﻿			
s *£g	_____________
Ára: 9,50 forint
«5L
«	■ MW|n<, ^
m
32
.=s
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR PÉNTEK, 1^91. május 17., LIV. évfolyam, 114. szám
Irtr
:35
Lista
Alighanem mostanában a téeszelnököknél is nyugtalanabbul alszanak az állami gazdasági igazgatók; az ő sorsuk ugyanis még bizonytalanabb. Azt nem rejtette véka alá eddig sem a kormány, hogy 126 állami gazdaságra nincs szükség a honi, magántulajdonra épül-(get)ő mezőgazdaságnak. Elég belőlük egy-két vagy jobb esetben három-négy tucat, amolyan mintagazdaságnak, génbanknak. Ám, azt ma sem tudja pontosan senki, hogy mennyi maradjon belőlük.
Nem is oly rég még úgy volt, hogy lesz három kategória: az elsőben azok lesznek, ahol állami többségű lesz a tulajdon, a másodikban részleges privatizációt, a harmadikban pedig teljes privatizációt engednek meg. Aztán változott a helyzet, a középső csoportot egyszerűen kiiktatták, s úgy döntöttek, hogy 37 gazdaság várhatja a szebb jövőt. Se több, se kevesebb. Most azonban ismét módosult az illetékesek véleménye: a héten a kormány privatizációs bizottsága — állítólag — összeállított egy új listát, amelyen már csak húsz gazdaság szerepel. Csak a legkiválóbbak.
Egyelőre azonban nem kell új munkahelyet keresniük azoknak a direktoroknak, akik e szűkített listára nem kerültek fel, hiszen ez a lajstrom sem végleges; azt még áttekinti a gazdasági kabinet, majd a kormány.
Az ország termőterületének megközelítően a tíz százalékán gazdálkodó, évi százmilliárd forint értékű árut előállító és több mint 120 ezer embernek kenyeret adó állami gazdaságok privatizációja szükségszerű, az viszont érthetetlen, hogy miért nem lehet még ma sem tisztázni, hogy mely gazdaságokra van szüksége az államnak. Mert az, hogy jó néhányról még sokáig nem mondhat le. Legalábbis addig nem eladók ezek az értékes üzemek, vagyis addig szükséges az állami irányítást és ellenőrzést fenntartani — a földművelés-ügyi tárca szerint —, amíg meg nem születnek azok a mindenféle tulajdonosra egyaránt érvényes törvények, amelyek — a piacgazdaságban megszokott módon — képesek helyettesíteni a központi regulát.
Nem mellékes kérdés persze az sem, hogy vajon van-e, lesz-e egyáltalán vevő a privatizálandó, vagyis nem a legkiválóbb, sőt nem egy esetben veszteséges állami gazdaságokra, eszközeikre, földjükre. Valószínű, hogy valódi, az üzletbe tőkét is szánó jelentkezőből nem sok akad majd.
Várhatóak tehát majd újabb és újabb listák. Amelyek azonban csak a mezőgazdaságban már amúgy is állandósult bizonytalanságot növelik. Ugyanakkor viszont tovább csökkentik a kormányszintű ügyintézés tisztaságába, gondos előkészítettségébe, vetett hitet, mert — lám, mint régen —, most is lehet valós, és vélt, egyedi és csoportérdekekre hivatkozva, különféle praktikákkal, kijárással a kedvező döntést kicsikarni.
Horváth L. István
A hosszáamerikai ingázás ellenére,
ragaszkodnak feltételeikhez a közel-keleti államok
A jugoszláv válsággal is foglalkoznak a	Pentagonalekül
NEM HOZOTT SIKERi’ James Baker külügyminiszter közel-keleti Közvetítési kísérlete, de a felek menteni kívánják a látszatot, és újaoo washingtoni kezdeményezesek lehetségesek — mutattak rá az ámeri-sai sajtókommentátorok csütörtökön, az amerikai diplomácia vezetője két hónapon belül négy utat tett a térségben, hogy megnyerje elgondolásainak Izraelt és az arab országokat. Terve szerint az Egyesült Államok és a Szovjetunió védnöksége alatt, az ENSZ reszvetele-vel hívnának össze konferenciát a közel-keleti viszály rendezésére, egyúttal közvetlen tárgyalások indulnának Izrael és az arab országok kozott. A terv azonban a /ő részvevők ellenállásán meghiúsult, mivel Szíria és Izrael elutasította azt. A The Washington Post értesülése szerint, az amerikai és az izraeli kormány most bizalmas okmányban rögzíti a helyzetet, és valószínű, hogy a konferencia helyett Izrael és a palesztinok tárgyalásaira összpontosítják majd a figyelmet. Az ABC-tévé úgy értesült, hogy George Bush elnök washingtoni csúcs-találkozóra akarta meghívni az érintett közel-keleti államok vezetőit, de a Baker-út kudarca után valószínűtlen, hogy a kezdeményezés mellett döntenek. Ugyanakkor várható, hogy az amerikai kormány tovább próbálkozik majd.
