﻿Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1991. június 7., LIV. évfolyam, 132. szám
Sztrájk?
A helyzet abszurd. Célunk a szociális piacgazdaság, de még piacgazdaság sincs. S úgy tetszik, előbb át kell esnünk a tőkés fejlődés kegyetlen, kezdeti korszakán, amikor a munka-vállalónak nincs szava és nem lehetnek érdekei. Miközben a dolgozóknak már volt részük szociális szolgáltatásokban, amelyektől éppen mostanában fosztották és fosztják meg őket. Arról nem is szólva, hogy nem olyan elszigeteltek, mint a kapitalizmus hajnalán voltak az elődeik, tehát azt is tudják, hogy mit nyújtanak a jóléti államokban a bérből és fizetésből élőknek.
A tulajdonviszonyok rendezetlensége, az épp hogy elkezdődő privatizáció, a szerkezeti átalakítás tétovasága akadályozza a párbeszédet, a megállapodást a munkáltató és a munkavállaló között. De akadályozza a szakszervezeti pluralizmus kialakulatlansága, és egyhelyütt a hitelességért, más-helyütt az osztozkodásért folyó küzdelem. Nemcsak a munkáltatók és munkavállalók nem tudnak szót érteni, hanem a dolgozók és a szakszervezetek sem. S bármilyen meglepő, a külföldről érkezett tőkés sincs elbűvölve a szakszervezet távollététől. Panaszkodik, nincs kivel tárgyalnia. Ódzkodik a szervezetlen munkásoktól, mert váratlan kitörésekre és anarchikus állapotok előidézésére hajlanak.
A szakszervezetek, minthogy nincsenek benn, odakint működnek. És odafent bizonyítják létjogosultságukat. Igaz, külföldön is folynak felső szinten képviseletek és a szakszervezetek között. (Miniszteri részvétellel is.) Általában gazdasági kérdésekről béremelésről, netán a munkaidő csökkentéséről, a munkafeltételek javításáról. Nálunk most a küzdelem jórészt az állami szociálpolitika területére tevődött át, bár vannak bérliberalizálási és adóterheket enyhítő követelések is. A dolgozók számláját a kormánynak nyújtják be. Ezt azért tehetik, mert az állam a legfőbb tulajdonos, övé a gazdálkodó szervezeteken kívül a lakás, és a szociális intézmények nagyrésze is. S ő vonja meg az eddigi támogatásokat és kedvezményeket.
Míg azonban a szociális jövedelmek elvonása fokozatos volt, a „mindent vissza” — legalábbis a szakszervezet szerint — záros határidőn belül valósítható meg. Nem hinném, hogy a költségvetés, amelyet más oldalról is kikezdenek, mindezt kibírná. A szakszervezetektől nem lehet lojalitást elvárni, de nagyobb sikerre számíthatnak, ha reálisak a követelései. A kormánynak is ajánlatos kompromisszumra törekednie, és nem azzal érvelni, hogy a döntés nem illeszthető be a jogalkotás menetrendjébe. A sztrájk, amit a szakszervezetek kilátásba helyeznek, bizonyos értelemben rendkívüli állapot, azonnali döntést követel és egy hosszas országgyűlési vita csak olajat önt a tűzre.
Egyébként nem félek attól, hogy a demokrácia megrendülne egy figyelmeztető sztrájktól és nem tartok tőle, hogy elriasztja a külföldi tőkét. De nem válhat kizárólagos megoldási móddá. Nem menthet fel a szociális partnerség szívós, céltudatos megteremtése alól a munkahelyeken.
