﻿Ára: 9,50 forint
KEDD, 1991. május 14.,
Asértisl
Juszt is legyen világkiállítás! E kérdésben — a szakértők és politikusok mellőzésével — magamra hivatkozom. Sejtem, hogy az Expo ellenzőiben is munkál a szubjektivitás. Akár a háziasszony, attól tartanak, hogy mi lesz, ha épp most toppan be a vendég, amikor még nem takarított; az ágyak vetet-lenek. Attól tartanak, hogy fővárosunk hámló vakolatú házai, kopott kirakatai, elpötyög-tetett bódéi, szemetes utcái, szürke arcú gyalogosai, bizonytalan léptű öregei, imbolygó részegei, taszigáló suhancai, felkínálkozó prostituáltjai, rossz hírünket keltik széles e világon. A kiállítás új épü-tei, létesítményei az utolsó percben készülnek el és nem lesznek elfogadható műszaki állapotban. Se ott, se másutt nem működnek a liftek, sem azok a berendezések, amelyek-nék működniük kell; nem siklik a sikló, nem libeg a libegő. A szolgáltatók nem szolgáltatnak, bedugul a közlekedés. Budapesten elterpeszkedik a Balkán — balkáni romantika nélkül.
Ezen elfogultságokkal szemben saját szubjektivitásom azt sugallja, hogy. fővárosunk ma is szépül. A foghíjak eltűnőben, mutatós épületek, elegáns üzletek jelennek meg, beköszön-töttek a fogyasztási társadalom jellegzetes termékei, szebbek, jobbak az autók. Lépten-nyo-mon világcégek tudatják a jelenlétüket. (Az más kérdés, hogy a tőke üzletházakba fekteti a pénzét, nem bérlakásokba és a csábító árukat többen nézik, mint veszik.)
Az is megjósolható, hogy a világkiállítás meghirdetése valóságos szépítő, fiatalító kúraként hat majd. Tatarozásra, takarításra, bódétlanításra és valamilyen légpiszkítási tilalomra késztet. Úgy hiszem az Expo exkommunikálásában ott rejlik a mindenfajta késztetéstől és a vele járó kényelmetlenségtől való aggodalom. Leginkább azonban az szépíti meg majd Budapestet, ha utcáit nem a ténfergés-csellengés uralja majd, sem a taszigálás, hanem a céltudatos sietség.
Hogy miért? Mert a főváros — az ország — lakosságának olyan programot, olyan célt kínáltak, amit „privatizálni” tud. Nem fogadhatták el, nem vállalhatták saját célként a lebontást, a megszüntetést, a gyárkapuk bezárását, a munkanélküliséget, a nélkülözést — a tulajdonviszonyok megváltoztatásáért, a gazdasági és a termelési szerkezet átalakításáért. Nem lelkesedhettek a kért áldozatvállalás örökös prolongálásáért, nem sorolhatták a demokrácia vívmányaihoz a tőlük elvárt passzív magatartást. Az Expo munkaalkalmat kínál, vállalkozásra 'buzdít, teljesítményre, versenyre kényszerít. Akiben van üzleti szellem, azt érzi, ha kimarad, lemarad. Mozgalmasságot ígér. Bizton feléled Csipkerózsika-álmából a kultúra is.
Stimulálja a bénult akaratú-akat, felkelti a nemzeti élni-akarást, a magyar virtust. Ki hogyan nevezi. Nem hiszem, hogy az a jó pedagógia, amely a növendéket alkalmatlanságával és nem a jó tulajdonságaival szembesíti. Nem hinném, hogy az a belevaló üzletember (politikus), aki most besszre spekulál. Az építők, az eladók, a pincérek és egyéb szolgáltatók ilyenkor szokták bebizonyítani, hogy jobbak a hírüknél. Azért is megmutatják, hogy milyen a magyaros vendégszeretet. Nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. Mindez nem jelentheti azt, hogy az Expo idejére operettországgá alakulunk át. Budapest nagyváros marad, minden szépségével és szépséghibájával.
