﻿
mA
.rí5:
'IS

4198
3264
an.
)k
k el.
Ára: 9,50 I
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
JLéyi-
veszély
Meglehet, hogy hagyomány-szegésnek, sőt egyesek szerint kicsinyességnek, netán provincializmusnak is minősíthető, hogy a környezetvédelmi világnapon nem a világ, hanem hazánk mindinkább súlyosbodó környezeti állapotával foglalkozom. Meggyőződésem ugyanis, hogy nem sokat ér a nagy problémákra: az őserdők irtására, a világtengerek elszennyeződésére az elsivatagosodás ijesztő méretű térhódítására vagy az idei világnap központi témájaként a globális felmelegedésre hivatkoznunk, ha az emberek mindeközben azt tapasztalják, itthon is elkövetjük mindazokat a bűnöket, amelyeket egyébként oly nagyvonalúan kárhoztatunk.
Mert elkövetjük. Egy gyilkosán pazarló, hamis ideálokat megfogalmazó korábbi gazdaság és politika áldozataiként és tehetetlen továbbvivőiként nap-nap után elkövetjük. Tarra vágott erdeink, szennyeződő felszíni és felszín alatti vizeink, egy rossz meliorációs program, vagy a védő, takaró erdősávok kivágásának következményeként elszikesedő, elsivatagosodó Alföldünk tanúsítják bűnrészessségünket. És nem csak a hazai környezet romlásában, hanem a világéban is,
A folyamat — hiába minden intő szó, aggodalmaskodó vagy elrettentő érvelés — nem állt meg. A környezetvédelemben nem történt meg a rendszerváltás. Hiába is hivatkoznánk rá, hogy másutt sincs ez másként; hogy máról-holnapra szinte lehetetlen lépést, gazdaságot, gondolkodást váltani, nekünk itt és most a lehetetlent kell megkísérelnünk, ha élni akarunk. Emberül és európai módra.
A világ és önmagunk előtt ez a felelősségünk. Ez késztethet lelkiismeretvizsgálatra és ez jogosít fel a számonkérésre is. És mindkét esetben azzal kell kezdenünk :	megtettünk-e min-
dent?! ...
Magyarországon az elmúlt húsz évben hihetetlen mértékben megnőtt az idült légúti betegségekben szenvedők száma. Egyes adatok szerint minden tizenhetedik csökkent munkaképesség és minden huszonnegyedik haláleset végkövetkeztetésben a levegő szennyezettségére vezethető vissza, ami viszont negyven százalékban a közlekedésből származik. A lég-szennyezés	mérséklésére
mégsem történt hathatós intézkedés. Azt is könnyű megválaszolni, hogy miért nem. Mert ezek az intézkedések népszerűtlenek és belőlük politikai tőkét kovácsolhat az ellenfél. És ezek az intézkedések egy újfajta gondolkodás- és szemléletmódot követelnek meg összhangban a ránk köszöntő új évezreddel. Mi pedig, úgy tetszik, felkészületlenek vagyunk.
Épp ezért csupán hivatkozunk egy másféle életmód, gazdasági struktúra szükségességére, de nem vonjuk le az abból adódó gyakorlati következtetéseket. Bármennyire környezetellenes is, még mindig az úgynevezett „nagy” rendszerekben gondolkodunk. Hogy a két és fél milliós főváros példájával éljek, nagy parkolóházakban, forgalomszervezésben, a tömegközlekedés, a villamos, a troli és a kerékpározás támogatása helyett.
Nehogy bárki is azt higgye, hogy e példának semmi köze sincs a világnap ez évi témájához. A közlekedési légszennyezés ugyanis nemcsak az egészségünket károsítja, hanem a nagy magasságokba eljutó anyagokkal azt a légkört is, ami a földi életet óvja a túlzott fölmelegedéstől.
