﻿f*yö« Is
•ss

■"ísa
Ára: 9,50 forint
lazítani
A honatya panaszkodik: fáradt, ha este lefekszik, nem jön álom a szemére. De az ülésteremben küzdenie kell önmagával, hogy ne nyomja el a buz-góság. Ha hajnal felé mégis elalszik az Országházról álmodik. Félálomban frappáns választ fogalmaz egy napirenden nem volt és nem lesz kérdésre. Az étel nem ízlik, inni nem mer Még rászokik. Humorérzékét elvesztette. Csevegni már nem tud, csak szónokolni. S ha szót kap a T. Házban, örökösen reszket, hogy elveszti a fonalat. És valaki magnóra veszi befejezetlen mondatait. Látástól va-kulásig dolgozik, de senki sem méltányolja igyekezetét. Saját frakciója sem.
Választói haragusznak rá. Ki azért, mert nem áll ki szűkebb hazája felvirágzásáért, ki azért, mert nem vállal kijárást. Felelőssé teszik a terjedő szegénységért, a bűnözésért és az időjárásért. A családja? Felesége túl tapintatos, ezzel is rombolja a tekintélyét. Elzáratja a magnót, csendre inti a gyerekeket: hát nem látják, hogy apjuk milyen fáradt. Mitől?, kérdezi a nagyfiú. Senki sem tekinti munkának, amit a parlamentben végez. A felkészülést, a törvénytervezetek áttanulmányozását, a szakkönyvek böngészését, hogy a témában járatosabb legyen, a bizottsági vitákat és a járulékos politikai ténykedéseket.
És a sajtó, amely napról napra kioktatja névre szólóan és általában, minduntalan vesz-szőfutásra Ítéli. A legnagyobb baj az, hogy önmagával elégedetlen. Átsiklik a lényegen, félreért megfogalmazásokat, és érdemleges mondandóját sem tudja elfogadtatni. Nem küzd a végsőkig. Ebből nincs kiút. Van — mondom. „Kell egy kis áramszünet”. Majd hozzáfűzöm a magamfajtára gondolva: „Jó lenne mindenkinek!” Mert vagyunk néhányan, akik elolvassuk az újságokat és végignézzük a parlamenti közvetítéseket Az újságíróknál ez szakmai ártalom. Egyeseket a politikai érdeklődés vezérel, másokat a balga remény: egyszercsak bejelenti valaki a T. Házban, hogy ebben a pillanatban jutottunk ki a Föld leghosszabb alagútjá-ból. Mi, akik politizálunk, szintén kimerültek vagyunk. Nekünk is vannak rémálmaink. Sőt járulékos politikai tevékenységünk is van a munkahelyen, társaságban és családi körben. Magyarázzuk és félre-magyarázzuk a látottakat és olvasottakat. Ideje kikapcsolódnunk.
Nos, mindezt nem mondtam el a képviselőnek. Mert egy panaszt nem illik túllicitálni. El kell ismerni, hogy a T. Ház túlterhelt. önhibáján kívül, mert sok az új törvény — belegebed-het az utókor, amikor majd a zömét hatályon kívül helyezi — és önhibájából: mert a parlamentben túl sok az eltérítő hadmozdulat és eluralkodott a kényszeresség, hogy mindenhez hozzá kell szólni. Tehát közérzetjavító intézkedésként megszavazom az áramszünetet a T. Háznak, hogy erőnléti tréninggel felkészüljön egy összefogot-tabb, célratörőbb, tehát a közvéleményben elismerést szerző munkára.	Kovács Judit
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1991. június 6., LIV. évfolyam, 131. s
Találgatások a moszkvai' csúcs időpontjáról
Az amerikai elnök támogatja Gorbacsov meghívását Londonba
Elhalasztották a választásokat Algériában
A külpolitikai helyzet
A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER ELISMERTE, hogy jogos a közép- és kelet-európai országoknak az az igénye, hogy megfelelően gondoskodjanak biztonságukról. Roland Dumas szeriint a Nyugat-európai Unió megfelelő válasz lehet erre az aggodalomra. A párizsi diplomácia vezetője persze kifejtette, hogy az érintett országok nem lehetnek a NATO tagjai, mert „ez olyan kérdés, amely érinti a világban kialakult egyensúlyit, s amelyet a Szovjetunió rossz szemmel nézne”. De azt is megjegyezte, hogy a Varsói Szerződéstől megszabaduló államok nyugati típusú demokratikus rendet vezetnek ibe, tehát alkalmasak arra hogy „velünk együtt vitassák meg biztonsági problémájukat” A francia külügyminiszter úgy vélte, hogy kétoldalú szerződések révén garantálható a kelet-európai térség biztonsága, de „sokkal ígéretesebb az az elgondolásuk, hogy az európai szervezetektől kapják meg a biztosítékokat, így a Nyugat-európai Uniótól is.