Kovács Judit
Történelmi
Magyarország elutasítja a faji megkülönböztetést
— mondta Antalt Józse Jeruzsálemben
|_______A külpolitikai helyzet___________|
AZ ÖBÖL-HABORÜ ÓTA negyedik közel-keleti útjának egyik utolsó állomáshelyén, Kairóban találkozott az amerikai diplomácia irányítója szovjet partnerével, hogy a térségbeli rendezés módozatait egyeztessék. James Baker ezt megelőző, damaszkuszi tárgyalásai meglehetősen kijózanítókig hatottak a megfigyelőkre, hiszen az Asszad elnökkel folytatott megbeszélésein újra bebizonyosodott: Szíria és Izrael álláspontja a tervezett közel-keleti békekonferencia ügyében — az ENSZ szerepének megítélésében, illetve a tanácskozás státusában —, nemigen közeledett egymáshoz. Damaszkusz változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy a viliágszervezetnek döntő befolyása legyen a fejleményekre, amit Jeruzsálem mereven ellenez. Az arab országok továbbá rendszeresen ülésező fórum létrehozását szorgalmazzák, míg Izrael megelégednék egy egyszeri eseménnyel is.
A State Department gazdájának csalódást keltő damaszkuszi vizitjét követően mindazonáltal Aleksaandr Besszmertnih azt a derülátó kijelentést tette Bakerrel tartott közös sajtótájékoztatóján, hogy növekszik egy közel-keleti értekezlet összehívásának az esélye. A külügyminiszterek hangoztatták, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió lényegileg egyetért a béke eléréséhez szükséges teendőkben, amelyekről azonban közelebbit nem árultak el. A felek ugyancsak megvitatták az Észak-Irakban kialakult helyzetet, amivel kapcsolatban Baker sürgette, hogy az ENSZ vegye át az amerikai csapatoktól a kurdok biztonságának szavatolását, és kérte Besszmertnihet, Moszkva támogassa az ENSZ rendőri erők felállítását.
A SZOVJET—AMERIKAI CSÜCSTALALKOZÓTÖL a Baker küldetését kudarcként értékelők is azt remélik, hogy lökést adhat a közel-keleti megoldáskeresésnek Is, főleg, ha Bush és Gorbacsov megbeszélését függetlenítik a fegyverzetkorlátozás témájától. Ez utóbbira utal a The New York Timesnak az az értesülése, miszerint a Fehér Ház akkor is hajlandó a csúcsra, ha addig nem születnék megállapodás a leszerelési kérdésekben. A New York-i újság tudni véli, hogy az amerikai elnök egyre inkább törekszik a találkozásra a szovjet vezetővel, amit megkönnyítene, ha nem kötné a START-egyezmény elkészültéhez vagy az európai haderőcsökkentés végrehajtása körüli nézeteltérések elsimulásához. Bush egy meg nem nevezett amerikai kormánytisztviselő szerint, nem válaszolt szombati telefonbeszélgetésükön Gorbacsov ama javaslatára, hogy részt venne a hét vezető tőkés állam júliusi londoni csúcstalálkozóján, mert Washingtonnak komoly fenntartásai vannak a szovjet elnök szándékával kapcsolatban, ám abba belemenne, hogy Gorbacsov a tanácskozás idején a brit fővárosbán külön találkozzék a hetek első embereivel.
NAGY ÉRDEKLŐDÉS ELŐZTE MEG Izraelben a magyar miniszterelnök hétfőn kezdődött hivatalos látogatását. A héber nyelvű sajtó számos cikkben foglalkozott Magyarországgal, egyebek közt kiemelve, hogy a kelet-európai térség 1967-ben Izraellel szakított országai közül hazánk újította fel elsőként a teljes értékű diplomáciai viszonyt. A The Jerusalem Post hétfői belső vezércikkében a kétoldalú kapcsolatok további javulását Jósolta, és szintén felidézte, hogy Magyar-ország nyitása Izrael felé előkészítheti a talajt Lengyelország, Bulgária és Csehszlovákia hasonló lépése előtt. Az angol nyelvű lap úgy fogalmazott: „Antall a diktatúrákról vallott egyértelmű nézeteiről ismert..., s úgy véli: mind a belső, mind a külső agresszió a politikai szabadság hiányában gyökeredzik. Az ilyenfajta szemlélet válna hasznára mindazoknak, akik megegyezést keresnek Izrael és szomszédai között.” A vizitet beharangozó Jeruzsálem! rádió részletesen ismertette a magyar kormányfő programját, az aláírandó egyezményeket.	(V. L.)
A Saaddám—Barzani találkozó után közel a végső megállapodás az iraki knrd autonómiáról
Az iraki kormány és a kurd ellenzék megbeszélésein .Jelentős előrehaladás” történt, s a tárgyaló felek immár közel járnak az észak-iraki kurd autonómiáról rendelkező „végső megállapodáshoz”. Ezt Masszud Barzani, az ellenzéki tárgyalóküldöttség vezetője nyilatkozatban jelentette be vasárnap este Bagdadban, miután előző nap találkozott Szaddám Húszéin iraki elnökkel.
