﻿
Ára: 9,50 forint
Ki	diktá?
Az Alkotmánybíróság tegnapi döntésével — a jelek szerint
—	kárba veszett a képviselőház hosszú hónapokig tartó munkája. Eszerint ugyanis újra kell tárgyalni a kárpótlási törvényt, ami az elmúlt hónapokban a legtöbb politikai csatározás témája volt, és talán a legtöbb indulatot váltotta ki a hazai közéletben. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a törvény — ahogy ez a tervezet vitája idején is látható volt — túlmutat önmaga jelentőségén.
A különféle politikai erőkhöz tartozó személyiségek szerint könnyen elképzelhető, hogy ez a döntés jelentősen csökkenti a kisgazdák politikai életben betöltött szerepét, hiszen jószerivel egyetlen választási ígéretük foszlik semmivé. Mindez alighanem hatással lesz a koalícióra is, mert a politikai porond perifériájára sodorhatók a teljes reprivatizációt követelők. Vannak, akik a koalíció szétesésétől tartanak, más politikai tényezők szerint pedig ezzel a döntéssel éri a legkevesebb kár az országot, amelynek teherbíró képessége igencsak véges. És Így — érvelnek — talán kezelhetőbbé válik az infláció, és a költségvetés egyensúlya is biztosítottnak látszik. Ez pedig
—	a látszatvereség ellenére is
—	a kormány, s ezentúl az MDF pozícióját erősíti, Így megvan a mód, hogy visszatérhessenek korábbi privatizációs elképzelésükhöz.
Az azonban nyilvánvaló, hogy az érintettek körében a döntés újabb indulatok forrása lesz, és kiválthatja a legszélsőségesebb erők reagálását is. Nem nehéz prognosztizálni azt sem, hogy a koaliciós erők közül némelyek személyében is támadják majd a köz-társasági elnököt, aki alkotmányos jogával élve fordult az Alkotmánybírósághoz.
A kárpótlás ügye —, ahogy a korábbi évtizedekben számos kérdés — már korántsem jogi, hanem elsősorban politikai üggyé vált. így vélhetően kés-hegyig menő vitát folytatnak majd a jogászok és a politikusok a döntés kapcsán az Alkotmánybíróság szerepéről. A koalíció hívei körében máris megfogalmazódnak az aggályok, többen úgy vélik: egy, az Országgyűlés által létrehozott grémium nem jogosult az őt létrehozó testület döntéseit felülbírálni. Ez a döntés — szerintük — precedenst teremthet, elbizonytalaníthatja a törvény-hozást. Némelyek máris e fórum feloszlatását, szerepének korlátozását követelik.
A pártpolitikai küzdelmeken és villongásokon túlmenően az igazi kérdés azonban alighanem az lesz: miként hat majd ez a döntés az egyébként is válságban lévő mezőgazdaságra és a földművelésből élőkre, akiknek alapvető gondjait eddig nem tudták megoldani. Az sem lehet közömbös, hogyan gondolkodnak majd azok a tőkések, akiket eddig is a tulajdonviszonyok tisztázatlansága tartott vissza a befektetésektől. Az azonban tény: ez a döntés új helyzetet teremtett a politikai közéletben. Nagy kérdés: a megváltozott körülmények között, kik milyen választ tudnak adni az újabb kételyekre.
Császár Nagy László
__	ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1991. május 30„ LIV. évfolyam, 125. szám
Módosuló a Hun ti elképzelések
Közép-Európa biztonsága nem közömbös a NÁTO-nak
A. hetek találkozója előtt Moszkva csalogatja a nyugati tökét
I______A külpolitikai helyzet	|
A BRIT KOMMENTÁROK ÜDVÖZÖLTÉK A LEGÉLÉNKEBBEN a
NATO Brüsszelben elfogadott tervét, hogy 1995-re közös, gyors reagálású hadtestet szerveznek, angol parancsnokság alatt. Tóm King védelmi miniszter a The Independent című lapban megjelent interjújában kifejtette, hogy váratlan veszélyek, valamint a „kelet-európai bizonytalanság” tette szükségessé egy erős, de mozgékony egység megszervezését. A BBC értékelése azt emeli ki, hogy a NATO-szövetségesek a brit parancsnokság választásával elismerték hadseregük kiváló teljesítményét az Öböl-háborúban. A francia reagálások már visszafogottabbak. Párizs, amely nem vesz részt a NATO katonai szervezetében, természetszerűleg nem 'kapcsolódik be ennek az erőnek létrehozásába sem, ám mint azt Mitterrand köztársasági elnök kijelentette, országa a NATO lojális szövetségese marad, de továbbra is fenntartja függetlenségét a katonai kérdéseikben. Ugyanakkor a francia fővárosiban a NATO-alakuit létréhozását nem tartják ellentétesnek azzal, hogy Párizs kívánsága szerint idővel önálló európai védelmi erőt kell létrehozni, amellyel kapcsolatos tárgyalásokra az időpontot még nem látják alkalmasnak.
