﻿);>
9*
Ára: 9,50 forint
Kérdő*
Kié a Margitsziget és két másik társa, az Óbudai- és a Cse-pel-sziget fővárosi része? Kié a Vár és a Tabán, a budai hegyvidék? A budapestieké — mondhatnánk, kiváltva azonnal a helyi önkormányzatok tiltakozását. Mert például a Margitszigetre — érthetően — a XIII. kerületi önkormányzat formál jogot, és hasonlóképp, ki vitathatná el a többi, nem kevésbé jogos igényt?
Csakhogy eme szépséges területek éppúgy a fővároshoz is tartoznak, nélkülük Budapest nem lenne az, ami •— Európa egyik legszebb városa. Ki rendelkezik akkor hát felettük, ki adhat építési és bontási engedélyt, ki szólhat bele abba, hogy emeljenek-e például még egy szállodát a szigeten (volt, s úgy lehet, talán van is rá szándék), vagy az amúgy is zsúfolt Belvárosban?
A kerületek és a főváros érdeke nem mindig azonos. A kérdés felvetése nagyon is jogos, hisz a Fővárosi törvény nem ad igazi fogódzót az önkormányzatoknak, és nemcsak ebben az — úgymond — kiemelt témában. Korábban egyértelműen meghatározott és biztosnak vélt funkciók váltak bizonytalanná, mert nemcsak a hatáskörök megosztása nem történt meg, hanem a vagyon megosztása sem. A Fővárosi törvénybe nem került be a vagyonmegosztási bizottság témaköre, s így legalábbis kérdéses, hogy ki lesz a kiemelt területek tulajdonosa.
Míg régebben az említett és fel nem sorolt városrészekkel kapcsolatban a részletes rendezési tervek és a fővárosi közgyűlés meghatározott rendeletéi voltak mérvadók, most nemcsak az épített és a természeti környezet védelmében kell konzultálnia a testületnek, hanem egy sor olyan kérdésben is, amely a város egészére vonatkozik, és ami nemegyszer ütközik a szűkebb területi érdekekkel.
Könnyű belátni, hogy ez nemcsak lelassíthatja és megnehezítheti, hanem nemkívánatos irányba is terelheti a fejlesztéseket. Ki tudná megmondani, hogy vagyonmegosztás és a hatáskörök egyértelmű elválasztása nélkül ki kerül ki győztesen egy-egy, a város arculatát döntően befolyásoló építési, fejlesztési vitából. Ma ugyanis az általános rendezési tervet a területi rendezési tervek figyelembevételével kell elfogadnia a fővárosi közgyűlésnek, és ehhez nemcsak a kerületi képviselő-testületek véleményét kell megkérnie, hanem a kormányét is.
Jól körülhatárolt feladatok esetén ez akár eszköz is lehetne a tágabb értelemben vett város-fejlesztésben, úgy tetszik azonban, hogy éppen ez hiányzik a jogszabályból. Mindez — mondhatnánk — értelmezés kérdése. Csakhogy az efféle vélemény-nyilvánítás mindig tartalmaz szubjektív eleméket, és ez a szervezetlenség, a rendezetlenség, az ötletszerűség veszélyét rejti magában.
A városfejlesztés, -igazgatás aligha tekinthető kormányzati feladatnak, arra való a választott testület, a közgyűlés. Nem véletlen tehát, hogy a Fővárosi törvényhez több száz módosító javaslatot nyújtottak be, hisz a kodifikáció hiányosságai végső soron a városra ütnek vissza, ellehetetlenítik mind a kerületek, mind a budapesti önkormányzat működését. Kölcsönös garanciákra lenne szükség, s ezek nincsenek benn a jogszabályban. De, ami talán még ennél is fontosabb, több bizalomra is szükség lenne, hisz senki sem akarhatja politikai játszma tétjévé tenni Budapest jövőjét.
