﻿Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1991. május 15., LIV. évfolyam, 112. szám
Pálya
Az Országgyűlés hétfőn szó-kásosan hosszú saavazássoro-zattal törvényt alkotott: ezentúl akár három és fél évtizedre is bérbe lehet adni nagy fontosságú infrastruktúrák tulajdonjogát. Például országutak épülhetnek meg úgy, hogy a befektetésnek, illetve az üzemeltetésnek az elsődleges hasznát a befektetők élvezik, de mi sem járunk rosszul, elvégre a korszerűbb áruszállítástól kezdve a világtól eddig elzárt régióknak a hazai és nemzetközi gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódásán át egészen a kiépülő szolgáltatások munkaalkalomteremtő és adótermelő szerepéig magunk is részesedünk az előnyökből. A magas szintű jogszabályt elfogadták a parlamentben, amelynek képviselői közül többen, a T. Házon kívül ugyan, de „leszavazták” az ország egyik nagy befektetését, a világkiállítást. Amire megannyi hazai és külföldi vállalkozó úgy is készül, hogy versenyeznek a koncessziós jogok megszerzéséért. A nemet nem mondta ki a T. Ház, s van is rá esély, hogy épp ellenkező előjelű döntés születik, lesz tehát Budapesten 1995-ben gazdasági sikerélményt kínáló világrendezvény. Ám mégis különös, hogy miközben belemélyedtek a honatyák egy nagy fontosságú gazdasági jogszabály megalkotásába, a „műhelymunkák” során a (legkézenfekvőbb programra nem „vetítették ki” a törvénytervezetet. Vagy talán nem is volt fontos azt kiszámolni, hogy a világkiállítás a koncessziók révén milyen közvetett és közvetlen haszonnal járhat, mert nem üzletről, hanem politikai csatározásról szólt már akkor is a rendezvény sorsának eldöntése?
A törvényalkotók is talán éppen ezért birkóznak meg lassabban és a kelleténél is nehezebben azokkal a jogszabály-tervezetekkel, amelyek szinte kapcsolt részei a koncessziós törvénynek is. Hiszen a csődeljárás szabályozása, a íbanki és jegybanki törvények megalkotása. logikai folytatása a jogok bérbeadásáról szóló passzusoknak. Pontosabban mindez együtt alkotja azt a környezetet, amelyik biztonságot ad a kül- és belföldi beruházóknak, tőkebefektetőknek, s egyáltalán: így léphetünk közelebb ahhoz az Európához, amelyik 1992-ben új gazdasági övezetet jelöl ki magának, lebontja a gazdasági élet még megmaradt szerény határait is. Vajon miért szükséges például gazdaságidegen eszközökkel beavatkozni a mai, s egy új törvény szabályozta majdani bankrendszerbe?
Emlékezhetünk rá, indulatos vita folyt az elmúlt hetekben is arról, hogy a koncessziós jogok kiadásához mikor kell versenyeztetni a jelentkező befektetőket, s mikor elégséges egy szaktárca egyszerű beleegyezése, saját szempontjai szerinti kiválasztása? Az érvelők között ott voltaik azok is, akik nem a racionális gazdasági szempontok alapján védték a versenykizárásos változatot, hanem a lobbyérdekeikre, a politikai befolyás megőrizhetőségének lehetőségére gondoltak mindenekelőtt.
Nemrégiben írtunk az akkor még csak tervezetként létező jogszabályról: ez lesz az Országgyűlés egyik legfontosabb „beruházása”. A képzeletbeli startvonalnál álló tőketulajdonosok talán már hétfőn, a koncessziós törvény elfogadásának hírére, postázták is jelentkezéseiket, tőkebefektetési elképzeléseik ajánlatait. Most már csak rajtunk áll, hogy mennyire leszünk fogadókészek: szavakban és persze — a többi nélkülözhetetlen törvény megalkotásával — tettekben. Az idő mindenesetre bennünket sürget.
