﻿
er?i
rs.«:
Seft
Ha szorgalmasan és figyelmesen olvasom a lapunkat, megtalálom benne a meggazdagodás receptjét. Azt mindig tudtam — tapasztaltam a magam példáján is—, hogy bérből, fizetésből nem lehet vagyont gyűjteni. Vannak nálunk szeí rencsésebb országok, amelyeknek lakói a fizetésükből afféle középosztálybeli jólétet teremtenek maguknak, de hogy ők sem gazdagok, az biztos.
A vagyont — legalábbis ezt olvasom ki a dollármilliomosok és multimilliomosok élettörténetéből — a sikeres vállalkozások vagy éppen a nagy ötletek hozzák meg. Legendás a hírük azoknak a milliárdosoknak, akik kis kócerájból teremtettek ipari világbirodalmat. Vagy hoz milliókat az is, ha vala-ki meg-, érzi, megtalálja a nagy lehetőséget. Gazdaggá vált például az égő olajkutak eloltásának szakembere, vagy éppen az a vállalkozó, aki megtalálja az olajat. Fialhat vagyont a különleges adottság. Milliókat énekel össze az operavilág sztrája, vagyonokat keresnek a szuperklasszis sportolók, mesés összegeket gyűjtenek be Hollywood csillagai és még mások is, akik valamilyen területen messze-messze kiemelkednek az átlagból.
Jó, jó, de hol a meggazdagodás receptje magyar földön? Nekünk nincsenek Nobel-díja-saink, az Operaház, a Nemzeti Színház művészét még úgy sem fizetik meg, mint a bécsi könyvelőt, a magyar kutató, még a legjelesebb is, nem keres annyit, mint a frankfurti hotelportás. Nálunk nem lehet olajat, aranyat találni a háztájiban, s kevés a kilátás arra, hogy egy vállalkozó akkora birodalmat építsen fel, mint mondjuk Henry Ford.
Mégis vannak milliomosaink. Hogy miként jutottak a vagyonukhoz? íme egy nyilatkozat a Magyar Nemzetben: „Magyarországon ma az számít gazdagnak, akiknek több száz milliója van. Ingatlanban, aranyban és persze valutában. Aki havi 10-12 millió nettót megkeres, az már számít. Szóval ne dőljön be holmi Mor-vayknak, Pintéreknek. Az ő pénzük benne van a gyárukban. Azt nem lehet kivenni. Nagy »zsozsót-* csak a kereskedők, a seftelők tudnak összeszedni. Annyi időt töltök Párizsban, a Ritzben, amennyit csak akarok. De ha kedvem van, Hawaiiban két hétre kibérelek egy repülőt..
Ez tehát a magyar recept: a seft. Minálunk ez hozza a milliókat. Locsoghatunk mi privatizációról, magyarázgathatjuk, hogy a vállalkozó a maga vagyonának növelésével az országot is gyarapítja, ez érdektelen a seftelő számára. Egy vállalkozáshoz tőkét kell befektetni, van kockázat bőven és van kemény adó is. A seftet viszont senki sem adóztatja. Űjra csak a lapunkból idézek. A Belváros egyik stabil egzisztenciája mondja: „Ma piti nap volt, esett az eső, ezért csak nyolcezret kerestem. A múltkor jobb volt, kétszázezer jött össze egy délelőtt...”
Mit neki a Pintér-félék! Azok hajnaltól éjszakáig gürcölnek, és amit keresnek, azt azonnal befektetik. Pénzük jóformán nincs is. Hogy a holnap magyar gazdasága nélkülük nem nőhet naggyá, az másodlagos. Nem holnap kell pénzt keresni, hanem ma kell meggazdagodni. Ezt a sajátos, csak nehézkesen ellenőrzött helyzetet kell azonnal és piócaszivóssággal kihasz-nální, mert felette valószínű, hogy holnap — akár csak manapság a nyugati világban — piti ügyeskedőknek minősítik a seftelő üzéreket és nem ők alkotják a társadalom vagyoni elitjét. Ma viszont övék a világ. Legalábbis nálunk.
