﻿>saüK*aa<af
Magyar Nemzet
Ára: 9,50 forint
itexu™
ganaie
Eddig a Pentagonaléként emlegettük, júliustól Hexagonalé-vá alakul. A nyári dubrovniki csúcsértekezleten kibővül ugyanis az olasz—osztrák-csehszlovák — jugoszláv — magyar együttműködés, Lengyel-ország is csatlakozik ehhez a csoporthoz. Varsó kicsit kilóg a sorból, nem igazán illik bele az együttesbe, ám fölvétele mégsem illogikus lépés, semmiképpen nem az nyugati szemmel, ám kérdéses, hogyan viseli majd el az eredeti formáció ezt a nagymérvű kitágulást.
Aki ránéz Európa térképére, rögvest rádöbbenhet, miért ötlött fel a keleti tömbbön végigsöprő forradalmak idején a római kormánytagok fejében, hogy e történelmileg mindéképpen együvé tartozó régióból olyan országcsoportot hozzanak létre, amely szükségképpen szolgál kölcsönös érdekeket. Hiszen Róma e hatalmas piaccal a háta mögött sokkal erőteljesebben tudja érvényesíteni álláspontját az Európai Közösségben, mint egyszerű tagállamként. S nyilvánvaló, hogy Csehszlovákiának, Magyarországnak és Jugoszláviának ki kell tárulkoznia a Nyugat előtt, új kapcsolatokat kell létesítenie, ha fejlődni és modernizálódni akar. El kell fogadnia, hogy a fejlettebb térség piacot lát Kelet-Európábán, ám ezt az esélyt is meg kell ragadni a fölzárkózásra, az újfajta viszonyban rejlő lehetőségeknek a kiaknázására. S nem másodrendű szempont — így fogták ezt föl Rómában, Bécsben, Prágában, Belgrádban és Budapesten is, hogy a várható német „egyoldalúságot” ekként ellensúlyozni lehet. Nem vitatható az sem, hogy az eredeti ötös felállás évszázados hagyományokat élesztett fel.
Lengyelország csatlakozása mindenképpen új elem. Nem tagadható, hogy hatalmas piacot kínál, de a gondok is óriásiak, az eredeti elképzeléseket alighanem alaposan módosítni kell. Más szempontból viszont mégiscsak megmagyarázható ez a kibővülés, hiszen az Európai Közösség, de az Egyesült Államok és Japán is Lengyelországot, Csehszlovákiát és Magyar-országot mintegy kiemeli Ke-let-Európából, s e három államot tömbként kezeli. Ez figyelhető meg a EK-társulási szerződések most zajló előkészítésekor is. Az eredeti ötös fogat valószínűleg megfelelőbb keretet nyújtott volna a nemzetiségi kérdések megvitatására, ám kétségtelen, hogy ezt a témakört talán helyesebb emberi jogi ügyként és európai szinten megtárgyalni, ekként a megoldás is tartósabb és átfogóbb lehet.
A Hexagonale a magyar diplomácia törekvéseit is új megvilágításba helyezi A célkitűzéseket a külügyi vezetés nyilván világosan kifejti majd, hogy Lengyelországnak milyen helye és szerepe lesz ebben a regionális együttműködési formában, habár a Varsó—Budapest—Prága „tengelynek” a kiépítése mintegy előre vetítette az Antall-kormánynak azt a szándékát, hogy a Pentagonale kibővítését szorgalmazni fogja. A lengyel—csehszlovák—magyar fejlődésnek nyilván vannak sajátosságai, de nem képezhet külön tömböt a hatok között. Meg kell határozni tehát e két csoportnak a kapcsolatát, aminthogy azt is el kellene dönteni, hogy ez a fő- és alrégió miként kötődik az Európai Közösséghez, ezen belül mi a súlya német kapcsolatainknak, s mivégre — hacsak nem újabb ellensúlyként — készülünk szerződést kötni Francia-országgal.