Gergely László
Antall József és Jirhák Sünt ír lágyulásai
Magyar-izraeli megállapodásokat írtak alá Jeruzsálemben
ifűikor és	Besszmertnih
iközet-keteti ingázását
I_________A külpolitikai helyzet	~|
KORMÁNYKÖZI EGYEZMÉNYEKÉT írtak alá kedden Jeruzsálemben. Antall József és Jichak Samír beruházásvédelmi és műszakitudományos szerződést, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást szentesítette aláírásával. Mindkét kormányfő kifejezte reményét, hogy a három egyezmény elősegíti majd a kapcsolatok bővülését. A magyar miniszterelnök megjegyezte „sokszor beszélnek a magyar kormányról és Magyarországról olyan hangon, olyan beállításban, amely nem felel meg a valóságnak. Biztosítottuk az izraeli felet arról, hogy a magyarországi zsidóságnak garantáljuk a jogait, szavatoljuk a közösségi életet és a teljes szabadságot”. A kormányfői eszmecseréken Antall József leszögezte, hogy Magyarország barátságot kíván Izrael állammal, és szeretne jó kapcsolatokat kiépíteni a térség azon arab országaival is, amelyek közel állnak a magyar politikai irányvonalhoz. A közel-keleti válsággóccal kapcsolatban érzékeltette, hogy a magyar fél a térség ügyeiben nem közvetlenül érdekelt, most inkább csak tájékozódni kíván.
Kedden egyébként Antall József megkoszorúzta Herzl Tivadarnak, a cionizmus szellemi atyjának emlékművét, fölkereste a Holocaust Múzeumot, s fölavatta édesapjának emléktábláját, néhai Antall József, a második világháborúban belügyi államtitkárként, hamis papírokkal mentett meg a biztos haláltól több száz, Lengyelországból menekült zsidót.
A Jediot Ahronot című izraeli napilap azt hangsúlyozta kedden, hogy a jeruzsálemi megbeszélések új lapot nyitnak a két nép kapcsolatainak történetében. A Jerusalem Postnak adott interjúban Antall József elmondta, hogy Magyarország szeretne szorosabb gazdasági kapcsolatokat Izraellel, nem hagyhatja azonban figyelmen kívül a^t, hogy az arab világgal és Iránnal meglévő magyar kereskedelmi forgalom meghaladja az egymillió dollárt. A Hacofe Antall József nyilatkozatából azt emelte ki, hogy a Perzsa-öbölben lezajlott háború után az arab államoknak el kell végre ismerniük Izraelt. A Hadsot a magyar vendég pohárköszöntőjét idézte, amelyben Antall József, a zsidóság iránt érzett felelősségét, az antiszemitizmus ellen határozottan fellépő, magyar kormányzati elkötelezettséget hangsúlyozta.
A KÖZEL-KELETI DIPLOMÁCIÁBAN közben nincs megállás. Besszmertnih szovjet külügyminiszter kedden Rijádból Szíriába indult Damaszkuszba váratlanul tért vissza, hiszen Asszad elnök továbbra is elutasítja a részvételt a regionális konferencián, s fölmerült annak lehetősége is, hogy Szíriát kihagyják a konferenciából, a Szovjetunió azonban ellenzi ezt az elképzelést. Baker amerikai külügyminiszter kedden Ammanban tárgyalt, de késő estére már Izraelbe várták, ahol csütörtökig folytat tárgyalásokat. A State Department vezetője azt tervezi, hogy Jeruzsálemben a megszállt területek palesztin vezetőivel tárgyal. A The New York Times kedden arról számolt be, hogy az amerikai kormány javasolni fogja: Izrael hagyjon fel atomfegyverek gyártásával, az arab országok pedig mondjanak le vegyi fegyvereikről. Baker és Besszmertnih ingázása, közel-keleti közvetítési kísérlete azonban mind ez ideig nem hozott áttörést, s az izraeli vezetés figyelmeztette is Washingtont, és Moszkvát, ne hívják össze a közel-keleti problémák rendezésére hivatott nemzetközi konferenciát, amíg nem kapták meg ehhez Jeruzsálem beleegyezését. (B. M.)
Bush nem erősíti meg a csúcs tényét
Washingtonból jelenti az MTI: Nem tudja megerősíteni azit a szovjet szóvivői bejelentést, hogy nyárra kitűzték volna a csúcstalálkozót. Ezt jelentette ki keddi sajtóérteke2fletén George Bush. Az amerikai elnök hangoztatta: nincs megállapodás a csúcstalálkozó időpontjáról. Közölte, hogy bizonyos feltételek esetén kész elmenni Moszkvába, és szeretné remélni, hogy erre sor is kerül — mondotta.
