﻿Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1991. május 22., LIV. évfolyam, 118. szám
Esélyt
Mennyi az esélye ma egy idősebb embernek, hogy akár az átlagéletkort megérje? Kevesen gondolnak rá, mégis úgy van, hogy az életmód nemcsak fiatalkorban meghatározó. Nemcsak akkor „programozza be” hosszabb vagy rövidebb életre szervezetünket — feltéve, ha génjeink nem örökítettek ránk ettől egészen független „kódokat” —, hanem <12 időskorban kialakított életstílus is sokban befolyásolhatja a szó szoros értelmében hajlandó mivoltunkat. Igaz, többnyire a fiatalságot vádolják köny-nyelműséggel, hogy nem fordít súlyának megfelelő gondot a különböző ártalmak, szenvedélyek elkerülésére, ám e magatartás böjtje rendszerint az időskor felé haladva jelentkezik. „Súlyának megfelelő gondot” — írtuk, és erről nyomban az egészségtelenül elhízott, keveset mozgó, feszültségeit gyakran torkoskodással, állandó cu-korka-szopogatással levezető hölgyek, és cigarettáról cigarettára gyújtó, mégis pocakosodó urak jutnak eszünkbe.
Ezek nyomban korántsem a legdrámaibb esetek. A legnehezebben megváltoztatható helyzet akkor áll elő, amikor az „elkövető” vétlen, sőt, szinte menthetetlen kiszolgáltatottja a szűkebb-tágabb környezetében uralkodó visszásságoknak, mondhatni, bűnös nemtörődömségeknek. Országos szintektől a társadalom legkisebb sejtjéig, a családig tapasztalhatók a kulturálatlanságról, tudatlanságról tanúskodó jelenségek. Makacsul tovább élve, nemcsak hogy nem ellensúlyozzák a korral járó biológiai változásokat, hanem valósággal siettetik a betegségek kialakulását.
Hányszor, de hányszor tették fel a kérdést az egészségneveléssel foglalkozók csakúgy, mint az időskor bajait legjobban ismerő gerontológusok, hogy nálunk — ahol a többség már csak a gyomrán spórolhat — miért éppen az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen élelmiszerek ára a legmagasabb? Hogy miért nem következett be még most sem áttörés a dohányzás visszaszorításában, amely pedig a leggyakrabban emlegetett tüdőrák, és érszűkület mellett a csontritkulás folyamatait is felgyorsítja?
Egyik képviselőnőnk szerint a nyugdíjak értékvesztésének pótlására legalább húszmilliárdot kellene ebben az évben fordítani.
S itt érkezünk el az időskor megfogyatkozott esélyeinek lelki gyötrelmeihez. A feleslegesség tudata, amely gyakran a fiatalabbakra való rászoru-lás keserveivel párosul, könyörtelen rombolást végezhet az idős, de még életerős ember fizikai erőnlétében is. Kényszerű kiiktatásuk a dolgos hétköznapokból, és, ha a fölös „kímélet” még azoktól a teendőktől is megfosztja őket, amelyeket gazdag tapasztalataik birtokában talán még jobban is elláthatnának, mint az ifjabbak, depresszióba taszíthatja őket. Ha már pénzkereseti lehetőségeik beszűkültek, -az egyesületek, szakmai, érdekvédelmi testületek keressék meg őket, hogy ott kamatoztathassák akár szellemi tőkéjüket, akár pedig a náluk elesetteb-beken segíteni akaró, humanitárius hajlandóságukat.
Soha nagyobb szükség nem volt a szolidaritásra, amikor oly sokuk magányos, képtelennek érzi magát az érdekérvényesítésre, és az átalakulás megannyi ellentmondásának az átvészelésére. Több esélyt kell teremteni arra, hogy végre egy olyan társadalomban élhessenek, amely az ő egészségükön is őrködik.
Komor Vilma
A magyar	kormányfő Étysée-patotában
Antall értékelte a francia konföderációs terveket
Bombamerénylet	lett
Badzsiv Gandhi
I_____A külpolitikai helyzet_____|
AZ ÉLYSÉE-PALOTÁBAN TÁRGYALT Mitterrand elnökkel Antall József, aki aznap érkezett Párizsba, s a beszélgetésbe bekapcsolódott mások mellett Edith Cresson miniszterelnök ,is. A magyar kormányfő látogatását továbbra is élénken figyelemmel kíséri a francia sajtó. A Le Quatidien de Paris a többi között azt írta: ,Antall, alki nemrég ünnepelhette meg azt, hogy egy éve áll a fiatal magyar demokrácia kormánya élén, mindenekelőtt azt kívánja elérni, hogy Franciaország támogassa csatlakozását az Európai Közösséghez.” A lap úgy vélte, Mitterrand elnök és a magyar miniszterelnök nagy súlyt helyez az európai biztonsági kérdésekre a Varsói Szerződés megszűnte után, és a magyar—szovjet kapcsolatokra is. Ezzel összefüggésben az idézett lap azt írta, hogy a ^konzervatív magyar kormány, amely független és körkörös védelmi politikát folytat, biztosítékot akar kapni a nyugati országoktól akkor, amikor a régi keleti katonai szövetség eltűntével fennáll a kockázata, hogy vákuum jön tétre Európában.