Blahó Miklós
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1991. május 21., LIV. évfolyam, 117. szám
Edith Cresson kormányfő
a francia-német erőegyensúly megteremtését szorgalmazza
Mitterrand ma fogadja a magyar kormányfőt
A külpolitikai helyzet
ANTALL JÓZSEF A LE (MONDE HASÁBJAIN Magyarország és az Európai Közösség viszonyáról, a magyar—szovjet és magyar—román kapcsolatokról és 'hazánk 'belső helyzetéről fejtette ki nézeteit keddi párizsi munkalátogatásának küszöbén. A kormányfő úgy vélekedett, hogy „1991 őszén megállapodásra juthatunk a társulási szerződésről az Európai Közösséggel, s ez már a teljes jogú tagság ígérete”. Ez utóbbit egyébként Antall — több nyugati politikussal egyetértve — 1997—98-ra tartja elérhetőnek, ám addig erre Magyarországnak alkalmassá kell tennie gazdaságát, jogi apparátusát, oktatását, az emberek gondolkodásmódját. Biztonsági kérdésekről szólva, Antall József irreálisnak találta, hogy a volt szocialista országok most csatlakozzanak a NATO-hoz: „Olyan európai biztonsági rendszert kell létrehozni, amely a helsinki folyamatból indul ki, s kétoldalú egyezményeken alapul mind a Szovjetunióval, mind szomszédainkkal, és a nyugati államokkal is.” A miniszterelnök hangsúlyozta ezzel összefüggésben, hogy Budapest megértésre törekszik Moszkvával. Ama meggyőződésének adott hangot, hogy a Kreml ésszerű és bölcs politikát folytat, noha némelyek igyekeznek presztízskérdést csinálni a magyar—szovjet alapszerződés ügyéből. Romániáról szólva Antall leszögezte: a magyar fél normalizál-ni kívánja a kapcsolatokat, de magas szintű találkozónak csak akkor látja értelmét, ha megfelelően előkészítették, és így konkrét eredményekre vezet.” „Meg kell oldani a magyar nemzetiség kérdését” — fogalmazott. A 'belpolitikára kitérve, Antall elismerte, hogy az országban uralkodó közhangulat nem jó, viszont aláhúzta: a békés, tárgyalásos úton bekövetkezett változások során nem volt idő arra, hogy a társadalmat felkészítsék az átalakulásra, s a vele járó kényszerű nehézségekre. Mint megállapította, az egy esztendeje hivatalban levő kormányzat mérlege korántsem negatív, bár az ország gazdasága stagnál. A francia újság Antall Józsefet bemutatva ír az őt ért 'bírálatokról és népszerűségének csökkenéséről, azonban olyan véleményt idéz, miszerint „az MDF-en belül egyedül ő képes a kormányzásra". A Le Monde úgy jellemzi Mitterrand vendégét, mint „tekintélyes”, „karizma nélküli” politikust, akinek csaknem vitathatatlanul sikerült érvényre juttatnia személyiségét egy olyan országban, ahol az ellenzéknek nem volt történelmi vezetője.
