﻿Magyar Nemzet
Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1991. május 23., LIV. évfolyam, 119. szám
Prak-
tikum
Az elmúlt hónapok reprivatizációs vitáinak egyik elhanyagolt, de feltűnő jellegzetessége volt, hogy a hangsúlyok nem oda és nem azokra a momentumokra kerültek, ahová azok illettek volna. A földvisszaadás, a volt egyházi ingatlanok visz-szaszolgáltatása a háttérbe került, és a csak később elbírálandó egyéb privatizációs kérelmek azt bizonyítják, hogy a politikum és a praktikum viszonyából csupán az előbbire helyezett súlyt. Az utóbbi szinte automatikusan leírattatott.
A politikai döntés hátterében az állt, Ihogy elégtételt kellett szolgáltatni azoknak, akiket leginkább sérelem ért, és az ő kárpótlásuk mellett eltörpült — vagy eltörpülni látszik — az esetleges újabb igazságtalanságok születése. Elsősorban a kormánykoalícióban lévő pártok választói élvezhetnek előnyt a reprivatizációs ügyekben: igy került sor a kisgazdapárt érdekeltségi körébe tartózó földvisszaadásra, illetve a Kereszténydemokrata Néppárt hatókörébe vonható egyházi javak visszaszolgáltatására; és ez természetes is, hiszen a pártok éppen a primer politikai és gazdasági érdekek érvényesítésére hivatottak — választóik miatt. Vitatkozni is csak any-nyiban érdemes a jelenlegi megoldási módozatokkal, hogy azokat — mint már írtam — inkább a politika, mint a praktikum határozza meg.
Hogy pontosan miről is van szó?
Németországot lehet példának előcitálni. Az NSZK és az NDK egyesülését követően reprivatizációban elsőrendű -és meghatározó kérdés a gazdasági volt. A működő tőke ugyanis nem engedhette meg magának azt a luxust, hogy olyan kezekbe juttasson vagyont, akik azt nem tudják hatékonyan működtetni. Nekik, ha a jog és az ésszerűség úgy diktálta: pénzbeli kártalanítás jár, például a szovjet megszállók által elvett vagyontárgyak esetében. Eldöntetett tehát, hogy a tőkének működnie kell (ez a lényege), mozgásteret kell kapnia, és ennek érdekében az össztársadalmi érték fontosabb, mint a politikai vagy az egyének — a jogban ismert — az „előszereteti érték”.
Minden bizonnyal Magyarországon is békésebb és eredményesebb lehetett volna a kárpótlásra sort keríteni, ha azonkívül, hogy régi sérelmeket orvosolunk, az ország javát szem előtt tartjuk.
Vagyis: a várható és prognosztizálható politikai viharok csak egészséges kompromisszumok által vezethetnek a megbékéléshez, az ellenségeskedések, a gazdasági mezbe öltöztetett ideológiai különbségek megszüntetéséhez. A jelen forma ugyanis elsősorban kizár és korlátoz. Sok esetben veszélyezteti a jól működő mező-gazdasági üzemeket éppen úgy. mint azokat az egyetemi, kulturális ingatlanokat, amelyeket az egyházak kérnek vissza.
Igaz: ha valakinek a jog szerint visszajár valami, arra minden körülmények között igényt tarthat. Ha azonban csak kén, de elfogadható, működésre alkalmas alternatívát nem kínál, úgy a jog segítségével elsősorban konfliktust teremt.
Ha a köz nemcsak azt látja és hallja, hogy a társadalom egy része kér és kap, de arról is értesül, hogy mi jut neki cserébe ennek fejőben, úgy a konfliktusok a minimumra csökkenthetők, az ideológiai felhangok nem válnak sem érzelmi, sem politikai töltetűek-ké.