A célzás feltehetően a nyitott fegyverzetkorlátozási kérdésekre:	a hagyományos haderőosök-
kentési egyezmény szovjet végrehajtására, illetve a hadászati támadórakétákat	csökkentő
START-szerződésre vonatkozik. Az előbbi kérdésről a héten tárgyal Washingtonban Mihail Moi-szejev, szovjet vezérkari főnök.
Bush elmondotta, hogy Mihail Gorbacsov szovjet államfő szeretne részt venni a hét vezető nyugati ország júliusi, londoni csúcs-találkozóján. Bush véleménye szerint ez csak akkor célszerű, ha a részvétel pozitív fejleményt hoz, ezért e kérdésről még tanácskozik a hét ország — közölte az amerikai elnök.
Nem túl derűlátó a közel-keleti rendezést illetően, de a térségben általában mindig váltako-zóan javultak, illetve romlottak a rendezés kilátásai — mondotta Bush. James Baker amerikai külügyminiszter a jelek szerint a hét végén lényegében eredmény nélkül tér majd vissza negyedik közvetítési kísérletéről. Bush megerősítette a keddi értesülést.
hogy Washington fegyverzetkor-látozási tervet készít elő a Közel-Keletre, de részleteket nem közölt.
Gates-\t jelöli a CIA, a Központi Hírszerző Hivatal élére a múlt héten lemondott William Webster helyett. Gates az amerikai titkosszolgálat veteránja, az elmúlt két és fél évben pedig a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója volt. Szovjetszakértő, aki általában igen borúlátóan ítéli meg a szovjet reformok távlatait. Gatest már 1987-ben jelölték a CIA élére, de a szenátus ellenállása miatt az elnök a jelölést visszavonta. A törvényhozók azzal érveltek, hogy Gatesnek is szerepe volt a törvénysértő Irangate-akciókban. Bush elnök most hangoztatta, hogy ilyen gyanúk alaptalanok, s az előzetes tanácskozások alapján biztos a szenátus támogatásában.
Az amerikai elnök betegsége miatt — rendhagyó módon — háromnapos hétvégét tartott, s kedden lépett először a nyilvánosság elé. Bush a következő időszakban orvosi tanácsára korlátozza utazásait.
Moszkvából jelenti az MTI: A szovjet elnök teljes értékű csúcs-találkozót akar, amelyre a hadászati támadó fegyverekről kötendő megállapodás aláírásával tennék fel a koronát — közölte kedden újságírókkal Mihail Gorbacsov szóvivője. Vitalij Ignatyen-ko a katonai kérdések megoldása
szempontjából különösen fontosnak és reménykeltőnek nevezte Mihail Moiszejev vezérkari főnök küszöbön álló washingtoni tárgyalásait.
A szóvivő keddi sajtóértekezletén elhangzottak alátámasztani látszanak azokat a véleményeket, amelyek szerint mindkét félben megvan a határozott szándék, hogy június végéig mindenképpen megtartsák a moszkvai szovjet-amerikai csúcstalálkozót.
A szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének amerikai út-
járól a szóvivő elmondta, hogy arról Gorbacsov és Bush szombati telefonbeszélgetése során született döntés. (A két elnök megegyezett abban, hogy a hagyományos fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos problémák rendezésére szovjet különmegbízott utazik Washingtonba.)
— Moiszejev nem utazik üres kézzel az amerikai fővárosba, így minden esély megvan arra, hogy tárgyalásai sikerre fognak vezetni — jegyezte meg sokatmondó-an a szovjet elnök szóvivője.
A DIGITÁLIS VEZÉRLÉSŰ TELEVÍZIÓ
és sok más műszaki újdonság Fémjelzi Japán vezető szerepét a világméretű technikai versenyben. (Martin József: Jövősokk — 3. oldal)
A HAZAI VÉRVÁDAK TÖRTÉNETE VÉGET ÉRT
a magyar vidéken, s éppen Szabolcs-Szatmárban, azon a tájon, ahonnan a hisztéria az 1880-as években elindult.
(Pelle János: A kunmadarasi pogrom — fl. oldal)
MINDEN ÖTÖDIK EMBER HALÁLÁT OKOZZA
az infarktus hazánkban. A vérzsírok laboratóriumi vizsgálatával a szívhalálra hajlamosak mintegy kétharmadának felismerése remélhető. (Czeizel Endre:	Vérzsírszű-
réssel megelőzhető az infarktus — 10. oldal)
Munkatársaink jeruzsálemi beszámolója Magyarország újfajta baráti kapcsolatokra törekszik Izraellel
Jeruzsálem, május 14.