A SZUVERÉN HORVÁTORSZÁG mellett foglalt állást a vasárnapi népszavazáson részt vevők túlnyomó többsége, miközben az utóbbi hetekben a világlapok címoldalain szereplő jugoszláv tagköztársaság szerblakta körzeteiben egyáltalán mem volt voksolás. Franjo Tudjman horvát elnök még vasárnap kijelentette, hogy a referendum nagyon fontos, mert ezzel bizonyítani lehet a nemzetközi közvélemény előtt, hogy Horvátország polgárai bizalmat táplálnak a jelenlegi kormány iránt. A politikus közölte: Jugoszlávia nem létezhet többé a régi formában, és ha nem lehetséges a föderáció átalakítása szuverén államok laza koalíciójává, akikor Horvátország az elszakadást, a teljes függetlenséget választja. Megfigyelők ugyanakkor rámutatnak, hogy a népszavazás nem kötelező érvényű, nem jelent azonnali szakítást Jugoszláviával, célja mindenekelőtt az volt, hogy a nemzetközi jobbközép kabinet a többi jugoszláv tagköztársasággal folytatandó tárgyalásokon maga mögött tudhassa a lakosság közvetlen támogatását. A Zágráb által sebtiben megrendezett referendum aligha fogja rugalmasabbá tenni Belgrád hozzáállását a Jugoszlávia sorsáról folyó vitához, amelyben Szerbiának egyik legfőbb aduja éppen a mostani voksolást boj-kottáló, egy tömbben élő horvátországi szerbség. Jugoszláviának egyébiránt immár napok óta nincs sem elnöke, sem katonai főparancsnoka, mivel Szerbia és szövetségesei megakadályozták, hogy a horvát Mesic lépjen a kollektív államfői szervezet leköszönő vezetőjének helyére. Egyes hírügynökségek úgy értesültek, hogy a Markovics kormányfő által megalakított „koordinációs testület” révén egyfajta nemzeti meg-mentési tanácsot próbálnak létrehozni Jugoszlávia ideiglenes kormányzása érdekében.	L >
Göncz Árpád Clevelan dben
Washingtonból jelenti az MTI:
Az Ohio állambeli Clevelandben tett látogatást vasárnap Göncz Árpád köztársasági elnök. A nagy iparvárosban és környékén mintegy 150 000 magyar származású amerikai él. A magyar társaság díszebédjén honfitársainak százai köszöntötték az államfőt, aki a nap folyamán látogatást tett a magyar iskolában és megkoszorúzta a clevelandi Kossuth-szob-rot, majd a Mindszenty-emlék-müvet. Nem hivatalos amerikai látogatásán az elnök este Colum-busba, Ohio állam fővárosába érkezett.
Az államfő a helyi magyar sajtó, rádió- és tv részére tartott sajtóértekezleten, majd a díszebéden részletesen válaszolt az amerikai magyarságot érdeklő kérdésekre. Mint elmondta, várja az
piacgazdaság megteremtése érdekében. Kaifu Tosiki válaszul elmondta: a hallottak megerősítik a véleményét, hogy érdemes dinamizálni a magyar—japán kapcsolatokat. Japán érdeklődése nem alkalmi, hanem azt a szigetország Japán európai politikája részének tekinti — mondta a japán vezető a magyar küldöttségnek, amelynek tagja Szabó Iván, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke (MDF), Orbán Viktor frakcióvezető (Fidesz) és Szalag Gábor, a gazdasági bizottság alelnöke (SZDSZ).
Párizs, május 20.
Kedden huszonnégy órás munkatalálkozóra Párizsba utazik Antall József miniszter-elnök. A magyar kormányfő kíséretének tagja többek ikőzt Jeszenszky Géza külügy- és Kupa Mihály pénzügyminiszter is. Protokolláris elemektől jobbára mentes felső szintű francia—magyar munkatalálkozó színhelye lesz kedden Párizs. Antall József kormányfő a délelőtti órákban érkezik a francia fővárosba, s még a hivatalos ebéd előtt négyszemközti megbeszélést folytat Francois Mitterrand francia államfővel, miközben a küldöttségben részt vevő magyar vezetők szintén kétoldalú eszmecserét tartanak francia kollégájukkal. A munka-találkozóról még április közepén Londonban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank avató ünnepségén született megállapodás Antall és Mitterrand rövid megbeszélésén.
A tárgyaló felek közös keddi ebédjén az értesülések szerint már jelen lesz Edith Cresson asszony, Franciaország néhány napos miniszterelnöke. Bár a francia kormányfő politikai programját csak szerda délután ismerteti a parlament előtt, s a pünkösdi hosszú hétvégén is a matignonbeli csapatának felállítására szentelte, szerencsésnek mondható, hogy a magyar—francia munkatalálkozót a párizsi kormányváltás után tartják. Edith Cresson — aki kinevezése előtt az elmúlt (hét hónapban egy magáncégnél, többek közt a kelet-európai, így a magyar
Szabad György úgy értékelte a találkozót Kaifu miniszterelnökkel, hogy az nem pusztán udvariassági látogatás volt, azon szó esett többek között a magyarországi tartozások törlesztéséről, a Suzuki üzletről. A japán kormányfő méltányolta azt a magyar szándékot, hogy az ország maradéktalanul eleget tesz adósság-törlesztési kötelezettségének. Mint mondta, ez nemcsak becsületes politika, de a lehető legértelmesebb is, mert gazdaságilag fog kamatozni az ország számára.
