﻿Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZOMBAT, 1991. június 15., LIV. évfolyam, 139. szám
Légüres térben
írta: Pethő Tibor
Jelcint várják, a csúcsai halogatják
Washington latolgatja a* orosz elnök esélyeit
|_____A külpolitikai helyzet	]
JELCIN VÁLASZTÁSI GYŐZELMÉNEK érthetően nagy teret szentelt pénteken a világsajtó. A német Frankfurter Rundschau radikális, csaknem-forradalommal felérő politikai változásról írt. Mint megjegyezte, Oroszországban lényegében posztkommunista kormány jön létre. Mihail Gorbacsov egykori tanácsadója, Vjacsegzlav Dasicsev, aki jelenleg Berlinben vendégprofesszor, ugyancsak fordulatot emlegetett nyilatkozatában: szerinte a szovjet elnök kénytelen lesz leimondani a peresztrojka régi 'koncepciójáról. A Süddeutsche Zeitung és a brit Financial Times sem várt mást, mint hogy Jelcin és csapata meggyorsítja a piacgazdaság kiépítését. A müncheni újság kommentárja megállapította, 'hogy az unió legerősebb hatalmi tényezőjével, Oroszországgal Gorbacsov aligha szegülhet szembe, s a szovjet államfő ezt ugyanolyan jól tudja, mint azt, hogy egy szilárd, demokratikus Oroszország mágnesként vonzhatja magához a töblhi, kisebb 'köztársaságot. A német üzleti körök véleményét tükröző Handelsblatt egyenesen arra szólította fel a nyugati politikacsinálókat, ihogy „végre Jelcinnel is számoljanak”; a Szovjetuniónak nyújtandó gazdasági segítséget a lap szerint attól is függővé kellene tenni, .hogy a központ ne fékezze többé az orosz reformterveket. A bécsi Kurier világpolitkai fordulópontnak nevezte Jelcin sikerét, mivel ezáltal maga „a kommunizmus anyaországa szakított a kommunizmussal”. Más sajtóvélekedéseklhez hasonlóan a Kurier is rámutatott Gorbacsov és Jelcin egymásrautaltságára. Az első francia visszhangokból az domborodott ki, ihogy a sokszor demagógnak, popularistának minősített Jelcin helyzetét egy csapásra megszilárdította ugyan a szavazás, de nem oldotta meg azt az alapvető kérdést, hogy miként alakul majd viszonya Gorbacsovval, miként oszlik meg a hatalom a szövetségi és az oroszországi vezetés között. A londoni The Times nem tartotta lehetetlennek, hogy győzelme birtokában Jelcin felújítja az ellenségeskedést. A német ZDF-tévéállomás-nak adott interjújában egyébként maga Jelcin nem hagyott kétséget afelől, hogy Oroszország szuverenitásáról ő és Gorbacsov továbbra is különbözőképpen gondolkodnak. A szovjet konzervatív sajtó első megnyilvánulásaiból az MTI tudósítója azt a következtetést vonta le, hogy a reformellenes áramlatokat felkészületlenül érte a demokraták látványos áttörése. Ezt sejteti az elnökválasztás jelentőségét kisebbíteni igyekvő Pravda^cikk és a Krasznaja Zvezda szkeptikus értékelése.
A NEMZETISÉGI VITÁK súlyosan fenyegethetik Európa stabilitását, ezért a helsinki folyamat medrébe kellene terelni őket — jelentette ki az MTI-nek Max Kampelman, az ismert amerikai diplomata, aki a nemzetiségi problémákról júliusban Genfben rendezendő EBEÉ-konferencián országa, küldöttségét irányítja majd. Mint kifejtette, az EBEÉ-nek ma aligha lehet fontosabb feladata, mint a nemzetiségi viszályokból fakadó veszélyek elhárítása. Kampelman úgy véli, mód volna arra, hogy az EBBÉ iközvetítő szerepet vállaljon a román—magyar nézeteltérések tisztázásában, vagy éppen csehszlovákiai, és különösein a jugoszláviai válság csillapításában. A témát prágai viillágláto-gatása alkalmából mondott beszédében Francois Mitterrand is előtérbe helyezte.	(V. L.)
Antall találkozója Hájim Ilerzoggal
Bármilyen különös, talán a filozófusok látják legkevésbé előre gondolataik következményeit. Ezért okozott gondot már a múltban is, ha filozófusoknak módjában állt elméleteiket ráerőszakolni a valóságra.