Boros István
Megdöbbenés világszerte
Gandhi meggyilkolása után zűrzavar uralja Indiát
•Jussensaky első moszkvai
\ külpolitikai helyzet
MÉLYSÉGES MEGDÖBBENÉST ÉS ŐSZINTE FELHÁBORODÁST
keltett az egész világon Radzsiv Gandhi meggyilkolásának híre. A rádióállomások és a televíziók mindenütt rendkívüli híradásokban számoltak be a tragédiáról. Edifh Cresson francia miniszterelnök aggodalmát fejezte ki az indiai demokrácia jövője felett, hangoztatva, hogy Indiának stabilitásra lenne szüksége. Reményét fejezte ki, hogy a gyilkos merénylet nem vezet újabb erőszakos cselekményre. John Major brit miniszterelnök szerint a tamilnádui merénylet „egy derék embertől” fosztotta meg a világot, de az indiai demokrácia túléli ezt a tragédiát is. Gandhinak reális elképzelése volt egy modern és demokratikus Indiáról, és mindent megtett ennek valóra váltásáért — vélekedett Nei.1 Kinnock, az ellenzéki Munkáspárt vezetője.
Megfigyelők arra mutattak rá, hogy az .indiai választások 'jól indultak a Gandhi-vezette Nemzeti Kongresszus számára. Ügy tűnt, hogy a két évvel ezelőtti megsemmisítő választási vereség után — csakúgy, mint Indira Gandhi 10 -évvel ezelőtti nagy visszatérésekor — sikerülhet ismét kormányra kerülni. Jó esélye lett volna Radzsiv Gandhinak arra, hogy folytassa azt az utat, amelyre édesanyja hét évvel ezelőtti meggyilkolása után lépett. Kormányzásának öt éve alatt megteremtette a gazdaság liberalizálásának feltételeit, és sikerült neki a 80-as évek közepén a véres merényleteket elkövető szlkheket különböző engedményekkel .lecsendesíteni. Most a dinasztia kihalásával megszűnt a 40 éve tartó főlytonosság, és nincs a Nemzeti Kongresszusnak olyan vezetője, aki az élre állhatna. így egyáltalán kérdésessé válhat a párt jövője, amely az egyetlen össznemzeti mozgalomként egyetlen garanciája volt az egység megőrzésének.
VÁRHATÓAN NEM HÍVJÁK MEG Mihail Gorbacsovot a hét vezető nyugati ország londoni csúcstalálkozójára, és kérdéses, mikor tartják meg az amerikai elnök és a szovjet államfő italáhcozóját — jelentette szerdán a The New York Times. A lap értesülései szerint a vezető amerikai politikusok és Mihail iMoiszejev szovjet vezérkari főnök e heti washingtoni tárgyalásai csalódást hoztak, érdemi haladás nem volt. Amerikai részről ragaszkodnak ahhoz, hogy megoldják a hagyományos haderő-csökkentési egyezmény szovjet végrehajtásának kérdéseit, mielőtt kitűznék a februárról elhalasztott mszkvai csúcstalálkozót. A fegyverzetkorlátozás, valamint a Szovjetuniónak nyújtott pénzügyi támogatás körül elhúzódó viták miatt a csúcs így aligha kerül sorra a tervezett időpontban, június második felében. Ha nem oldódnak meg a fegyverzetkorlátozási kérdések, szó sem lehet arról, hogy a törvényhozás anyagi támogatást szavazzon meg a Szovjetuniónak — írta kormányforrásokra hivatkozva a The New York Times. Ugyanezen források szerint George Bush elutasította azt a szovjet igényt hogy Mihail Gorbacsov riszt vehessen a hét vezető nyugati ország szokásos évi csúcstalálkozóján* amely júliusban Londonban tesz.
Virágcsokorba rejíefíék a gyilkos bombát Radzsiv Gandhi merénylői
índia gyászol
Virágcsokorba rejtett pokolgép oltotta ki kedden India volt miniszterelnökének, Radzsiv Gandhinak az életét. A merénylők kilétéről még mindig nem tudni biztosat.
Gépkocsijából szállt ki a politikus a Tamil Nadu állambeli Sri-.perambudur városkában, negyven kilométernyire Madrastól, amikor indiai szokás szerint virággirlandot akartak a nyakába akasztani. A virágok közé azonban bombát rejtettek, s az fölrobbanva szétroncsolta Radzsiv Gandhi fejét, s megölt legalább tizenhét embert, akik a közelében tartózkodtak. Feltételezik, hogy esetleg a merénylő maga is odaveszett. Az indítékról és az elkövetők hovatartozásáról egyelőre semmi biztosat nem tudnak. A feltételezések Srí Lankára vezetnék a nyomokat, miután Radzsiv Gandhi vezényeltetett oda katonákat néhány éve, hogy megfékezze a tamil gerillák öldöklését.