Kovács Judit
Göncz	beszéde a bártfa konferencián
Közép-Európa kínzó kérdéseire őszinte nyugati választ vár
Szovjet—amerikai
kiiliiigyminiszteri találkozó Genfben
|______A külpolitikai helyzet	|
KÉSZ TÉNYKÉNT KEZELTE A BUNDESTAGBAN felszólaló német kancellár csütörtökön, ihogy Mihail Gorbacsov „részt vesz” a hetek júliusi londoni csúcstalálkozóján. A Szövetségi Gyűlés költségvetési vitájában azonban Helmut Kohl — mintegy a Nyugat nevében — figyelmeztetett: „Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy feneketlen hordóba öntsük a pénzt." Ugyancsak a bonni parlamentben, Theo WaUjel azt sürgette, hogy a nyugati államok egyenlő mértékben osszák meg egymás közt a Kelet-Európának szánt segélyók finanszírozáséit. A német .pénzügyminiszter szerint ugyanis a térségnek nyújtott támogatások legnagyobb terhe Németországra nehezedik. Waigel beszédében utalt arra, hogy a témát Londonban is fölveti, ö sem mulasztotta el megjegyezni, ihogy a Szovjetunió a nyugati segítség növekedésére csakis akkor számíthat, iha mihamarabb kidolgozza tervét a gazdaság gyors decentralizálására. Az OECD miniszteri tanácskozásának befejeztével .kiadott közös közlemény szintén ahhoz a feltételhez köti Moszkva támogatását, 'hogy a Szovjetunió és a köztársaságok késlekedés nélkül vezessék ibe a piacgazdaság megteremtéséhez szükséges reformokat. Noiha James Baker és Alekszandr Besszmertnih pénteki genfi tárgyalásainak napirendjén mindenekelőtt a hadászati támadó fegyverek csökkentésére vonatkozó START-szerződés szerepel, az egy héten belül másodszor találkozó külügyminiszterek bizonyára szerét ejtik majd a szovjet elnök londoni meghívásával kapcsolatos új fejlemények megvitatásának is.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK SZAMARA a legfontosabb kérdés Londonban a kelet-európai országokkal szembeni kereskedelmi korlátozások enyhítése lesz — jelentette ki egy .krakkói tudományos fórumon Dán Qmyle, aki kétnapos lengyelországi látogatása után, csütörtök este már Prágába érkezett. Miközben az OECD minisztereinek állásfoglalása is üdvözli az együttműködést, amelyet a három közép-európai országgal, Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal alakított ki, s minden szükséges segítséget megígér a világgazdaságba való beilleszkedésükhöz, egy most véget ért nemzetközi pénzügyi értekezleten több kereskedelmi bank vezetője fenntartásait hangoztatta a kelet-európai kölcsönzésekkel szemben. A konferencia rámutatott arra, hogy a pénzintézetek a nyolcvanas évek elejének adósságválságát követően jelenleg inkább Igyekeznek megerősíteni tőkealapjukat, s egyelőre ódzkodnak attól, hogy újból nyakló nélkül költekezzenek. Kelet-Európa országai főképp a vállalkozásokhoz kapcsolódó beruházásokban támaszkodhatnak a Nyugatra, de rövid távon nemigen kapnak nagy összegű hiteléket — állították egybehangzóan az oszakai tanácskozás résztvevői.
ÜNNEPÉLYES NYILATKOZATBAN SZÖGEZTE LE A NATO tizenhat tagállama, hogy biztonsága elválaszthatatlan .Európa minden más országának biztonságától, és ezért valamennyiük számára közös és valódi gond a demokratikus társadalmak megszilárdítása és megőrzése. A dokumentum .már jóelőre beharangozott megfogalmazása minden eddiginél messzebbre megy el, ugyanakkor továbbra sincs szó forrriális biztonsági garanciákról, és a szövegben nincs semmiféle megkülönböztetés a Szovjetunió és a térség más országai között — állapítja meg az MTI brüsszeli keltezésű értékelése. Az Észak-atlanti Tanács ülésének első napján egyébként a külügyminiszterek 'külön üdvözölték a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről kötött megállapodás értelmezésével kapcsolatos szovjet—amerikai nézeteltérések tisztázását. Gorbacsov oslói 'beszédét méltatva pedig Wörner NATO-főtit-kár hangsúlyozta: a hidegháború immár mögöttünk van. (V. L.)
Bártfai tele főnjeién lésünk
Göncz és Havel Kelet-Szlovák iába n
Bártfa, június 6.