Párizs új politikát dolgoz ki a térség gondjainak kezelésére.
fThomas Schred'ber: Párizs az új Európában — 2. oldal)
Amikor Rt járt a dalai láma, akkor az első sorban a földön az újgazdagok ültek... misztika egyre inkább árucikké válik, meg lehet belőle gazdagodni. (Bethlenfalvy Gábor: A romantika lázadása, avagy misztika minden mennyiségben — 4. oldal)
NAGY FALATNAK TARTJA,
és nem válik meg szívesen a Veszprém megyei múzeum a tihanyi apátság épületétől, noha felújítani, karbantartani nem tudja azt (Lőcsei Gabriella: Kié a tihanyi apátság? — 12. oldal)
Munkatársunk telefon jelentése1
Antall József Párizsba látogat
kapcsolatok kiépítésével is foglalkozott — kormánya egyik fő feladatának tekinti a francia ipar versenyképesebbé, aktívabbá tételét, amibe értelemszerűen beletartozik a fokozottabb szerepvállalás, a nagyobb kezdeményezőkészség a keleti piacokon.
Antall József kedd délután találkozik Alain Poherrel, a szenátus elnökével, 'majd magánjellegű vacsorán vesz részt a párizsi magyar nagykövetségen. A szerda délelőtti elutazás előtt tájékoztatja Antall József a sajtó képviselőit látogatásáról. (pósa)
hály pénzügyminiszter, hogy részt vegyen a Francia Külügyi Intézet és a Francia—Osztrák Együttműködési Társaság közös rendezésében sorra kerülő tanácskozáson, amely Közép-Európa gazdasági kérdéseivel foglalko-
A magyar miniszter előadást tart a kétnapos kollokviumon a magyar piacgazdaság fejlődéséről, a magyar gazdaság verseny-képességének növekedéséről. Kupa kedden jelen lesz azon a munkaebéden, amelyre Francois Mitterrand köztársasági elnök hívta meg Antall József miniszterelnö-
Francia—német rivalizálás Európában
Edith Cresson nyilatkozata,
Párizsból jelenti az MTI: Edith Cresson, az új francia miniszter-elnök ismét leszögezte: Francia-országnak „ugyanolyan erősnek kell lennie, mint Németországnak” azért, hogy az Európai közösségen belül megfelelő helyzet alakuljon ki. Ha ugyanis Németország erősebb lenne, „kísértést érezhetne arra, hogy egyedül játsszék és ne Európát építse” — mondotta, bár nyomatékosan aláhúzta: „rokonszenvet érez" Németország iránt. „Nem akarom, hogy országunk, amelynek nagy hagyományai, nagyszerű történel-
me van, oda süllyedjen, ahol már nem tudja megvetni a lábát” — jelentette ki Cresson vasárnap esti televíziós interjújában.
Cresson szükségszerűnek nevezte a Tizenkettek együttműködésének továbbfejlesztését, s aláhúzta, hogy egyes területeken, például az elektronika, az informatika és esetleg a gépkocsigyártás terén európai együttműködést kell létrehozni, hogy sikerrel vegyék fel a versenyt Japánnal. A francia kormányfő ismét bírálta Japán kereskedelempolitikai módszereit.
Alkotmánybíróság válaszát a kártérítési törvénnyel kapcsolatos kérdéseire; amennyiben a bíróság a törvény mellett foglal állást, kész azt másnap aláírni.
