﻿M
Ára: 9,50 forint
ígéret
Az államfői látogatásoknak többnyire van egy-egy olyan apró mellékterméke is, melyet utána szívesen felkap és gyakran idéz a sajtó. Ilyen volt de Gaulle tábornok emlékezetes panaszkodása, miszerint nehéz olyan országot kormányozni, ahol több mint háromszáz féle sajt van. Bizonnyal ilyen lesz, legalább is a hazai zsurnaliszták számára Göncz Árpád köz-társasági elnök bonni kijelentése is, amikor is a ma befejeződő, négynapos látogatásán arról mesélt a magyar államfő az újságíróknak: tizenöt évig vezetett Wartburgot, nagyon szerette, a kocsi még ma is menne, ha lenne hozzá alkatrész. Tegyük hozzá, és ha engedné a protokoll, hogy az államfő maga vezesse gépkocsiját, amely tiltást és általában a protokolláris előírásokat szemmel láthatóan nehezen viselte, viseli a magyar elnök. Ha tehette, most is igyekezett kerülni a formalitásokat, félretette az előre előkészített beszédet, és viselkedésében nyoma sem volt a karót nyelt államfők méltóságoskodásának. ö maga mondta Weizsacker elnök vacsoráján a pohárköszöntőben: az angolszász kultúra ismerőjeként jól tudja az intelmet: „don’t be emotional", vagyis ne légy érzelmes, de ő bizony nem tudja függetleníteni magát az érzelmektől, és a meghatottságtól — úgy érzi, barátok közt van.
De térjünk vissza az autóalkatrészekhez, amiről joggal kérdezhetné bárki, hogy kerül a csizma az asztalra. Vajon múlhat-e egy kuplungtárcsán a barátság? Azt hiszem, igen, múlhat. Sőt, éppen az ilyen trivialitások jelentik két ország kapcsolatainak alapját és lényegét. A szavak mellett a banális tettek, a kis üzletek, a sok-sok kis üzlet. Ebből a szempontból különösen figyelemre méltó Göncz Árpád vidéki útjának az a része, melyet az egykori NDK-bán tett. A korábbi, felülről vezérelt barátságok, és együttműködések helyére most a szervezésén épülő, a felismert kölcsönös érdekekre alapuló kapcsolatoknak kell lépnie.
A ma befejeződő négynapos hivatalos látogatás, a demokratikusan választott államfő első hivatalos németországi látogatása , volt évtizedek óta. Atmoszférája ígéretet jelentett arra: meg lehet találni az ilyen kapcsolatokhoz vezető módszereket. A volt NDK-ból létrejött öt új tartomány gondjai hasonlóak a magyarországiakhoz, így természetes a szót értés lehetősége, az NSZK-'bán pedig éppen újdonsült honfitársaik példáján keresztül ismerhetik meg még jobban, milyen feltételek mellett élnek és dolgoznak a magyarok.
A politikai adottságok mindenesetre kitűnőek. A fogadtatás mindenütt meleg, rendkívül szívélyes, baráti volt. A közös, s bár nem is mindig dicsőséges történelmi múlt és a földrajzi adottságok említése mellett azonban érdemes szólni arról is: a Magyarországon időnként tapasztalható ódzkodás a túlzott német orientációtól aligha nevezhető bölcsnek és megalapozottnak. Ez a Németország már nem az a Németország, itt már az önálló régiók, a tartományok föderalisz-tikus együttműködésének példája alakult ki, s ez mutathat utat a jövőbe, a régiók együttműködésére épülő Európa felé is.
Abban az Európában, ahová — minden ellenkező híreszteléssel szemben — még egy jól karbantartott Wartburggal is el lehet jutni. Csak alkatrész és vezetési stílus kérdése.
Weyer Béla
A	brit kormány megítélése szerint
politikai megoldást kell találni Jugoszlávia egybentartására
RómaEK-tárgyalást Récs európai tanácskozást sürget
|______A külpolitikai helyzet_____]
HAJLIK RA A JUGOSZLÁV ÁLLAMELNÖKSÉG, hogy felhatalmazást adjon a szövetségi hadseregnek a horvátországi etnikai villongások elfojtására, állítja a Borba című tekintélyes belgrádi napilap Veljkó Kadijevic védelmi miniszter követeléseire hivatkozva. A lap tudomása szerint a testületben kibillent a kezdeti erőegyensúly: míg korábban Szerbia és Montenegró szorgalmazta, Horváthország és Szlovénia pedig ellenezte a hadsereg bevetését, mostanra eldőlni látszik a patthelyzet, mivel az eddigi semlegesnek mutatkozó Bosznia-Hercegovina és Macedónia, kész a hadsereg beavatkozásának elfogadására. A hadsereg közben, az államtanácsi döntést be sem várva, már készül „horvátországi teendőire”. Miután ismeretessé vált, jelentős páncélos csapatmozgások vannak a boszniai-hercegovinai Mostarban, a környék lakossága barikádokkal és keresztbe fordított gépjárművekkel lezárta a horvátországi tengerpartvidék felé tartó harckocsizó dandár útját. Szerdán egyébként a szerb parlament ülésén számos radikális javaslat hangzott el, egyebek között az is, hogy tartóztassák le az államelnökség belgrádi ülésén Horvátország képviseletében részt vevő Stipe Mesicet, akinek az alkotmány értelmében május 15-én kell átvennie a testűiét elnökének tisztét.