EURÓPAI BIZTONSÁGI KÉRDÉSEK kerültek Bush és Kohl megbeszéléseinek a középpontjába is, s abban mindketten egyetértettek, hogy az amerikai csapatoknak a NATO kötelékében jövőben is németországi és nyugat-európai állomáshelyükön kell maradniuk. Kohl, aki a német újraegyesítés éta első ízben látogatott az Egyesült Államokba, a másfél órás tárgyalást .követően sajtóértekezletén megismételte: az Észak-atlanti Szövetségnek, ha a megváltozott európai helyzethez igazított formában is, de fenn kell maradnia, és fontos a jelenléte. A két nyugati vezető emellett részletesen elemezte a szovjet belpolitikai helyzetet, és egybehangzóan megállapították, minden módon segíteniük kell Gorbacsovot. .Magunkon segítünk, ha a szovjet elnökön segítünk”, fogalmazták meg, s bár nem határoztak el valamiféle gazdasági csomagtervet Moszkva támogatására, sőt Bush a Gorbacsov által .igényelt másfél milliárd dolláros mezőgazdasági hitelt sem ígérte meg, az elvi támogatás is azt jelenti, hogy továbbra is „Gorbacsovra" tesznek. A találkozás egybeesett a Moiszejev szovjet vezérkari főnök vezette szovjet küldöttség tárgyalásaival, amelyről Bush is megerősítette, hogy nem értek el lényeges haladást az európai hagyományos haderők csökkentésében. S bár kijelentette, hogy mindenképpen szeretne Gorbacsowal találkozni, még az év első felében, azt továbbra is ahhoz a feltételhez köti, hogy mind a hagyományos fegyverek, mind pedig a hadászati fegyverkorlátozás kérdésében összhang legyen Moszkva és Washington között.
AGGODALMÁT FEJEZTE KI George Bush abban a telefonbeszélgetésben. amelyet Ante Markoviccsal, Jugoszlávia miniszterelnökével folytatott a balkáni köztársaság belső problémáiról. Egyúttal, megerősítette., hogy amerikai részről valóban megvonják a gazdasági támogatást mindaddig, amíg .nyugvópontra nem jut a feszültség. A nyugati hírügynökségek viszont elemzéseikben, a Horvátországban megtartott népszavazást követően, éppen borúlátóan úgy vélekednek, hogy a függetlenség kinyilvánítása rossz előjel a jugoszláv válság csillapítása szempontjából. Az országra Szerbia és Horvátország viszonyának példátlan megromlása nyomja rá a bélyegét, miközben e két fő köztársaságon múlik Jugoszlávia fönnmaradása. Franjo Tudjman a népszavazást követően is mindenesetre kizárta az azonnali elszakadást. „Ismétlem — mondta — szuverén államok szövetségét óhajtjuk Jugoszlávia keretein beiül, ha ez lehetséges. Ha pedig nem, akkor teljes szuverenitást és teljes függetlenséget.” A Reuter élemzése szerint a referendum tovább élezte a jugoszláviai válságot, ám megerősítette Tudjman elnök köztársaságán belüli pozícióját. A horvát elnök pártja, a nacionalista Horvát Demokratikus Közösség, amely egy éve gyakorolja osztatlanul a hatalmat a köztársaságban, sovány gazdasági és szociális mérleget mutathat föl, ami bírálatot váltott ki. Tudjman, aki egykor Tito tábornoka volt, a Horvátországban 1990. áprilisában rendezett első többpárti választásokon a függetlenség jegyében szorította ki a kommunistákat a hatalomból. S azóta is ébren tartja a .horvátok-ban az „évezredes álmot”, 'hogy önálló államban élhetnek — ami az utóbbi évtizedekben a „nagy szerb hegemóniától” való szabadulást jelenti. Stipe Mesic viszont, akinek a forgórendszerben át kellene vennie Jugoszlávia elnöki posztját, kedden a többi köztársaság ellenkezése ellenére elfoglalta hivatalát, és összehívta a jugoszláv államelnökséget.
(Zs. E.)