A robbanás okozta pánikban fejetlenség uralkodott, s mint a helyszíni beszámolókban írják, Gandhi teste hosszú ideig feküdt összekeveredve a többi halottal, s csupán a ruhája alapján tudták azonosítani.
Radzsiv Gandhi 'holttestét szerdán Újdelhibe szállították, s pénteken hamvasztják el hindu szokás szerint. A temetésre számos politikai személyiség utazik az indiai fővárosba, a többi között az érkezését jelezte az amerikai al-elnök. Dán Quayle is.
A merényletet követően az országban rendkívüli állapotot hirdettek ki, ami nem akadályozta meg az újabb összecsapásokat. Szinte mindenütt véres zavargásokban folytatódott az az ádáz küzdelem, amely már az általános választásokat is megelőzte, s folytatódott a hétfői első napi forduló
Után is. A gyilkosságot követően a parlamenti választásokat elhalasztották, s majd csak egy hónap múlva folytatják. A Gandhi mellett és az ellene tüntetők szerdán megrohanták Radzsiv Gandhi nagyapjának, a független India el-
Rajiv Gandhi
ső miniszterelnökének, Nehrunak egykori rezidenciáját, ahova a holttestet szállították. A rendőrség könnygázzal igyekezett megfékezni a megvadult tömeget. Hasonlóan a rendőröknek kellett beavatkozniuk Andhra Pradeslh államban, tüzet nyitottak a tüntetőkre, s állítólag két gyermek életét vesztette. Az északkeleti Tri-pura állam fővárosában egyszerre tíz pokolgép robbant, sokan megsebesültek.
Csandrd Sekhar leköszönő miniszterelnök nyugalomra szólított föl, egyelőre nem sok sikerrel. A kialakult helyzetre való tekintettel rendkívüli tanácskozásra ült össze a kormány, s vizsgálóbizottság alakult a merénylet körülményeinek a kivizsgálására. Ugyanakkor országos gyászt rendeltek el. Válságtanácskozást tart a Nemzeti Kongresszus (I) pártja is,
amelynek az élén indult a választásokon Radzsiv Gandhi. Az esetleges győzelem várományosának halálával a pártnak is új jelöltet kellene állítania, egyes megfigyelők azonban kétségbe vonják, hogy hasonló kaliberű politikust találnának, s a találgatások már a Nehru dinasztiára alapozódott párt szétesését sem tartják kizártnak.
Csandra Sekhar miniszterelnök a történtekről úgy nyilatkozott, hogy az súlyos vétség a demokrácia ellen, és szégyene egész Indiának. A világvisszhangokban a megdöbbenés uralkodik, s a részvét mellett az aggodalom is a 844 milliós ország jövőjét illetően. Bush elnök személyes barátjának nevezte Radzsiv Gandhit, alelnö-ke szerint a meggyilkolt politikus nagy alakja volt hazájának és dz egész világnak. Gorbacsov táviratban fejezte ki részvétét. John
Major brit kormányfő azt a reményét fejezte ki, hogy az indiai demokrácia túléli e merényletet.
Megszólaltak az úgynevezett frontállamok is. Li Peng szerint Gandhi hozzájárult országaik kapcsolatának javításához, Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnök úgy nyilatkozott: nem kívánnak katonai előnyöket szerezni az Indiában kialakult feszült helyzetből, s személyesen is részt vesz a temetésen. Haleda Zia bangladesi miniszterelnök pedig kijelentette: Radzsiv Gandhival a demokratikus értékek kompromisszumokat nem ismerő védője távozott az élők sorából.
Radzsiv Gandhi özvegyét, So-nia Gandhit választották meg az Indiai Kongresszus Párt (I) elnökévé — közölte szerdán Újdelhiben a párt egyik szóvivője. A döntést a párt munkabizottsága — legfontosabb testületé — hozta.
