﻿TIB
„A múltat még az isten sem tudja megváltoztatni” — hagyta keserű felismerését szellemi testamentumként az utókorra az ókori görög bölcselő, Aga-thón. S a totalitarizmusra törekvő diktatúrák rabigájából szabadult kelet-európai éledező demokráciák fájdalmas öröksége, hogy a múltban utólagosan igazságot osszanak. Képtelen kötelesség, belátom. Ugyanis az idő sodrán ez már mit sem változtat.
A vérbe fojtott budapesti forradalmat alig egy éwgl követően arra figyelmeztetett Camus, az író: „Csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem árulják, amiért a magyar harcosok életüket adták és soha, sehol még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat”. Szavai — 35 évvel a szabadságküzdelem leverése után, s két esztendővel a mártírok nemzeti temetését követően — igencsak megszívlelendőnek tűnnek.
Életemben egy szeget sem loptam, de engem teljesen kisemmiztek — méltatlankodik saját sorsán az 57 éves Zsig-mond István, aki ma már szinte csak 18 éves fiáért él. A Dorog melletti Anna-völgyben szolgált kiskatonaként 1956-ban. Maiéter parancsára jöttek fel a forradalom napjaiban Budafokra, honvédként helytállni a körkörös védelemben. Aztán a megtorlás során először halálra ítélték, majd életfogytiglani büntetést sóztak a nyakába. Tizenkét évet töltött börtönben. A Történelmi Igazság-tétel Bizottsága katonai szekciója nemrégiben, a meghurcolt bajtársak sorában őt is előléptetésre terjesztette föl. De a minisztériumból elutasító válasz jött: őt nem lehet, mert köztörvényes. Kiderült, a vád szerint „a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetségben elkövetett rablásban” találták vétkesnek, mert elkötött két ágyút, hogy megfékezzék, ideig-óráig feltartóztassák velük az orosz tankokat. Vajon meddig késlekedhet még a kiöregedő, fogyófélben lévő, hasonlóan zátonyra futott sorsú embereseiében az igazságtétel?
Ma tartja viharosnak ígérkező közgyűlését a TIB, amely kezdetben csak az igazságtételt hirdette, a kimondott, messze hangzó és igaz szó eszközével, majd mindjobban azon üldözöttek erkölcsi, politikai, jogi és anyagi rehabilitációját követelvén, akiket politikai okokból fosztottak meg életétől, szabadságától, anyagi javaitól, s évtizedeken át a megvívott forradalmától is.
A meghívón két idézet olvasható. Az egyik Bibó Istvántól: „Egyetlen jogos forradalom van, az emberi méltóságé. 1956 ilyen volt.” A másik Nagy Imre vérbírái előtt mondott utolsó szavai:	„Kegyelmet nem ké-
rek”. E kettő a jelmondat ahhoz, hogy felelősségükhöz híven ébren tartsák azt a szelle-. miséget, amely az emberi méltóságot jelenti, s hogy beivódjon végre a nemzet tudatába 1956, elnyervén méltó helyét a történelemben is. Mert bizonyos dolgokban már nem lehet megalkudni. így a rehabilitáció és a jogos kárpótlás késői kiharcolásában, s a történelmi igazságtételben sem.Rurcz BéIa
Mind víííriszt nabb Gorbacsov londoni útja
Körvonalazódik Moszkva és a Nyugat „nagy alkuja”
Világszerte tanulmányozzák Bush közel-keleti tervét
I_______\ Külpolitikái helyzet____________|
„SZINTE MAR ELDÖNTÖTT TÉNY” — mondta Gorbacsov elnök londoni útjáról De Michelis olasz Ikülügyminiszter a szovjet diplomácia vezetőjével folytatott tanácskozásai után. A római külügyminiszter megerősítette, hogy Olaszország úgy véli, megvannak a politikai feltételék ahhoz, hogy a vezető nyugati hatalmak támogassák a Szovjetuniót. Besszmertnih, az Olasz kollégájával rendezett közös sajtóérte-kezeten azt a már többször is elhangzott moszkvai tézist fejtette ki, hogy világosan fölvesse a kérdést, együtt akar-e működni a Nyugat a szovjet politikai vezetőkkel a központosított — tegyük hozzá, csődök tömegével küszködő — tervgazdaság átalakításában piacgazdasággá. Az érvelés szerint Moszkva tehát „nem pénzügyi segélyeket ikér” a hetek csúcsértekezletén, hanem az említett átalakítást szorgalmazza, mert ha egyedül gyürkőznék neki e feladatnak, az „igen hosszú időt és nagy áldozatokat kívánna”.
Ugyancsak Gorbacsov esetleges londoni útjáról tárgyalt Washingtoniban az a szovjet szakértői küldöttség, amely az elmúlt hetekben több befolyásos amerikai politikussal találkozott, és témája volt a garbacsovi látogatás Mittermnd és Kohl lille-i találkozójának is. A francia elnök és a német kancellár egyaránt azt mondta, segíteni kívánják a peresztrojkát, és azt szorgalmazzák, hogy a Kreml egyezzék meg a reformok dolgában a tagköztársaságokkal. E jelentésék megerősíteni látszanak az International Héráid Tribüné értesülését, amely szerint Washingtonra és Londonra növekvő nyomás nehezedik a többi fejlett iparosított ország részéről annak érdékében, hogy a szovjet elnökölt hívják meg a brit fővárosba.