Sárvári Márta
Antall—Quayiv-eszmecsere tívlvt-i
Az Egyesült Államok közreműködik a magyar gazdaság fejlesztésében
A	csúvstalálgatások közben az amerikai
alelnök elveti a	„nagy
A külpolitikai helyzet
SZÖVETSÉG NÉLKÜLI SZÖVETSÉGESEKNEK is tekintheti magát hazánk és az Egyesült Államok — mondta Antall József a kedden Budapestre érkezett amerikai alelnökinek, így is jélezvén, hogy a kétoldali viszony „bizalomteli és baráti". Dán Quayle, aki Közép-Kelet-Európá-ban a volt NDK-tól egészen Bulgáriáig az átalakulás folyamatáról tájékozódik, azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok mintegy „Európa részének" tekinti magát, s mostani körútját is ez az elkötelezettség motiválja. A .magyar gazdaság gondjait ecsetelve, Antall azt kérte az Egyesült Államoktól, ho^y segítse a magyar kivitel esélyeit. Ugyancsak a magyar gazdaság helyzetét elemezte a Le Figaro című francia lap gazdasági mellékletében Kupa Mihály pénzügyminiszter, azt fejtegetvén, hogy bizonyosra veszi, 1992-re Magyarország elnyeri a társult tagságot az Európai Közösségben, ibár a mezőgazdasági export vagy néhány pénzügyi probléma még nem megoldott. Kupa elmondta: északi szomszédunkkal, valamint Lengyelországgal szabadkereskedelmi övezetet kívánunk létréhozni. A magyar pénzügyek irányítóját a francia lap egyébként úgy jellemezte, hogy „az emberi arcú gazdasági átalakulás” híve, vagyis nem sokkterápiát akar, és az „egyszerű piacgazdaság” helyett „szociális piacgazdaság” létrehozását szorgalmazza.
A MOSZKVAI AMERIKAI NAGYKÖVETSÉG június végére, július elejére négyszáz szállodai szobát foglalhatott le — legalábbis így értesült a CNN, s gyakorlatilag bizonyosra vette ennek alapján a műsorvezető, hogy a jelzett időpontban megrendezik a szovjet—amerikai csúcstalálkozót. Eközben továbbra is folytatódtak a találgatások arról, hogy Gorbacsov mikor és milyen formában utazik Londonba, a hetek csúcstalálkozójára. A japán .hírügynökség úgy tudja, hogy „elhárultak az utolsó amerikai fenntartások is" ezzel kapcsolatban, s Gorbacsov megfigyelőként ilesz jelen a brit fővárosban rendezendő eszmecserén. A francia gazdasági miniszter, aki egyébként részt vesz az OECD párizsi miniszteri ülésén, ugyancsak bizonyosra veszi a szovjet elnök részvételét a betek megbeszélésein. Ezzel szemben egy magas rangú brit kormányszóvivő, aki nevénék mellőzését kérte, úgy nyilatkozott, hogy a szovjet vezető nem a csúostalálkozó idején utazik a Themze partjára, hanem az eszmecserék megkezdése előtt vagy után.