MEGLEHETŐSEN BORÚLÁTÓAN SZEMLÉLIK az európai fővárosokban a jugoszláv belviszályt, az olasz Corriere della Sera például azt írta: „ a Szovjetunió kivonulása Kelet-Európából csökkentette ugyan az el nem kötelezett, egységes Jugoszláviának, mint ütköző államnak stratégiai szerepét, s ezzel a Nyugat érdekeltségét az egység fenntartásában, de az országot alkotó nemzetiségek közötti feszültségeket aligha lehet kívülről csökkenteni és kezelhetővé tenni. Az osztrákok által javasolt bölcsek tanácsa helyett valószínűleg jobban elősegítenék a jugoszláv válság békés levezetését, ha a közösség mélyebben nyúlna a pénztárcájába. Ez azonban kevéssé valószínű.” A brit lapok nagy terjedelemben vázolták azt a menetrendet, amelyet a horvát elnök látogatása után Londonban megfogalmaztak. A Major-kormány szerint Jugoszláviában, a szétválás helyett politikai megoldást kell találni az ország egyben tartására. A The Times szerint egy jugoszláv polgár-háború nem fenyeget ugyan világháborúval, de a következményeit nehéz lenne teljesen lokalizálni, ezért a Nyugatnak érdeke a laza konföderáció előmozdítása. Az alkotmányos tárgyalások alapjait azzal vethetné meg a Nyugat, ha ragaszkodnék, a köztársasági vezető és a pálya szélére szorult szövetségi kormány fegyverszünetéhez. A nyugati pénzügyi támogatást pedig attól kell függővé tenni, hogy a köztársaságok együttműködnek-e Ante Markovics reformjaival. A Financial Times úgy véli, a rendkívüli állapot bevezetése nem szerezne ugyan barátokat Jugoszláviának nyugati kormánykörökben, mégis ez tenné lehetővé, hogy a jugoszláv hadsereg, a nyugati kormányok és a jugoszláv szövetségi kormány együtt alakítsa ki a politikai napirend kidolgozásához szükséges légkört. A hadseregnek, nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül, le kell fegyvereznie a félkatonai szervezeteket, s a rend helyreállítása után vissza kell vonulnia a laktanyákba. Ezután utat kellene engedni Alois Mock osztrák külügyminiszter kezdeményezésének, és meg kellene szervezni az „európai bölcsek” tanácsát. Ezen Jugoszlávia és szomszédainak vezetőin kívül a Közös Piac és a huszonnégyek képviselőinek is részt kellene venni.”
A VÁLSÁGOT GAZDASÁGI SZAKEMBEREK úgy ítélik meg, hogy egész Kelet-Európát kockázatosabbá teheti, vagyis, kellemetlenül érint-'heti a térség gondokkal küzdő gazdaságait, ha a beruházók elriadnának. Ugyané szakértők e gondokat Jugoszlávia gazdaságának problémáiból vezetik le, azaz, hogy a tagköztársaságok közötti nézeteltérések aláaknázták azokat a reformokat, amelyeket Ante Markovics miniszterelnök 1989 decemberében vezetett be. A kezdeti szakaszban a reformok eredményesnek bizonyultak: stabilizálódott a dinár, és lelassult az infláció. Az etnikai villongások azonban mára oda vezettek, hogy Jugoszlávia, mint egységes piac, kezd felbomlani. Az országnak szembe kell néznie az idegenforgalom összeomlásával; a 20,58 milliárd dolláros külföldi adósságterhet cipelő gazdaságot e csapás több mint egymilliárd dollárnyi bevételtől foszthatja meg — jegyezte meg Werner Varga, a Creditanstalt-Bankverein igazgatóhelyettese. Emellett a külföldön dolgozó jugoszlávok, akik évente mintegy kétmilliárd dollárt utalnak haza, szinten elvesztik hazájuk iránti bizalmukat, s máshol helyezik el pénzüket. Más irányú gond, hogy az előrejelzések azt jósolják, Jugoszláviának a kelet-európai országokkal folytatott kereskedelme az idén akár 30 százalékkal is csökkenhet. A Szovjetunió után a térségből Csehszlovákia és Magyarország kereskedelme a legélénkebb Jugoszláviával, s ezeket az országokat, amelyek jelenleg mindenfelé lázasan kutatják a lehetőségeket, sújthatja a huszonhárommilliós piac elvesztése. E vélemények szerint viszont, a válság átterjedhet más kelet-európai országokra, így Albániára és Magyarországra is, ameny-nyiben ezek az államok úgy ítélik meg, hogy a Jugoszláviában élő nemzeti kisebbségeiket veszély fenyegeti.	(ZS. E.)