A TASZSZ kommentátora szerint az atounrakéták korában az egyik fél birtokában levő gyors reagálású haderőnek pusztán a léte is súlyosan destabilizálhatja az európai helyzetet, katonai láncreakciót válthat ki, és törést okozhat a fegyverzet-ellenőrzési folyamatban. A szemleíró figyelmeztet arra, miközben Cheney amerikai védelmi, miniszter elismeri, hogy a Szovjetunió részéről gyakorlatilag nem fenyeget támadás veszélye, a NATO a Kelet-Európábán is bevethető váratlan támadásra alkalmas erejét igyekszik növelni. Semmi alapja sincs tehát annak az optimista következtetésnek, írja a TASZSZ hír-magyarázója, hogy a NATO új haderejének csupán a válsághelyzetek rendezése lesz a feladata. Szintén a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásával kapcsolatos az a hír, hogy a szerdai záró sajtóértekezleten Wörner főtitkár kijelentette: a NATO nem ellenzi a Ny ugat-európai Unió és a kelet-európai országok közötti szorosabb kapcsolatot.
A SZOVJETUNIÓNAK NYÚJTANDÓ TÁMOGATÁSRÓL tárgyal
Washingtonban Primakov, Gorbacsov egyik vezető tanácsadója. A politikus elutazása előtt hangzottak él a szovjet elnök célzásai arra, hogy sok milliárd dolláros pénzügyi segélyre lenne szükség, ha nem akarja a Nyugat, hogy megbukjanak a szovjet reformok. Primakovot szerdán fogadta Baker, valamint Brady pénzügyminiszter is, s a hét második felében a tanácsadó találkozik Bush elnökkel. Szovjet részről azt remélik, Washington Végül is engedélyezi, hogy Moszkva további, ezúttal másfél milliárd dolláros hitelre vásárolhasson az amerikai élelmiszerfeleslegekből, s Gorbacsov részt vehet a londoni csúcstalálkozón.
AZ ETIÓPIÁBAN ELSZABADULÓ INDULATOK egyre inkább nyugtalanítják a Világ közvéleményét. A szerdai hírek arról számoltak be, hogy a fővárosban az ország egységét követelő, Amerika-elle-nes tüntetést csák a levegőbe lőve tudták szétkergetni a front harcosai, s a szétzavart tiltakozó megmozdulás pusztításba csapott át. A kommentárok úgy vélik, az etnikai feszültségek túl erősek ahhoz, hogy Etiópia egyben maradjon, ám a londoni béketárgyalásokat elemezve rámutatnak, hogy a nagyihatalmak érdeke az ország szétda-rabolásának megakadályozása. A Le Figaro hírmagyarázója az eseményekkel kapcsolatban Washington tétjére emlékeztet, s rámutat, adott esetben az amerikaiak talán képesek lennének „az iraki megoldást” alkalmazni annak érdekében, hogy megőrizzék Afrika szarvának stabilitását. Az a paradox helyzet állna elő, írja a lap, ha az amerikaiak — mint ahogy Irakban szemet hunytak a kurdok lemészárlása felett — Etiópiában végül arra a felszabadítás! frontra adnák áldásukat, amelynek harcosait kezdeti szélsőséges marxizmusuk miatt hosz-szú éveken át csak „vörös khmereknek” 'becézték. A végső cél azonban világos, az új addisz-abebai kezdet nem jelentheti Etiópia végét.
(S. G.)
Wörner jelzésérték.®! brüsszeli nyilatkozata
hogy a NATO gyors reagálású ereje, amelynek megszervezéséről az ülésen elvi egyetértésre jutottak az érdekelt tagállamok, milyen fegyverzettel és akcióterülettel rendelkezik majd. Wörner az esetleges atomfegyverzetre vonatkozó kérdést azzal hárította el, hogy a szövetség nukleáris hadrendje nem volt a jelenlegi tanácskozás tárgya. A főtitkár leszögezte, hogy Kelet-Közép-Euró-pa kívül esik a szövetség működési körzetén.