BONN ÉS PÁRIZS egyszersmind párbeszédre hívta föl Jugoszlávia politikai vezetőit, és azt hangsúlyozta, hogy az éleződő jugoszláv ellentétek nemcsak az ország és a környező térség, hanem egész Európa stabilitását is fenyegetik. Moszkva esetében tehát a reformpárti erőket, Jugoszláviában pedig a békés megegyezést támogatják a nyugati kormányok, kérdés azonban, hogy e befolyásolásnak hol húzódnak a határai: sok szakértő úgy látja, hogy a szovjet gazdasági csőd orvoslása „felettébb valószínűtlen”, a Jugoszláviára gyakorolt „összetartó nyomás” viszont — legalábbis rövid távon — eredménnyel járhat. Ahhoz azonban aligha férhet kétség, hogy a kelet-európai régiók autonóm módon fejlődnek, s határozzák meg helyüket földrészünkön a jövőben is. Az elmúlt huszonnégy óra távirati irodai jelentései közül igen sok érintette Bush elnök közel-keleti fegyverkorlátozási fölhívását. Az említett lille-i találkozón ezt is támogatták.
A BUSH-JAVASLATOT üdvözölte London is, közölvén, hogy a brit kormány szívesen részt vesz egy olyan tárgyalássorozatban, amelynek célja a Közel-Keletre irányuló fegyverszállítások csökkentése. London szerint világproblémáról van szó, de az Öböl-háború miatt elsőbbség illeti meg a Közel-Keletet. Pekingben tanulmányozzák a Bush-javas-latot, s azt hangsúlyozzák, hogy Kína „elvben” támogatja a fegyver-szállítások mérséklését. Nyilván szó esett erről Cheney amerikai védelmi miniszter izraeli látogatásán, bár — a dolgok természeténél fogva, a Pentagon gazdája és izraeli kollégája inkább arról tanácskozott, hogy Washington újabb fegyvereket szállít .Tel-Avivmak, ezúttal tíz F—15 mintájú vadászbombázót, mintegy 650 millió dollár értékben. Teheránban kétértelműen foglaltak állást a Bush-javaslat ügyében: a fegyverzet-ellenőrzés gondolatával Irán elvben egyetért. Am a gyakorlati elgondolást azért bírálja, mert az „Irán szerint” érintetlenül hagyja Izrael már meglevő nukleáris arzenálját. Ezzel egyidejűén Teherán azt hangsúlyozza, hogy a robbanékony térségben „kívánatos lenne az átfogó fegyverellenőrzés”, mert lehetővé tenné a közel-keleti országoknak, hogy gazdasági gondjaikkal foglalkozzanak. (M. J.)
Elutazott hazánkból a svéd királyi pár
stockholmi délutáni lapok képes tudósítást közölnek Szilvia királynénak a Pető Intézetben tett
látogatásáról. A vezető vidéki svéd lapok szintén beszámolnak a királyi pár programjairól.
Göncz Árpád fogadta
Budapestre érkezett az ukrán államfő
HIÁBA VÁRTAK MUNKAHELYÉN
hétfőn dr. Berdár Béla főigaz-?atót, a Pilisi Parkerdő Gazdaság központjában. Reggel a Földművelésügyi Minisztériumban kezdett, utána már nem érkezett meg Visegrád-ra... (Kertész Péter: Egyesek politikai okokat sejtenek háttérben — 4. oldal)
TELEKI PÁL FIÁNAK
amerikai életéről és haláláról szóló beszámolónk a 8. oldalon olvasható. (Avar János: .Hagyd csak, az apja is így beszélt velem”)
KIK IS A „BERNI PROTESTÁNSOK”
akik évente egyszer, áldozócsütörtök napján akadémiai előadásokat szerveznek tagjaik számára? (Donáth László: A félelem: alattvalói magatartás— 11. oldal)
Az MTI jelenti: Leonyid Krav-csuk, az Ukrán Legfelső Tanács elnöke csütörtök délután háromnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. Az ukrán államfő Göncz Árpád köztársasági elnök meghívásának tesz eleget. Népes kíséretének tagjai között van Viktor Antonov, a hadiipari és átalakítási kérdésekkel foglalkozó államminiszter, Ana-tolij Zlenko ukrán külügyminiszter és Dmitrij Pavlicsko, a Legfelsőbb Tanács külügyi bizottságának elnöke.
Az ukrán államfő megérkezése után a Ferihegyi repülőtér beton-
iLeonyid Kravcsúk elmondta: nagy várakozással tekint a magyarországi látogatás elé, hiszen számos fontos dokumentum aláírása várható. Ezek sorában az államfő megemlítette az ukrán— magyar kapcsolatok alapelveit rögzítő nyilatkozatot, a konzuli egyezményt, illetve a humanitárius kérdések egész soráról kötendő megállapodásokat.