Meggyilkolták Radzsiv Gandhit
A PTl hírügynökség jelentése szerint kedden egy .pokolgépbamba kioltotta Radzsiv Gandhi volt indiai .miniszterelnök életét a délindiai Tamil Nadu államban.
A Nemzeti Kongresszus (I) pártnak a vezetője választási körúton járt, amikor a merényletet elkö-
vették ellene. Anyja, Indira Gandhi után a második fiú is bosszú áldozatává vált. (A bátyja néhány éve repülőszerencsétlenségben vesztette életét.)
(Az indiai választásokról a 3. oldalon)
„Ördögi szeméig9*
Mengisztu elmenekült Etiópiából
„Különböző testületek kérésére” Mengisztu Halié Mariam elhagyta az etióp fővárost és elmenekült az országból. Az Addisz Abeba-i rádió nem jelölte meg közelebbről, mely testületek sürgették a diktátor távozását. A CNN értesülése sze-
rint Mengisztu Zimbabwébe menekült.
Mint az AP beszámolt róla, az etióp rádió jelentése szerint az 51 millió lakosú, hazánknál mintegy 12-szer nagyobb, s a földkerekség egyik legszegényebb államában Tesfaye Gebre-Kidan tá-
bornok vette át a hatalmat. Az egyik .tigrei szóvivő szerint a magas rangú katonatiszt Mengisztu jobbkezének számított, s az ország katonai stratégiájának kidolgozásáért volt felelős. Egy erit-reai szóvivő pedig azt mondta, hogy „ördögi személy” távozott, de „ez még nem változtatta meg a kormányt. Amíg a helyzet nem tisztázódik, folytatjuk harcunkat”, Az elmúlt hetekben Mengisztu helyzete mind nehezebbé vélt: a tervek szerint néhány nap múlva kezdődnek Londonban — amerikai közvetítéssel — a béke-tárgyalások az évtizedek óta fegyveres ellenállást kifejtő tigrei és eritreai felszabadítási szervezetekkel.
Mint a Financial Times jelentette, a lázadók mind sikeresebben harcoltak a központi kormány ellen, s már 90 kilométerre közelítették meg a fővárost, elfoglalván egy stratégiai fontosságú utat és három várost. A londoni laptudósító demoralizáltnak nevezte i csapatokat. A rendszer
összeomlásának jeleként az ország gazdasága is teljes csődbe jutott, egybehangzó értékelések szerint több millió lakost éhhalál fenyeget. A Hailé Szelasszié császárt 1974-ben elűző és mintegy másfél évtizedes rablógazdálkodás egyik jellemzőjeként említik a sztálinista mezőgazdaság kiépítését, a gazdaságok kollektivizálását.
Mengisztu távozása fontos kérdéseket vet föl: véget ér-e a három évtizedes polgárháború, hogyan alakul az iszlám T.igre és Eritrea státusa, milyen irányba fordul elő az afrikai szooializmus teljes csődtömegét fölvonultató, stratégiailag mindazonáltal fontos ország?
Az etióp fővárosban dolgozó francia nagykövet mindenesetre úgy látja, hogy Mengisztu távozása „a béke irányába" mutató lépés lehet, mert a diktátor politikai jelenlétében aligha vezethettek volna eredményre a .tervezett londoni bóketárgyalások. Egy csapásra aligha sikerül békét terem-
A RENDŐRB0NÖZÉS NAGYSÁGÁT
nálunk eltúlozzák, bár érthető, hogy foglalkoztatja a közvéleményt. (Vásárhelyi Zoltánt Védettebb, de jobban szorong — 6. oldal)
-A MEGRÖGZÖTT /NEM SZAVAZÓ
vidéken él, inkább nő, fiatal és szakmunkásbizonyítványt szerzett. (Istenben és önmagukban bíznak — Bohár András interjúja Simon János szociológussal — 6. oldal)
A HITELEK IS
ÍÍTEMEZHETŐK,
sőt, csak egy komplett finanszírozási stratégia révén tehető gazdaságossá egy olyan méretű beruházás, mint a világkiállítás, a Teleport Budapest,-vagy éppen a csatomaalagút Franciaország és Anglia között. (Gergely László: Ha egy ország nem bízik saját magában — 9. oldal)
teni az évszázados ellentétekkel küzdő országban, de az éhező milliók talán megmenekednek szörnyű sorsuktól, ha a politikai rendezés előmozdítja a segélyek megfelelő elosztását, s a központi kormányzat nem fegyvervásárlásra fordítja az ország pénzét. Néhány nappal bukása előtt a marxistának minősített diktátor fegyvűrszállítalányokat kért Bush elnöktől. Hírügynökségi jelentések szerint kedden délután nyugalom volt Addisz Abebában.