A MAGYAR KORMÁNYFŐ AZ AMERIKAI ALELNÖKNEK is kifejtette a keddi eszmecserén, hogy Budapest kétoldalú megállapodásokat készít elő Moszkvával, Párizzsal és Bonm-nal, de hajlandó erre minden európai állammal. Bonnban már ki is nevezték azt a nagykövetet, aki német részről a tárgyaló küldöttséget vezeti. E megállapodás megkötését még hétfőn hivatalosan javasolta Budapesten Genscher külügyminiszter, aki a német—magyar fórumon vett részt. Erről a tanácskozásról a Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írta szerdán, hogy Bonn csillapította a németi-magyar kapcsolatok különleges voltára vonatkozó „halk magyar reményeket”. A lap szerint Genscher a német-magyar készülő alapszerződést egy sorba állította a már aláírt német—szovjettel, és a még élőkészítendő német-Hlengyellel, illetve németbesehszlovákkal. A cikkíró úgy értelmezte a ibonni külügyiminiszter szavait, hogy Németország nem ad a magyaroknak megkülönböztetett státust az Európai Közösséghez fűződő kapcsolatokat illetően, ugyanakkor Genscher levelet írt Jacques Delors-nak, az EK bizottságának elnökéhez, amelyben sürgette, hogy mihamarabb készüljenek el a társulási szerződések Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal. A német diplomácia vezetője egyben szorgalmazta, hogy a brüsszeli bizottság adjon fölhatalmazást a Bulgáriával és Romániával kötendő társulási szerződésekre is.
KELET-EURÓPA DILEMMÁIT Moszkvából is figyelemmel kísérik. Az Izvesztyija szermleírója úgy véli, hogy a Szovjetunió és európai szomszédai közötti tárgyalások azt mutatják, hogy a kelet- és közép-európai fővárosokban megértik Moszkva biztonsági aggályait. A cikkíró ugyanakkor nem érti. miért vált ki vitát ebben a térségben az az „elemi szovjet igény”, hogy a volt VSZ-tagállamok vállalják az új szerződésekben, nem lépnek be a Szovjetunióval szemben ellenséges szövetségi rendszerekbe. A szerző azzal érvelt, hogy a szovjet közvélemény biztonságban szeretné látni a nyugati határait, s a második világháború keserves tapasztalata is megerősíti ennek az aggodalomnak a jogosságát. Silov altábornagy a Krasznaja Zvezdában ennél is tovább ment, amikor azt írta, hogy „a magyar fél minden lehetséges módon húzza az időt a szovjet védelmi minisztérium által Magyarországon épített létesítmények elszámolása ügyében, figyelmen kívül hagyja a kormányközi megállapodás egyik pontját.” A hazánkban állomásozó szovjet katonai egységek parancsnoka hangsúlyozta: a folyamatos konzultáció és a magas szintű párbeszéd eddig alig hozott előrelépést. Silov elismerte, hogy a szovjet csapatok kivonulása eleddig provokációk nélkül zajlott. Kifejezte azonban a reményét, hogy a június 30-án tartandó ünnepségek sem lesznek szovjetellenes tartalmúak. (B. M.)
Elutazott az amerikai alelaök
Tisztelgés ’56 mártírjainak sírjánál
először az alelnök felesége, fia és leánya érkezett meg, majd valamivel később, pontban 10 órakor a megszólalásig egymásra hasonlító, felzászlózott, páncélozott fekete óriás limuzinok egyikének utasaként maga Dán Quayle, akit a Történelmi Igazságtétel Bizottsága képviseletében Hegedűs B. András titkár és Bak János, az 56-os Intézet nemzetközi kuratóriumának elnöke, kanadai egyetemi tanár köszöntötte. Az alelnök megismerkedett, s váltott néhány szót az őt fogadókkal, így például Maiéter Pál özvegyével, Gyenes Judittal s Kopácsi Sándorral, Budapest 56-os rendőrfőkapitányával, akit életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtottak a megtorlás során, majd pedig Kanadába emigrált.
