﻿Ara: 9,50 \
:‘3
J jÉT"1
su
•í *ü bt*
-ÍÍ
: •«£
;US
?2

Lenin-
telenüi
Kemal Atatürkhöz hasonlította a minap Brzezinski volt nemzetbiztonsági tanácsadó Borisz Jelcint, aki minden jel szerint meglehetős magabiztossággal, már az első fordulóban megnyerte az oroszországi elnökválasztásokat. Atatürk ugyanis felismerte, hogy az ot-tomán birodalom nem demokratizálható, s a szétesett impé-rium helyén megpróbált létrehozni egy modern államot. Hogy ennek az igénynek megfelel-e Borisz Jelcin, akivel az orosz populizmus tagadhatatlanul történelmi lehetőséghez jutott — ez még a jövő nagy kérdése. Az vitathatatlan, hogy az orosz szavazók többsége — Moszkvától Vlagyivosztokig — a változásokra voksolt, mégpedig egy nem kommunista Oroszországra. Az egykor volt pártbürokrata „előremenekült”, és az elnöki pályázók közül ő testesített meg egyedül valódi alternatívát az SZKP egypárti diktatúrájával szemben. Ebben a pillanatban csak találgatni lehet, hogy az elnökké választott Jelcin meddig marad demokrata, de az bizonyosra vehető, és — a demokratizálódó Közép-Európa számára ez a döntő —, hogy fölényes győzelmével a gazdasági rejormot és a köztársaságok önállósodását mozdítja elő.
Gorbacsov elnökre mind a radikális átalakítás, mind az unió szétbontása ügyében Jelcin győzelme után fokozódni fog a nyomás. További folyománya lehet a csütörtöki voksolásnak az, hogy a demokratizálásnak nehéz lesz útját állni más köztársaságokban, más szinteken mind több választást fog követelni a ma még Szovjetuniónak nevezett ország polgára, s elképzelhető, hogy Gorbacsovnak is választásokon kell legitimálnia elnöki funkcióját. A csütörtöki szavazás ma még leningrádinak nevezett! eredménye figyelmeztetés az SZKP-nek, és bizonyos értelemben Gorbacsovnak is. Az elnök ugyanis néhány nappal ezelőtt a Pravda hasábjain óva intette a Néva-parti város lakosságát Lenin nevének föladásától.
Ezzel szemben a városlakok többsége a régi névre szavazott, fölidézve azt a régi viccet, amely szerint a csecsemő Szent-pétervárott született, a fiú Pet-rográdban nőtt föl, a meglett férfi Leningrádban él, de majdan megint Szentpétervárott szeretne lakni. Az Andropovról, Brezsnyevről, Csernyenkóról, Gottwaldról, Zsdanovról és másokról elnevezett városok sorsában osztozhat tehát Le-ningrád is, ha a Kremlben a szavazási eredményt szentesítik. Ennél határozottabb jelzést aligha lehet elképzelni. Akár Jelcin győzelmével, a leninte-lenltés igényének bejelentésével is azt üzenik az európai át-> laghoz képest elképesztően sanyarú körülmények között élő orosz tömegek a politikai vezetőknek, hogy radikális irányváltást akarnak. A szovjetorosz jövőt Jelcin győzelme után is sűrű homály fedi, de egyetlen kérdőjellel talán kevesebb van. A szavazók nem hagytak kétséget afelől, hogy a csődgazdálkodásból elegük van.
Az első orosz elnökválasztás ténye világpolitikai horderejű, hiszen megerősíti a Nyugatot abban, hogy a piacgazdaság és a többpártrendszer felé szorítsa a szovjet-orosz egypárti szerkezetet. De hogy az évszázados tehetetlenség a modernizációs nyomással szemben milyen erőket hoz felszínre, és a „birodalmat” sikerül-e szétbontani, az Jelcin imponáló győzelme után is nagy kérdése marad a világpolitikának.
Martin József
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR PÉNTEK, 1991. június 14., LIV. évfolyam, 138. szám
Fehér fíns: „Történelmi
Győzelme után Washingtonba Tárják Borisz Jelcint
Major hivatalosan is bejelentette Gorbacsov meghívását a londoni
1______A külpolitikai helyzet	|
NAGY ÉRDEKLŐDÉS KÍSÉRTE az oroszországi elnökVála'Sitásokat. A ikülföld feszülten figyelte Borisz Jelcin szereplését, s az orosz polgárok aktivitásukkal jelezték, érdekeltek a választások eredményességében, Moszkvában 60 és 72 százalék között alakult a részvétel, s az előzetes eredményék arra mutatnák, hogy az orosz demokraták vezére mindenütt megszerezte a megválasztásához szükséges többséget. Szőkébb pátriájában, Szverdlotvszkban — a város csakúgy, mint Lenin-grád, alighanem megváltoztatja majd nevét, legalábbis, ha figyelembe veszik a szavazók véleményét — Jelcinre a lakosságnak csaknem 90 százaléka adta a ivoksát. Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter pozitívan minősítette Jelcin győzelmét, de hozzátette, a politikusnak még igazolnia kell a beléje vetett bizalmat. Ügy vélte, a diktatúra veszélye még nem múlt el a Szovjetunióban, de lát biztató jeleket is. Egyebekben komolytalannak nevezte azt az ötletet, hogy ipártfegyelmit kezdeményeznek ellene Moszkvában, mert egy bécsi előadásában a demokratikus erőket pártalapításra buzdította.