Zsolt Róbert
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZERDA, 1991. május 29., LIV. évfolyam, 124. szám
Bush telefonbeszélgetése a szovjet elnökkel
Thatcher sürgeti Gorbacsov meghívását a londoni csúcsra
Az etióp ellenzéki erők szabad választásokban egyeztek meg
I_______A külpolitikai helyzet___________|
ÜJABB TELEFONBESZÉLGETÉST FOLYTATOTT EGYMÁSSAL
hétfőn késő este Mihail Gorbacsov és George Bush, amely során elsősorban fegyverzetkorlátozási kérdésekről, és .természetesen a két ország gazdasági együttműködéséről esett szó, de mint a Fehér Ház szóvivője közölte, a szovjet politikus esetleges londoni meghívását nem érintették. Nem véletlen, hogy Moszkvában aktív kormányfőknek kijáró fogadtatásban részesült Margaret Thatcher, akinek a keddi The Times egyenesen misszionáriusi küldetést tulajdonít. A londoni lap azt fejtegeti, hogy a szovjet elnöknek sürgős szüksége van nyugati kormánykölcsönökre, főként az Egyesült Államoktól, márpedig nincs külföldi politikus, akinek nagyobb súlya lehne Washingtonban, mint a volt brit miniszterelnöknek. Támogatása rendkívül fontos Gorbacsov számára, hogy meggyőzze a washingtoni kétkedőket: nem kerekedett felül a kemény vonal a Kremlben — vélekedik a The Times, amely szerint Thatcher asszony „Moszkvát választotta kapitalista kereszteshadjáratának újraindítására”. Ha Gorbacsov vissza akarja szerezni népszerűségét — állapítja meg szellemes párhuzammal élve az újság —, vissza kell térnie ahhoz a radikalizmushoz, amely egykor kiváltotta Margaret Thatcher megbecsülését.
A brit politikus egyébként támogatókig nyilatkozott Gorbacsov ama szándékáról, hogy részt vegyen a hét legfejlettebb ipari állam londoni csúcstalálkozóján. A Reuter bonni kormánytorrásokra hivatkozva mindenesetre olyan értesülést tett közzé, amely szerint a -júniusi tanácskozáson. alighanem kilátásba helyezik a pénzügyi segély megadására vonatkozó készségüket a hetek, akár ott lesz Gorbacsov, akár nem, „zsákutcában vergődő reformjai” finanszírozásához azonban nent kap biankó csekket. Ha' ez valóban így lenne, siker koronázná a szovjet kormánynak azt a nagyszabású kampányát, amellyel most a hanyatló szovjet gazdaság mintegy 100 milliárd dolláros segélyigényének fedezéséhez szükséges pénzt igyekszik előteremteni, igaz, a Reuter úgy tudja: konzervatív ellenfeleinek bírálatát megelőzendő, Gorbacsov eredetileg nem volt hajlandó elfogadni semmiféle, a reformok továbbvitelére vonatkozó feltételt. Ami a Szovjetunió -politikai válságát illeti a szövetségi szerződés tető alá hozásán munkálkodó Gorbacsov számára kellemetlen kihívás a litván legfelső tanács határozata, amely egyszerűen törvényen kívül helyezi a szovjet belügyminisztérium Litvániában tevékenykedő különleges, „feketesapkás” egységeit. A viil-niusi parlament e fegyveres szervezetek cselekményeiért minden felelősséget a moszkvai kormányzatra hárít, s utal arra, hogy a litván állampolgárok „minden törvényes eszközzel és módszerrel ellenállhatnak a támadóknak.
A NATO EURÓPAI VÉDELMI MINISZTEREI nyilatkozatban szólították fel a Szovjetuniót a tavaly Pánizsban aláírt fegyverzetcsökkentési megállapodás teljes végrehajtására. Az Atlanti Szövetség brüsszeli székhelyén ezt követően megkezdődött a -védelmi és a nukleáris terifczőcsoport ülése, amelynek középpontjában a NATO katonai stratégiájának felülvizsgálata áll, az európai változások, mindenekelőtt a VSZ katonai integrációjának megszűnése tükrében. A leg-lényegesef|b eldöntendő kérdés, hogy milyen sajátos fenyegetésekre, veszélyekre készüljön fel a NATO, miután hagyományos feladata, a Varsói Szerződés ellensúlyozása- értelmét vesztette. A koncepció véglegesítését csak őszre tervezik, az újább NATO-csúcsértekezleten.