A törvénytelenül kivégzett miniszterelnök leánya, Nagy Erzsébet nyújtotta át az alelnöknek a Párizsban élt és munkálkodott Beck András szobrászművész immáron híressé vált, bronzba ön-
tött Nagy Imre-portréját, amely-lyel korábban már az e helyütt koszorúzó Mario Soarezt, Mitter-rand elnököt, Václav Havelt, a walesi herceget, a belga és a svéd királyt is megtisztelték. Megrendültén hallgatta az alelnök Nagy Erzsébet szavait, aki az e helyütt nyugvó több száz kivégzett forradalmárra emlékeztetett, akiknek örök álmát — jelképesen — 301 faragott kopjafa őrzi két év óta. Viszonzásként az emlékplakettért Dán Quayle egy díszes kivitelű ezüst egydollárost nyújtott át Nagy Imre leányának. Majd a megemlékezés virágait helyezte el az 56-os 'magyar forradalom valamennyi hősét és áldozatát jelképez; sírhanton, s külön is főhajtással tisztelgett Nagy Imre sírjánál, ahová titokban rejtették porladó csontjait három évvel kivégzése után.
Szerdán Budapestről Varsóba érkezett Dán Quayle amerikai alelnök.
(k. b.)
Kell, hogy legyen egy hely, ahová elzarándokolhat az is, aki nem tudja, hol esett el a hozzátartozója. Es ami nemcsak a Donnál elesettek síremléke lehetne, hanem minden magyar katonáé, aki a második világháborúban halt meg. (Bethlenfalvy Gábor: Zarándokút a Don-kanyarba — 8. oldal)
NEM PATERNALISTA KORMÁNY KELL,
hanem egy válságkezelő koncepció, mert ellenkező esetben még annak is örülhetünk, ha a felszámolás előtt a vállalatok túlnyomó részét ingyen megkaparintják a külföldi tőkések. (Szendrei Lőrinc: A tervgazdaság csak tervszerűen bontható le — 9. oldal)
VAN-E PÉNZ KULTÚRÁRA?
A Budapest XXII. kerületében működő Budafok-Tétény Művelődési Központ munkatársai idén márciusban kétségbeesett felhívást tettek közzé: „Mentsük meg a művelődési házat! Veszélyben a létünk!” (Farkas Adrienné cikke a 11. oldalon)
(Munkatársunktól)
Hivatalos magyarországi látogatásának befejeztével szerda délelőtt európai kőrútjának kővetkező állomására, Lengyelországba utazott Dán Quayle, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke — jelentette az MTI. Dán Quayle kétnapos magyarországi látogatásának zárónapján, szerda reggel az Egyesült Államok budapesti nagykövetének rezidenciáján reggelin látta vendégül a parlamenti pártok képviselőit, majd Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszterrel, ezt követően a Magyar—Amerikai Vállalkozási Alap vezetőivel és magyar üzletemberekkel találkozott az alélnök.
Közvetlenül elutazása előtt a magas rangú amerikai vendég és felesége felkereste a Rákoskeresz-
túri temetőt, ahol koszorút helyezett el Nagy Imre és mártírtársai sírján.
Példátlan, s valljuk meg, sírkertben meglehetősen szokatlan biztonsági intézedések közepette várták szerdán a Rákoskeresztúri Újköztemető nemzeti emlékhelyén az amerikai alelnököt. Bár a rendőrök az elmúlt 35 év során sosem kerülték el a 301-es parcellát, sőt őrködtek zavartalanságán, s nem bántak kesztyűs kézzel az ide elvetődőkkel, de ennyi egyenruhás és civil rendőr még soha nem nyüzsgött a környéken, az amerikai biztonsági emberek pedig minden képzeletet felülmúló alapossággal tették tűvé az egész terepet, s még a közelben levő kisebb fák koronáit is műszerekkel vizsgálták át. Népes kísérettel
A BME közgyűlése jóváhagyta
Budapest egyedül és IÍ)ÍMi-ban megrendezheti a világkiállítást
Kis Csaba, az MTI párizsi tudósítója jelenti: A Világkiállítások Nemzetközi Irodájának (BIE) közgyűlése szerdán Párizsban hozzájárult ahhoz, hogy Budapest egyedül és 1996-ban rendezhessen világkiállítást, ha megfelel a feltételeknek. A Bécs visszalépése miatt bekövetkezett új helyzetben a közgyűlés ahhoz is hozzájárult, hogy a magyar fél az eredetileg előírtnál később, októberig terjessze elő az Expo megrendezésével kapcsolatos új koncepciót, ismertesse az egyéb feltételekre vonatkozó döntéseket. Így továbbra is érvényben marad az Expo megrendezésére vonatkozó ideiglenes bejegyzés.
