﻿úniu, i9
- ^

frí 10”
Mar Nemzet
WW	/#%\
Ára: 9,50 forint
Siker
Mire van leginkább szüksége a borongós magyarnak? Sikerre. Mit nem tűr el? A sikert. A másokét. Akinek sikere van, az gyanús. Az ilyen ember nem lehet tisztességes. Le kell leplezni! Keringenek a pletykák, a rágalmak. Lejáratnak, ha bizonyító erejük nincs is. Nem egyedül az S. I. (sárga irigység) faktor, hanem a sorstudat okán is. A magyar sorsa: bukás. Tele van vele a történelem. Viszont szépen tudunk veszteni. Holott végre van esélyünk a sikerre. A nemzetközi viszonyok változásából és a demokratikus átalakulásból következően. Vajon tudj<a ezt az állampolgár? Nem. ö balsorsra van programozva.
Gyanús az is, aki sikert hirdet. Bizonyára lepénzelték. A közelmúlt sikerpropagandáját meghazudtolta a rendszer élet-képtelen yolta. A valóságos eredmények is érvénytelenné váltak, csakúgy, mint a hiteles emberi cselekedetek.
Az átlagpolgár nem osztozik az európai debütálás sikerében. Nem veri büszkén a mellét, mert jó adósnak mondanak bennünket, és elismerést kapunk az átmenet békéjének a megőrzéséért. Holott az olimpián — és más bajnokságokon — elnyert aranyérmek esetén eufória uralkodik el a lelkekben. Talán azért, mert a sport-verseny látványosabb a politikai mérkőzéseknél, és úszás vagy vívás közben nem lehet beszélni. Így a szavak nem ábrándítanak ki. A jó adós elnevezés sem felemelő: a balsorsra emlékeztet, no meg arra, hogy tudunk veszteni. A nyugalom megőrzéséért kijáró dicséret sem tölt el nemzeti büszkeséggel. A társadalmi békéről nem lehet himnuszt zengeni. Holott mennyi hőstett, önmegtagadás van az átmenet csendjében. Lázftó szavak elhesse-getése, hisztériák elleni védekezés és a forradalommal való doktriner kacérkodás elutasítása.
A békés átmenet minden magyar állampolgár közös alkotása. (Mellesleg ő fizeti az állam-adósságot.) Természetesen az ország nyugalmát vigyázzák a politikusok is. De azt nép nélkül nem lehet fenntartani. Illene ezt beismerni, gyakrabban beismerni a néppel való „koa-líció” elsődlegességének a szellemében.
E napokban éljük korunk legnagyobb nemzeti sikerét: visszanyertük a szuverenitásunkat. A szovjet hadsereg elhagyta az országot. Ez a politikát dicséri, amely az állampolgár teljes támogatását élvezte. Remélhetően ezt a sikert átérzi az egyén, ha máskor nem, a beköszöntő budapesti búcsún, és más vigasságokon. Nekem van egy megelőző sikerérzésem a kivonuló hadsereg kulturált búcsúztatásának láttán:	ide-
fenn és odalenn.
Balszerencsénk, hogy a nemzet politikai sikere nem társult gazdasági konjunktúrával, és sok emberi kudarc feledteti azt. Ha az egyén megéli, hogy sorsa jobbra fordul, akkor fogja igazán egy sikeres nemzet tagjának tudni magát. És előbb-utóbb elsajátítja a sikerre való képességet is.
Kovács Judit
ALAPÍTOTTA: PETHQ SÁNDOR csütörtök, 1991.június20.,liv.<
, 143. í
A pénzügyekről folytatódik az alkudozás
Elhagyta Magyarországot az utolsó szovjet katona
Az európai biztonsági rendszerről tárgyainak a 35~Berliniben
I_____\ külpolitikai helyzet_____J
HARMINCÖT TAGÜ lett ismét az európai biztonsági és együttműködési folyamat, a kiesett NDK-t a most fölvett Albánia pótolja. Szerdán reggel nyílt meg Berlinben a külügyminiszterek értekezlete, amelynek fő témája a konfliktust megelőző, megoldó intézményrendszernek a kiépítése lesz. A nyitó ülésen a iházígazda Kohl kancellár azt fejtegette, hogy a térség fejlettebb államainak is érdeke, hogy a kelet-európai reformországok erőfeszítéseit siker ikoronázza, s földrészünkön ne alakuljon ki újabb ihatár, amely gazdag és szegény régióra osztja Európát. A német kormányfő úgy vélte, hogy a döntő lépéséket maguknak a keletreurópar államoknak kell megtenniük, de semmiképpen sem a Nyugat segítsége nélkül.