Kupa Mihály pénzügyminiszter csütörtökön este szállásán kereste fel Leonyid Kravcsukot. A
csaknem másfél órás eszmecsere után a pénzügyminiszter az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a találkozón a közvetlen magyar-ukrán gazdasági együttműködés kérdéseit tekintették át. Megvitatták a kárpátaljai terület és Magyarország kapcsolatfejlesztésének lehetőségét, a két ország közötti barterkereskedelem perspektíváit, a nemzeti valuták esetleges felhasználásának lehetőségeit a határ mentén, szót ejtettek arról is, hogy vállalati, gazdasági szakemberekből miként lehetne egy bizottságot létrehozni, amely felmérné, milyen közös vállalkozásokat lehetne indítani Magyarország és Ukrajna között.
Párizsi telefonjelentésünk
Kohl és Mitterrand Gorbacsov részvételéért a londoni csúcson
Párizs, május 30.
Mitterrand francia elnök és Kohl német kancellár a Liliében tartott csúcsértekezletükön nem zárkóztak el az elől, hogy Gorbacsov szovjet államfő is részt vegyen a legfejlettebb államok vezetőinek londoni találkozóján.
A szokások szerint Mitterrand és Kohl négyszemközti eszmecseréjével kezdődött meg még szerdán délután Lille-ben az 57. francia—német csúcstalálkozó, amelyen a legfőbb vezetők mellett mintegy 20 miniszter ás eszmecseréket folytatott. Az első megbeszélések után előrehozták a vacsorát, hogy a két küldöttség tagjai megnézhessék az Európa Kupa döntőjét. Az alternatív programok, az operaelőadás vagy a városnézés helyett még Edith Cresson miniszterelnök-asz-szony is a meccsközvetítést választotta, amely azonban végül is nem hozta meg a nagyon várt örömet a franciáknak.
Az Olympique Marseille kudarca azonban vélhetően nem árnyékolta be teljesen a csúcstalálkozót. A jelentések szerint Mitterrand és Kohl megbeszélésén az egyik fő téma az Egyesült Államokkal való kapcsolat volt, különös tekintettel arra, hogy a kancellár hamarosan Washingtonba utazik. Francia részről nem lelkesedtek túlzottan azért az amerikai ötletért, hogy a NATO állítson fel egy gyors hadtestet. Párizs a közös európai biztonsági rendszer kialakításának a híve, és gyanakvással követi Washington másik szándékát, mely „a NATO poliitikusabbá tételére” irányul, mert az Elysée tart az amerikai befolyás növekedésétől. A német álláspont több bizalmat .táplál a Fehér Ház .iránt, s Mitterrand elnök is kiemelte, hogy a két ország közötti megközelítésbeli különbségeket a védelmi kérdésekben nem kell túlhangsúlyozni. A találkozó hangulatán .talán nemcsak a vesztes futballmérkőzés
hagyott nyomot, a német fél figyelmét bizonyára nem kerülte el, hogy a közelmúltban az új francia kormányfő nyilatkozataiban többször is azt hangoztatta: Franciaországnak a jövő Európájában egyenlő súlyúnak kell lennie Németországgal. Igaz, Edith Cresson e cél elérése érdekében, a szociális gazdasági gondok enyhítésében számtalanszor német példákra hivatkozik, melyeket szerinte Franciaországban is követni kellene.
Kohl és Mitterrand a legfejlettebb országok esedékes csúcsértekezlete előtt támogatólag nyilatkozott arról a moszkvai elképzelésről, hogy Mihail Gorbacsov is jelen akar lenni a hetek londoni randevúján. Az amerikai fenntartások miatt azonban a német— francia támogatás visszafogott maradt, Bush elnökhöz hasonlóan Mitterrand és Kohl is azt szeretné tudni, hogy mit is vár Gorbacsov a találkozón való részvételtől.	Pósa Tibor
Az MTI jelenti: Hivatalos magyarországi látogatásának befejeztével csütörtökön délelőtt hazautazott Budapestről a svéd uralkodó. XVI. Károly Gusztávot és feleségét, Szilvia királynét Jeszenszky Géza külügyminiszter búcsúztatta a svéd és magyar lobogókkal díszített Ferihegyi .repülőtéren.
A svéd királyi pár röviddel elutazása előtt ellátogatott a Rákos-keresztúri temető 301-es parcellájába, ahol a kegyelet és a meg-
emlékezés virágait helyezték el Nagy Imre és az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak sírjánál.
A svéd televízió 1-es csatornája szerdán este fő műsoridőben, tízperces élő adásban számolt be a svéd királyi pár magyarországi programjairól.
A svéd lapok közül a Dagens Nyheter és a Svenska Dagbladet május 30-i száma fotóval illusztrált riportot közöl a királyi pár . egri látogatásáról. A május 29-i |
Washingtoni tudósítónk telexjelentése
m
íj