A KÖZELEDÉS — legalábbis pillanatnyilag — tovább tart Moszkva és a Nyugat között, aminek nyilvánvaló jele, hogy az amerikai elnök egy évre meghosszabbította a Szovjetuniónak nyújtott gazdasági könnyítéseket. Ezzel egyidejűén mind Washingtonban, mind más fővárosokban folytatódik a pengeváltás arról, mennyire reális a sokat emlegetett „nagy alku”. Az egyik amerikai külügyminiszter-helyettes azt nyilatkozta: egyik félnek sem érdeke, hogy a balti államok függetlenségét gazdasági segéllyel kapcsolják össze. Amerika segíthet ugyan bizonyos gyakorlati célok elérésében — fejtegette —, de „abszurdnak” nevezte azt, hogy a szovjet nemzeti jövedelem 50—60 százalékát védelmi célokra fordítják. Jellemző a megosztottságra, hogy az igencsak tekintélyes The New York Times szerkesztőségi kommentárja — mint az MTI washingtoni tudósítója beszámolt — a Szovjetunió támogatásáért szállt síkra, miközben Rosenthal, az ismert szemlelró, szenvedélyes hangon érvelt amellett, hogy Gorbacsovékat nem kell támogatni. Egyébként Sevardnadze párizsi nyilatkozata is arra figyelmeztet, hogy a szovjet játszma továbbra is többesélyes: Mitterrand elnök előtt a volt szovjet külügyminiszter azt fejtegette, hogy hazájában „bármikor bekövetkezhet a teljes káosz, az anarchia”. Sevardnadze véleménye szerint az összes köztársaságnak együtt kell működnie a válság elhárítására, s amint a TASZSZ híradásából kitűnik, az új szövetségi szerződés néhány pontján még vitáznak a köztársaságok képviselői.	(M■ J■>
Hazánk társult) tagja az OECD-nek
A fitt orrán ti fogait la Sevardnadze t
francia kiadója felkérésére, sajtó-konferenciát is tartott, s ezen foglalkozott a szovjetunióbeli politikai helyzettel. Ügy ítélte meg, hogy az országban jelenleg bármikor bekövetkezhet a teljes káosz, az anarchia. Szerinte a válság elhárítása „valamennyi köztársaság” elnökének összefogását követeli meg. Mint mondta, meg kell adni erre az esélyt Mihail Gorbacsov államfőnek, akinek e célból együtt kell működnie a legnagyobb politikai vetélytársának tekintett Borisz Jelcinnel is. „Ha egyszer meg tudta találni a közös nyelvet Reagan elnökkel, akkor Jelcinnel is meg kell találnia azt” — fejtegette.
Sevardnadze ismét sürgette, hogy a Nyugat nyújtson segítsé-
get a Szovjetuniónak gazdasági problémái megoldásához, mert ez saját érdekében is áll, a politikai bizonytalanság a kontinens egyik katonailag legerősebb országában veszélyes lenne az Egyesült Államok és Európa országai számára is.
A volt szovjet külügyminiszter kérdésekre válaszolva kitért lemondásának körülményeire, s megismételte, ellenez mindenfajta fegyveres beavatkozást az egyes köztársaságok ügyeibe. Felajánlotta, hogy kész közvetíteni az Örményország és Azerbajdzsán között a Hegyi Karábah kérdése körül kirobbant konfliktusban, de mint mondotta, a rendezésben még az ENSZ főtitkárának is lehet szerepe.
JUSTITIA, 1860
Nem tanulságok nélküli meg-ismedkedni egy 130 év előtti alkotmányos újjászületéssel abból a szempontból, hogy mi lett az előző önkényuralmi korszak kiszolgálóival. (Fónagy Zoltán írása a 6. oldalon)
SZÁMŰZIK SZENTENDRÉRŐL A MŰVÉSZETET
Elvárnánk, hogy ne tegyen minket tönkre a saját városunk. Márpedig a tízszeres bér-letidíj-emeléssel, úgy tűnik, a képviselőtestület erre kötelezte él magát — mondja egy művészeti vezető. (Kertész Péter: A kultúra kilakoltatása — 8. oldal)
Párizsból jelenti az MTI: Kedden este ünnepélyes keretek között írták alá Párizsban Magyar-ország és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, ismert rövdítésével az OECD együttműködési megállapodását. Magyarország részt vesz a „Partnerek az átmenetben” című programban, amelyet az OECD egyúttal Cseh és Szlovákiának és Lengyelországnak is biztosít.
A megállapodást magyar részről dr. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, az OECD részéről Wilm Kok holland miniszterelnök-helyettes, a szervezet miniszteri tanácsának soros elnöke és Jean-Claude Paye főtitkár írta alá. Az aláírásnál jelen volt Kupa Mihály pénzügy-miniszter, aki az OECD miniszteri tanácsülése alkalmából folytatott kedden tárgyalásokat Párizsban.