Hasonló gondolatokat fejtett ki még a konferencia előestéjén az amerikai külügyminiszter. James Baker azt mondta, hogy Európa a konfliktusok és a megosztottság fenyegetésével kerülhet szembe ha a Szovjetunió és egykori szövetségesei nem tagozódnak be az új „euró-atlanti közösségbe”. Azt is kifejtette, hogy Washington különféle ösztönző intézkedésekkel támogathatná az eddiginél radikálisabb gazdasági reformokat a Szovjetunióban, az élelmiszer- és energiaprogramoktól kezdve. Moszkva fölvételének szorgalmazásáig a Világbankba és a Nemzetközi Valutaalapba. „A Keleten végbemenő leépülési folyamatok megosztojttságra és konfliktusokra vezethetnek, és végső soron veszélyeztethetik a demokráciát is, ha nem járnak együtt a hatalmi jogkörök nemzeti, sőt, nemzetek feletti szintekre történő önkéntes átadásával” — fűzte hozzá Baker. Az amerikai külügyminiszter Vancouvertől Vlagyivosztokig terjedő eüro-atlanti közösség megteremtése mellett szállt síkra, s ennek főbb elemeit a bizalamerősítésben, a konfliktusmegelőzésben, a helyi problémák kezelésében, az emberi jogok és a demokrácia kiterjesztésében látta.
MITTERRAND ELNÖK ÉS KORMÁNYA nem áll a helyzet magaslatán a Közép- és Kelet-Európára vonatkozó francia politika kialakításában. Franciaország hibákat követ el e téren — írta a Le Figaróban az ismert kelet-európai szakértő, Annié Kriegel. A cikk — mint az MTI párizsi tudósítója beszámol róla — Magyarország példájával bizonyítja azt az állítását, hogy a francia kormányzat nem megfelelően értékeli a volt szocialista országokban kialakult helyzetet, s arra a következtetésre jut, Magyarország viszonylag rövid időn belül alkalmassá válhat az Európai Közösség teljes jogú tagságára is. Mitterrand elnök a közelmúltban azt fejtegette, hogy ez a folyamat évtizedekbe telhet. Kriegel ezt súlyos hibának tartja, s egyetlen lehetséges magyarázatul azt hozza föl. hogy Mitterrand az Í989-es változások óta csak Romániába látogatott, amelynek helyzete nem hasonlítható össze a többi országéval. A Le Figaro elismeri a magyarországi gazdasági nehézségeket, de úgy látja, hogy a civil társadalomban nagy aktivitás tapasztalható, s ebből fakad az a következtetése, hogy az ország föl-emelkedése az EK színvonalára sokkalta gyorsabb lesz, mint azt a bírálóik vagy a párizsi jósok hirdetik.	(B. M.)
Albánia csatlakozott
Európa megtalálja önmagát és egységét
r mondta Kohl a berlini tanácskozás megnyitóján
lalására, méltatta a tényt, hogy Albánia új útra tért, levélben kérte felvételét, vállalva a Helsinki Záróokmány valamennyi pontjának teljesítését. Ellenvélemény nem lévén kijelentették, ismét harmincötre növekedett az európai biztonsági és együttműködési folyamatban résztvevők száma. Ezzel a albán külügyminiszter el is foglalta helyét a nyolcszögű asztalnál. (A tudósító kénytelen helyesbíteni tegnapi állítását, személyes megtekintés után kiderült, hogy ez a „kerekasztal” nem hat-, hanem nyolcszögű.)