A közgyűlés 26 igen szavazattal, két tartózkodás mellett hozta meg döntését, amelyben tekintetbe veszi a magyar rendezők kérését az időpont megváltoztatásáról és a
Az ülésen szerdán délelőtt Ted Allén, a végrehajtó bizottság elnöke terjesztette elő a vb múlt heti tanácskozásán erről elhangzottakat, vitára ajánlva az Expo megrendezésével kapcsolatos új helyzetet. Schallenberg osztrák küldött megerősítette, hogy Bécs visszalépett a világkiállítás megrendezésétől, s egyúttal közölte: osztrák részről határozottan támogatják, hogy az Expót ezek után Budapest egydül rendezze meg, a neki megfelelő feltételek mellett. Kovács István magyar küldött sajnálkozását fejezte ki osztrák döntés miatt, de hangsúlyozta: Magyarország ezek után egyedül is kész megrendezni az Expót. Mivel azonban az osztrák döntés teljesen új helyzetet te-
remtett, s fontos kívülálló okot jelent, magyar részről haladékot kémek az új körülményeknek megfelelő végleges javaslatok kidolgozására, de egyben a kiállítás időpontjának megváltoztatását is szükségesnek tartják: 1995 helyett 1996-ot ajánlják.
A magyar delegátus ismertette azt, hogy az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta a kormánynak az Expo megrendezésére vonatkozó előterjesztését, s a megadott időpontra elkészül a kiállítás új témáját is magában foglaló, a megrendezés pénzügyi feltételeit, szervezeti rendszerét, helyét meghatározó tervezet, amelyet ugyancsak az Országgyűlés elé kell terjeszteni. A magyar parlament döntésétől függően októberben terjesztik az iroda elé Magyarország végleges igényét.
Washingtoni tudósítónk telex jelen t ésc
Bush tudatta Majorral: Gorbacsov találkozóját
Washington, június 5.
Elhárult az utolsó, már amúgy is ingó akadály Mihail Gorbacsov Londonba, a hetek július 15—17-i csúcstalálkozójára való meghívása elől: kormánytisztviselőkre hivatkozva jelentette szerdai vezető anyagában a The Washington Post, hogy George Bush telefonált a házigazdának, John Major brit kormányfőnek, s tudatta vele, hogy amerikai részről sincs immár kifogás a szovjet államfő megjelenése ellen. A lap kérdésére Fitzwater elnöki szóvivő közölte, hogy a brit vendéglátók dolga a meghívás bejelentése. A
Post viszont tudni véli, hogy Bush azt követően adott zöld jelzést Majornek, miután a brit miniszterelnök vázolta a telefonbeszélgetés során, hogyan lehetne Gorbacsov jelen a csúcson — részvétel nélkül. Hiszen ez egyszerre protokolláris és politikai kérés. A hetek 1975 óta évente megrendezett csúcstalálkozója a világ vezető hatalmainak legfontosabb egyeztető értekezlete (és már régen nem csupán világgazdasági témákkal foglalkozik, noha továbbra is azok szerepelnek formális napirendjén).
Mivel a hét állam- és kormány-
nem ellenzi a hetekkel
fő legfontosabb megbeszélései éppen az ebédek, vacsorák és egyéb kötetlen alkalmak (valamint kétoldalú eszmecserék) keretében zajlanak .le, a szovjet vendég „elhelyezésének” is érzékeltetnie kell, hogy egyelőre segélykérőként és nem teljes jogú partnerként fogadják Mihail Gorbacsovot. A héten Londonba repült amerikai előkészítő csapatnak tehát ezt is meg kell vitatnia a brit házigazdákkal. S közben alighanem Moszkvába is indulhat hamarosan egy gárda: a Fehér Ház állítólag a
(Folytatás a 3. oldalon)
r.

Közvetlen buszjárat a Móricz Zs. körtérről
30 percenként
Nyitvatartás: hétköznap 11-20 óráig
szombat, vasárnap 11-19 óráig
tuttoMobili
tuttoMobili
tuttoMobili
Olaszország legszebb bútorai és lakástextiliái
Tel:	166-5802
Budapest XI kér. Hunyadi J. út 162.
\
j
iwlfWiSiliSiiSS