Nem segélyeket, hanem segítséget kérünk, hogy működőképes gazdaságot teremtsünk — mondta a többi között Göncz Árpád a kelet-szlovákiai Bárt-fán, ahol nagyszabású kelet-nyugati konferencia kezdődött Közép-Európa helyzetéről, gondjairól. Villámlátogatásra ma várják Bártfára Dán Quayle amerikai alelnököt.
A New York-i székhelyű Kelet-nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézete rendezésében mintegy háromszáz politikus, szakértő, gazdasági és jogi elemző három napot szentel arra, hogy tanulmányozza a közép-európai demokratikus átmenet eredményeit és buktatóit. A vendéglátó szlovák kormány történelmi környezetet kínál a résztvevőknek: az egykor volt „szabad királyi városban”, a mai Bardejovban — közel a lengyel és a szovjet határhoz — a Szent Egyed-templom falai között Miklosko szlovák parlamenti elnök üdvözölte a konferencia vendégeit. A szónokok között volt térségünk két kiemelkedő író-politikusa, Václav Havel és Göncz Árpád, s ugyancsak felszólalt Bie-lecki lengyel kormányfő.
Tekintve a prominens résztvevőket, a nagypénzű alapítványok igazgatóit, a nemzetközi szervezetek képviselőit, a neves közgazdász professzorokat, igazán jól célzott a Göncz-beszéd. Elnökünk
röviden a múltba pillantott, megállapítván, hogy a történelmi tapasztalatok alapján tisztázni kell, mikor és miben számíthatunk a Nyugat segítségére. Némely keserű lecke miatt őszinte választ várunk, mert „valódi segítséget” kérünk, „a további hitegetések számunkra elviselhetetlenék, megalázók”. Göncz méltatta a demokratikus intézményrendszer kiépítését hazánkban, de a demokráciában szerzett tapasztalatok megosztását kérte a Nyugattól, .majd a botladozó gazdaság föllendítésére a segítségnyújtás szempontjából konkrét területeket jelölt meg. „Legfőbb gondunk a 'privatizáció”, mondta, aztán a kétszintű bankrendszer kiépítését említette, a továbbiakban „kényes kérdésnek” minősítette a magyar termékek piacra juttatását, a' mesterséges akadályok lebontását. A helyzet felettébb nehéz, mert „egy megméréfíeíéstől elszokott társadalomnak kell .majd helytállni a nyugati versenytársadalomban”. Föltéve persze, ha erőfeszítéseink sikerrel járnak: „Senkit sem szabad kirekeszteni Európából”, mondta bölcsen a magyar államfő, keletieknek, nyugatiaknak, s hazaiaknak egyaránt, mert a kí-vülrekedők „képesek fölborítani” a közös csónakot.
A Szent Egyed-templomban rendezett ünnepélyes megnyitó után a hét végén az ideérkezett csaknem háromszáz résztvevő különböző albizottságokban, bizony-
nyal őszinte tisztázó erejű vitákban cserél eszmét 'Közép-Európa gondjairól. Az albizottságok megvitatják a nyugati segélyek szerteágazó kérdéskörét, a háromoldalú magyar—csehszlovák—lengyel együttműködés ügyét. A privatizáció állását és a beruházások lehetőségeit. Az emberi jogok helyzetét, az energia- és a környezetvédelem dolgait, a demokratikus intézményrendszert, a független sajtó helyzetét, a nemzetközi biztonsági összefüggéseket, az oktatás és a kultúra kölcsönhatását.
A meghívotfek között van Jeszenszky Géza külügyminiszter,
valamint londoni bankelnöki minőségében Németh Miklós, s ide várták Bártfára Nastasét, a román diplomácia vezetőjét, Rita Süssmuthot, a bonni Bundestag elnökét, vagy éppen Donald Rendelt, az amerikai Pepsi cég vezérét.
A megnyitó sajtóértekezleten a rendező szervezet képviselője máris tömérdek vitatémát előlegezett, egyebek között azt mondván a hallgatóságnak: „Önök nem a harmadik világ.” S a szónok > szavaira a közép-európaiak ösz-szenéztek, ki-ki vérmérséklete szerint.