az etiöp fővárost bevették a felkelők, miközben
Londonban folytatódtak, és a három ellenzéki szervezet megegyezéséhez vezettek az amerikai közvetítéssel megkezdett békéltető tárgyalások. Az új kormány megalakulásáig az új „forradalmi” hatalom által létrehozott ideiglenes testület veszi át az államügyek intézését. A felék — Immár az Addisz-Abebában megdöntött rezsim megbeszélésekről kivonult képviselője nélkül — megállapodtak abban is, hogy a kelet-afrikai országban szabad választásokat rendeznek.	(V. L.)
Washingtonban várják Primakovot Kaifn és Mulroney vendégként szívesen látná Londonban Gorbacsovot
tatást. (E tervekhez remél a Szovjetunió sokmilliárd dolláros nyugati támogatást.)
A japán és a kanadai miniszterelnök szívesen látná vendégként Gorbacsovot a vezető ipari országok londoni csúcstalálkozóján. Kaifu Tosiki japán és Brian Mulroney kanadai kormányfő keddi közös tokiói sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy egyikük sem ellenezné a szovjet vezető meghívását, ha a Hetek úgy döntenek.
Washingtonból jelenti az MTI: George Bush amerikai elnök mintegy húszperces telefonbeszélgetést folytatott Mihail Gorbacsov szovjet államfővel — jelentette be kedden a Fehér Ház szóvivője. A hétfői megbeszélést Bush kezdeményezte, és túlnyomórészt az európai haderőcsökkentési egyezmény szovjet végrehajtásáról volt szó. Mindkét elnök szeretné megtartani a csúcs-találkozót, és „keményen dolgoznak”, hogy megoldják a nyitott kérdéseket — mondta Mariin Fítz-water.
A hagyományos fegyverzetek csökkentéséről novemberben Párizsban aláírt egyezmény önkényes szovjet végrehajtása hátráltatja a csúcstalálkozót, amelyet eredetileg februárra, utóbb június második felére tervezték. F-itz-water közölte, hogy a kérdés megoldását lényegében a csúcs feltételének tekintik. Aihi a hadászati támadófegyvereket korlátozó szovjet—amerikai szerződést illeti, szeretnék azt a csúcson aláírni, de ez nem feltétel. Mihail Molszejev szovjet vezérkari főnök múlt heti washingtoni tárgyalásai hír szerint haladást hoz-
tak a hagyományos haderőcsökkentés ügyében, de a jelek szerint nem eleget.
A két államfő megbeszélése után szombaton Lisszabonban James Baker amerikai és Alek-szaindr Besszmertnih szovjet külügyminiszter tárgyal ismét a kérdésről. A miniszterek az angolai polgárháborút lezáró egyezmény aláírására érkeznek a portugál fővárosba.
A kérdés, hogy részt vehet-e a szovjet államfő (amint szeretné) a hét vezető nyugati ország júliusi, londoni csúcstalálkozóján, nem szerepelt Bush és Gorbacsov megbeszélésén — közölte az amerikai szóvivő. Minit mondta, mindenki segíteni akar, elsősorban gazdasági vonatkozásban, de még nyitott kérdés, osztja-e a Szovjetunió mindazokat a célokat, törekvéseket, amelyeket a Hetek. Gorbacsov részvételéről ezért tovább folynak a tanácskozások a nyugati szövetségesek között. Várják viszont Jevgenyij Prima-kovnak, a szovjet elnök tanácsadójának washingtoni látogatását. Az akadémikus Gorbacsov megbízásából a szovjet gazdasági reformtervekről ad majd tájékoz-
Moszkva, május 28.