„Hogy lesz valaki jó uralkodó?” — A kérdés egyidős a civilizációval, s Platón „A köztársaság” című munkájában foglalkozott először mélyrehatóan a feladvánnyal. Az „uralkodót” napjainkban nem császárnak vagy királynak, hanem köztársasági elnöknek, vagy miniszterelnöknek nevezik. Mitől lesz valaki igazán alkalmas egy ország vezetésére? A filozófia görög óriása óta minden valamirevaló gondolkodó igyekezett megadni a saját válaszát az emberek kormányzásának tudományára és művészetére.
Platón álláspontja szerint csak a bölcselőkből lett uralka-dók vagy az uralkodókból lett bölcselők menthetik meg a gonosztól az embereket. Platón a szicíliai Syracusában próbálta meg elméletét átvinni a gyakorlatba, de a kísérlet kudarcot vallott.
Az antik Athénban Kr. e. 31-ben a phaleroni Demetrius került a város élére. Bölcselő volt, a peripatetikus iskola neveltje és híve. Az Akadémia árnyas kertjében fel-alá sétálva vitatkoztak az emberek, a tudomány és a társadalom nagy kérdéseiről. Demetrius maga számos munkát írt Homérosz müveiről, a házasság változatairól, vagy a törvénykezés menetéről. Hatalmát csak erőszakkal tudta fenntartani, valójában könyörtelen diktátor volt tíz éven keresztül. A nagy tanulság, hogy a hatalom a filozófusokat is korrumpálja. Athén lakói növekvő elégedetlenséggel figyelték a történteket és tíz év után az első adandó alkalommal száműzetésbe küldték a tirannust.
A történelem számos példát tud felhozni arra, amikor az uralkodók igyekeztek filozófusokká válni és így kormányozni országukat. Ilyen volt Mar-cus Aurelius római császár, ezzel próbálkoztak a XVIII. század felvilágosult egyeduralkodói. Ilyen volt Nagy Frigyes porosz király vagy Nagy Katalin cárnő, akik Voltaire-rel, Di-derot-val barátkoztak. A XX. századi Oroszországban Lenin, majd Sztálin számított a legfőbb ideológusnak, filozófusnak, közgazdásznak, társadalomszervezőnek, sőt nyelvtudósnak.
A baj akkor kezdődik, amikor az elméletek radikális gyakorlati alkalmazásra kerülnek. Montesquieu-nek „A törvények szelleme”, vagy Rousseau „Társadalmi szerződése” egyenesen vezetett a forradalomhoz, majd a terrorhoz.
Az angolszász gyakorlatban a politikai vezetők feladatuknak az állam pragmatikus irányítását tekintették — még Winston Churchill is, aki pedig történeti műveivel jelentőst hatást gyakorolt az egész háború utáni politikai gondolkozásra.
Úgy tűnik, hogy a politika hazai látványos színterein, a parlamentben, a politikai pártokban túl sok az elméleti ember. Ez önmagában még nem lenne baj, hiszen minden kornak szüksége van olyan gondolkodókra, akik az egymásra torlódó események zavarosságában távolabbra képesek tekinteni és az ellentmondásokban megtalálják a magasabb szintézist. Minden kornak megvan a maga filozófiája, ebben ölt elvszerű, tudatos, logikailag igazolt és rendszeres formát mindaz, ami a korszak homályos lelki hátterében alaktalanul már benne lappang.
Egy sor olyan kérdéssel küszködünk jelen állapotunkban, amelyek szorosan kapcsolódnak a hatalommegosztás bonyolult mechanizmusához. Ilyen a kormány és az önkormányzatok viszonya, a budapesti központ és a kerületek hatásköri vitája, az eddigi társközösségek önállósodása. Arról olvashattunk például, hogy a Margitsziget beépítése a XIII. kerülettől, a Köztársaság tér teljes átalakítása a VIII. kerülettől függ.
Mitől, pontosabban milyeni emberektől várható az ésszerű megoldás? Olyanoktól, akik képesek elvileg és elméletileg meghatározni az alá- és fölé-rendelések rendszerét, vagy a gyakorlati gondolkozásúaktól, akik rugalmasan, a különböző érdekeket egyeztetve, kisebb-nagyobb kompromisszumokon keresztül működőképessé teszik a jogi 'kereteket.
A francia doktriner államférfiak iskolájában politikai magatartást állmafilozófiai elvekhez, nem pedig az adott viszonyokhoz kellett szabni.
