﻿^ 11.

rajt
3
* ** £
sá
sg
3
#»
iw
3
■.r#
rss
/I

Ára: 9,50 fori
Európa
Nostra
Nevezetes, nemzetközi rangú kitüntetést, Európa Nostra-dí-jat adtak át néhány nappal ezelőtt Pápa városának, mert várkastélyának egykori kápolnájában példás gondossággal állítottak helyre egy erőteljesen tönkrement mennyezetfreskót, Ignatz Mildorfemek, a XVIII. századból való alkotását. ’89 őszén lapunk elsőként adott hírt e helyreállításról, és elsőként igyekezett érzékeltetni a megmentett falikép szimbólumértékét, ha tetszik: történelmi jelentőségét. Többről van ugyanis ez esetben szó, mint az Országos Műemléki Felügyelőség és a város okos összefogásáról, siker koronázta vállalkozásáról. Ha csak ez és ennyi volna a „történet”, Mildorfer gyöngyházfényűvé újjávarázsolt alkotása „mögött”, tőlünk Nyugatra aligha figyelt volna föl rá a kitüntetéseket csak módjával osztogató nagyvilág.
A pápai várkastélyt a XVIII. században építtette Esterházy Károly gróf, a maecenasi hajlandóságú főpap és nagyúr, aki nem csak Pápán, de Egerben és Vácott is művelődési és művészeti központot teremtett a saját vagyonából. Mindig a legjobb és egyúttal legfölkapot-tább mesterekkel dolgoztatott. Ami a kép keletkezése s újjászületése közö volt, az maga a történelem. A második világháború után a szovjet megszálló csapatok kaszárnyának nevezték ki, annak is haszhálták az Esterházy-kas-télyt, megszentelt helyének, a kápolnájának kiváltképp méltatlan rendeltetést „biztosítva”. Azt a pusztítást, amit hívatlan lakói tizenkét esztendő alatt a várkastélyban végbevittek '57 után nem itt, hanem a város határában vert tanyát a szovjet sereg —, három évtizednél is tovább tartott, amíg a város, országos segítséggel nagyjából helyre tudta állítani.
Ma könyvtár és múzeum van a kastélyban. Az egykori kápolna könyvtári olvasóterem. A „szellem napvilágánál” lehet tehát ott tűnődni azon, miféle türelem, makacs kitartás és reménykedés kellett ahhoz, hogy apránként visszaállítsák azt, ami — úgy tűnt föl — végképp’ romlásnak indult, hogy restaurálják a vad értetlenséggel, civilizálatlan nemtörődömséggel tönkretett értéket. Ami ugyebár — nem csak egy főúri családé, egy városé, egy országé, volt, de Európáé is. A mi Európánké. S mert könyvtári olvasóterem ad alkalmat e tűnődésre, így fonja tovább akarva, akaratlanul az ember e gondolatsort: vajon miért nem tartja ma idehaza mindenki legalább olyan fontosnak és büszkélkedésre érdemesnek azokat a helyreállítási törekvéseket, amelyek a szellemi, tudati, lelki szférában végzett, barbár pusztításokat kívánják kijavítani? Amelyek a kétség-beejtően alacsony színvonalra süllyedt, alapfokú iskolai képzést szeretnék fölemelni, a féloldalas ismerettárat kívánják kiteljesíteni, örökérvényűnek bizonyult erkölcsi értékeket szeretnének ismét átadni? Az Európa Nostra gondolatához, Európa egyesítésének a tervéhez és lehetőségéhez ez is hozzátartozik: a keresztény kultúra és erkölcsiség általános ismerete azon a térfelén is a kontinensnek, amelyen sokáig szólni sem volt szabad efféléről. Európa Nostra visszaállított egyházi iskolákat és kultúrköröket, európai módon képzett állampolgárokat is vár, nem csak megmentett faliképeket, a feltámadás dicsőségére.