Hasonló memorandumot írtak alá az OECD képviselői Leszek Balcerowicz lengyel miniszterelnök-helyettessel és Jiri Dienst-bier csehszlovák első miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel. Az ünnepélyes aktusnál nagy számban voltak jelen a miniszteri tanács ülésének résztvevői, akik őszinte szeretettel kö-
szöntötték a megállapodás alkalmából új partnereiket.
A „Partnerek az átalakulásban” program keretében a 24 gazdaságilag fejlett országot egyesítő szervezet növelni kívánja együttműködését azokkal a közép-európai országokkal, amelyek — a szervezet értékelése szerint — már bebizonyították, hogy készek a gyors átmenetre a piacgazdaság megteremtése érdekében, elkötelezték magukat a pluralista demokrácia mellett, és kifejezték azt az óhajukat, hogy különleges kapcsolatokat létesítsenek az OECD-vel.
Az egyes országok számára a saját szükségleteiknek megfelelő programokat dolgoznak ki, hogy megkönnyítsék számukra az átmenetet a piacgazdaságra.
Több politikai szálon is ide kapcsolódik az MTI másik párizsi híradása. Háromnegyed órás magánkihallgatáson fogadta kedden Francois Mitterrand elnök Edu-ard Sevardnadze volt szovjet külügyminisztert, aki új könyve francia nyelvű kiadásának megjelente alkalmából tartózkodik Párizsiján
Sevardnadze, aki szinte valamennyi fontosabb francia televízió és rádióprogram számára ad nyilatkozatot, kedden reggel,
Az Egyesült Államok értékeli a magyarországi változásokat
— mondta Dán Quayle
( Munkatársunktól)
Göncz Árpáddal, Antall Józseffel, Szabad Györggyel tárgyalt kedden az amerikai alelnök, elsősorban a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról. Dán Quayle budapesti tárgyalásain szó esett a Szovjetunió megsegítésének esetleges nyugati tervéről is.
Érdemi megbeszéléseket folytatott Antall Józseffel, Szabad Györggyel és Göncz Árpáddal az amerikai alelnök, aki 'kedden délben érkezett rövid látogatásra Budapestre. Dán Quayle sajtóértekezleten foglalta össze eszmecseréjének a lényegét, s azt mondta, hogy elsősorban a kereskedelemről, a gazdasági fejlesztési elképzelésekről s az amerikai beruházások helyzetéről ejtettek szót. Hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányzat igyekszik megértetni a törvényhozással: Magyarországot le kell venni a kommunista államok listájáról, vagyis mentesíteni kell a Jackson—Vanvk kereskedelmi törvénymódosítás korlátozó intézkedései alól. Magyar-ország már nem kommunista nemzet — jelentette ki —, hanem baráti állam, ahol az Egyesült Államok az első számú befektető az ipari országok közül. Quayle megemlítette, hogy három egyezményt írt alá Budapesten. Az egyik a gázüzemű turbinák fejlesztését szolgálja, mintegy egymillió dollár értékben. A környezetvédelmi megállapodás hétszázezer dollárt ölel föl, tanulmány-tervek készülnek többek között a Magyarországon található veszélyes anyagok megsemmisítéséről. A harmadik egyezmény a polgári repülés korszerűsítését tűzi ki célul: mintegy 350 ezer dollár értékben készültek tanulmányok a jelenlegi és a várható légiforgalom várható becslésére, a különböző fejlesztések műszaki és pénzügyi kidolgozására.