Különös hangulatot teremtett Antall József izraeli Útjának |má-sodik, programokkal zsúfolt napján is a tény, hogy a -magyar mi niszterelnök személyében olyan kormányfő látogatott ide, akinek édesapja több ezer zsidót mentett meg az üldöztetés Idején. A személyes találkozások során pedig a kölcsönös rokomzenv és tisztelet hatáság délutánra még a szigorú protokollt is felváltotta egy közvetlenebb, ibaráti hangnem. S noha kedd estére mégiscsak Jeruzsálembe érkezik tárgyalásai folytatására Baker amerikai külügyminiszter, áki egyébként csakúgy, mint Antall József és a magyar delegáció, a Dávid Király Szállodában iszáll meg, a keddi napilapok fotókkal illusztrált, terjedelmes cikkekben foglalkoztak a magyar miniszterelnöki látogatással.
Herzl emléke
Korán kezdődött Antall József és a magyar küldöttség második jeruzsálemi napja. Reggel nyolc órakor indult a delegáció a Herzl-hegyi emlékműhöz, Izrael állam egyik legkitümtetettebb helyére. Az újjászülető állam gondolatának, az ország alapeszméjének, célkitűzéseinek megfogalmazója az a Herzl Tivadar volt, aki a budapesti Dohány utcában született. S Ibár pályája inkább Bécs-hez kötődött, gyermekkorát, iskoláit Budapesten végezte, és családjának sok kiváló tagja magyar zsidónak vallotta magát. (Hogy csak egyet említsünk közülük: Heltai Jenő.) Herzl Tivadar nem volt vallásos az ortodoxia értelmében, de közíróként egész életén át azért küzdött, hogy a világ zsidósága ősi földjére visszatérhessen. Miniszterelnökökkel, királyokkal tárgyait, a világ zsidóságának gazdag rétegelt megnyerve igyekezett hazát teremteni az éppen akkor is pogromokkal tizedelt zsidók számára. Célját életében pem sikerült elérnie. Számtalan könyvet és cikket int a cionizmus eszméjéről, a haza, az állam megteremtésének fontosságáról. Neve Izrael számára hasonlót jelent, mint az államalapító Szent István neve a magyar népnek.
A magyar kormányfő Herzl Tivadar magyar voltára is emlékezve koszorúzta meg a sírt.
Örökmécses
Ezután a küldöttség a Jad Vaséra Intézetbe és emlékhelyre látogatott, amély hatmillió zsidó mártír szimbolikus temetője. Az 1950-es évek közepén építette meg Izrael állama ezt a kegyhelyet, hogy a névtelenül megsemmisített és tömegsírokban eltemetett áldozatok hozzátartozóinak legyen hol halottaíkról megemlékezniük. Az emlékhely otthont ad a Vész-korszák Múzeumának, ahol eredeti dokumentumok és fényképek
mutatják be a náci eszme kialakulását, a faji (megkülönböztetés kezdeteit és a haláitálbarok borzalmát. A Vészkorszak Múzeumának megtekintése után a küldöttség koszorút helyezett el a (Mártírok Csarnokába, ahol a halál-tóborok fekete .márványba vésett nevei olvashatók, és egy hatalmas fekete márvány sírfedél mögött örökmécses lángja lobog, majd a Jad Vasem legmegrázóbb épületében, a Gyermek Emlékhelyre látogatott a magyar delegáció. Itt a sötét teremben egyetlen szál gyertya fényét veri vissza ezernyi tükör, mintha a sötétségben milliónyi örökéletű csillag ragyogna. Csillaggyermekek — gyermek-csillagok, a másfél millió, gázkamrákban, haláltáborokban elpusztult zsidó gyermeket jelképezve. Amíg a látogató a sötétben a korlátokba kapaszkodva kijut a teremből, halk gyászzene fölött csendes hang sorolja a gyermekek nevelt, életévét, és a koncentrációs táborok neveit, ahol elpusztították őket. Végtelen és időtlen ez a panasz, ez a vád, és a csillagokkal beragyogott sötétség.