A BRIT KORMÁNYFŐ — talán nem egészen véletlenül Jelcin győzelmének a napján — hivatalosan is közölte, meghívta Gorbacsov elnököt Londonba, a vezető ipari országok július közepi csúcstalálkozójára. Előzetesen Lukjanovtól, a Legfelső Tanács elnökétől azt az üzenetet kapta a brit kormányfő, hogy a szovjet elnök „elkötelezett” a politikai és gazdasági reformok mellett. Nyugaton általában azt várják, hogy Jelcin győzelme ezt az irányzatot erősíti; fölgyorsítja a gazdasági átalakulást, és a szovjet szövetség demokratizálását, az önrendelkezési jog alapján. Hogy ez nem automatikusan valósul meg, arra naponta több hír is utal: csütörtökön például az a 'beszámoló, amely szerint Moszkva nem akar belenyugodni abba, hogy a jövő heti EBEÉ berlini külügyminiszteri értekezleten a balti államok képviselői önállóan vegyenek részt. Ez utóbbiak viszont azt közölték, hogy a szovjet küldöttség tagjaként nem óhajtanak jelen lenni a 'berlini tanácskozáson. Besszmertnih szovjet külügyminszter bonni sajtóértekezletén azt mondta egyébként, hogy Németországban van még „bizonyos számú” szovejt atomfegyver. Mint elmondta, német kollégájával megvitatták azt is, miként lléhetne az ENSZ szerepét erősíteni, és olyan nemzetközi hadtestet felállítani, amely a természeti katasztrófák elhárításában vagy enyhítésében működhetne közre.
VIGASZDfJ lehet az európai konföderáció mitterrand-i ötlete — állítja a brüsszeli La Libre Belgique azután, hogy a francia elnök interjút adott a tekintélyes belga újságnak. Amint az MTI brüsszeli tudósítója beszámolt róla, a szemleíró igazoltnak látja Prága előzetes aggodalmait, merthogy a Moldva partján már korábban is úgy vélték, az európai konföderáció ötletével a tizenkettek különösebb aggály nélkül későbbre halaszthatják Magyarország, Cseh- és Szlovákia, valamint Lengyelország csatlakozását az Európai Közösséghez. Eredetileg arról volt szó, hogy ez a konföderáció a földrész összes országa számára garantálja a kereskedelmet és a biztonságot, most viszont a mitterrand-i elgondolás egyfajta „átmeneti szakaszt” jelentene az Európai Közösségbe történő belépés előtt. A kérdés csak az, hogy meddig. A lap úgy ítéli meg, hogy elképzelhető, némely fővárosiban „kétsebességű” Európát akarnak, miközben jobbára azt hirdetik, közösen szeretnék igazgatni ezt a térséget.
Az Európai Közösség egyik vezető politikusa Brüsszelben azt közölte, hogy a legfejlettebb huszonnégy országhoz intézett üzenetében sürgette, könnyítsék meg az európai új demokráciák piacra jutási lehetőségeit. Eközben folytatódik a pengeváltás arról, hogy a Nyugat milyen segélyben részesítse a Szovjetuniót, s az International Héráid Tribttne beszámolt Közép- és Kelet-Európa ezzel kapcsolatos elégedetlenségéről. A lap többek mellett idézte Kádár Béla egyik genfi kijelentését, amely szerint „a Nyugat Közép-'Európában egyik ikezével elrontja, amit a másikkal adott”. A The Washington Post fő tudósítója is szóvá tette. Gorbacsovot nem szabad Kelet-Európa rovására támogatni,, s a cikk fölemlegette az egy héttel ezelőtt megrendezett bánfai konferencián elhangzott aggodalmakat.	(M. J.)
Jeszenszky Varsóban
Magyar—lengyel vízummentes forgalom
Varsóból jelenti az MTI: Jeszenszky Géza magyar és Krzysz-tof Skubiszewski lengyel külügyminiszter csütörtök délelőtt Varsóban aláírta a két ország közötti vízummentes utasforgalomról szóló új egyezményt.