Bizonyosra vehető, hogy június 30-al az utolsó szovjet katonák is elhagyják az országot — mondotta Göncz Árpád, hozzáfűzve: bármilyen örömteli e tény, némi szorongással gondol a készülő ünnepségekre. Aligha szolgálná az ország érdekét a távozó szovjetek megsértése, annál inkább az, hogy jó emlékkel búcsúzzanak — mondotta. Egyébként az Ukrán Köztársaság legfelső tanácsának elnökével a jövő héten írnak alá egyezményt Budapesten a nemzetiségi jogok védelmezéséről — a szerződés mintául szolgálhat majd a további, hasonló megállapodásokhoz.
A Japán kormányfő méltányolja a magyar adósságtörlesztési szándékot
Tokióból jelenti az MTI: Kaifu Tosiki japán miniszterelnök nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy Magyarország megteremti azokat a törvényi feltételeket, amelyek közepette a külföldi beruházók biztonságban érezhetik magukat.
A japán miniszterelnök 'hétfőn fogadta a Szabad György vezetésével Tokióban tartózkodó magyar parlamenti küldöttséget.
Az Országgyűlés elnöke ismertette a japán kormányfővel, mit tett Magyarország az alkotmányos intézményrendszer kiépítése és a
A szuverén Horvátország mellett voksoltak a referendumon
Mesic automatikusan megkezdi elnöki tevékenykedését
Belgrádból jelenti az MTI:	A
Horvátországban vasárnap megtartott népszavazás teljes körű, nem hivatalos eredménye szerint a szavazók 94,17 százaléka foglalt állásit a szuverén Horvátország mellett, amely szövetségre léphet más szuverén államokkal.
A részvétel 82,97 százalékos volt. A szavazóik közül csak 5,33 százalék kívánta, hogy a köztársaság megmaradjon a jelenlegi Jugoszláviában. Tetemes volt a távolmaradók aránya, több szerblakta körzetben egyáltalán nem volt szavazás, így Knin körzetében, leszámítva Kijevo falut, ahol horvátok élnek, valamint Donji Lapacot. Részleges volt a szavazás több vegyes lakosságú településen, köztük Pakracon, Titova Korenicán. A nemszavazók aránya körülbelül megfelel a szerb lakosság részarányának, ök a múlt vasárnap a Szerbiához történő csatlakozás mellett foglaltak állást.
Franjo Tudjman horvát elnök vasárnap kijelentette: a referendum nagyon fontos, mert ezzel bizonyítani lehet a nemzetközi közvélemény előtt, hogy a köztársaság polgárai támogatják a vezetést. A népszavazást Horvátországban a köztársasági csúcstalálkozón született elvi megállapodás alapján írták ki. A hat jugoszláv köztársaság elnökei ugyanis egyetértettek abban, hogy Jugoszlávia jövőjéről a népnek kell döntenie. Távolról sem volt viszont egyetértés abban, hogy a referendumot miként kell megrendezni: köztársaságonként, országos szinten, egységes kérdéssel s egy időpontban, vagy kü-lön-külön. Horvátországban nem várták meg a kilátástalan vita végét, hanem kiírták a referendumot, amit rögtön ezután követett a szerb terület saját népszavazásának elhatározása. Szerb részről az utolsó pillanatban ajánlatot tettek arra, hogy elállnak a népszavazástól, ha bevonják őket
a horvátországi népszavazás megszervezésébe, s elhalasztják a hivatalos május 19-i időpontot. Erre a horvát vezetés nem volt hajlandó, főként azért, mivel a Horvátországon belüli szerb területet törvénytelennek tekinti, s a szerb ajánlat megfogalmazása inkább emlékeztetett ultimátumra, semmint kompromisszumos javaslatra.
Stipe Mesic hétfőn Zágrábban közölte, hogy a nap folyamán levelet küld az elnökség tagjainak, a szövetségi miniszterelnöknek, a belügyminiszternek, a nemzetvédelmi miniszternek, a jugoszláv néphadsereg vezérkari főnökének és minden Jugoszláviában akkreditált nagykövetnek, s tudatja velük, hogy az alkotmány és az ügyrend alapján automatikusan megkezdte tevékenykedését, mint a jugoszláv államelnökség elnöke.
Bejelentette azt is, hogy a hét közepén összehívja az elnökség
(Folytatás a 3. oldalon)
	