Martin József
A KÁRTÉRÍTÉS JOGI KÖTELEZETTSÉGE FENNÁLL
Mivel különféle elégtételi intézkedések indultak meg, elvileg fennáll a veszélye annak, hogy a kedvezményezettek körét és a juttatások mértékét illetően tiltott megkülönböztetésekre kerüljön sor. (Az igazságügy-miniszter válaszol munkatársunk kérdéseire. — 5. oldal.)
A KISZOLGÁLTATOTTSÁG AZ ÁLLAM SZEREPÉT ERŐSÍTI
A segítség igenlése Sok tekintetben a gazdasági krízis, a tőkeszegénység következménye, ami nem jelenti azt, hogy kedvező feltételek mellett is megmaradna az államimádat, (Fricz Tamás: Társadalom és állam. — 7. oldal.)
Washington támogatja a szovjet belpolitika új irányzatát
— közölte genfi tárgyalásai előtt James Baker
Genfböl jelenti a Reuter: Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter és amerikai kollégája, James Baker pénteken Genfben találkozik — közölte csütörtökön Moszkvában egy külügyi szóvivő. A hírt egy magas rangú svájci kormánytisztviselő is megerősítette Genfben.
A két külügyminiszter legutóbb egy héttel ezelőtt találkozott Lisz-szabonban. A szovjet szóvivő az ülés napirendjéről nem közölt részleteket. James Baker ímeg a lisszaboni találkozón bejelentette, hogy a tárgyaló felek hamarosan ismét találkoznak Genfben, hogy a hadászati támadó fegyverek csökkentésére vonatkozó START-szerződésről tárgyaljanak.
Támogatni kell a szovjet reformokat, tovább kell fejleszteni a közép-kelet-európai országok ösz-szességével kiépült NATO-kap-csolatokat, erősíteni kell az európai biztonsági és együttműködési értekezlet új intézményeit — hangsúlyozta a koppenhágai NA-TO-értekezleten csütörtökön elmondott beszédében James Baker.
Az amerikai külügyminiszter többek között kifejtette: A Nyugat Mihail Gorbacsovot és a szovjet reformfolyamatot azzal is segíthetné, ha a hagyományőrzőkhöz (azaz, a konzervatív bürok-
ráciához) is eljuttatná üzenetét, segítené őket abban, hogy megvalósítsák az átmenetet a demokratikus piacgazdaság felé. A Szovjetunióban a legitimitás régi formái és indokai összeomlottaké Ez politikai és gazdasági zűrzavarhoz vezetett, óm közben kialakultak egy új pluralizmus, és talán egy új legitimitás kezdeti elemei is.
Szerinte az utóbbi fél év konzervatív megoldási kísérletei kudarcot vallottak a Szovjetunióban, a kilenc köztársaság és a központi kormány április 23-i megegyezése pedig fordulatot jelentett. A peresztrojka és az elnök sikere azon múlik, hogy az utóbbi hat hétben kibontakozott új demokratikus és piacgazdasági irányzat folytatódik-e. Az Egyesült Államok a maga részéről támogatja ezt az új fejlődést — hangsúlyozta James Baker.
További szovjet lépéseket sürgetett a piacgazdaság, a jog uralma, a balti törekvések békés kielégítése, a kedvező külpolitikai tevékenység erősítése, a belső elnyomást és külső felforgatást folytató rezsimek támogatásának megszüntetése irányában, és a katonai kiadások csökkentésére.
A NATO 16 országa ünnepélyes nyilatkozatban szögezte le, hogy biztonsága elválaszthatatlan Európa minden más országának biz-
tonságától, és ezért valamennyiük számára közös és valódi gond a demokratikus társadalmak megszilárdítása és megőrzése, valamint az, hogy ezek a társadalmak szabadok legyenek a (velük szemben alkalmazott) kényszer, vagy megfélemlítés minden formájától.