Munkatársunk telefonjelentése1
Hamarosan aláírhatják a francia—magyar együttműködési egyezményt
Párizs, május 21.
„Sohasem volt ilyen jó Franciaország és Magyarország kapcsolata” — erősítette meg egy korábbi kijelentését Antall József miniszterelnök, távozóban az Elysée-palotából. Mint a ma-
szenteltek a közép-európai folyamatoknak, a szovjetunióbeli helyzetnek. Szóba kerültek azok a gondok, amelyekkel Magyarországnak szembe kell néznie az Európai Közösséghez való csatlakozás folyamatában. Antall József
MUNKAEBÉD A SZABADBAN

gyár kormányfő közölte, a keddi párizsi munkatalálkozón Francois Mitterrand elnök is osztotta e nézetet.
„Nagyon örülünk, hogy Francia-ország érdeklődése megnőtt Kö-zép-Európa iránt. Mitterrand elnök kitűnő ismerője a térség problémáinak, veszélyeinek és eredményeinek egyaránt, szava fontos a térségben élő népek számára” — jelentette ki Antall József az újságíróknak az Elysée-palota udvarán azt követően, hogy szűkkörű megbeszélést folytatott a külügyminiszterek jelenlétében a francia államfővel a déli órákban. Az eszmecserét kővetően a francia és magyar tárgyaló felek közös munkaebéden vettek részt az elnöki palotában.
A szűkkörű találkozón az aktuális nemzetközi kérdések áttekintésekor különös figyelmet
(Kaján Tibor rajza)
kifejtette, hogy ez az első szakaszban, várható hamarosan, csak társulási formát jelent majd. S mint a későbbi szakértői tájékoztatón elhangzott, Mitterrand elnök teljes támogatásáról biztosította a magyar közeledési szándékot az Európai Közösséghez.
A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy érdekünk szorosan kapcsolódni az európai integrációs folyamatokhoz, külön kiemelte: egyetértünk Mitterrand elnök európai konföderációs elképzeléseivel.
A kétoldalú kapcsolatokat érintve a felék, így a külön megbeszélést folytató Kupa Mihály pénzügyminiszter, illetve Plerre Béré-govoy gazdasági csúcsminiszter — örömmel állapították meg, hogy a magyarországi külföldi befektetéseket tekintve a francia rész a teljes összeg 20 százalékát érte el az
elmúlt évben, s Antall József kifejezte reményét, hogy az idén várhatóan megduplázódik a francia beruházások nagysága.
Antall József a munkaebéden találkozott Edith Cressonnal, Franciaország napokban kinevezett új miniszterelnökével. A magyar kormányfő szólt arról, hogy Edith Cresson jól ismeri Magyar-országot, épp kinevezése napján kellett volna Budapestre látogatnia előző munkahelye, egy francia magáncég megbízásából. A párizsi eszmecserén mindkét fél szükségesnek ítélte, hogy Magyar-ország és Franciaország mielőbb átfogó együttműködési szerződésben rögzítse kapcsolatrendszerét, s mint a szakértők elmondották: feszített egyeztetéseket követően élképzelhető, hogy már Dumás külügyminiszter júliusi budapesti látogatása alkalmával aláírható lesz az egyezmény. Antall Józseí hangsúlyozta, hogy nem általános elvi nyilatkozatról, hanem a két ország kapcsolatainak konkrét mozzanatairól is szó lesz a tervezett megállapodásban, mely rendkívül jól illes2Jkedtk az általános magyar külpolitikai stratégiába.
Az Igen eredményesnek és jó hangulatúnak ítélt eszmecseréket követően Antall József délután Alain Poherrel, a szenátus elnökével találkozott. A magyar kormányfő az este folyamán a nagy-követségen magánjellegű vacsorán vett részt. Antall József szerdán tájékoztatja részletesen a sajtó képviselőit a párizsi munkatalálkozó eredményeiről,
P6sa Tibor
Lefaragott
SOI-Költségvetés
Washingtonból jelenti a Reuter: Az amerikai kongresszus képviselőháza jóval kevesebb pénzt szavazott meg a Hadászati Védelmi Kezdeményezés (SDI) .nevű űrbéli rakétaelhárító rendszer kifejlesztéséhez szükséges kutatásokra, mint amennyit az elnök kért a következő költségvetési évre. Elvetett viszont egy javaslatot, amely szerint teljesen le kellett volna állítani az SDI-programot. Bush elnök 5,2 milliárd dollárt kért, a képviselőház viszont „csak” 3,5 milliárdot szavazott meg erre a célra.