Ennek legfőbb újdonsága a korábbival szemben az, hogy 30 helyett 90 napos tartózkodást tesz
lehetővé vízum nélkül a magyar, illetve a lengyel turistáknak egymás országában — a Nyugat-Eu-rópában kialakult normákhoz alkalmazkodva. A megállapodás minden állampolgárra vonatkozik, tekintet nélkül azok állandó lakóhelyére.
Az egyezmény várhatóan még a nyáron hatályba lép.
A német—magyar viszonyt
problémamentesnek nevezte Kohl
Genseher kiigazította a FAZ-ot
Bonnból jelenti az MTI: Németország és Magyarország az év végéig meg szeretné kötni alap-szerződését, Kohl kancellár pedig a következő hónapok valamelyikében — feltehetően szeptemberben — Magyarországra látogat. Ezt közölte magyar újságírókkal,
A német—magyar kapcsolatokat a kancellár problémáktól menteseknek minősítette, s kijelentette: nem kell attól tartani, hogy a Szovjetunió stabilizálására irányuló nyugati erőfeszítések miatt a kelet-európai új demokráciák kiszorulnak a nyugati politikusok látóköréből. A legfejlettebb államok júliusi londoni találkozóján nagy súlyt helyeznek majd a rendszerüket megváltoztató közép- és kelet-európai országok problémáira. Magyarország továbbra is maximális mértékben számíthat Németországra, mind az Európai Közösséghez való csatlakozás ügyében, mind a gazdasági együttműködés terén — közölte Kohl a magyar küldöttséggel.
Csáti György, a magyar Ország-
köztük az MTI tudósítójával Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) országgyűlési frakciójának vezetője, miután Helmut Kohl német kormányfő csütörtökön hivatalában fogadta az MDF-frakció Bonnban tartózkodó küldöttségét.
gyűlés külügyi bizottságának elnökhelyettese, a 'Bonnban utolsó napját töltő küdöttség tagja szintén azt hangsúlyozta, hogy Magyarország változatlanul prioritást élvez a német politikában, s nem helytálló a Frankfurter All-gemeine Zeitungban, a német-magyar fórum budapesti nyitó ülése után megjelent értelmezés, miszerint Hans-Dietrich Genseher külügyminiszter a magyar fővárosban elmondott beszédében igyekezett lehűteni az ezzel kapcsolatos magyar reményeket. Budapesti beszédét félremagyarázták, s ezt maga Genseher közölte Csóti Györggyel Bonnban, akit a német diplomácia vezetője külön fogadott. Kónya Imre mindehhez, ------- hallottak alapján, hoz-
NEM FENYEGETTE MEG SEGÉDTISZTJÉT
a tárgyalás előtt — állította a pert indító vezérőrnagy, akinek építkezését Bokor Imre könyve említette... („Kiskirályok mundérban” — 5. oldal)
A MAGYAR ELLENÁLLÓKNAK
új szervezeti formát kell keresniük, a magyar ellenállásnak pedig méltó helyet a történelmünkben. (Macskásy Pál: Párttalan ellenállás — 7. oldal)
ÉPÜLJÖN-E ŰJABB ATOMERŐMŰ?
— teszik fel a kérdést nálunk is az atomenergia ellenzői és pártolói. Mindkét tábor érveit komolyan kell venni, mielőtt döntést hoznak. (Cikkeink a 9. oldalon)
zátette: a német diplomácia „először a problémás eseteken igyekezett túljutni” — az újraegyesített ország viszonyát a Szovjetunióval, Lengyelországgal és Csehszlovákiával rendezni —, ezzel szemben Magyarországgal nincsenek problémái.
Konferencia a közép-európai biztonságról
Az előadók gazdasági stabilitás fontosságát hangsúlyozták
(Tudósítónktól)
BUDAPEST —
íUDAPEST — Hogyan képzelhető el ma Európa új biztonsági rendszere? Ezen belül milyen új lehetőségei vannak térségünkben az együttműködésnek a Varsói Szerződés széthullását követő vákuum betöltésére? Milyen legyen az immár szuverén államok kapcsolata a NATO-hoz, és a Szovjetunióhoz? Többek között ezek a kérdések merültek fel azon a csütörtökön kezdődött kétnapos konferencián, amelynek alaptémája a biztonság alakulása Kö-zép-Európában. A Mississippi Egyetem Kutatóintézete, a Magyar Külügyi Intézet és a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Kutatóintézetének közös rende-
zésében ziajló tanácskozáson mindenekelőtt lengyel, csehszlovák s magyar előadók vesznek részt, de érkeztek szakértők az Egyesült Államokból, Németországból és Nagy-Britanniából is. A Szovjetunióból, amely nélkül pedig elképzelhetetlen térségünk, sőt egész Európa biztonságáról beszélni, nem hívtak meg senkit a rendezők.