Részletesen felsorolják a NA-TO-országok a közép- és keleteurópai államokkal, köztük a Szovjetunióval kialakuló „biztonsági partnerség” megvalósuló, illetve tervezett további kezdeményezéseket, lépéseket. Ezek között szerepel a hivatalos .személyiségek és szakértők tapasztalatcseréjének megszervezése biztonságpolitikai kérdésekről; a NATO katonai vezetőinek találkozása a ke-let-közép-európai térségbeli partnerekkel; azok meghívása a NATO kiképző központjaiba, szakértők részvétele a szövetség tudományos és környezetvédelmi programjaiban, amelyek a NATO úgynevezett harmadik dimenzióját alkotják, eszmecserék például a légitér megszervezéséről, továbbá a NATO információs programjainak kiterjesztése, parlamenti képviselők, oktatók, újságírók és fiatalok meghívása, a kelet-közép-európai parlamentek és a tagállamok parlamenti képviselőiből álló észak-atlanti közgyűlés közötti kapcsolatok ösztönzése.
Az eddigi külügyminiszter lett Algéria új kormányfője
Az elnök ostromállapotot vezetett be és elnapolta a választásokat
(Hírösszeállításunk)
A feszült politikai helyzet le-esendesítésérc rendkívüli intézkedéseket vezetett be Algériában Bendzsedid köztársasági elnök, egyúttal pedig cserét hajtott végre a kormányfői poszton.
Az iszlám fanatikusok szervezetének követelésének is eleget téve, Sadli Bendzsdid elnök leváltotta a korábbi miniszterelnökét, Mulud Hamrust és helyébe Szid-Ahmed Gezali, eddigi külügyminisztert nevezte ki. Az ötvennégy éves új miniszterelnököt a megfigyelők mérsékelt politikusnak tartják: támogatja a gazdasági nyitást és a reformokat. A nyugalom mindazonáltal még ezen intézkedések nyomán sem állt helyre, bár Bendzsdid elnök szigorú .intézkedésekkel próbálja megfékezni az indulatokat. Szerda éjféltől kijárási tilalom lépett érvénybe Algírban, és a környékén egyúttal ostromállapotot rendeltek el. A szükségállapot kihirdetésével lényegében katonai irányítást vezettek be az észak-afrikai országban.
Az iszlám fundamentalisták
vezető ereje, az Iszlám Üdvfront (FIS) előzőleg katonai járműveket támadott, s tankokat rohamozott meg. Az összecsapásoknak hivatalos jelentések szerint két halálos áldozata volt, diplomáciai forrósok azonban úgy tudják legalább heten meghaltak. A fővá-son kívül más tartofányokban is heves összetűzések zajlottak le, s a hivatalos magyarázat szerint ez indokolta a szigorú föllépést a szélsőségesekkel szemben,, akik az eredetileg június 27-re kiírt általános választások szabályainak a megváltoztatását követelték.
Algériában ez lett volna az első szabad voksolás az ország függetlensége, vagyis 1962 óta. Akkor a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) nyolcéves gerillaháborúja nyomán szűnt meg a francia gyarmati függőség, s Ben Bella vezetésével egypárti, szocialista beállítottságú berendezkedés jött létre. Három év múlva Huari Bume-dien ezredes vértelen puccsal átvette a hatalmat Ben Bellától. Bu-medien 1978-ban meghalt, s utóda Sadli Benzsedid lett.
1990-ben az Iszlám Üdvfront a helyi választásokon a mandátu-
mok ötven százalékát megszerezte, s ezzel a legerősebb ellenzékké vált. Szervezőereje fokozódott, s idén már tömegeket vezényelt az utcára, Irak oldalán az öböl-háború kirobbanásakor. A mostani zavargások május 22-én kezdődtek, s napról napra hevesebbé vált a tiltakozásuk. Abasszi Ma-dani, az Iszlám Üdvfront vezetője később már Bendzsedid lemondását is követelte. A rendőrség és a hadsereg alakulatai ekkor léptek föl erélyesebben.
Az AP jelentése szerint a bevezetett rendkívüli állapot hatására normalizálódik a helyzet az algériai fővárosban, több élelmiszerüzlet csütörtökön már kinyi-
lította az aktivistáit, szüntessék be a tiltakozó megmozdulásokat. Az algériai helyzet mindazonáltal hatással lehet a Maghreb-ál-lamoknak a hét végén Líbiában megrendezendő csúcsértekezletére, amelyen a többi között tervezték az iszlám fundamentalizmus kérdéseinek a megvitatását is.
(zs. e.)