Quayle a sajtóértekezletén a kérdésekre válaszolva megemlí-
tette, hogy a tárgyalásokon a magyar kormányfővel részletesen áttekintették a Szovjetunió helyzetét, s hogy a Nyugat miképpen segíthetné Moszkvát. Az amerikai alelnök kijelentette, semmiféle nagy nyugati terv nem készül a Szovjetunió megmentésére, szó sem lehet arról, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei az elkövetkező öt évben több mint száz-milliárd dollár segélyt nyújtsanak Moszkvának. Lépésről lépésre, ha a Szovjetunió is kész önmaga reformjára, akkor fölmerülhet az, hogy társult tagságot szerezzen a
(Trog rajza, C&W Syndicate)
Nemzetközi Valuta Alapnál és a Világbanknál. Quayle hangsúlyozta, hogy az amerikai adófizetők pénzét nem lehet arra felhasználni, hogy önmagukat túlélt rendszereket támogassanak. Ebben a megközelítésben persze az sem képzelhető el, hogy a Szovjetunió nagy összegű hiteleket kapjon magyar élelmiszerek vásárlására. Az alelnök egyébként méltatta a magyarországi változásokat, amelyek mély benyomást tettek rá, s egy felvetésre reagálva kifejtette, véleménye szerint az amerikai befektetőket nem zavarja különösképpen a gyors ütemű infláció
Magyarországon, sokkal inkább arra figyelnek, rendeződik-e a magántulajdon jogállása, kellő színvonalú-e az oktatás és a továbbképzés a külföldi tőke befogadására.
Az alelnök kedden délben érkezett Budapestre, majd a Hősök terén koszorúzott, azt követően megtekintette Raoul Wallenberg emlékművét. A Kossuth téri ünnepélyes fogadtatás után kezdődtek meg a megbeszélések Antall Józseffel, Jeszenszky Géza külügyminiszter és Charles Thomas amerikai nagykövet jelenlétében. Quayle kifejtette, hogy a Csehszlovákiát, Lengyelországot és Bulgáriát is magában foglaló útnak a legfontosabb célja a tájékozódás, az átalakulásban levő országok helyzetét és gondjait illetően. Antall azt hangoztatta, hogy a tulajdonviszonyok rendezése rendkívüli feszültségeket okoz, de a kormányzat tisztában van a kérdés súlyával, hiszen a külfifldi befektetéseknek a tulajdon biztonságának a szavatolása az egyik legfontosabb eleme. A kormányfő kérte az alelnököt, hogy az Egyesült Államok segítse Magyar-ország árukiviteli esélyeinek a növelését.
Dán Quayle délután találkozott Szabad Györggyel, az Országgyűlés alelnökével is.
Göncz Árpád köztársasági elnökkel fölelevenítették a magyar államfő legutóbbi amerikai útjának az élményeit. Göncz Árpád szorgalmazta az amerikai itőke további beáramlását Magyarországra, amely pénzhiánnyal küzd, s reményét fejezte ki, hogy a közös vállalatok száma is tovább nő.
Quayle ugyancsak 'kedden délután találkozott annak a magyar orvoscsoportnak a tagjaival, mely az öböl-háborúban a maga módján támogatta a koalíciós erőket.
Este a Parlamentben díszvacsorát rendeztek az amerikai alelnök tiszteletére.
(b. m.)
Román kormánynyilatkozat az antiszemitizmus ellen
A román kormány kedden nyilatkozatban határolta el magát szélsőséges újságok antiszemita kirohanásaitól. '
A kormány nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a nemzetközi dokumentumokban és egyezményekben vállalt kötelezettségeit szigorúan tiszteletben tartva elítéli a gyűlölet szításának és a türelmetlenségnek minden formáját, előmozdítja és érvényesíti az alapvető emberi jogókat minden
állampolgár számára, faji, etnikai, származási vagy nyelvi alapon történő megkülönböztetés nélkül.
A Rompres által kedden közzétett belügyminisztériumi közlemény szerint a konfliktus befejeződése és az azt követő enyhülés immár feleslegessé tette a korlátozást. A törvényesen Romániába utazó külföldiek szabadon mozoghatnak az országban, minden megszorítás nélkül kapcsolatba
il