﻿nlu*
Magyar Nemzet
Ára: 9,50 forint
kkhes;
Vakáció
Ilyenkor, fülledt nyári hőség idején, hatodmagammal izzadva a szerkesztőségi szobában, igazán bánom, hogy tanári diplomával a fiókomban mégsem a katedrát választottam. Mi tagadás, vonzónak tűnik az oktatókat megillető nyári vakáció. De mielőtt tanártársaim — már ha használhat egyáltalán ilyen kifejezést egy magamfajta dezer-tőr — fejemre olvasnák, milyen terhes kötelezettségeket ró rájuk a táboroztatás, mennyit dolgoztak év iközben, amikor én békés nyugalomban írogattam, rögtön hozzáteszem: nem irigylem senkitől sem e napsugaras heteket. Most pedig különösen nem, hisz úgy hiszem, a pedagógustársadalomnak talán az egyik leggondterhesebb vakáció ez a mostani.
Talán nincs is fárasztóbb pihenés annál, amikor a munkát-lanul telő napokat a legnagyobb bizonytalanság árnyékolja be. „Mi lesz szeptemberben? Hol és mit fogok tanítani? S egyáltalában: fogok-e még tanítani?” — teszi föl a kérdést magának sok száz nyaraló pedagógus szerte az országban. S mind-emellé oft a mindennapos felismerés: még a strandbelépő megváltása is komoly kiadási tétel a családi kasszában.
Igaz, hogy az országgyűlés — az emlékezetes pedagógussztrájk hatására — megszavazta az inflációt részben kompenzáló húszszázalékos béremelést, ám egyre többször hallani a panaszt, hogy a bérfejlesztésre fordítandó összeget az önkormányzat „lenyeli”. Egy helyütt például tüzelővásárlásra fordította a költségvetésből átutalt összeget a szociális érzékenységét kifejezni szándékozó önkormányzati testület. Jóllehet, már-már számontarthatatlanul sok szakszervezet létezik, mely a pedagógusérdekeket van hivatva védeni, az ország eldugott részein megbújó egyszál iskola tanárai tehetelenek a felettük olykor bíráskodni akaró helyi hatalmi intézmény vezetőivel szemben.
Kiszolgáltatott az iskola, tanáraival, diákjaival együtt. Amióta életbe lépett a fejkvótarendszer, az iskolai vezetés kénytelen saját pedagógiai elvei ellenében cselekedni. Ott telik ugyanis több oktatási eszközre, beruházásra, átépítésre, ahol több a gyerek. „Indíts minél több osztályt, a lehető legnagyobb létszámmal, s több lesz az iskolai kasszádban." Az elv gazdasági racionalitásához kétség nem fér, csak az európai szintű oktatásról kell lemondanunk még egy rövid időre ... De miből tartsa el magát az iskola, ahol — demográfiai, településszerkezeti okok miatt — nincs elegendő számú gyerek?
Az illetékes tárcák érvelése logikus: az IMF által megkövetelt deficithez való igazodás miatt kellett az oktatásra fordítható költségeket lefaragni. De már olyan aggódó hangokat is hallani, hogy a szakszervezet által beígért sztrájk elmaradásáért cserébe felkínált kormányzati kedvezmények fedezetét ismét csak e terület rovására fogják előteremteni. Melyik ujját harapja meg az ország, a gyerekes szülő? Mondjunk le a beígért családipótlék-emelésről az oktatás szinten tartása érdekében, vagy törődjünk bele, hogy az emelés tovább rontja csemetéink amúgy sem rózsás tanulási kilátásait? Azt hiszem, nem .lehet így kijátszani magunkat magunk ellen. Itt már rég nemcsak pénzről van szó. De ezzel ne rontsuk el a megérdemelt vakációt.