A CSALÁDI TRAGÉDIÁNÁL
nagyobb szerencsétlenség zúdulhat Indiára, amely erős vezető nélkül a züllés és a bomlás irányába sodródhat. (Zsi-
govits Edit: Radzsiv Gandhi halála — 3. oldal)
A TÁRSADALOM TAGJAI KÖZÜL
sokan az alkalmazkodási folyamat azon fázisán tartanak, amikor több, intenzívebb, bár eredménytelen, hasznot nem hozó munkától még várnak valamit. (Balázs Magdolna: A
MI NAP MINT NAP VÁSÁRRA VISSZÜK ARŐRÜNKET
harcolunk, törjük magunkat, és az elkövetők a képünkbe röhögnek. Minek nevezzük ezt, mi van emögött, a demokrácia kancsal értelmezése? (Baróti Szabolcs: Esős éjszaka — 8. oldal)
Az olasz származású Sonia Gandhi egyes források szerint főleg a párt belső köreinek ifjabb tagjaira támaszkodhat.
Munkatársunk telefonjelentése
Antall József befejezte párizsi megbeszéléseit
Párizs, május 22.
Antall József magyar kormányfő a francia fővárosból való hazautazása előtt szerdán délelőtt tájékoztatta a francia és a magyar sajtó képviselőit keddi megbeszéléseiről. A párizsi Criilon Szállodában Magyarország és az Európai Közösségek közeledéséről, francia—magyar kapcsolatokról, a Szovjetunióval való viszonyunkról és a világ-kiállítás megrendezésének esélyeiről is szó volt.
Két és fél órás rendkívül hasznos megbeszélésre adott módot a párizsi munkatalálkozó a francia vezetőkkel — jelentette ki a sajtótájékoztató kezdetén a magyar miniszterelnök. Mint Antall József elmondotta, a iMitterrand elnökkel folytatott szűk körű megbeszélésnek, majd az azt követő munkaebédnek is az egyik fő témája volt közeledésünk az európai közösségekhez. A kormányfő szavaiból kitűnt, hogy Magyarország törekvéseit — amelyeket a Le Monde-nak és a Libérationnak adott interjúiban részletesen is kifejtett — francia részről egyértelműen támogatják. A közösségekkel a társulási viszonyról szóló szerződést még az idén ősszel megköthetjük — 1992-es érvénybe lépéssel —, s már csak néhány kérdést kell tisztázni az aláírás előtt. A teljes jogú csatlakozást Antall József az évtized második felében, 1997—1998 körül tartja lehetségesnek, s ezt a menetrendet a francia fél is egyetértéssel fogadta.
Az EK-kapcsola tokát érintve általánosságban szóba került a magyar mezőgazdasági export könnyítésének lehetősége is. A sajtótájékoztatón Antall József elmondta, hogy a mezőgazdasági export kérdésében hazánk igazi problémája a szovjet piac; hatalmas árukészletek vannak, amelyeket fizetési nehézségei miatt a Szovjetunió nem tudott átvenni, S külkereskedelmi aktívumunk Moszkvával szemben már kétmilliárd dollár felé halad, ami közvetett hitelnyújtásként is értelmezhető. A magyar kormányfő felvetette: miközben a Nyugat hiteleket nyújt élelmiszer-vásárlásokra a Szovjetuniónak, fontosnak tartanánk, hogy a termékeket azokban az országokban vegyék meg, amelyeknek nagy terhet jelentenek a szovjet piac nehézségei. Antall József a Libération-tnterjúban szintén érintette ezt a problémát egy kérdésre felelve: miként értékeli Mihail Gorbacsov arra vonatkozó Óhaját, hogy részi kíván venni a hét legfejlettebb ország vezetőinek Júliusi londoni
tanácskozásán. „Amennyiben lehetővé teszi a Szovjetuniónak, hogy a magyar adósságait kiegyenlítse, és ismét fizetőképessé váljon, képesek leszünk akár lelkesedésünknek is tanújelét adni ...”
Jeszenszky Géza külügyminiszter Párizsból már korábban Moszkvába indult a szovjet-magyar egyezményt előkészítő tárgyalások folytatására. Antall József kijelentette, hogy nyugodt, érdemi eszmecserét vár a külügyminiszter útjától. A Szovjetunió világpolitikai súlyából is következik, hogy egy ilyen kétoldalú megállapodásnál nem kerülhet olyan helyzetbe, amely nagyhatalmi presztízsérdekeit sértheti. „Másrészt azonban Magyarország ragaszkodik	szuverenitásához.