Lőcsei Gabriella
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1991. május 13., LIV. évfolyam 110. szám
Baker és	BesstsmertnihKairóban tárgyai
Bush és Gorbacsov készül a moszkvai csúcsra
Budapest fontos részeredményként értékeli ta katonai egyezményt Bukaresttel
VÁRHATÓAN SIKERÜL MEGOLDÁST TALÁLNI a közeli napok-bán a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló megállapodást még hátráltató problémákra. Erre a TASZSZ közleménye enged következtetni, amelyet Gorbacsov és Bush szombati telefonbeszélgetése
kapcsán adtak ki. A szovjet hírUgynökség szerint a hadászati támadófegyverek témájában még nyitva lévő kérdések megoldása nem képez különösebb nehézséget. Ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy Moszkvában sor kerülhet az idei első félévre tervezett szovjet—amerikai csúcstalálkozóra, amelyen várhatóan aláírják a fegyverzet-csökkentési megállapodást. A még fennálló nézeteltérések elsimítására szovjet különmegbízott utazik a jövő héten Washingtonba. A szovjet hírügynökség által „hosszasnak” minősített beszélgetés során Gorbacsov hangsúlyozta azt is, hogy a szovjet kormány egyes „kényszerintézkedéseit a peresztrojka legfelelősségteljesebb szakaszának konkrét realitásait figyelembe véve” kell értékelni.
Több, mint figyelemre méltó, hogy a telefonmegbeszélés napján a Pravda hidegháborús fordulatokat idézve támadta az amerikai kormányzatot. Az SZKP vezető orgánuma szerint az Egyesült Államok hozzálátott a Szovjetunió irányában folytatott politikájának módosításához, s ez egy új hidegháború lehetőségét hordozza magában. Az újabb Baker—Besszmertnih találkozó előtt kevéssel megjelentetett cikk úgy értékeli, hogy megtört a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésének lendülete. Ennek legfőbb bizonyítékát a csúcstalálkozó újbóli elhalasztásában véli felfedezni a lap, s hangsúlyozza, hogy az annak ürügyéül szolgáló megoldatlan leszerelési kérdések csak tünetei és nem okozói a viszony megromlásának.
A PERESZTROJKA TŰLJUTOTT A NEHEZÉN, jelentette ki
Wolfgang Leonhard professzor. A reform ellenségei elszámították magukat, nem sikerült megbuktatniuk Jelcint, s a népszerű politikus megerősödve került ki az erőpróbából. Németország első számú Szovjetunió-szakértője, a Berliner Morgenpostnak adott nyilatkozatában ugyanakkor aláhúzta: Gorbacsov politikai pályafutásának végéhez ért, s mint vezető személyiség valószínűleg, néhány hónapon belül eltűnik a politika színpadáról. A reformfolyamathoz fűződő remények új megtestesítője Jelcin, hangsúlyozta a német professzor. A neves szovjetszakértő szerint Gorbacsov történelmi érdemeihez nem fér kétség: átalakította a bürokratikus-parancsuralmi rendszert, s megtisztította az utat a reformok előtt. Célja a szovjet rendszer megjavítása volt, ám most egy új politikai és gazdasági struktúra megteremtése szükséges az országban, s erre a fokozódó gazdasági nehézségek következtében Gorbacsovnak már nem sok ideje maradt, véli Leonhard. Ugyanerre a következtetésre jut a Sunday Times írása is. Gorbacsov elvetette a proletárdiktatúrát, engedélyezte a vélemény-nyilvánítás és az egyesülés szabadságát, de képtelen elfogadni a szocializmus megszüntetését, a kollektív tulajdon elvetését, írja a lap. Ez a született vezető elkápráztatta a világot rátermettségével, de csak nagyon vonakodva és későn tér meg ahhoz a józan gazdasági belátáshoz, amelyet a világ többi része már elfogadott. Ha megbukik, ebbe bukik bele, véli a brit lap. Gorbacsov tragédiája az, hangzik a végkövetkeztetés, hogy ő szabadította fel a népet, mert ebben a folyamatban a Kreml a hatalom erődjéből a hatalom nélküliek ketrecévé változott.