Munkatársunk telefon jelen tése
Német híank Budapesten
Göncz Árpád tárgyalásai fiadén- Württemberyben
ség helyzetéről szólva Göncz Árpád elmondta, nagyon fontos, hogy megőrizhessék nyelvi identitásukat, ehhez azonban például tanárok küldésének formájában segítségre van szükség, s ez a segítség már csak az utolsó pillanatban érkezhet meg. A köztársasági elnök arról is tájékoztatta a tartományi miniszterelnököt, nagyon sokat veszítettünk azzal, hogy a korábbi NDK megszűntével elmaradtak azok az ösztöndíj lehetőségek is, amelyek biztosították magyar fiatalok egyetemi tanulmányait német egyetemeken. Végül Göncz Árpád azt is felvetette, jó lenne, ha egy német bank segítené Magyarországon a privatizációt, hiszen ajiihoz a tőke a jelenleginél nagyabb aktivitására van szükség. Ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban a tárgyalások után Horváth István bonni magyar nagykövettől megtudtuk, a stuttgarti Südwestbank és a düsseldorfi Westdeutsche Landesbank rövidesen megnyitja azt a német bankot, amely az első ilyen intézmény lesz Magyar-országon. Az áttörésértékű pénz-
kez-
ügyi lépésről a jövő héten denek konkrét tárgyalásokat.
A magyar államfő a baden-württembergi tárgyalásain Er-wim Teufel felajánlotta, hogy a tartomány gyümölcsöző kapcsolatrendszerébe, amely Lombardiával, Lyonnal és Katalóniával alakult ki, szívesen bekapcsolják Magyarországot is. Szólt arról, hogy a jövőben növelni fogják a hazánkba küldött német anyanyelvű tanárak számát, s azt is elmondta, Baden-Württembert és Berlin megállapodtak:	közösen
fedezik a Budapesten felállítandó interdiszciplináris tudományos intézmény, a Collegium Budapest felállításának valamennyi költségét.
A tárgyalásokat követően Er-win Teufel díszebédet adott Göncz Árpád tiszteletére. Pohárköszöntőjében kifejezte: a magyar elnök látogatása Magyarországnak Európába való visszatéréséi szimbolizálja számukra.
A délutáni órákban Tübingen városába látogatott Göncz Ár-
valami? Megkeresni naponta négy-öt forintot? — A pénzről szívesen beszélnek, mert ők maguk is tudnak egyet-mást az aranycsinálás-ról. (Kertész Péter: Zenés vér-nyomásmérés — 8. oldal)
VESZÉLYBEN A VELENCEI-TÓ
Kénytelenek vagyunk nézni, hogy a szemünk előtt menjen tönkre. Itt vannak a terveink a tó megmentésére, de szavaink csak a pusztába kiáltanak. (Zsolt Róbert: Elposványosodik a Velencei-tó? — 8. oldal)
HÁNYÁN ELLENZIK AZ ATOMERŐMÜVEKET?
A tájékoztatón vita alakult ti a felmérés eredményeinek objektivitásáról. A kérdés felvetése ugyanis bizonyos fokig meghatározta a válaszokat, (b. j.: Ha leendő beruházó készítteti a felmérést — 9. oldal)
pád, s egy rövid sétát tett a belvárosban, majd innen indult tovább Münchenbe, ahol este Max Streibl bajor miniszterelnökkel találkozott. Csütörtök délelőtt a nymhenburg kastélyba látogat Göncz Árpád, majd találkozik a németországi magyarok képviselőivel, felkeresi a képtárat és a kora esti órákban érkezik haza Budapestre.	W. B.
„Harc Nyuyat-Eurépa keleti határáért9*
Rendteremtéssel fenyegetőznek a katonák Jugoszláviában
— Ha Szlovénia kinyilvánítja függetlenségét, Horvátország kénytelen lesz ugyanígy tenni. Nem maradunk egy megcsonkított Jugoszláviában — mondta Franjo Tudjman horvát elnök londoni sajtóértekezletén.