Az MTI tudósítója megkérdezte, hogy támogatja-e a NATO, illetve főtitkára azt, hogy a Nyugat-európai Unió és Közép-Kelet-Európa országai közeledjenek egymáshoz. „Ha a kelet-közép-európai országok ezt kívánják, mi nem fogjuk kifogásolni — jelentette ki Wörner. — Mi a NATO-ban nagyon szoros viszonyra törekszünk ezekkel az államokkal, létrehoztuk a diplomáciai kapcsolat egyébként máris nagyon jól kiszélesítésén fáradozunk. A kapcsolat egyébként máris nagyon jól működik. Ezeknek az országok-
nak a biztonsága nem közömbös számunkra. Egy új biztonsági szerkezetet akarunk megteremteni az Európai Biztonsági és Együttműködési	Értekezlet
(EBEÉ) folyamatában részt vevő valamennyi ország bekapcsolásával. Az EBEÉ-ben létrehozott intézmények erősítésére törekszünk, és tovább akarjuk fejleszteni kétoldalú kapcsolatainkat is, hogy ezek az országok közelebb kerüljenek hozzánk. A cél stabilabb helyzet megteremtése egész Európában, beleértve a Szovjetuniót is. Ha a kelet-közép-európai országok úgy döntenek, hogy további kapcsolatokat kívánnak kiépíteni a Nyugat-európai Unióval, az unió dolga, hogy választ adjon. Ez nem a NATO-ra tartozik, de a magam részéről azt mondhatom, hogy nem kifogásolnám ezt.”
Egy másik kérdésre felelve Wörner kifejtette: a NATO-tag-államok teljes erejükkel támogatják a kelet-európai országok mélyreható átalakulását, de látják a súlyos problémákat is, ame-
..HÁLÓZATI SZEMÉLY-FIGYELTE KLAPKÁT
az irodájában Is? Az érintett ezt állítja, sőt, azt, hogy egy ügynök ma is aktív. (Vannak-e Leépített emberek a Normafa úton? — 6. oldal)
NEM MINDEGY AZ FOSOKNAK,
akik ma hetvenöt vagy nyolcvanévesek, hogy ma intézked-nak-e ügyükben, avagy három év múlva... Beszélgetés Vásárhelyi Miklóssal a Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése előtt. (Ember Mária: Elég volt már ’56-ból? — 8. oldal)
ÉLMEZŐNYBE JUTOTT
egy magyar vállalat, miközben többszörösére emelte alaptőkéjét. Bár a valódi piacgazdaságban nem fecsegik ki a titkokat, a cégvezető elmondja néhány tapasztalatát... (Szendrei Lőrinc : Idegenlégiósok Albionban — 9. oldal)
lyekkel a Szovjetunióban, Lengyelországban, Magyarországon, Csehszlovákiában küszködnek. A NATO országai mindent elkövetnek a térség stabilitásának biztosítására, politikai és gazdasági segítséget nyújtanak — hangsúlyozta a politikus, aki úgy fogalmazott, hogy „a NATO ereje biztonsági hátteret teremt a változások békés megvalósításához”.
Moszkvai tudósítónk telexe
Berultázásvédelmi törvénytervezet a szovjet parlament előtt
A NATO nem ellenezné a Nyugat-európai Unió és a kelet-közép-európai országok közötti szorosabb kapcsolatokat — mondotta a NATO védelmi minisztereinek szerdán véget ért brüsszeli tanácskozását záró sajtóértekezletén az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva Manfred Wörner, a szövetség főtitkára.
Kelet-Közép-Európa új demokráciáinak biztonsági helyzete
mind magán a sajtóértekezleten, mind a miniszteri ülésről kiadott közleményben fontos helyet kapott. A közlemény a térségben jelentkező veszélyekre a NATO-dokumentumok sorában eddig a legkonkrétabb utalást tette, és többek között ezzel is indokolta a szövetség „szavahihető elrettentő erejének és hatékony védelmének” a fenntartását.
A sajtóértekezleten sok kérdés hangzott el azzal kapcsolatban is,
Moszkva, május 29.