Az előadók leszögezték, hogy Közép-Európa helyzete jelenleg bizonytalan, s minden valószínűség szerint az elkövetkezendő években is az marad. A szomszédos országokból érkező felszólalók elsősorban a Szovjetunióra, mint az instabilitás forrására hívták fel a figyelmet, a NATO, s
más nyugat-európai szervezetek. Jellemző volt az egyik lengyel előadó megjegyzése, aki azt emelte ki, hogy a jövő immár nem a semlegességé, s térségünk országainak a nyugati biztonsági rendszer részévé kell válniuk. Jirí Stepanovsky, a Csehszlovák Külügyi Intézet igazgatóhelyettese lapunknak nyilatkozva a problémák összeurópai alapon történő megoldását hangsúlyozta, s a közép-európai országok felvételi kérelmeire a NATO részéről adott elutasító választ logikusnak nevezve úgy vélte, hogy az atlantiak számára jelenleg legfontosabb a Szovjetunióhoz való jó vi-
(Folytatás a 3. oldalon)
Az előzetes eredmények alapján Jelcin orosz elnöknek tekinthető
(Tudósítónktól) MOSZKVA — Bár Vaszili j Kazakov, a központi választási bizottság elnöke csak hétfőre ígérte az első hivatalos ösz-szegzéseket, már az orosz elnökválasztások másnapján, pénteken azt nyilatkozta, hogy valószínűleg nem lesz második forduló. Az előzetes adatok szerint Borisz Jelcin valamennyi vetélytársát maga mögé utasí-
vában a leadott vaksok 71,96 százalékát kapta, míg a második helyezett Rizskov csupán 10,58-at. A volgográdi területen ugyancsak az orosz parlament elnöke szerepelt sikeresen, 55 százalékot szerezve. Az első kép alapján úgy tűnik, hogy igazolódtak azok a várakozások, amelyek szerint Jelcin elsősorban a nagy ipari központok támogatását élvezi:	a
TASZSZ megbízható forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy itt 60—70 százaléknyira tehető szavazatainak aránya. Szűkebb pátriájában, Szverdlovsakban egyenesen kilencven százalékot ért el, de győzelmet aratott a ke-merovói területen, a kuznyecki szénmedencében is, jóllehet az egyik ellenjelölt, Aman Tulejev az itteni területi tanács elnöke. Jelcin abszolút többséget ért el a habarovszki és a primorszki területeken, továbbá — ami különösen fontos lehet számára — több autonómiában, így a mari, a ka-
bardino-toelkári, a csuvasi, a da-
gesztáni területeken.
Nem sikerült abszolút, csak relatív többséget szereznie a kelet-szibériai területeken, s iitt, az orosz „mélységben” többé-kevés-bé igazolódnak azok a feltételezések, amelyek szoros versenyfutást jósoltak Rizskov és közte. A lassanként kirajzolódó összkép alapján úgy tűnik, hogy a volt kormányfő megszerezte a második helyet, Jelcin becslések szerinti 55—58 százalékával szemben azonban aligha többet 20—30 százaléknál. A harmadik „dobogós" helyért a várakozásokkal ellentétben szoros versenyfutás várható az esélyesnek tartott Bakatyin, valamint a pár hónapja még teljességgel ismeretléh Z sirinovsz-kij, a Liberális-Demokrata Párt vezetője között.
Tatárisztánban a szavazásra jogosultaknak kevesebb mint a fe-
(Folytatás a 3. oldalon)
Meghívás
Washingtonba
tóttá, s begyűjtötte a megválasztásához szükséges több mint ötvenszázalékos szavazatarányt.
A még nem végleges összegzés szerint 104 millió orosz választópolgár több mint hetven százaléka járult az urnákhoz. Az elő-| zetes adatok alapján Jelcin Moszk-
Washingtonból jelenti a Reuter: A Fehér Ház szóvivője csütörtökön üdvözölte az Oroszországi Föderációban tartott első szabad elnökválasztást, s bejelentette, hogy Borisz Jelcint, a valószínű győztest a jövő héten Washingtonba várják, és június 20-án fogadja őt Bush elnök.
„A választás történelmi előrelépés az orosz nép és a Szovjetunió
számára, s egyben megerősíti a folyamatos haladást a politikai reformban, amelyet a Szovjetunió Gorbacsov elnök vezetésével kezdett” — jelentette ki Mariin Fit2-water. A szóvivő hozzáfűzte azt is, hogy a választás „bizonyítja a szovjet vezetők és a nép eltökéltségét a demokratikus és pluralista rendszer megteremtésére”.