Olyan megállapodásra törekszünk, melynek szövegét a jövőben, bármilyen politikai változás esetén se lehessen úgy értelmezni, hogy az akadályozná cselekvési szabadságunkat egy megváltozott európai közösségekhez való társulásban vagy csatlakozásban” — hangoztatta a magyar kormányfő.
A francia—magyar gazdasági kapcsolatokat érintve Antall József kifejtette szándékunkat a francia beruházások további növelésére. Az elmúlt évben-a külföldi összbefektetések 20 százaléka származott Franciaországból, az idén ez az arány várhatóan tovább növekszik. A Llbération minapi gazdasági jelentése arról számolt be, 'hogy a francia cégek érdeklődése érezhetően megnőtt a magyar piac iránt, egyre több jelentős üzletet sikerült már nyélbe ütni. A miniszterelnök azonban azt is megjegyezte, hogy a hazánkban befektetett külföldi tőke több mint fele amerikai, e téren Japán is egyre aktívabb. Magyar-ország kiegyensúlyozott, széles körű kapcsolatrendszert kíván kialakítani, ám évtizedekre meghatározó lehet, hogy egyes vállalatok és országok milyen pozíciókat szereznek meg jelenleg a térségben — jelentette ki Antall József kormányfő, aki szükségesnek ítélte a nyugat-európai beruházások növekedését.
Kupa Mihály pénzügyminiszter és Pierre Bérégovoy gazdasági államminiszter megbeszélésén felmerült a Párizs által már korábban előirányzott kétmilliárd frankos francia exporthitel felszabadítása. A támogatást főként arra az esetre tartalékolták, ha francia cég nyeri meg a dél-budai metró építését. Mivel a végső döntés a főváros jogköre, s valószínűséggel a kivitelezők kiválasztására év végéig nem kerül sor, a magyar kor-
mány indítványozta, hogy az exporttámogatást tegyék hozzáférhetővé a budapest—kelebiai vasútvonal felújítására. A szerdai Li-bération már tudni véli, hogy a munkálatok elnyerésére a francia Spie Batignolle cég az esélyes, amely a Schneider-csoporthoz tartozik. Ez utóbbi nagyvállalat érdekeit képviselte az elmúlt hónapokban Edith Cresson asszony, a jelenlegi kormányfő.
A keddi program előre nem tervezett találkozójáról is szólt a magyar miniszterelnök. Antall József kedd délután beszélgetést folytatott Marie-Helen Defrene asszonynyal, a Világkiállítások Nemzetközi Irodájának főtitkárával. A magyar miniszterelnök arról kívánt fontos tájékoztatást kapni, milyen lépésekre lehet számítani, ha Bées hivatalosan visszalép az Expo megrendezésétől, összhangban a kormány szombati állásfoglalásával, Antall József afelől érdeklődött, hogy egy év halasztással, azaz 1996-ban Budapest egyedül is megrendezheti-e a világ-kiállítást. A főtitkár asszony válasza szerint nincs elvi akadálya, hogy a szervezet októberben ösz-szeülő rendkívüli közgyűlése támogasson egy ilyen módosítást, előzetesen pedig már a június 5-i közgyűlés is határozatot fogadhat el.
A magyar kormányfő a munkalátogatás során kedden megbeszélést folytatott Alain Poherrel. a francia szenátus elnökével is. Mivel az idén az európai egység érdekében kifejtett tevékenységéért Antall Józsefnek ítélték oda a Róbert Schumann-díjat, egyebek közt szóba kerültek a díj stras-bourg-1 átvételének részletei Is.
Pósa Tibor
Katona Tamás Hágában
Hágából jelenti az MTI: Beatrix királynő és Ruud Lubbers miniszterelnök jelenlétében a Holland Parlament Lovagtermében „Parlamenti demokrácia és nemzetközi biztonságpolitika” címmel szerdán nemzetközi konferencia kezdődött a Holland Atlanti Bizottság rendezésében. Az Európa legnagyobb részéből, az Egyesült Államokból és Kanadából meghívott parlamenti képviselők és biztonságpolitikai szakemberek között jelen vannak a magyar politikai pártok képviselői is. A kormányt Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár képviseli, aki egyben a rendezvény fő szónoka is.