A hetek meghívhatnák Mihail Gorbacsovot júliusi londoni találkozójukra akár vendégként, akár társult résztvevőként, jelentette ki Margaret Thatcher a szovjet parlament nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságában. A volt brit kormányfő magánlátogatáson tartózkodik a Szovjetunióban, hétfőn a szovjet elnökkel is találkozott, s arra buzdítja a Nyugatot, siessen a peresztrojka kezdeményezőjének támogatására. Rövid időn belül — Mitterrand-1 és Andreottit követően — ő a harmadik, igaz, már nem felelős beosztású, de kétségtelenül befolyásos nyugat-európai politikus, aki Gorbacsov megsegítése mellett foglal állást — miközben Washington tétovázik.
„Tclrfonrsúis”
Thatcher a szovjet képviselők előtt azt fejtegette, hogy a londoni meghívás elősegíthetné a szovjet gazdasági reformok megvalósítását. Am kifejtette azt is, hogy a Nyugat csak akkor hajlandó gazdasági segítséget nyújtani, ha azt a reformok megvalósítására használják fel, s nem a régi rend-, szer megőrzésére.
Miközben Thatcher Gorbacsov londoni meghívója, mellett „lobbyzik”, a szovjet elnök újabb tengerentúli telefonbeszélgetéssel próbál hozzájárulni a fagyos washingtoni hangulat felmelegítéséhez. A TASZSZ rövid jelentése szerint Bush elnökkel „részletes konstruktív” beszélgetést folytatott a fegyverkorlátozás és a gazdasági együttműködés aktuális kérdéseiről, „a tervezett csúcstalálkozó megtartásának perspektíváiból kiindulva”.
A végén még igaza lesz a Kom-merszant hetilapnak, amely szerint Mojszejev vezérkari főnök sikertelen washingtoni tárgyalása lehetőséget kínál Gorbacsov-nak arra, hogy személyesen oszlassa el a nézeteltéréseket az
Az elképzelés szerint tehát a szovjet vezetőt nem a csúcstalálkozó résztvevőjeként hívnák meg, hanem akkorra, amikor kizárólag a Szovjetunióval kapcsolatos kérdések kerülnek terítékre. Mulroney elmondta, hogy ez ügyben telefonon beszélt Bush elnökkel, és érintkezésbe lép John Major brit kormányfővel is.
A japán miniszterelnök azért is tartotta fontosnak hangsúlyozni a szovjet részvétel korlátozott voltát, nehogy Moszkva túlságosan
veszprémi lakását hiába keresték fel, mert a tulajdonost hónapok óta nem látták. (A
Thaiifoldön lezuhant Boeing géppel kapcsolatos információnk az 5. oldalon.)
SOHASEM BESZÉLT MEGHURCOLTATÁSÁRÓL
a családjának idősebb Andorba Rudolf, pedig törött csigolyával helyezték szabadlábra az ávó börtönéből. (Kováos Judit : Az Ándorka család — 8. oldal)
vérmes reményeket tápláljon. Japán ellenzi, hogy a vezető országok jelentős pénzügyi támogatásban részesítsék a Szovjetuniót, mielőtt érzékelhetőbb fordulat következne be az országban a piacgazdaság felé.
3Moszkvai tudósítónk telexe
Thatcher támogatja Gorbacsov részvételét a hetek talákozóján
Egyesült Alamokkal. Abból a tényből, hogy a szovjet „békéltető” delegációt a tábornok vezette, nem pedig a küldöttségben ugyancsak helyet kapó Julij Kvi-cinszkij első külgyminiszter-he-lyettes, számos elemző hajlamos volt levonni azt a következtetést: Gorbacsov engedményekre kényszerült a leszerelési folyamat menetével egyre elégedetlenebb katonáival szemben. Vitalij Csurkin külügyi szóvivő persze cáfolta, hogy bármi ilyesmiről is szó lehetne, a Kommerszant viszont egyenesen úgy véli: az elnök nem véletlenül választott küldöttjéül tábornokot és nem diplomatát. Így mintegy eleve betervezve a kudarcot, ismét az ő személyes közbelépésén múlik á siker.
Moszkvában egyébként változatlanul derűlátóan ítélik meg a londoni utazás lehetőségét. A Nyezaviszlmaja Gazeta számára például az optimizmus alapja a belpolitikai pesszimizmus, merthogy „könnyebb elérni a részvételt a nyugati hetek londoni találkozóján, semmint egybegyűjte-ni a magunk tizenötjét Moszkvában”. Gorbacsov így inkább Londont választja.