MITTERRAND AZT AKARJA, hogy Edith Creson legyen Francia-országban a baloldal Thatcher asszonya — írta csütörtökön a mérsékelt irányzatú francia napilap, a Libération, a kormány élén bekövetkezett változást kommentálva. A francia lapok, a rádió és a televízió hatalmas terjedelemben foglalkoztak a kormány élén bekövetkezett változással, és két dologban értettek egyet. Szinte kivétel nélkül úgy vélekedtek, hogy a köztársasági elnök most ismét saját kezébe vette a kormányzati munka irányítását, és ennek célja nem csupán Franciaország felkészítése az Európai Közösség életének, új, 1993-ban kezdődő szakaszára, hanem az ugyanakkor esedékes parlamenti választásokra is, hogy a szocialisták nyerési eséllyel indulhassanak azokon. A Le Figaró szerint Mitterrand most „beletaposott a szocialista hangyabolyba”, amelynek egyes vezetői, így a távozó miniszterelnök, Michel Rocard, és egyik elődje, Laurent Fabius, egyaránt az elnökjelöltségre törnek, és helyettük olyan hívét állította a kormány élére, aki nyilván nem erre törekszik.
NAGY TERJEDELEMBEN TUDÓSÍTOTTAK a csütörtöki izraeli lapok Antall József látogatásáról. A Jerusalem Post beszámolt az antiszemitizmust határozottan elítélő kormányfői állásfoglalásról, a magyarországi kárpótlási törvény előkészületeiről, és úgy értékelte, hogy a magyar kormány elnöke beszédében kiegyensúlyozott külpolitikát hirdetett, amelyben emlékeztetett Magyarország arab-világbeli gazdasági érdekeire is. Magyarország közel-keleti politikáját ismertetve, azt emelte ki, hogy a magyar fél fontosnak tartja a térség stabilitását, síkra száll azért, hogy az arab államok ismerjék el Izraelt, Izrael pedig oldja meg a palesztinproblémát.
A The Jerusalem Report Antall Józseffel készült interjút közölt. Ebben a magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy a magyar—izraeli kapcsolatok segítségével Magyarország fejleszti kapcsolatait a nemzetközi zsidósággal is, bízva abban, hogy a piacgazdaságra való áttérés folyamatában több beruházáshoz, hitelhez és támogatáshoz jut. A hetilap szintén kiemelte, hogy a miniszterelnök a magyar—izraeli gazdasági kapcsolatok mellett hangsúlyozta az arab világgal folytatott kereskedelem fontosságát is, amely azonban szavai szerint Magyar-országot politikailag nem befolyásolja. A magyar—izraeli kapcsolatok történetére visszatekintve Antall József emlékeztetett arra, hogy a glasznoszty időszakában Magyarország a kelet-európai országok közül elsőként állította helyre a diplomáciai viszonyt Izraellel, és a PFSZ-szel, minimálisak a kapcsolatai. Az arab terroristák korábbi támogatásáért a felelősség kizárólag az előző legfelsőbb politikai vezetést terheli.	(P. l.)
Baker hazautazott
— a béketárgyalásoknak még nincs dátuma
közreműködésével függött össze: Miért utasítja el Izrael következetesen a világszervezet részvételét?