Dobssay János
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, lm június 19, LIV. évfolyam, 142. szám
STABT-kétségehés csúcsvárakosások
Bush várja Jelcint és üdvözli Gorbacsov üzenetét
M« nyílik meg Berlinben a harmincnégyek
külügyminiszteri értekezlete
I________A külpolitikai helyzet	|
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA ÉRKEZETT BORISZ JELCIN, hogy az orosz—amerikai ikaipcsolatak megteremtéséről tárgyaljon. Az Orosz-országi Föderáció elnökét hivatalosan, még ibe sem iktatták tisztébe, ám ahogy az elutazás előtti sajtóértekezletén Jelcin szóvivője ibejelen-tette, a köztársaság első embere „szuverén államalakulat képviselőjeként” érkezik. Erre utal egyébként az is, ihogy az orosz elnök gépe a kormány repülőterén szállt le. A tájékoztatón Jugin nem hagyott kétséget afelől, hogy Jelcin Oroszország külpolitikáját is képviseli majd Washingtonban, hisz a tagköztársaságok immár maguk is alakítják kapcsolataikat a külvilággal. Aláhúzta, Jelcinnek nem célja, hogy bármifajta segélyt kérjen, mint egyes szovjet politikusok, Primakov-nak, Gorbacsov különmegbízottjának közelmúltbeli washingtoni útjára célozva ezzel. Ugyanakkor a szóvivő elismerte, hogy az orosz elnök is támogatja a szovjet és amerikai közgazdászok tervét a Szovjetunió nyugati támogatására.
A MOSZKVÁNAK NYÜJTOTT SEGÍTSÉGEKRE szükség is lesz, ezt bizonyítják Falinnak, Gorbacsov tanácsadójának Düsseldorfban, gazdasági szakemberek előtt elmondott szavai is, melyek szerint a Szovjetuniót az idén rossz gabona- és burgonyatermés fenyegeti, a kombájnokat nem tudták felkészíteni az aratásra, s súlyos gondok vannak a gyógyszerellátásban ,is. Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke a hetek londoni csúcstalálkozóját jó alkalomnak látja a pénzintézet szovjetunióbeli tevékenységének fokozására. Az EBRD elnöke ez ügyben találkozott Brady amerikai pénzügyminiszterrel, valamint a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójával ,is, akinek elmondta, hogy szerinte az IMF-nek a Világbankkal együtt mihamarabb csatlakoznia kellene a Szovjetunióra vonatkozó programokhoz. Nem ily lelkes a támogatásban Tokió, s Kaifu miniszterelnök még a július közepén esedékes csúcs előtt egyeztetni akar ez Ügyben Bush amerikai elnökkel, s Washingtoniba utazott a japán pénzügyminiszter.
AZ EBEÉ ELSŐ PRÓBATÉTELE LESZ az új Európában a szerdán
kezdődő külügyminiszteri találkozó Berliniben, vélik a kommentárok a találkozó előestéjén. A legfontosabb feladat az, hogy működésbe hozzák a múlt év novemberében Párizsban létrehozott intézményeket. A The Independent című brit lap az értekezlet elé írott írásában kiemeli, az EBEÉ-nek nincs ugyan katonai vagy gazdasági befolyása, de 1975-ben Helsinkiben kezdődött története azt bizonyítja, hogy a keretében gyakorolható .politikai és erkölcsi nyomás épp olyan hatékony lehet. Előnye — írja a lap —, hogy fizikailag nem fenyeget senkit, ,politikai tekintélye különösen Kelet-Európábán nagy, s mint az új európai biztonsági rendszer egyik építőkövének, minden bizonnyal növekedni fog az értéke. A kontinensen az utóbbi két évben végbement viharos változások újabb jeleként, úgy tűnik, Albánia is ki fog lépni harminc éve tartó hermetikus elzártságából, s szerdán, iha csak az utolsó pillanatban valamilyen meglepetés nem következik be, az EBEÉ harmincötödik tagállamává válik. Ezzel első ízben lesz együtt valamennyi európai ország képviselője.
SZINTÉN AZ EURÓPAI BIZALOM ÉS BIZTONSÁG ERŐSÍTÉSÉNEK JELE a hétfőn aláírt német—lengyel alapszerződés, amelyet mind a két ország, mind pedig kontinensünk szempontjából történelmi jelentőségűinek értékeltek a keddi lapok. A lengyel Rzeczpospolita olyan fontos áttörésnek minősítette a dokumentumot, amilyenre a lengyel-német kapcsolatok történelmében még nem volt példa. Ezzel az aláírással — véli a lap — a történelem lapjaira utalták vissza a keserű múlt emlékeit. A Zycie Warszawy kommentárjában a kelet-európai rendszerváltás eredményeként méltatta az alapszerződést, aláhúzva, hogy a dokumentum létrejötte a demokratikus világ egységének bizonyítéka, amely igazolja, legbiztosabban a demokrácia alapjain lőhet megoldani a konfliktusokat, s egymáshoz közelíteni a társadalmakat. A szerző emlékeztet arra is, hogy minőikét részről sok félreértés és ellenérzés nehezítette a nagy pillanat bekövetkeztét, s a lengyeleknek azt a komplexusukat is le kellett győzniük, amit egy romba dőlt és válságban levő ország lakói joggal érezhetnek a gazdag és hatalmas szomszéd iránt. Az aláírást örömmel üdvözölte a felső-sziléziai német
kisebbség nyilatkozata is.