A külföldi tőkebefektetés fontos szerepet játszhat a szovjet gazdaság strukturális átalakításában, demilitarizálásában, jelentette ki szerdán a szovjet parlamentben Valeptyin Pavlov, aki néhány hónapja még Gorbacsov elleni összeesküvéssel vádolta a külföldi bankárokat. A szovjet kormányfő most viszont a beruházásokat érintő törvénykezés alapelveit előterjesztve néhány pontban még talán messzebb is ment, mint a liberálisnak ismert orosz gazdasági vezetés. Miközben a legnagyobb tagköztársaság épp a napokban kötötte engedélyekhez a külföldre vihető termények bizonyos körét, a tervezet most központi beavatkozástól mentes export—tomport lehetőségeket ígér a beruházóknak és felszabadítja őket az exportadó és az importvámiileték alól.
Pavlov szerint a külföldi tőke becsalogatása stratégiai irányvonalat jelent, és elősegíti a Szovjetunió integrálódását a nemzetközi közösségbe. A jelenlegi hivatalos várakozások alapján a magánberuházások nemcsak pénzügyi forrásokat jelenthetnek, de modern technológiával, inteilek-tuális és gazdaságirányítási tapasztalatokkal is hozzájárulhatnak a gazdasági átalakításokhoz. A miniszterelnök közölte azt is, hogy a szovjet termelői alapok több mint negyven százaléka vár sürgős lecserélésre, körülbelül 500 milliárd rubel értékben.
A tervezet szerint a külföldi beruházók a szovjet vállalatokkal és magánszemélyeikkel azonos jogvédelem alá esnek, továb-
bá mentesek a törvénykezési változások és az államosítás alól, garanciákat kapnak a nyereségük valutában történő kivitelére, illetve rubeltöbbletük felhasználására, s további biztosítékokat a vállalat tevékenységének felszámolása esetén. A készülő törvény lehetőséget nyújtana száz százalékban külföldi érdekeltségű vállalatok alapítására is szovjet területen, ugyanakkor a saját leány-vállalataikban a részesedésük nem haladhatja meg az ötven százalékot, ami Pavlov szerint megakadályozza az egész ágazatokat ellenőrző monopóliumok kialakulását. Lehetőség nyílnék arra is, hogy a beruházók koncessziókat kapjanak a természeti kincsek kitermelésében, s a dokumentumok a szabad gazdasági
övezetek alapelveit is rögzítik. A törvénytervezet — amely a TASZSZ értékelése szerint megfelel a nemzetközi követelményeknek — parlamenti vitája során kevés ellenvetés hangzott el, még a konzervatív Szojuz-csoport tagjai is támogatásukról biztosították az előterjesztést. Csupán Jefrem Szokólov volt belorusz első titkár hozakodott elő azzal, hogy a törvény elfogadása az ország teljes szétrombolásához vezet, s legalábbis félgyarmattá változtatja a Szovjetuniót. Ám a parlament első olvasatban 291—11 arányban, 21 tartózkodás mellett jóváhagyta a tervezetet — amely a jelek szerint Gorbacsov londoni meghívását hivatott hangulatilag előkészíteni.
Lambert Gábor
Ismét támadás ért eg litván határőrposztot
Tallinnból jelenti az MTI: Néhány napos szünet után ismét támadás ért egy litván határőrposztot és vámházat. A Baltia hír-ügynökség jelentése szerint kedden a késő esti órákban tucatnyi szovjet „feketesaipkás” és néhány szintén felfegyverzett civil megtámadta és felgyújtotta a Lavaris-kes mellett, a litván—belorusz határon létesített átkelőhelyet. Az utóbbi két hétben ez már a tizenötödik fegyveres akció, amelyet szovjet deszantosok és kommandósak követtek el a litván határátkelőhelyek ellen.
A szovjet rendőrkülönítmény
tagjai összeverték a lavariskesi átkelőhelyen szolgálatot teljesítő négy litván vámost, köztük Via-das Cesiunast, az 1972-es müncheni olimpián aranyérmet nyert egykori élsportolót. Az ismert ke-nuibajnokot agyrázkódással szállították kórházba. A támadók újólag „a szovjet törvények védelmével” indokolták a vámosok bántalmazását, s a határátkelő-hely létesítményeinek felgyújtását. A litván parlament egyébként a napokban törvényen, kívül helyezte a köztársaságban garázdálkodó „feketesapkások” különítményeit, s akcióikat „nemzetközi kalózkodásnak" minősítette.
Közvetlen buszjárat a Móricz Zs. körtérről 30 percenként
Nyit v atart ás: hétköznap 11-20 órá ig szombatvasárnap 11-19 óráig
tuttoMobíli Olaszország legszebb tuttoMobili bútorai és lakástextil iái
tuttoMobili
%
Tel: 166-5802 Budapest XI kér. Hunyadi J.