8árvári Márta
Gorbacsov kés a együttműködni Jelcinnel
Nem „kéregetni” megy a szovjet elnök Londonba
Szlovénia:és	H
függetlenségének kikiáltására késsül
|_______A külpolitikai helyzet___________|
„PROFESSZIONÁLISNAK, KONKRÉTNAK ÉS TÁRGYSZERŰNEK” nevezte Mihail Gorbacsovval folytatott megbeszéléseit Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke. Attali — aki Németh Milkllós alelnökkel együtt tárgyalt a szovjet államfővel — moszkvai sajtóértekezletén közölte, hogy a szovjet elnök elfogadta meghívását, és ellátogat a londoni székhelyű európai bankhoz. A Szovjetunió elnöke ugyanakkor azt is megerősítette, hogy részt kíván venni a hetek lohdoni csúcsértekezletén.
Jacques Attali úgy vélekedett, hogy a legfontosabb feladat ma a Szovjetunióban a központ és a köztársaságok közötti viszony, a makro-okonómiai kapcsolatok tisztázása, a rulbel belső konvertibilitásának mielőbbi megteremtése. Cáfolta, hogy akár szovjet, akár nyugati részről nagyszabású segély feltételeit szeretnék megvitatni Londonban. Szavai szerint kulcsfontosságú az együttműködéshez szükséges feltételek megteremtése.
Németh Miklós alelnök az MTI moszkvai tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a kelet-európai országoknak jobb koordinációra lenne szükségük a nyugati segítséget illetően, mivel gyakran párhuzamosan folyik a munka. „Bankunk kész és alkalmas is egy ilyen feladat ellátására, amelynek révén pénzt lehetne megtakarítani” — tette hozzá.
A kelet—nyugati viszonyról tartott bártfai konferenciáról Németh Miklós úgy vélekedett, hogy az .kijózanodást eredményező” tanácskozás volt. a kelet-közép-európai térség országainak most már a szürke hétköznapok részleteivel kell szembenézniük. „Bártfán egyesek részéről elhangzott egyfajta segélykiáltás is. Nyugaton megvan a szándék és a törekvés a támogatásra” — mondotta Németh Miklós.
■ SEVARDNADZE SZEMÉLYÉT és a peresztrojka külpolitikáját becsmérlő durva hangvételű írás jelent meg a hét végén a Szovjetsz-kaja Rosszija című napilapban. A konzervatív körűk szócsövének számító újság terjedelmes cikke megerősítette: a szovjet politika konzervatív erői kampányt kezdtek a volt külügyminiszter lejáratására. Egyes vélemények szerint nem kizárt, hogy a Sevardnadze elleni hangulat-keltés csupán előkészítése annak az átfogó támadásnak, amelyet a pártapparátus, a hadiipar és a hadsereg konzenvatívjai indítanak az oroszországi elnökválasztás nyomán elvesztett állásaik visszaszerzéséért.
A Szavjetszkaja Rosszija — helyenként kifejezetten cinikus hangnemben — egyebek között megállapította, hogy a peresztrojka kezdete óta a korábban nagyhatalomnak számító, a szövetséges országok tömbjét vezető Szovjetunió másodrangú országgá lett. „Államunk elvesztette szövetségeseit, azokat is, akiket szerződéses kötelezettség fűzött hozzá, és azokat is, akik rokonszenv és a közös eszmék alapján álltak közel hozzánk. Cserébe nem kaptunk semmit az elismerő ibólogatáson és együttérzésen kívül” — hangoztatta a reformellenes körök vezető újságja.
A Szovjetszkaja Rosszija politikai kaméleonnak nevezte Sevard-nadzét, megkérdőjelezte a volt külügyminiszter hazafiságát, és úgy vélekedett, hogy lemondása a felelősségtől való rettegés kifejeződése.