(S. G.)
Hatszögletű kerékasztal Az ú| európai struktúra kidolgozása Berlinben
(Telefonjelentésünk) BERLIN — Ez lesz az első és Berlin a vendéglátó. A város be akarja bizonyítani, hogy megfelel nagyszabású politikai események lebonyolítására, és alkalmas — lenne — fővárinak is. Ami pedig az „első ” jelzőt illeti: szerdán és csütörtökön lesz (kissé hosszú hivatalos elnevezéssel) az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet állandó külügyminiszteri tanácsának első találkozója. Azok az államok, amelyek hajdan aláírták a helsinki záróokmányt, és azóta is rendszeresen folytatnak megbeszéléseket, kötnek megállapodásokat, tavaly párizsi csúcstalálkozójukon létrehozták állandó intézményüket, az említett külügyminiszterek tanácsát. Ez ül össze most először, s Berlinben. Harmincnégy + egy a résztvevők száma —harminckét európai és a két észak-amerikai állam diplomatái, s Albánia megfigyelői státussal. Itt döntenek arról, teljesítik-e Tirana csatlakozási kérését. Valószínűleg igen, s akkor ismét
harmincötén lesznek, mint az NDK létezése idején.
Ezzel már szóltunk is az egyik napirendi pontról. Legfontosabb feladatuk azonban, hogy az új Európában megkezdjék az egész földrész együttműködésének intézményesítését. Hivatalosan: az új európai struktúra kidolgozását. Ilyen feladat a „konfliktusomegol-dó mechanizmus” kimunkálása, beindítása, az államok közötti viták békés megoldása. Szó lesz a leszerelés további lehetőségeiről, de nemcsak szűkén a fegyverzetkorlátozásról, hanem a bizalom erősítésének olyan eszközéről is, mint a katonai doktrínák tisztázása, csak védelmi jellegének hangsúlyozása. Megvitatnak gazdasági kérdéseket, egyebek között az új kelet-európai demokráciák beilleszkedésének gyorsítását. E téma előadója Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter lesz. A rendezők szándéka szerint eltérnek az eddig ilyenkor szokásos ünnepélyeskedéstől, nem kell minden külügyminiszternek kötelező beszédet elmondania, inkább — témakörönként — a vitának
szenteljenek több időt. Ez a másfél nap amúgy se sok. Igaz, a szakértők már hétfőn és kedden előkészítették a „papírokat”, a megállapodások szövegét.
Küldöttségünk most is tevékenyen részt vesz a találkozó munkájában. így például közös magyar—csehszlovák—lengyel—német javaslat kerül az asztalra: azt ajánlják, hogy létesüljön rendszeres kapcsolat a harmincöt 'tagú európai biztonsági konferenciák, valamint a fontos egyéb szervezetek — a NATO, az Európai Közösségek — között. Küldenek egymás üléseire megfigyelőket. Ezzel megkezdődhet az egész földrész, valamint annak egyes részeit magukba foglaló szervezetek tevékenységének összehangolása.
A harmincöt (előlegezzük Albániának a tagságot) küldöttség kerekasztal-konferenciája a Reichstag — a történelmi neveze-
tességű berlini parlament — nagytermében nyílik szerda délelőtt 10 órakor egy hatalmas hatszögletű asztal mellett. A vendéglátók külügyminisztere, Hans-Dietrich Genscher nyitja meg az ülést, majd Helmut Kohl kancellár mond beszédet, s megkezdődik a munka. Délben „családi fotó” készül a Reichstag lépcsőjén a külügyminiszterekről (folytatva a hajdani helsinki példát). Csütörtökön Genscher sajtókonferenciájával zárul a találkozó.