Barzani nem közölt részleteket a tárgyalásokról, csupán annyit mondott, hogy azok „nagyon jól
Regionális értekezlet Szíria nélkül?
Jeruzsálem, május 13.
Hétfőn reggel kairói forrásokra hivatkozva az izraeli rádió politikai tudósítója elmondta, hogy a sikertelennek tűnő vasárnapi Asszad—Baker tárgyalás után valószínűnek látszik, hogy a regionális konferencia végül is a stíriaiak nélkül kezdődik majd meg. Hétfőn Kairóban Besszmertnih, Baker és a vendéglátó Mubarak elnök az Egyiptomban tartózkodó arab külügyminiszterekkel tárgyalt, kedden Baker külügyminiszter Jordániába utazik, Aleksaandr Besszmertnih pedig Génibe megy, ahol Arafattal találkozik.
vatkozva gyakran írnak, beszélnek arról, hogy a vízprobléma megoldásának elhúzódása olyan kritikus 'helyzetet teremthet, amely újabb háború kirobbanását is előidézheti. Ezért a téma igen aktuális.
A hétfői reggeli híradások egyébként arról számoltak be, hogy Baker kedd helyett csak szerdán tárgyal Jeruzsálemben, és még azt sem zárták ki, hogy Besszmertnih is visszatér Izraelbe, megbeszélései folytatására.
B. A.
4c
Kairóból jelenti a Reuter: Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter hétfőn Rijádba érkezett. Személyében először jár
ilyen magas rangú szovjet személyiség a királyságban, amely félévszázados megszakítás után hét hónapja újította fel a diplomáciai kapcsolatok Moszkvával.
A szovjet külügyminiszter kőrútjának előző állomásán, Kairóban amerikai kollégájával tárgyalt, majd hétfőn találkozott Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. Növekszik egy közel-keleti békekonferencia összehívásának esélye — jelentette ki Besszmertnih Bakerrel tartott közös sajtó-értekezletén. A két politikus a vasárnapit küvető második megbeszélésén a közel-keleti kérdések mellett fegyer.vezetellenőrzési témákról és a kétoldalú viszonyról is tárgyalt.
AZ EXPÓRÓL SZAVAZNAK A BÉCSIEK,
valamint arról is, hogy akarják-e a dunai vízerőművet vagy sem. Pártolók és ellenzők színes plakátháborút vívtak az elmúlt napokban. (Kaszab Zsuzsa: Ingyenjövő vagy betonmeder — 2. oldal)
SOHA NEM SZABÁLYOZTA KÜLÖN TÖRVÉNY A f ELSŐOKTATÁST
Magyarországon, ezért is várhatók éles véleménykülönbségek a közzétett koncepcióról. Universitas című összeállításunk e kérdéskörről és a felső-oktatás továbblépési lehetőségeiről ad képet (6. oldal)
A KORMÁNY SZÁMÁRA KELLEMETLEN
minden olyan jelzés, amelyet a gazdaság szereplői úgy értékelnek, hogy növekszik az infláció. Abban érdekelt tehát, hogy a KSH adatai ne borzolják fel a kedélyeket. (Mink Mária: Statisztikai kozmetika — 9. oldal)
Munka társa ink jeruzsálemi beszámolója
A magyar kormányfő megkezdte hivatalos izraeli programját
Jeruzsálem, május 13. ünnepélyes fogadással és a vendéglátó izraeli miniszterelnök által rendezett díszvacsorával kezdődött meg hétfő délután Antall József hivatalos izraeli látogatása, amely méltán illethető a történelmi jelzővel. A Kneszet elé érkezvén a magyar kormányfő egyebek közt kijelentette: a szabad Magyar-ország mindent elkövet, hogy a területén élő zsidóság otthon érezhesse magát.
ruzsálembe, a Kneszet, azaz az izraeli parlament előtti Rózsa -kertbe hajtatott.
Magyar és izraeli lobogókkal feldíszítve várta a háromezer éves város az első magyar miniszterelnököt, aki ilyen rangban a három világvallás fővárosában hivatalos látogatást tett. (A rend kedvéért, persze, itt érdemes megjegyezni, hogy 1217-ben II. András magyar király a keresztes hadjárat során már eljutott a Szentföldre és persze a szent városba.
haladnak”, s egyben ismét hazatérésre szólította fel a kurd (menekülteket — jelentette a Reuter.