LASSAN, DE HALAD a közel-keleti békekonferencia előkészítése, hangsúlyozta Besszmertnih, az egyiptomi külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után. Bejelentette azt is, hogy hétfőn háromoldalú találkozót tartanak Mubarak elnök és Baker társaságában, előtte pedig két ízben lesz szovjet—amerikai külügyminiszteri konzultáció az egyiptomi fővárosban. A két nagyhatalom a rendezést a „békéért földet” elvre szeretné alapozni, amelyet szombaton az izraeli kormányfő ismételten visszautasított. Kilátásba helyezte ugyanakkor a zsidó telepekről történő tárgyalásokat, amelyek létesítésében Washington és Moszkva a béke egyik akadályát látja. Eközben megkezdődött a török határ menti hegyekből a kurdok hazatelepítése. A nagyszabású amerikai akció néhány hét alat kétszázezer menekült visszatérését irányozza elő, ám az első nap alig pár százan jelentek meg a gyülekezőhelyen, mivel félnek az irakiak megtorlásaitól. Washington ennek kapcsán figyelmeztette Irakot, hogy vizsgálja felül a kurdok védelmére hivatott, a távozó szövetséges csapatokat felváltó ENSZ-rendfenntartó erők felállítását ellenző álláspontját, mivel ellenkező esetben meghosszabbítják az Irak-ellenes szankciókat. (S. G.)
Jeruzsálem! telefonjelentésünk
Samír nyilatkozata Antall József érkezése előtt
Jeruzsálem, május 12.
Besszmertnih történelmi látogatása még le sem csengett Izraelben, és utóhangjai még sokáig hallhatóak lesznek, amikor bejelentették, hogy James Baker előreláthatólag kedden újabb izraeli látogatásra érkezik. Az amerikai külügyminiszterhez közelálló körök szerint az előkészületek szempontjából az utolsó ilyen útra jön az izraeli fővárosba. Eközben hétfőn délután, helyi idő szerint 4 órakor száll le a Tel-Aviv melletti Ben Gurion repülőtérre a magyar kormányfő. A hivatalos látogatásra érkező Antall József és kísérete két és fél napig lesz Izrael vendége.
Vasárnap Jeruzsálem ünnepelt. A huszonnégy éve felszabadult és egyesített város ünnepe volt ez, amely szombat este színpompás tűzijátékkal kezdődött és egész napos szabadtéri progra-
mokkal folytatódott. Ilyenkor minden esztendőben fellobogózzák a várost. Ezúttal az izraeli lobogók mellett ott lengedezik mindenütt a magyar zászló is, különös hangulatot adva az eseményeknek. Az izraeli televízió már szombat esti híradójában foglalkozott Közép-Európával, és azon belül Magyarországgal, Lengyelországgal, s a Cseh- és Szlovák Köztársasággal. A három ország bemutatása nem volt véletlen, hiszen a napokban járt Izraelben nem hivatalos látogatáson a Cseh- és Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, hétfőn érkezik a magyar miniszterelnök és pontosan egy hót múlva a lengyel államelnök, Lech Walesa. A Magyar Nemzet hasonmásának is tekinthető Haarec című tekintélyes izraeli független napilap hét végi számában majdnem egész oldalas interjút közölt An-
tall József magyar miniszterelnökkel, míg a Jediot Achronot című legnagyobb példányszámú, ugyancsak független napilap vasárnapi számában nemcsak héberül. hanem az egyoldalas orosz mellékletében oroszul is beszámolt a magyar kormányfő Izraelbe jöveteléről.
Természetesen nyilatkozott Jichak Samir is. A Magyar Rádió jeruzsálemi tudósítójának az izraeli miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy mennyire örül ennek a nyitánynak a két ország között, és mindent el fog követni, hogy a tanácskozások eredményesek legyenek. Nem felejti el, hogy Magyarország volt az első a keleti tömb országai
közül, amely felújította diplomáciai kapcsolatait Izraellel és hogy Antall József személyében az első miniszterelnök jön Magyarországról hivatalos látogatásra Jeruzsálembe. Samír miniszterelnök jelezte azt is, hogy a látogatás során igen fontos és, gazdaságilag is előremutató egyezményeket írnak majd alá a két ország között. Szóba kerültek a hasonlóságok — már ami a gazdaságii és társadalmi problémákat illeti — a két ország között. Erről Jichak Samír csak annyit mondott, hogy nincs egységes recept a bajok orvoslására, de ha a találkozó sikeres lesz és a kapcsolatok valóban elmélyülnek, akkor lehetnek olyan
naponta érkeznek a riasztó hírek ... Lapunk 4. oldalán a vidéki tudósítók arra keresték a választ: vajon mennyire lyukas a szociális háló?