Az írás szerint veszélybe került a Szovjetunió területi egysége a szeparatizmus megerősödése miatt, amiben szerepe volt a korábbi külügyminiszternek is. mivel nem lépett fel kellő határozottsággal a szovjet szuverenitás és egység védelmében. A leszerelési kérdések kapcsán pedig csak egy következtetést léhet levonni: egyetlen olyan fegyverfajtát sem érintett a csökkentés, amelyben az Egyesült Államok volt fölényben. Engedmény csak ott született, ahol a Szovjetunió állt kedvezőbben — állította a Szovjetszkaja Rosszija.
SZLOVÉNIA ÉS HORVÁTORSZÁG FELKELTETTE az amerikai diplomácia fokozottabb érdeklődését. Warren Zimmermann belgrádi amerikai nagykövet a hét végén látogatást tett Zágrábban és Ljubljanában, hogy tájékozódjon a függetlenséggel kapcsolatos horvát és szlovén elképzelésekről. Amerikai részről egyébként sokat várnak James Baker külügyminiszter ezen a héten esedékes belgrádi látogatásától. Az amerikai külügyminiszter személyesen fejti ki Washington Jugoszláviával kapcsolatos álláspontját. Az amerikai fővárosban előzetesen hangoztatták, hogy a jugoszláv elnökségi válság mielőbbi lezárását óhajtják, és ezzel összefüggésben azt, hogy Stiipe Mesic soros elnök mielőbb átvehesse az elnöki tisztséget. Belgrádban ugyanakkor változatlan a patthelyzet, az áilamelnökség munkája teljesen megbénult.
(P. L.)
Gorbacsov gratulált Jelcinnek
Kimarad a szocialista szó a Szovjetunió új elnevezéséből
tekintve, az új szerződés az 1922-es, lenini szövetségi szerződéshez való visszatérést jelenti. A szovjet elnök erőteljesen hangsúlyozta, hogy az ő felfogásában az erős központ mellett erős köztársaságok alkotják majd a Szovjetuniót.
A nyilatkozatban Gorbacsov kitért a hetek londoni találkozóján való részvételére. Kiemelte, hogy az együttműködés új formáinak felkutatása lesz a megbeszélések központi témája, Ismertetni fogja ezzel kapcsolatos elképzeléseit, amelyeket egyébként hétfőn a kilenc köztársaság vezetőivel is egyeztet. Szavai szerint komolytalan és felelőtlen az a megközelítés, amely zsarolásként vagy kéregetésként igyekszik beállítani londoni útjának célját.
Mint mondotta, a londoni munkatalálkozón nem várhatók döntések, határozatok, az együttmű-
ködés további építésével foglalkozó politikai és gazdasági tárgyalások szerepelnek a napirenden. Ügy vélekedett, hogy erre az eszmecserére a Nyugatnak ás szüksége van. Gorbacsov beszámolt arról, hogy röviden gratulált Borisz Jelcinnek megválasztása alkalmából, s kifejezte reményét — és készségét — az eredményes együttműködés folytatására. Elismerte, hogy az oroszországi parlament elnöke meggyőző sikert aratott az elnökválasztáson. Ettől függetlenül feltűnően részletesen taglalta, hogy a 104 millió orosz-országi választópolgárból 25 millió távol maradt, s mindössze 42 millió voksolt Jelcin mellett. Külön is hangsúlyozta, hogy a jövőt tekintve az egyetértést tartja a kulcsszónak. Enélkül’ a ilegfőhb kérdésekben nem képzelhető el előrelépés.
melynek felállása nagyjában-egészében megfelel az európai politikai erők szembenállásé-konzervatív-liberalizmus és szociáldemokrácia különböző árnyalatai között, óhatatlanul a keresztény és r keresztény eszmerendszerek harcává is stilizálódik. (Nagy Endre: A szabadság és erőszak kísértése — 7. oldal.)