Nálunk a múlt század negyvenes éveiben a centralisták — Eötuös, Kemény, Szalay, Csen-gery — rokonszenveztek a doktriner elvekkel, de alapos műveltségük, széles körű külés belföldi ismereteik megóvták őket a túlzásoktól. Harcoltak ugyan a vármegyei önkormányzat történeti jogait a végletekig védelmezőkkel szemben, de nem a központi hatalom mindenhatóságában keresték a megoldást. A központba helyezett parlamentet és a tőle függő kormányt nagy politikai hatalommal akarták felruházni, azzal a feltétellel, hogy a központ ellensúlyaként az országot széles önkormányzati alapon szervezzék meg. Eredeti elgondolásuk volt a „szabad községek” létrehozása.
A vázolt feladatok megoldásához most nálunk az erős valóságérzékkel rendelkező, gyakorlati, az embereket és a dolgokat a maguk elevenségében, színes és gazdag mivoltában látó országos és helyi vezetőkre van szükség. Kevesebb elméleti vitával és több tettrekész-séggel jutunk el gyorsabban céljainkhoz.
Légüres térben és a súlytalanság állapotában legfeljebb az asztronauták tudnak dolgozni, de nem a politikusok.
Az MTI jelenti: Antall József kormányfő péntek délután a Parlamentben találkozott Izrael Állam hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnökével, Hájiz Herzoggal.
A találkozón Antall József hangoztatta: Magyarország jó kapcsolatok kiépítésére törekszik Izraellel. E jó viszonynak különös jelentőséget ad, hogy Magyarországon él Európa negyedik legnagyobb zsidó közössége, Izraelben pedig több százezer azoknak a száma, akiknek magyarországi gyökereik vannak.
Izrael léte és biztonsága — fűzte hozzá a miniszterelnök — biztonságot nyújt a Magyarországon élő zsidóknak is. A zsidóság immár nemcsak diaszpórában létezik, anyaországa is van. Minden bizonnyal ezt ismerte fel a budapesti születésű Herzl Tivadar, az államalapító politikai cionizmus atyja. A magyar kormányfő arra kérte az izraeli államfőt: nyugtassa meg a magyarországi zsidó közösséget, erősítse biztonságtudatukat. A magyar kormány is erre törekszik. Ennék
kapcsán Antall József kifejtette: a világon bárhol előfordulhatnak szélsőséges megnyilvánulások. A lényeg, hogy a józanul gondolkodók ezekre határozottan reagáljanak. Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy az ilyen jelenségeknek ne adjanak a valóságosnál nagyobb jelentőséget és publicitást; az elkövetők ugyanis éppen ezt akarják elérni. Magyarország már megmutatta — például a Szovjetunióból kivándorló zsidók tízezreinek tranzitálásával —, hogy korrekt magatartást tanúsít.
Hájim Herzog teljes mértékben osztotta a magyar kormányfő vélekedését a problémák kezeléséről. Hangsúlyozta:	a világ szá-
mos pontján aggasztóan erősödik az antiszemitizmus. Ennek megfékezése elsősorban a nevelés feladata.
Az izraeli államfő elégedetten állapította meg, hogy erősödnek Magyarország és Izrael gazdasági, kulturális kapcsolatai is. Ezek mellett ugyancsak kívánatos az idegenforgalmi kapcsolatok ösztönzése is, mivel ezáltal a két
ország polgárai közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek egymás életéről.
Az izraeli államfő magyaror-
Washingtonból jelenti az MTI: A nemzetiségi viszályok súlyosan fenyegethetik a stabilitást, ezért megoldásukban az EBEÉ-nek szerepet kell kapnia. Így a magyar-román vitában a két fél felkérhetne egy kívülálló, elfogulatlan harmadikat, például Jimmy Car-ter volt amerikai elnököt vagy Henry Kissinger korábbi külügyminisztert a közvetítésre. Az EBEÉ-közvetítés segíthet Jugoszlávia, Csehszlovákia gondjainak megoldásában is. Erről beszélt a hírügynökségnek nyilatkozva Max Kampelman nagykövet. A nemzetközi hírű jogász-diplomata Lyndan Johnson óta az amerikai kormányzat tanácsadója, több EBEÉ-tanácskozáson állt az amerikai küldöttség élén, s ő vezeti országa delegációját a nemzetiségi problémákról júliusban Genfben rendezett EBEE-konferencián.