Benjámin Natanjahu elmondta, hogy Izrael fennállása óta, pontosabban már 1947-től küzdött az ENSZ-határozatokkal, amelyek mindig hátrányosan érintették. Az első igazságos egyezménynek a Camp David-it tartja, mert az valóban figyelembe vette mindkét oldal érdekeit. Az ENSZ határozatot fogadott el az 1970-es évek közepén, elítélve a cionizmust, amely pedig Izrael államának létalapja. Csak az utóbbi hónapokban vetődött föl, hogy ezt a határozatot megsemmisíti. A kezdeményezés a mos-
tani főtitkár nevéhez fűződik, akinek személyes jelenlétét a béketárgyalásokon Izrael nyitottan fogadja, csakúgy, mint az Európai Közösség országai képviselőinek részvételét. De néhány arab ország — élükön Szíria — ragaszkodik ahhoz a szavazógépezethez, ami az ENSZ- tagállamok teljes létszámú jelenlétét feltételezi.
Miben történhetett hát mégis előrelépés? Többek között a palesztinügyben. Jordánia ugyanis elfogadta a járdán—palesztin közös küldöttség gondolatát, és talán a palesztinok is hajlanak majd erre a megoldásra. Két dolog biztos: Baker azonnal visszautazott Washingtonba, hogy tár-
EGY GAZDAG EMBER EGY SZEGÉNY ORSZÁGBÓL
Aki havi 19—12 millió nettót megkeres, az már számít. Ügy 100—200 ember tartozik ide. Szóval, ne dőljön be holmi Morvayknak, Pintéreknek. Az ő pénzük benne van a gyárakban. Azt nem lehet kivenni. (Lugosi Viktória: Inkognitóját megőrizve nyilatkozik — 8. oldal)
még meg sem érintette a bútoripart. Megjelent azonban a külföldi konkurencia... (Gergely László: Változatlan változó: a bútoripar *— 9. oldal)
GURUL A PÉNZ?
A színház üzlet — ez az újonnan létrejött	Thálla—(Rock
Színházi Társulás ars poeticája. A bankárok nem ismerik a felelős művészeket, ők meg nem ismerik a bankárakat (Tegyi Enikő: Találkozott az üzleti világ a színházakkal — 11. oldal)
gyalásairól beszámoljon Bush elnöknek, és hogy végül is nem tűzték ki ez alkalommal sem a béketárgyalások megkezdésének időpontját.
(_ck -a)
A vajdasági magyarok szövetségének állásfoglalása
A Jugoszláv kormányfő kompromisszumos Javaslata a válság leküzdésére
Belgrádból jelenti az MTI:
Kompromisszumos javaslatot tett Ante Markovics szövetségi miniszterelnök a jugoszláv alkotmányos válság megoldására. Eszerint a törvényes rotáció alapján megválasztanák Stipe Mesicet elnökké, előzőleg a szövetségi parlament megerősítené a három Új elnökségi tagot, a egyúttal az alkotmánybíróság megvizsgálná a koszovói parlament feloszlatásának törvényességét.
A kompromisszum szerint a Horvát Köztársaság átveheti az elnöki tisztséget, ha cserébe elismerik Szerbia jogát arra, hogy Koszovo képviseletére elnökségi tagot delegáljon. A múlt héten horvát és szlovén, valamint albán tiltakozásra megakadályozták a három új elnökségi tag megerősítését, épp amiatt, hogy Szerbia alkotmánjogilag nem döntheti el
azt, ki legyen Koszovo képviselője. Most elvben elképzelhető, hogy a Markovics-formula segít feloldani egy ilyen visszás jogi helyzetet.
A szövetségi parlament délután összeül, és ülésezik az alkotmány-bíróság is, s ülést tart az államelnökség is. E tanácskozás szűk körű lesz, tehát nem lesznek jelen a köztársasági elnökök. Kérdéses, hogy ki elnököl majd az ülésen. Boriszav Jovics visszautasította a feladatot, az ő mandátuma egyébként is lejárt éjfélkor. Markovics miniszterelnök derűlátóan nyilatkozott a tárgyalások esélyeiről.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége továbbra sem kíván beavatkozni a délszláv népek történelmi vitájába, szorgalmazza, hogy az érintettek folytassanak közvetlen párbeszédet, s ta-
láljanak kölcsönösen elfogadható megoldást. Ezt a szervezet tanácsának szerdán közzétett dokumentuma tartalmazza.