EZ A TŐZSDE MÉG NEM AZ IGAZI,
de kétségbeesésre nincs ok. Az újjáalapításának egyéves születésnapjához érkező Budapesti Értéktőzsde bízik abban, hogy a bessz után megérkezik a hossz is. Ehhez szükséges az is, hogy a teljes értékpapír-piac fejlődésnek induljon. (Zsubori Ervin összeállítása
8.	oldalon)
A SZAKÉRTELEM AD LEGITIMÁCIÓT
a mai vállalatvezetőknek, akik sürgetik a tulajdonváltás folyamatát és intézményes kereteket keresnek mind a kormánnyal, mind a törvényhozással megkezdett párbeszédükhöz. (Szendrei Lőrinc: A centralizált privatizáció élet-képtelen — 9. oldal.)
Moszkvából jelenti az MTI: Gyakorlatilag Ibefejeződött az új szövetségi szerződés tervezetének előkészítése. Az okmány szövegének véglegesítésére hétfőin No-vonOgarjevóban ül össze az előkészítő bizottság, amelyben a kidolgozásban részt vevő kilenc köztársaság vezetői, a szovjet államfő és a parlamenti elnök foglal helyet — jelentette 'be szombat esti tévényilatkozatában Mihail Gorbacsov szovjet elnök.
Ezután, még júniusban, a köz-társasági törvényhozások elé ke-
rül az Okmány, és várhatóan júliusban kerül sor az aláírásra. Addig azonban határozni kell az aláírási procedúra mikéntjéről, így például arról, hogy a központ nevében ki írja alá az okmányt.
Gorbacsov szerint nem mond ellent a márciusi népszavazás eredményeinek, hogy az ország új elnevezéséből kimarad a szocialista szó. Egyebek között azzal érvelt, hogy ma már csak egy-két állam elnevezésében szerepel a társadalmi berendezkedés jelzése. Ügy vélekedett, hogy alapélveit
Szlovénia és Horvátország június 26-án nyilvánítja ki függetlenségét
Ljubljana és Zágráb készül az önállóságra
Belgrádból jelenti az MTI: Szlovénia és Horvátország tíz nap múlva, június 26-án nyilvánítja ki függetlenségét, de ezután is hajlandó lesz Jugoszlávia jövőjéről tárgyalni. Erről Milán Kucan szlovén, és Framjo Tudjman horvát elnök állapodott meg szombaton Ljubljanáiban, Szlovénia fővárosában azon az álláspontegyeztető találkozón, amelyen a kilépéssel kapcsolatos lépések összehangolásáról volt szó.
A két 'politikus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hajlandók a függetlenség küszöbönálló kinyilvánítása után azonnali hatállyal tárgyalásokat kezdeni a központi hatóságokkal, és a másik négy köztársasággal, egy új államszövetség lérehozásáról, s rámutattak: Szlovénia és Horvátország kész belépni egy független államókból álló szövetségbe.
Kucan és Tudjman megállapodtak arról is, hogy gyors ütemben előkészítik a kölcsönös érdeklő-
désre számot tartó területeken történő együttműködésről szóló megállapodást.
Zágrábban a köztársasági kormány előzőleg elfogadta azokat a törvényeket, amelyek az önállósághoz szükségesek, többek közt az állampolgárságról szóló törvényt, amely rövidesen a szábor elé kerül.
Szlovéniában a pénteken kirobbant vámkonfliktus tartja izgalomban a határátkelőkön összegyűlt tömeget, külföldieket és jugoszlávokat egyaránt. Szlovén részről több vámtisztségviselő megerősítette, hogy nem tudják, illetve nem fogják betartani a szövetségi kormány pénteken életbe lépett, és Szlovéniára vonatkozó vámrendeletét, amely szerint ezentúl központi számlára kell befizetni a vámilletéket, a ■végső felhasználó enélkül nem kaphatja meg az árut. A vámelöljárók szerint erre nincsenek Szlovéniában felkészülve, s maga
Lojze Peterle szlovén miniszterelnök is a határra utazott. A helyszínen erősítette meg: Szlovéniában a köztársaság törvényei, és nem a jugoszláv rendeletek érvényesek, s ez a vámszabályozásra is áll. A szövetségi kormány egyébként rövidesen vámtiszteket indít útnak Szlovéniába, hogy érvényt szerezzenek a pénteki rendelkezésnek, amelyet Belgrádiban azzal indokolnak, hogy minden köztársaság eleget tesz a szövetségi vám illeték központi befizetésének, csak Szlovénia nem.