Arra a kérdésre, miért nem fordít az Egyesült Államok, a vezető
(Tudósítónktól)
MOSZKVA — Péntekre már megszülettek az első hivatalos adatok is a szerdai orosz elnök-választásról, s valószínűleg hétfőre — a tervezett június 22-vel szemben — közzéteszik a végleges hivatalos eredményt. Ezzel a Pravda érvelése alól is kihúznák a talajt. Az SZKP központi lapja ugyanis pénteken azt fejtegette, hogy június 22., a háború kezdetének 50. évfordulója nem alkalmas a gratulációkra és a trónbeszédekre. 17-re viszont már nehéz lenne kifogást találni, hogy akár a népi küldöttkongresszus által megválasztott szovjet elnök s egyben az SZKP főtitkára — miért ne gratulálhatna a nép által megválasztott, pártonkívüli orosz elnöknek ...
Egyébként a pártsajtó épp csak hogy nem gyászkerettel jelent meg pénteken. A Szovjetszkaja Rosszija, amelytől részletes helyszíni tudósításokat feltételezne az olvasó a szavazások menetéről, igen szűkszavúan emlékezett meg a ténytől, hogy valószínűleg nem lesz második forduló, majd azokról a területekről közölt saját tudósítói anyagokat, ahol Rizskov megelőzte Jelcint. Ezért is lett olyan rövid az anyag... A Krasznaja Zvezdából kiderül, hogy bár az előzetes feltételezések szerint Jelcin pozíciói nem voltak túl erősek a hadsereg körében, ám a legtöbb egységnél lépést tartott Rizskovval, *őt, sok helyen meg is előzte. Egyébként az első hivatalos részeredmény szerint, amely a 88 választói terület közül tíznek az ada-
szági látogatásának negyedik napján, szombaton vallási szertartáson vesz részt, majd a zsidó hitközségek vezetőivel találkozik.
világhatalom nagyobb figyelmet a térség kisebbségi gondjaira, benne a kétmilliós erdélyi magyarság helyzetére, Kampelman kifejtette: a gazdasági szükségszerűségből mind egységesebb világban értelmetlenek a nemzetiségi viták, hiszen az együttműködés létérdeke az új demokráciáknak is. Követett el hibákat Magyarország, bizonyára tanul belőle, de Romániában sokkal súlyosabb a helyzet: míg örülünk a helyzet magyarországi alakulásának, sokkal kevésbé örülünk a romániai fejleményeknek. Szeretnénk, ha ott jobban ösztönöznék a többpártrendszert, ha szélesednének az emberi jogok. De a folyamat megkezdődött, s azt bátorítanunk kell.
Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány elnökét az amerikai küldöttség tagjává nevezték ki a genfi konferenciára. Hámos magyar származású amerikai állampolgár.
tait közli, 76 százalékos részvételi arány mellett a voksolk 56,75 százalékát szerezte meg Jelcin, míg Rizskov a második helyen csupán 16,14 százalékot.
A Pravda arra próbálja helyezni a hangsúlyt, hogy az aktivitás lehetett volna nagyobb is. S ha a győztes alig több mint ötven százalékot szerez, az csupán mintegy negyvenmillió választópolgár akaratát jelenti. Kevéske ez egy 148 milliós köztársaságban, próbálja csökkenteni a Pravda Jelcin győzelmének a jelentőségét. Ezzel szemben a Trud éppen azt emeli ki, hogy a pesszimista előrejelzések ellenére — amelyek szerint a nem teljesített ígéretek keserű tapasztalatai otthon tartják a választókat — az oroszok nagy többsége nem bizonyult közömbösnek.
A pártpropaganda számára marad az a lehetőség — s a Pravda él is vele —, hogy választási visz-szaélésekkel magyarázza az orosz kommunisták hivatalos jelöltjének, Rizskovnak a jelek szerint a vártnál is nagyobb vereségét. Az SZKP KB lapja hosszasan célozgat ilyen-olyan esetekre, rossz szervezésekre és csalásokra, levonván a következtetést: „jobban kellett volna felkészülni.”
Péntek délutáni sajtóértekezletét beharangozva, visszaélések leleplezését helyezte kilátásba Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális demokraták jelöltje. Az ő szereplése egyébként különtéma. Nem elképzelhetetlen, hogy tíz százalék felett végez, mindenesetre a
(Folytatás a 2. oldalon)
Kampelman nyüatkoaata A magyar—román vitában kívülálló harmadik lél közvetíthetne
Jelentősen erősödött Jelein helyzete
.....; 11.................r:
/# Közvetlen buszjárat a Móricz Zs. körtérről 30 percenként
Nyitvatartás: hétköznap 11-20 óráig szombat, vasárnap 11-19 óráig
tuttoMobili
tuttoMobili
tuttoMobili
Olaszország legszebb bútorai és lakástextiliái
Tel: 166-5802
Budapest XI kér. Hunyadi J. út 162.
i
J