E két nap alkalmat ad arra is, hogy a külügyminiszterek külön-külön beszélgessenek egymással. Felhasználja erre a lehetőséget Baker és Besszmertnih is. Mint ilyenkor szokás, más nemzetek politikusai is megkeresik egymást a folyosókon. Nyilván lesznek látogatói a Reichstag egyik emeletén található „magyar szobának” is.	Tatár Imre
A NEGYVENESEK A LEGPESSZIMISTÁBBAK
A felnőtt magyar állampolgárok többsége nem kívánja megszigorítani az abortuszt, az egyházaknak csak az iskolákat, a szeretetotthonokat, a kórházakat adná vissza és hasznosnak tartaná a világkiállítás megrendezését. (A Ma-reco Kft. lapunk számára készített felmérése a 6. oldalon)
MI AZ ÚTI CÉl: BRÜSSZEL VAGY SZARAJEVÓ?
A kisebbségi kérdés Magyar-ország számára nem lehet kizárólagosan egy vagy két párt ügye, hanem össznemzeti gond, Magyarországnak példát kell mutatnia a kisebbségi kérdés rendezésében. (Avar János: Washingtoni beszélgetés Joó Rudolffal és Magyar Bálinttal — 8. oldali)
SZOCIÁLIS PIAGAZDASÁG
A piacgazdaság a kiskereskedelemben valósult meg leginkább. Verseny helyzet van, aki bírja, marja. Mindenki igyekszik a legalacsonyabb áron beszerezni a készletet, ehhez pedig kellő furfang szükségeltetik (Siposs Zoltán cikke a 9. oldalon)
Bush elégedett Gorbacsov válaszlevelével
(Tudósítónktól) WASHINGTON — Az állam-és kormányfőket fogadó Andrews légitámaszpontra várták lapzártánk táján Borisz Jelcin orosz elnök gépét, ki akkor jött Washingtonba, amikor Gorbacsov START-ügyben írott levelének Bush „pozitív” minősítésével ismét utalt a szovjet— amerikai csúcsra. :
„Még mindig nyitva tartam a napokat június vagy július végén, és remélem, minél hamarabb dűlőre jutunk” — közölte a Los Angelesből Coloradóba tartó elnöki gép fedélzetén az őt kísérő tudósítóknak George Bush a folyton halogatott amerikai—szovjet csúcstalálkozó esélyeiről, amelyek szavaiból következően megint megjavultak, miután Komp-lektov washingtoni nagykövet a hét végén Mihail Gorbacsov két levelét is átadta a Fehér Háznak. A szovjet államfő az egyikben köszönetét mondott a másfél milliárd dolláros amerikai élel-miszerhitelért, míg a másik válasz Bu&hnak újabb START-ja-vaslatokat tevő június eleji levelére. Mivel azt Baker külügyminiszter nyújtotta át szovjet kollégájának, Besszmertnihnek, s az első moszkvai reagálást Washington nem tartotta kielégítőnek, amerikai kormánykörökből kiszivárogtatták, hogy a hadászati megállapodással együtt a februárról elhalasztott, „az év első felében” megrendezni ígért Bush— Gorbacsov csúcs is halasztást szenved, már nem is csupán július végére, tehát a hetek londoni értekezlete utánra, hanem az amerikai elnök csak a szokásos
augusztusi vakációja után menne Moszkvába. Most viszont a Gor-bacsov-levél Bush szerint „pozitív választ” tartalmazott, „jó hangnemű” volt, és „megegyezési eltökéltségről” tanúskodott, ami tehát „haladásnak” számít. Az elnök úgy vélte, „96 százalékban” kész immár a START-megállapo-dás, mert Gorbacsov válasza „csökkentette a nézetkülönbséget”, noha még megmaradtak „meglehetősen bonyolult” Véleményeltérések a két nagyhatalom között. Kormánytisztviselők szerint a szovjet üzenet a három fő hadászati vitatémában kompromisszumot javasolt, s készséget nyilvánított Bush elképzeléseinek „tanulmányozására”. Mivel köztudott, hogy az amerikai kormányon belül is vita van a START-ügyben, elsősorban Baker és a több fenntartással élő Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó között, az elnöki gépen tartózkodó utóbbi megjegyzése talán még a főnökénél is többet sejtet: „A dolgok kezdenek ösz-szeállni, bár még korai kijelenteni, hogy a megegyezés gyorsan megköthető.”