Levélváltás
A Jad Vasem paikjában valamennyi fa és az előttünk levő kis táblácskák jelzik, valamint a terméskő falakon elhelyezett márvány emléktáblák őrzik azoknak a nevét, akiket a „világ jámborainak” nevez Izrael állama, akik a Vészkorszak idején akár csak egyetlen zsidó életet megmentették. Itt azoknak a csónakoknak az egyike, amelyeken a Dániában élt valamennyi zsidót, nyolcezer embert átmentettek Svédországba. Itt került sor annak az emléktáblának a felavatására, melyre rávésték a több ezer zsidót megmentő idősebb Antall József nevét, öt már évekkel ezelőtt felvették a világ jámborai közé, de az emléktábla felavatásával megvárták a magyar miniszterelnököt. Antall József édesapjára emlékezve, egy megmentettje, Czi ZImmermann volt Kneszet-képvi-selő köszöntötte. A látogatás egyik legmelegebb és legemberibb pillanata volt ez, jele egy személynek is szóló nagyrabecsülésnek és szeretetnek. S jele’ annak, hogy Izrael a jót sem felejti.
A hivatalos tárgyalások csak ezután kezdődtök. Jichak Samir miniszterelnök a minisztertanácsi hivatalban fogadta Antall Józsefet és a magyar küldöttséget. Rövid, kibővített ülés után a két miniszterelnök három egyezményt írt alá. Az egyik a műszaki-tudományos együttműködésről szól, rendelkezik a két ország közötti tapasztalatcserékről, oktatási együttműködésekről, tudósok, kutatók cseréjéről. A másik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amelynek különösen a vegyes vállalatok szempontjából van nagy jelentőége, míg a harmadik egyezmény a beruházá-
sok védelméről intézkedik. I került egy úgynevezett külügyminiszteri levélváltásra is, amelynek lényege, hogy a két ország között a diplomáciai és szolgálati utak harminc nap múlva vízummentessé válnak. A kulturális egyezményt már korábban aláírták Izrael és Magyarország között.
A megállapodások aláírása után a két miniszterelnök rövid beszédet mondott. Samír udvarias szavai után, amelyben sóik sikert kívánt Magyarországnak a jövőben, Antall József azzal zárta válaszát, hogy nagyon szeretné, ha torzító, közvetítő vélemények helyett, a jövőben — ahogy ezt barátok között szokás — személyesen vitatnák meg az egymásról alkotott véleményeket. A helyszínen tartózkodó újságírók közül a Magyar Televízió munkatársának kérdésére mindkét kormányfő hangoztatta : e rövid találkozó máris módot adott arra, hogy elmélyüljön a barátság a két ország között.
A megbeszélésről Kodolányi Gyula, a kormány tanácsadó testületének vezetője tájékoztatta röviden az újságírókat. E szerint a megbeszélés tág témákat ölelt fel. Antall József elmondta, hogy Magyarország újfajta baráti kapcsolatokra törekszik Izraellel, de azokkal az arab országokkal is szeretné fenntartani kapcsolatait, amelyeknek politikája közel áll Magyarországhoz. Samír tájékoztatta a magyar miniszterelnököt Izrael álláspontjáról a (békefolyamatot illetően. A megbeszélés végén Antall meghívta Saimírt magyarországi látogatásra, aki ezt köszönettel elfogadta, és egy kedves gesztussal megkérte vendégét, hogy a júniusban Budapestre látogató izraeli államelnököt, Chaim Herzogot fogadják olyan szeretettel, ahogy Jeruzsálem fogadta Antall Józsefet.
Ebéd az elnöknél
A hivatalos programot követően a delegáció Chaim Herzog államfő rezidenciájára hajtatott, ahol az államelnök ebédet adott a magyar küldöttség tiszteletére.
A délutáni program az izraeli parlament, a Kneszet meglátogatásával kezdődött. A bejárati csarnok előtt a magyar miniszterelnök megkoszorúzta az elesett katona sírját, imajd találkozóit az izraeli parlament elnökével, Dov Silansz-kyval. Ezután Antall József és kísérete helyet foglalt a parlament karzatán, ahol a tanácskozás^ megszakítva üdvözölte a magas rangú vendéget a Kneszet elnöke.
A kora esti órákban a magyar miniszterelnök a Dávid Király Szállodában fogadta a legnagyobb ellenzéki párt, az Izraeli Munkapárt vezetőjét, Simon Pereszt, és rövid megbeszélést folytatott vele. Ezt követően az Izraeli pénzügy-miniszter, Jichak Modai szállásán kereste fel Antall Józsefet, va-
(Folytatás 2. oldalon)