és az Egyesült Államok határozottan érdekelt a térségbeli béke megőrzésében — mondotta Tudjman. A magánlátogatáson Nagy-Britanniában járt horvát elnök előzőleg Douglas Hurd brit külügyminiszterrel tárgyalt, aki meg-
SZERB HATALMI JÁTÉK
Hozzátette azonban, reméli, hogy elkerülhető a polgárháború • Jugoszláviáiban, és a hadsereg nem avatkozik be a horvátországi belső ellentétekbe.
— Meggyőződésem, hogy az EK
(A Die Weltwoche rajza)
erősítette, hogy brit vélemény szerint békés, politikai megoldást kell találni Jugoszlávia egybentartására.
Tudjman kétnapos látogatást tervezett, de a jugoszláviai hírek
hatására még érkezése napján visszautazott Zágrábba — jelentette az MTI.
Mint a Reuter jelenti, eredménytelenül végződött szerdára virradóra a jugoszláv államelnökség és a köztársaságok vezetőinek belgrádi rendkívüli válságtanácskozása, amelyet azután hívtok össze, hogy a spliti halálos áldozatokat is követelő tüntetés után riadókészültséget és tűzparancsot rendeltek el a jugoszláv hadseregben, és Veljko Kadijevics védelmi miniszter kilátásba helyezte: ha az államelnökségnek nem sikerül a rendet helyreállítani, a katonák teszik ezt meg.
A 15 órás ülés szünetében Milán Kucan szlovén elnök bírálta a hadsereget az ultimátum miatt, és közölte, hogy az meghaladja a fegyveres erők jogkörét. A szlovén rádiónak adott nyilatkozatában Kucan élesen tiltakozott a hadsereg beavatkozása miatt.
A szlovén külügyminiszter szerint a jugoszláv hadsereg úgy döntött, hogy a jelenlegi belpolitikai válságban önállóan fog cselekedni.
Dimitirije Rupel az osztrák rádiónak adott nyilatkozatában szerdán elmondta:	értesülései
vannak arról, hogy a jugoszláv hadsereg úgy határozott, hogy a jövőben már „nem veszi komolyan a politikusokat”.
Megállapította, hogy a szerb— horvát szembenállás nagyon súlyos. Szerinte a két legnagyobb jugoszláv tagköztársaság közötti konfliktus „harc Nyugat-Európa keleti határáért".
Stuttgart, május 8.
Szerdán reggel Stuttgartba indult négynapos hivatalos német-országi látogatásának harmadik napján Göncz Árpád köztársasági elnök, miután elköszönt berlini vendéglátóitól, akiknek, s különösen Eberhard Diepgen kormányzó polgármesternek minden bizonnyal belopta magát a szívébe akkor, amikor kijelentette: Berlin Németország természetes fővárosa.
Stuttgartban a Luftwaffe kü-löngépével utazott a magyar államfő, ahol Erwin Teufel tartományi miniszterelnök fogadta. A
bebenhauseni kastélyban került sor a két politikus .tárgyalásaira, amelyeken a magyar köztársasági elnök kiemelte a kitűnő kétoldalú kapcsolatokat, s javasolta, hogy ezeket a különböző minisztériumok és egyéb intézmények szintjén rendszeresíteni is célszerű lenne. Arról is szólt a magyar államfő, hogy a baden-württembergi tartományban él a legtöbb kitelepített magyarországi német, s bár az ő búcsújuk annak idején korántsem volt kellemes szülőhazájuktól, most mégis ápolják és fenntartják kapcsolataikat Magyarországgal.
A magyarországi német kisebb-
Olasa—osztrák vélemény:
Hajszál választja el a szerbekei és a hordátokat a polgárháborútól
Rómából jelenti az MTI: Olasz és osztrák közös munkabizottság tartott megbeszélést a római külügyminisztériumban a jugoszláviai helyzet elemzésére, és a két ország diplomáciai lépéseinek összehangolására ezzel ' kapcsolatban. A tanácskozáson, amelyet Alessandro Grafini helyettes kabinetfőnök elnökletével tartottak, az osztrákok ismertették Alois Mock külügyminiszter javaslatát: állítsanak fel nemzet-
közi tekintélyű személyiségekből tanácsadó bizottságot, amelyhez a vitában álló felek fordulhatnak, és amelyik megoldásokat javasolhat a jugoszláviai nemzetiségek együttéléséhez.
Ezt a javaslatot továbbították Belgrádnak is — mondta el az osztrák küldöttség vezetője. Olasz részről támogatják a javaslatot, és készek azt a közösségi intézmények elé terjeszteni. így az Európai Közösség egyfajta
közvetítőként léphet fel esetleg a súlyos jugoszláv válság megoldásában, a polgárháború elkerülésében.
A Jugoszláviával két szomszédos ország — Olaszország és Ausztria — egyaránt növekvő aggodalommal tekint a helyzet romlására. Hajszál választ el a véres belső polgárháborútól a szerbek és horvátok között, a
(Folytatás 2.' oldalon)