A VMDK megbízta a szervezet elnökét, hogy a vajdasági tartományi honvédelmi titkártól kérjen politikai és jogi biztosítékokat: a jugoszláv néphadseregben nem kerül sor arra, hogy a vajdasági magyar sorköteleseket számarányuknál magasabb szinten mozgósítják. A VMDK tanácsa egyúttal rosszhiszeműnek tartja azokat a felszólításokat, hogy a szervezet igazolja és bizonyítsa a szerb állam iránti hűségét. Csak a kisebbségi kollektív jogok tiszteletben tartása teremtheti meg a kibontakozást a többnemzetiségű Szerbiában — szögezte le a VMDK állásfoglalása.
(Tudósítónktól)
Jeruzsálem, május 16.
A bibliai prédikátor szavait idézte a politikai tudósító csütörtök délután a tévéhíradó első perceiben: „Nincs semmi a nap alatt, ami egészen új lenne, ami volt, az lesz, és ami történt, az történni fog.” Ezután Benjámin Natanjahu, külügyminiszter-helyettes a kora délután befejeződött Bakerrel folytatott tárgyalássorozatot kommentálta. Az amerikai külügyminiszter ezúttal is Jichak Samir miniszterelnökkel, Dávid Levi külügyminiszterrel és Mose Arensz hadügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat, ötödik, az előkészítő megbeszéléssorozat utolsó fázisában. A
rövid híradások mindössze arról számoltak be, hogy a regionális konferencia időpontját még nem tűzték ki, ám Izraelnek sikerült a kérdések többségében megállapodni Bakerrel.
Nem történt továbbra sem előrelépés az ENSZ közreműködése ügyében, amelyhez viszont Szíria ragaszkodik, A nagy optimizmus, ahogyan Baker és Samir nyilatkoztak, a végelláthatatlan tanácskozássorozat után, tulajdonképpen megkérdőjelezi azt az amerikai hivatalos körökből származó véleményt, miszerint az előkészítő folyamat egy tapodtat sem lépett előre. Nem véletlen tehát, ha a tévé politikai tudósítója első kérdése a külügyminiszter-helyetteshez éppen az ENSZ
Olaszország és Ausztria állandó érintkezésben áll a belgrádi események miatt
De Aiichelis külügyminiszter türelmes tárgyalásokat szorgalmaz
Rómából jelenti az MTI: Olaszország és Ausztria nem szándékozik kibővíteni Magyarországra az állandó diplomáciai egyeztetést, amelyet a jugoszláviai helyzet követésére rendszeresítettek egymás között — jelentette ki Gianni de Michelis olasz külügyminiszter csütörtökön sajtóértekezletén, melyen a Pentagonale Bolognában sorra kerülő külügyminiszteri üléséről adott ismertetést. Közlése szerint az ülésen tárgyalnak egyébként Jugoszlávia belső helyzetéről is. — Meghallgatjuk a jugoszláv külügyminisztert, hogy első kézből kapjunk tájékoztatást — mondta.
Gianni de Miehelts ezúttal is
hangot adott az olasz kormány „erős nyugtalanságának” a jugoszláviai fejlemények miatt. Reményét fejezte ki, hogy elkerülhető még az alkotmányos űr, amely azáltal állt elő, hogy az államelnökség élére nem választották meg a soros Horvátország képviselőjét, Stipe Mesicet, és ezzel gyakorlatilag az államfői poszt nincs betöltve. — Olaszország együtt maradó és demokratikus Jugoszláviát szeretne a szomszédságában, az alkotmányos rend felborulása hallatlanul súlyos következményekkel járna Jugoszláviára, de ránk nézve is — tette hozzá.
Gianni de Michelis hangoztatta, hogy « káosz és polgárháború el-
kerülésére az egyes tagköztársaságoknak a türelmes tárgyalások útját kell választaniuk, de egyben az alkotmány megreformálásának útját is, újra alakítva az egymás közti viszonyokat. — Ha a jelenlegi alkotmányt mindenáron fenn akarják tartani, Jugoszlávia vagy nem marad együtt, vagy nem lesz demokratikus. Szeretnénk erős politikai érveléssel meggyőzni erről a jugoszláv illetékeseket — szögezte le az olasz diplomácia vezetője, és egyértelműen utalt arra, hogy az Európai Közösségek ilyen irányba kívánja ösztönözni a jugoszláv fejleményeket.
(Folytatás a 2. oldalon)

Árengedmény 1991. jumus
Az ország összes HOKÉV Rt. horgászcikk üzletében