Kérdés, hogy a függetlenségig hátralevő tíz nap alatt milyen formában tudják ezt a vitát lezárni, s többen úgy vélekednek, hogy a határátkelőkön emiatt kialakult zűrzavar csak tovább rontja Jugoszlávia idegenforgalmi kilátásait. Jugoszláv részről valószínűnek tartják, hogy az új rendelet miatt sokan Magyarországon keresztül akarnak majd beutazni Szlovéniába.
Az izraeli államfő köszönetét mondott a meghívásért
Az MTI jelenti: Zsidó egyházi szertartásokon ünnepelte a szombatot Hájim Herzog. Izrael állam hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnöke az ünnepet megelőző napon budai szállásáról átköltözött Pestre, hogy a vallási előírásoknak megfelelően szombaton gyalog látogathassa meg a zsinagógákat. Először a Kazinczy utcai Ortodox Zsinagógát kereste fel. Innen átsétált a Dohány utcai Zsinagógába, aho> a szertartásra összesereglelt hívek nagy tapssal fogadták az államfőt és a kíséretében érkező izraeli személyiségeket. Hájim Herzog a szertartás záróeseményeként beszédet mondott.
Beszédének bevezetőjeként köszönetét mondott Göncz Árpád köztársasági elnök meghívásáért, hogy első alkalommal Magyarországra látogathatott. Ennek kapcsán Hájim Herzog felelevenítette korábbi külhoni útjainak emlékét, hangoztatván: a mostani magyarországi látogatásnak — minden korábbitól
eltérően — különös jelentőséget ad, hogy egy nagy történelmi ív zárul be, midőn Izrael Állam elnöke Herzl Tivadarnak, az állam-alapító cionista eszme megalkotójának szülővárosába látogat. A múltat idézve Herzog államfő megemlékezett a Holocaust áldozatairól, akiknek tragédiáját sem felejteni, sem megbocsátani nem lehet.
Hájim Herzog a zsidóság történelmének csodájaként emlékezett meg Izrael Állam létének eltelt 43 évéről. Büszkeséggel szólt arról, hogy az elmúlt évtizedek alatt független, demokratikus, virágzó államot teremtettek a Közel-Keleten, állandó kihívások közepette. Izrael Állam a világ zsidóságának — így a magyarországi zsidóságnak is — hazája, amely tárt karokkal fogadja a hazatelepülőket. Ennek kapcsán Hájim Herzog örömmel szólt arról, hogy a vasfüggöny leomlása óta zsidók százezrei térhetnek haza a Szovjetunióból. A hazatelepülőknek nyújtott segítségért az
izaeli államfő köszönetét mondott Magyarországnak. Hájim Herzog megemlékezett a polgár-háború sújtotta Etiópiából hazatelepített zsidókról is, s példájukkal igazolta, hogy mennyire igazságtalan volt az az ENSZ-ha-tározat, amely a cionizmust a fajgyűlölettel azonosította. Izrael Állam mindent elkövet ennek a határozatnak a visszavonásáért — hangoztatta Herzog államfő.
A közel-keleti helyzetet érintve, az államfő leszögezte: Izrael békében kíván élni, és ennek érdekében közvetlen, nyílt párbeszédet óhajt az arab országokkal, örvendetes, hogy ma már számos arab állam mutat készséget erre. Ugyanakkor az államfő elvetette, hogy Izrael Állam tárgyalásokba bocsátkozzék a PFSZ-szel.
A szertartás végeztével Hájim Herzog a zsidó hitközségek vezetőivel találkozott a zsinagógában.
Az izraeli államfő vasárnap Szentendre nevezetességeivel ismerkedett.