Az első szónok Kohl kancellár volt, hazája nevében üdvözölte a megjelenteket. Beszédének alap-gondolata: földrészünk most megtalálja önmagát és egységét. A jövőnek ez az Európája valamennyi országot magába foglalja. Külön szólt a kancellár kettőről: az új gondolkodásmód Szovjetuniójáról és az Egyesült Államokról, amelynek aktív és tartós közreműködése nélkül az említett jövő nem képzelhető el. Érdekesen fogalmazott a „keleti reformországokkal” kapcsolatban: nagyon fontos a nyugatiak számára is, hogy az új útra lépők sikerrel járjanak, ne ossza ketté Európát most egy jóléti határ. Ismételten kiemelte: valamennyi nyugati állam érdeke e fordulat támogatása, mert ez az
ő szempontjukból önsegélynek tekintendő. Elégedettségét fejezte ki egyebek között afölött, hogy Gorbacsov személyesen is beszámolhat jelenlegi és jövő reformlépéseiről a londoni csúcstalálkozón. Nem ezen a szerdai tanácskozáson ugyan, de itt, egy berlini előadásán ugyancsak szólt e témáról Baker amerikai külügyminiszter, mondván, az új kelet-európai demokráciák és a Szovjetunió nélkül ez az „építmény” befejezetlen maradna.
A szerdai tanácskozás első napirendi pontja az „európai épület” címet viselhetné. Lényegében három fontos intézmény — a külügyminiszterek tanácsa, a vezető tisztségviselők bizottsága és a válságkezelő központ— munkájának hatékonyabbá tételéről volt szó. Ez utóbbi kettő az államok közötti viták elsimítását szolgálja-.
A második témakört az európai gazdasági átalakulásnak szentelték. Említésre méltó, hogy ezzel kapcsolatban magyar—csehszlovák—lengyel „papírt” terjesztettek elő, amely ismerteti nehézségeinket, felhívja a figyelmet arra, hogy gondjaink megoldása egész Európa érdeke. Általában elmondható, hogy a magyar diplomácia több más tekintetben is igen aktív ezen a találkozón, javaslatokat terjesztett elő egyebek között a
A SZOCIOLÓGUSOK ÖNKORLÁTOZÁSA
egyben a társadalmat Is d. mokratizálná: ha elismeri is a szociológus, hogy csak bizonyos területekhez ért, és ott Is szükségszerűen partikuláris tudása, akkor teret hagy a_ átlagember valóságmagyarázatának és a többi valóságmagyarázatának: a vallásnak, az erkölcsnek. (Molnár Attila: Megváltó szociológia — 7. oldal)
A SZEMBEÁLLÍTÁS
hosszú távon nem járt sikerrel: a két rendtartomány, sőt, a határokon túli magyar házak novíciusai is itt, Esztergomban laknak, s békés egyetértésben készülnek a hivatásukra. (Kró-mer István: Egy szerzetes mában — 8. oldal)
Ezen a napon hangzott el a szovjet és az amerikai külügyminiszter felszólalása. Besszmertnih két új gondolatot ismertetett: létesüljön európai biztonsági tanács, valamint az emberi jogokkal foglalkozó állandó bizottság.
James Baker szavaiban új amerikai Európa-koncepció körvonalai bontakoztak ki: Washington szemmel láthatólag az eddiginél nagyobb jelentőséget tulajdonít az egész Európát átfogó együttműködési folyamatnak. A szerdai munkanap vége felé emelkedett szólásra Jeszenszky Géza. Mondandójának lényege: a kelet-közép-európai országokban nagyszabású gazdasági átalakulás megy végbe, de ez csak nyugati segítséggel vezethet eredményre. Ezek az or-
(Folytatás a 2. oldalon)
(Telefonjelentésünk)
BERLIN — A külügyminiszteri tanács szerdai ülésén felvették Albániát a tagok sorába, s a többi között felszólalt Jeszenszky Géza magyar, James Baker amerikai és Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter. Fő témák: a konfliktusok kezelése és a gazdaság.
Érdekes ellentét jellemzi a Brandenburgi kapu mellett álló múlt századi Reichstag-tömböt: kívülről poroszos nehézkesség, a történelem légköre veszi körül — belül szupermodernné varázsolták. ez a világítástechnika és akusztika utolsó szava. Talán szerencsés ez a keverék: Európa tanuljon történelméből, és nézzen előre, teremtsen újat. Ilyenfor-
Közvetlen buszjárat a Móricz Zs. körtérről 30 percenként
Nyitvatartás: hétköznap 11-20 óráig
szombat vasárnap 11-19 óráig
mán ez a berlini parlamentkolosz-szus jelképnek is tekinthető az egész Európát és Észak-Amerikát átfogó biztonsági konferenciának, a külügyminiszterek tanácsa ülésének megfelelő színhely.