Gyaníthatóan meggyorsította a moszkvai gondolkodási folyamatot az immár előbb sorra kerülő másik csúcstalálkozó Bush és Jelcin között. Hiszen immár úgy hajtathatott végig Washingtonon a két esztendeje a Fehér Házba egy mellékajtón szinte becsempészett (és Scowcroft szobájába „véletlenül” betoppant elnökkel fotósok feltűnő hiányában kezet rázó) politikus, hogy Limuzinján két zászló lobog: a szovjet és az orosz. Előreküldött embere meg
is mondta az itteni sajtónak, hogy „ez egy szuverén állam vezetőjének munkalátogatása”. Hogyne, Borisz Jelcin azzal a korábbi, hónapokon át általa halogatott meghívással él, amelyet nem az amerikai kormánytól, hanem a törvényihozás vezetőitől kapott. S a kedd esti (magyar idő szerint hajnali) szovjet követségi fogadás után is először a szenátorokkal és képviselőkkel tölti a szerdai napot (valamint az AFL— CIO szakszervezeti szövetség vezetőivel), ám csütörtöki programja a lehető „legállamfőibb”: délelőtt megbeszélés Cheney védelmi és Mosbacher kereskedelmi miniszterrel, ebéd újságírókkal a Nemzeti Sajtóklubban, majd — lapzártánk táján — várja őt az amerikai elnök a Fehér Házban, és ezúttal immár az ovális irodában, s utána külön Dán Quayle alelnök fogadja a látogatót (Jelcin pénteken New Yorkba repül, ahol beszédet mond a városi egyetemen, és szmobaton utazik haza). Kormánytisztviselők elmondták a The New York Ttmes-nak, hogy Washington a fogadtatással is szeretné értésre adni a frissen megválasztott Jelcinnek „jóváhagyását”, és „lehetővé tenni egyúttal, hogy Gorbacsov közölhesse a konzervatívokkal: mozdulnom kell a reformokkal, mert különben megkaphatjátok helyettem Jelcint”. De hát Amerika egy másik névtelen szerint „többé nem engedheti meg magának, hogy minden tojását egy kosárba rakja, hiszen Borisz Jelcinből valamikor még a »boss« is léhet”.
A. J.
A parlament nem ruházta fel rendkívüli jogkörökkel Pavlovot
(Tudósítónktól)
MOSZKVA — A politikai párbeszéd és az együttműködés kiépítésében határozta meg Borisz Jelcin amerikai látogatása célját, elutazása előtt a repülőtéren. A közös megfogalmazás miatt kapott is szemrehányást á Független Újságtól — mondván: eddig nyíltságával került Gorbacsov elé, ha elveszíti ezt a fegyverét az aligha Oroszország érdeke. Mindenesetre Jelcin szavaiból az is kiderült: „reális képet” kíván kialakítani Georges Bushban a szovjet helyzetről az orosz elnökválasztásokat követően. Oroszország nagyon önállóvá válik, többek között a külpolitika kérdésében is — fejtegette Jelcin — s ezért ^ legjobb megoldás, iha „nemcsak egy politikai figurát vesznek számításba”.
A Független Újság úgy kom-
mentálta a látogatást, hogy új geopolitikai háromszög jött létre — a Szovjetunió—Egyesült Államok—Oroszország háromszög s ez az amerikai és a szovjet elnök számára egyaránt problémát jelent. Jelcin státusának meredek növekedése a nemzetközi porondon lehetővé teszi, hogy aktívabb szerepet játsszon a Nyugattal folytatott tárgyalásokon s egyidejűleg megnőtt aláírásának az „ára” az új szövetségi szerződés-tervezeten.
A hétfői nyolcórás tanácskozást követően Gorbacsov mindenesetre úgy értékelte, hogy a szerződést előkészítő bizottságnak sikerült egyeztetnie a vitatott kérdéseket s a tervezett napokon belül köz-társasági, valamint a szövetségi törvényhozások elé irányítják. Jelcin ugyanakkor azt emelte ki,
hogy néhány kérdésben nem jött létre megegyezés, így a központ és a köztársaságok funkcióinak felosztása az adórendszer elvei s az új törvényhozásbeli kvóták problémáit illetően Gorbacsov maga is időnként felizzó szenvedélyekről tett említést, ám szavai szerint az egyik legkonstruktívabb volt a hétfői találkozó s a köztársasági parlamentek most június végéig alaposan áttekintik a tervezetet. Létrehozzák felihatalmazott küldöttségeiket, amelyek majd aláírhatják a végső változatot. A vitatott problémák rendezésére tehát van még idő.
Vitalij Ignatyenko elnöki szóvivő szerint Gorbacsov egyébként „nagyon1 pozitív ténynek” tekinti Jelcin washingtoni látogatását s külön tanácskozást is folytatott vele (Folytatás a ». oldalon)
