettek eredményre. A parlament a konfliktus övezetébe irányította az ügyészség és más hivatalos szervek egy speciális csoportját a tények kiderítésére.
Az örmény belügyminisztérium jelentése szerint hétfőn helikopteren két különleges egység érkezett Jerevánba és őrizete alá vette az atomerőmű reaktorközpontját. Ugyanezen a napon örmény-ország Gorisszkij járásának két falvát, Aravuszt és Kornidzort, valamint a köztársaság északkeleti részén fekvő Voszkepart helikopterekről bombázták. Levon Ter-Petroszján, az örmény parlament elnöke a sajtónak átadott nyilatkozatában azt közölte, hogy helikopterek, tankok és nehéztüzérség beveztésével teljesen le-
rombolták Voszkepart, tucatnyian meghaltak.
Patrikéjev vezérezredes, a Kaukázuson túli katonai körzet parancsnoka arról értesítette az örmény belügyminisztert, hogy a hadműveletet nem a szovjet hadsereg, hanem a szovjet belügyi csapatok azerbajdzsán hatóságoknak alárendelt egységei hajtották végre. Pisev altábornagy, a jereváni laktanya parancsnoka ugyancsak azt nyilatkozta az örmény Köztársaság lapnak, hogy az örmény területen álomásozó katonai egységek semmilyen akcióban nem vesznek részt. Satalin vezér-ezredes, a szovjet belügyi csapatok parancsnoka két napja az Izvesztyijában kijelentette, hogy a sorkötelesek igyekeznek nem beavatkozni a konfliktusba. Ugyanakkor keddi sajtóértekezletén Ter-Petroszjan a szovjet hadsereget és a belügyi egységeket agresszióval, hadüzenet nélküli háborúval vádolta. Az örmény belügyminisztérium adatai szerint más területekről érkeznek belügyi alakulatok és különleges egységek a köztársaságba.
Korábban a szovjet parlament vitájában Borisz Pugo belügyminiszter hangoztatta, hogy azerbajdzsán örmények lakta falvai „az örmény törvénytelen fegyve-
res csoportok háttérbázisaivá változtak”. Mint hozzátette, a szovjet belügyminisztérium, a KGB és a honvédelmi minisztérium intézkedéseket tettek az alakulatok lefegyverzésére, a szovjet elnök tavaly július 25-i rendelete alapján. Hétfői, Mitterrand-nal közös sajtóértekezletén	Gorbacsov
ugyancsak azt nyilatkozta, hogy „az alkotmány, a törvények, az elnöki rend keretein belül hadművelet folyik a lefegyverzésre, településről településre... Az alkotmányos rendet helyre kell állítani.”
Az azerbajdzsán külügyminisztérium keddi nyilatkozata azt állította, hogy „az örmény nacionalista erők nyílt agressziójának eszkalációja” folyik, és április 28. és május 3. között örmény fegyveresek tüzérséggel és automata fegyverekkel több mint harminc azerbajdzsán települést és két járási központot lőttek, aminek négy halálos áldozata és húsz sebesültje volt. A nyilatkozat szerint „Örményország további katonai tevékenysége Azerbajdzsán ellen katasztrófához vezet, ennek bűne egészében és teljességgel az örmény vezetést terheli, amely durván megsérti a nemzetközi jog összes normáit”.
— t —r
Ülésezik a jugoszláv államelnökség
A horvát elnök Londonban tárgyal
Belgrádból jelenti az MTI: Belgrádban folytatta kedd este megszakított tanácskozását a jugoszláv államelnökség, amely megvitatja a hadsereg helyzetelemzését a horvátországi eseményekkel kapcsolatban. A hadsereg vezérkara az elnökséghez küldött üzenetében hangoztatta, hogy az eddigi módszerek már nem elegendőek, s ezért fokozott harckészültséget vezettek be. A vezérkar állásfoglalásában úgy foglalta össze a helyzetet, hogy nem vették figyelembe a hadsereg ko-
rábbi javaslatait, s az ország emiatt már polgárháborúba keseredett.
Az elnökség ülésén nem vett részt Franjo Tudjrhan horvát elnök, aki éjszakába nyúló tárgyalást folytatott Ante Markovics szövetségi miniszterelnökkel. Megállapodtak az átmeneti időszakra javasolt kormányintézkedések 11 pontjáról, s áttekintették a horvátországi helyzetet kiváltó okokat. Tudjman délelőtt a konzervatív párt meghívására Londonba utazott. Visszatért vi-
szont a helyzetre való tekintettel bécsi látogatásáról Vaszil Tupur-kovszki, az elnökség macedón tagja. Macedóniában nagy tüntetések voltak még kedden is a Splitben hétfőn megölt macedón kiskatona halála miatt. A Macedón Nemzeti Párt, a VMRO azt követeli, hogy hívják vissza a népihadseregből a macedón katonákat és tiszteket is. A Skopjé-ben és másutt tüntető tömeg Mi-losevics szerb elnököt és Tudj-mant egyaránt felelősnek tartja a fejleményekért.