AZ ÁLLAM NEM VONULHAT KI
a kisvállalkozások támogatásából. A kormányok a fejlett országokban is központi eszközökkel igyekeznek segíteni ezt a szférát; (összeállításunk a támogatás hazai tapasztalatairól és az Egzisztencia-hitelről a 8. oldalon)
A CSŐD SZÉLÉTŐL
próbál a Mafilm visszatáncolni. Ezzel együtt felmerül a gyanú: nem folyik-e hatalomátmentés a magyar film világában is? E témáról kezd a Magyar Nemzet sorozatot. (Hanthy Kinga: Tortaszeletelők 10. oldal)
területek, ahol a két ország igenis segíthet egymásnak, számíthat egymásra. Végezetül Samír elmondta, hogy mennyire fontos Izrael számára a magyar zsidóság, amelynek sorsát Izrael állama megkülönböztetett figyelemmel kíséri.
Beck Anna
Elmozdulás a holtpontról?
„nyitott égbolt" megállapodás kedvezően hathat a magyar-román viszonyra
(Munkatársunktól)
„Jelentős eseménynek”, a magyar-román kapcsolatok területén „fontos részeredménynek” nevezte a szombaton Bukarestben aláírt „nyitott égbolt” megállapodást Somogyi Ferenc, kül-ügyminisztériumi államtitkár azon a sajtóértekezleten, amelyet a magyar légierők parancsnokának társaságában tartott a román fővárosból való hazatérte után. A Bem rakparti tájékoztatóra mintegy „véletlenül” benyitott Jeszenszky Géza is, aki az újságírói kérdésekre válaszolva szemlátomást sietett megragadni az alkalmat annak érzékeltetésére, hogy elmozdulóban van a holtpontról a két ország viszonya, a magyar diplomácia irányítójának tervezett bukaresti látogatásán kívül „más találkozók is napirenden vannak”.
Pontosan Bush amerikai elnök nemzetközi „nyitott égbolt” kezdeményezésének második évfordulóján született meg — a maga nemében elsőként — az a magyar-román egyezmény, amely példaértékű bizalomerősítő lépésként előirányozza, hogy a felek évente négyszer-négyszer meghatározott feltételek mellett ellenőrző repüléseket végezhetnek egy-
nrvás légterében a katonai tevékenységék kölcsönös nyomon követése céljából. Mint Urbán János vezérőrnagy fogalmazott, a szakértők a reális technikai adottságokból indultak ki, vagyis a megállapodás — a „vizuális láthatóság hullámhossz tartományában”, nappai megvilágítás közepette engedi meg kölcsönös megfigyelő berepüléseket, aprólékosan szabályozott eljárás szerint, esetenként három óra időtartamra, vagy 1200 kilométer távolságra. Noha mindkét részről szerény technikai színvonalú, költségkímélő megoldást szorgalmaztak, Somogyi Ferenc nem győzte hangsúlyozni, nem egyszerűen demonstratív jellegű repülésekről van szó, a megegyezésnek katonapolitikai, biztonsági szempontból kiemelkedő szerepe van.
Az államtitkári tájékoztatón meglepetésszerűen megjelent Jeszenszky Géza is azt domborította ki, hogy a „nyitott égbolt” segít a kölcsönös bizalomhiány csökkentésében, ily módon hozzájárulhat a magyar—román kapcsolatrendszer egészének javulásához. Ez utóbbit sürgette Iliescu elnökhöz intézett levelében Antall József is, akinek írott és szóbeli üzenetét Somogyi Ferenc adta át
szombaton a román államfőnek egy, a vártnál hosszabb, „nagyon jó légkörű”, „konstruktív” megbeszélés során. A magyar kormányfő kifejtette álláspontját a kétoldalú viszony ama kulcskérdéseiben, amelyekről korábban a szakértői .tárgyalásokon Budapest már terjedelmes listát nyújtott át. Somogyi bukaresti útját összegezve szintén úgy vélekedett, hogy remény van olyan előrehaladásra, amely „a nem túl távoli jövőben” lehetővé teszi a magas szintű „politikai kontaktusokat” is.