Ez volt az iraki—(kurd tárgyalások második fordulója, mióta Húszéin csapatai leverték a kurd felkelést, és több mint egymillió kurdot menekülésre késztettek otthonaikból. Az első fordulóra április elején került sor: a felkelőket akkor Dzsalal Talabani, a Kurdisztáni Hazafias Unió vezetője képviselte, aki megállapodott egy 1970-es, a kurd autonómiát engedélyező szerződés felelevenítéséről, amely kurd vélemény szerint csupán betű maradt.
Politikai hírmagyarázók tudni vélik, hogy az előkészítő tárgyalások eddigi eredményeként a tervezett körzeti értekezleten Egyiptom, Jordánia, az öböl menti arab országok, a palesztinok és Izrael venne (majd részt.
A térség egyik legkritikusabb kérdése lesz az első konferenciatéma: a közel-keleti vízügyi probléma. A régióról szóló tudósításokban ritkán esik szó a térség országainak vízgondjairól, ezért külső megfigyelőnek úgy tetszhet, látszólag semleges témát választottak a béketárgyalások nyitányául. Itteni megfigyelők azonban szakértői véleményekre hi-
Hétfőn délután pontban négy órakor landolt a Tel-Aviv .melletti Ben Gurion repülőtéren az a menetrendszerű Malév-járat, amelynek fedélzetén az Antall József vezette (magyar kormányküldöttség érkezett. A piros szőnyeges fogadás és fotózás után virágcsokorral üdvözölték a magyar miniszterelnök feleségét, majd a delegáció a hivatalos fogadásra Je-
652 évvel később I. Ferenc József is járt Jeruzsálemben, útban a Szuezi-csatorna megnyitására, de akikor .még nem létezett Izrael állama. Így tehát kormányfőként Antall József mindenképpen az első, aki Izraelbe látogat, és ennek megfelelő tisztelettel is fogadták.)
A knesszet bejáratával szemben, a Rózsakertben JiChak Samir miniszterelnök, az izraeli kormány
több tagja, valamint az Izraeliben akkreditált diplomáciai testületek vezetői fogadták áz érkező vendégeket. Samir üdvözlő szavaiban tradicionális köszöntéssel fogadta a vendégeket: „Áldottak legyenek az érkezők, az örök Jeruzsálemben, a béke városában. A zsidóság számára Jeruzsálem nemcsak egy város, és nemcsak a főváros. Jeruzsálem számunkra egy eszme, jelkép, a zsidó nép szíve, lelke, történelmének kezdete óta. Épp tegnap ünnepeltük a város egye-sítésénék 24. évfordulóját, reményeink valóra váltását!”
A miniszterelnök különös hangsúlyt adott a következő szavaknak: „Népeink viszonyának történelmében voltak szép időszakok, melyeket a kölcsönös megértés és a békés együttélés jellemzett, és voltak tragikus korszakok is, a megkülönböztetés, az üldözések időszaka, amelyek ötven évvel ezelőtt érték el csúcspontjukat, a vészkorszak idején. Miniszterelnök úr mostani látogatása új lapot nyit a két nép és a két ország viszonyának történelmében!
Az ön vezetése alatt a demokratikus Magyarország előrehalad a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának útján. Mindnyájan őszintén reméljük, hogy az ön izraeli látogatása és megbeszéléseink tovább erősítik népeink kölcsönös megértését, szélesítik kapcsolatainkat és baráti viszonyt alakítanak ki a két nép között.”
Antall József így válaszolt a köszöntésre:
„Különös érzés fogja el azit, aki e városba érkezik, kiváltképpen pedig azt, aki először látja Jeruzsálemet, amely nem csupán egy a városok közül, hanem maga a város.
Jeruzsálem mindannyiunk számára jelképe a múltnak, az emberiség közös és oszthatatlan históriájának. E városban egy szomorú kötelezettségünknek is eleget kell tennünk: a mártírok emlékhelyének közelében mély megrendüléssel emlékezünk az áldozatok millióira, és külön azokra a százezrekre, akiket Magyarországról hurcoltak el halál táborokba, a hitleri megszállás után.
A történelem különös tragédiája, hogy a félelem megbénít, és megbénította a tisztességeseket is igen gyakran, és hallgataggá tette, mint ahogy hallgatagokká tette a tisztességeseket a másik diktatúra is. A diktatúrák hasonlítanák egymásra. Mert nem számolnák az emberi jogokkal, nem számolnak az emberiességi kötelezettségeikkel és törvényekkel. Éppen ezért a háború és a Holooaust közös tragédiájában, a közös emlékezésben fel kell oldódnia végre minden ellentétnek, ami szétfeszíti a zsidó-
(Folytatás 2. oldalon)