A vendéglátó Hans-Dietrich Genscher a szélesen futó lépcsőkön fogadta az érkező külügyminisztereket szerda délelőtt tíz óra tájban, majd megkezdődött az ülés. Első aktusként „gyorsított eljárással” felvették Albániát az európai biztonságot építő államok közösségébe. Ezzel a berlini Reichstag nagytermében a német külügyminiszter beindította a munkát a harminchárom európai és a két észak-amerikai ország külügyminisztereinek találkozóját. Néhány köszöntő mondat után rátért az örvendetes szaporulat tag-
Silov civilben visszatér
Duplájára emelte követelését a szovjet tárgyalófél
(MTI) Az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot szerdán 15 óra egy perckor. Az alakulatok teljes kivonása után -J-amely az első katonavonat indulásával 1990. március 13-án kezdődött, és a tervezettnél két héttel hamarabb, 1991. június 16-án 23.40 órakor a zárószerelvény távozásával fejeződött be — utolsóként Viktor Silov altábornagy lépte át a magyar—szovjet határt a Záhony—csapi átkelőhelyen. A Déli Hadseregcsoport parancsnokát, aki néhány adminisztrációs teendő elvégzésére maradt hazánkban, a határállomáson Annus Antal altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára .búcsúztatta. Silov altábornagy ezt követően gépkocsival ment át az átkelőhelyként szolgáló Tisza-hí-don. A Déli Hadseregcsoport pa-
rancsnoka néhány nap múlva azonban civilként visszatér Budapestre, hogy mint a szovjet kormány meghatalmazottja részt vegyen a csapatkivonás pénzügyi kérdéseit tisztázó jegyzőkönyv elkészítésében.
Viktor Silov altábornagy — az MTI információja szerint — már pénteken visszatér Budapestre, igaz, civilben, kormánymeghatal-mazottként, hogy június 25-ére elkészüljön az a jegyzőkönyv, amely a közös megegyezéssel lezárható és a még nyitva maradó pénzügyi kérdéseket rögzíti.
Az utóbbiak listája valószínűleg hosszú lesz, miután a szovjet fél kedden váratlanul 48 milliárd forintról 100 milliárdra emelte fel követelését. Ráadásul a magyar környezetvédelmi szakértők
által megállapított több mint 60 milliárd forintos kárból csak 2 milliárdot hajlandók elismerni.
Magyar illetékesek attól tartanak, hogy a Szovjetunió az általunk el nem ismert követeléseit ráterhelik az 1,8 milliárd dolláros külkereskedelmi aktívumunkra, amelynek törlesztéséről — nem magyar hibából — mindmáig nem született megállapodás.
Annus Antal altábornagy a határátlépést követő sajtótájékoztatón elmondotta, hogy a magyar követeléseket tartalmazó dokumentumok ellenőrzése szovjet részről még nem történt meg, mert szovjet részről kevés szakértőt bíztak meg a 10 ezer oldalas, a környezeti károkat felmérő iratok tanulmányozásával, így a munka lassan halod.
Kapcsolataink jövője a szovjet reformoktól függ
— irja a íVioszkovszkije JVovosztyi
(Tudósítónktól)
MOSZKVA — Igen barátságosan búcsúztatják a magyarok a szovjet katonákat, számolt be a TASZSZa kivonulás záróakkordjairól. A hírügynökség Göncz Ár-
pád és Antall József nyilatkozatainak azon részeit idézte, amelyek szerint baráti kezet kell nyújtani a távozóknak, s kellő gonddal ápolni a fasizmus elleni harcban elesettek sírjait. A kü-
lönböző politikai pártok vezetői egységesen a jószomszédi és baráti viszony megőrzése és megerősítése mellett vannak, írja a
(Folytatás a 2. oldalon)
tuttoMobíli
tuttoMobüi
tuttoMobili
Olaszország legszebb bútorai és lakástextil iái
Tel: 166-5802
Budapest^ XI ken Hunyadi J. út 162