A minap Londonban elkezdett Iliescu—Antall párbeszéd mellett a két külügyminiszter is rendszeres érintkezésben van — derült ki Jeszenszky Géza szavaiból, aki vasárnap reggel ismét telefonbeszélgetést folytatott román partnerével. A magyar—román kapcsolatokat áttekintve Jeszenszky meglehetősen optimistának mutatkozott, amikor azt fejtegette: a „kis lépések” Bukarest által előnyben részesített stratégiája nem zárja ki azt a „nagy ugrást” a kétoldalú viszonyban, amelyre a decemberi forradalom napjaiban a magyar közvélemény talán kissé naivan bár, de igen csak számított.
(vida)
Washingtoni tudósítónk telexjelentése
Gorbacsov szeretne megfigyelőként megjelenni a „hetek" londoni csúcstalálkozóján
Washington, május 12.
Camp David-I víkendjén folytatott 45 perces telfonbe-szélgetést Bush elnök a szovjet államfővel, kinek szerepét a héten oly feltűnően magasztalta. S kormánytisztviselők szerint Gorbacsov igényelte a „szorosabb” kapcsolatot a „hetekkel”, ha ő maga nem kérte a meghívást a júliusi londoni csúcsra: azt emberei szorgalmazzák.
Az eleinte bizarrnak tűnt ötlet, Mihail Gorbacsov meghívása a hét leggazdagabb tőkés ország évi csúcstalálkozójára, mintha mégis megvalósulna, s ebben talán szerepet játszik az is, hogy az amerikai elnök nem tudja, mit kezdjen a maga — februárról elhalasztott — moszkvai látogatásával. George Bush szombaton a Camp David-i elnöki üdülőjéből háromnegyed órás telefonbeszélgetést folytatott szovjet kollégájával, s ezt követően egy amerikai kormánytisztviselő elmondta, Gorbacsov felvetette, hogy „szorosabb kapcsolatba” kíván kerülni a hetekkel „gazdasági kérdé-
sekben”. S azt már szóvivőjére, Szergej Grigorjevre bízta, hogy a The Washington Post moszkvai tudósítója értésére adja: „van olyan érzésem, hogy el akar menni Londonba. Sok pénzügyi gondját kellene megoldani”. S ugyané lapnak egy másik washingtoni kormánytisztviselő árulta el, hogy a júliusi csúcs brit házigazdái javában vitatják partnereikkel Gorbacsov megfigyelői megjelenésének lehetőségét, bár a Bush-kormány eddig még nem kapott formális javaslatot.
A telefonbeszélgetést követően a Fehér Ház egyik szóvivője mindössze annyit állapított meg, hogy a kérdések széles körét vitatta meg a két elnök, „külön hangsúlyt helyezve a fegyvercsökkentésre és gazdasági témákra”. S hogy „egyetértettek abban: az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonya továbbra is jó”. Nyilvánvalóan ennek megfelelően jelentette ki vasárnap az ABC tévéhálózat vitaműsorában a Moszkvából kapcsolt Grigorjev, hogy oktalanság volna „erősen eltúlozni" — mint némelyek Ame-
rikában idegesen tették — főnöke szavait a hidegháború esetleges kiújulásáról, hiszen abból kell változatlanul kiindulni, hogy „a szovjet—amerikai viszony és a Bush—Gorbacsov viszony jó”. Már csak azért is, mondta faggatóinak a moszkvai szóvivő, mert máig sem kerültünk közelebb a Sevardnadze vészjósolta diktatúrához, éppenséggel „több derűlátásra” is van most okunk, elsősorban is a Gorbacsov—Jelcin „együttműködés” láttán. Erről mondta Grigorjev után ugyané műsorban Riohard Búrt, a minap leköszönt Start-főtárgyaló, hogy talán „az utolsó reformesélyt" jelenti, s a következő fél évben „minden” eldőlhet. Mindenesetre Búrt a Nyugat segítségét éppoly fontosnak tartja, mint — nyomását. Ha úgy tetszik, Gorbacsov visszaterelését a reformokhoz.
Szeretnék ezt, ha erősen kétkednek is benne az ABC-műsor-ban megszólaltatott balti vezetők, kiket — a washingtoni megfontolásokról sokat eláruló módon —
(Folytatás a 2. oldalon)
maastmuM