Inkább Londont
A tizenöt természetesen a köztársaságok vezetőit jelenti, akik közül a múlt héten is csupán kilenc érkezett meg az újabb movo-ogarjevói találkozóra. Igaz, jelen voltak a szovjet autonómiák képviselői, ami elsősorban Jelcin számára jelent sikert. (Bár az orosz föderáció alighanem hosszas huzavonára rendezkedhet be a függetlenedési törekvéseit egyre nyíltabban megfogalmazó tatár autonómiával, amely az egyik lap megfogalmazása szerint „Oroszország Litvániája" lehet.) A jó hangulatú találkozóra jellemző, hogy Jelcin úgy méltatta: „egyetlen rosszízű megjegyzést” sem tettek egymásnak Gorbacsovval, s ez először fordult elő. Kettejük egy
hónapos tűzszünete érezhetően megnövelte mindkettőjük népszerűségi indexét, s Jelcin az ugyancsak sikerként elkönyvelhető, orosz küldöttkongresszus utón — amely bár későbbre napolta az alkotmányibíróságról szóló törvény szentesítését és a bírák megválasztását, de egyebekben a parlament elnökének forgatókönyve szerint zajlott le — kivételes esélyekkel várhatja a június 12-i elnökválasztást.
Lukjanov emlékeztet
Az elmúlt hét végén egyeztetett elképzelések szerint ezt nem sokkal követné a szövetségi szerződés végleges változatának a beterjesztése a köztársasági parlamentek elé, s Gorbacsov így elméletben már egy újrarendezett államalakulat képviselőjeként utazhatna Londonba. De nemcsak a meghívás bizonytalan. Egyelőre homály övezi a kívülmaradó azon egykori (?) szovjet köztársaságok sorsát, amelyek közül, egyes híresztelések szerint, Moldávia máris hajlana arra, hogy felzárkózzék a kilencekhez. Még inkább kérdéses, hogy & központ, amely az új szövetség elnevezésének kérdésében messzemenő engedményekre hajlandó — például a szocialista minősítés elhagyására —, végül enged-e a még rendezetlen adó-és tulajdoni kérdésekben.
A központi törvényhozás, amely néhány határozatával és elhúzódó vitájával a konzervatív nézetek mentsvárává vált a közelmúltban, ugyancsak részt kíván venni az új szerződés megkötésében. Anatolij Lukjanov, a parlament elnöke például a hét végén nyomatékkai emlékeztetett arra, hogy márciusban a referendumon a lakosság többsége a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének a megőrzésére szavazott, s ez irányadó kell hogy legyen.
Lambert Gábor
Új kapuk nyílnak meg a gazdasági kapcsolatok előtt
— mondta Budapesten a svéd királg
A budapesti főpolgármesterrel találkozott kedden délelőtt a svéd királyi pár. XVI. Károly Gusztáv környezetvédelmi konferenciát nyitott meg, Szilvia királyné a Pető Intézetet tekintette meg. Délután sajtóértekezletet rögtönöztek, majd kilátogattak a BNV-re. örülök, hogy ©llátogathattam Magyarországra, s találkozhattam vezetőivel — mondta XVI. Ká-
roly Gusztáv, aki felesége társaságában válaszolt a magyar és svéd újságírók kérdéseire kedden délután a Hilton Szállóban. A Magyar Nemzet érdeklődésére, hogy a délelőtt megnyitott környezetvédelmi konferencián milyen magyar intézkedéseket nevezett figyelemre méltónak, azt válaszolta: a közös munka még csak most kezdődik, lehetőség van a kutatási együttműködés
fejlesztésére, ám fel kell mérni a valóságos helyzetet, hogy konkrét döntéseket hozhassanak az Illetékesek.
Felvetésünkre, hogy Svédország amely a negyedik legnagyobb beruházó hazánkban, hogyan ítélik meg Kelet-Európa esélyeit, XVI. Károly Gusztáv azt mondta: a gazdasági kapcsolatok bővülése
(Folytatás 2. oldalon)
EfclímiLy