﻿•=»
;ítáS.
nerként jeli ett ar or-
. felkészül
btó au ós
Uázaszem
Küszöbön áll az aratás, holnap Péter-Pál napja lesz. Régi hagyomány, hogy ezt a napot a betakarítás megkezdésének jeles ünnepeként tartják nyilván.
Napjainkban nagyon kevés kaszasuhintásra lesz szükség. Az aratás előtti számbavétel tizezer-ötszáz kombájnról tud, ezek egy része azonban már régi masina, hiszen új aratócséplőket nemigen tudtak vásárolni a termelőszövetkezetek az utóbbi években.
Az 1400 közös gazdaságban az ideges és bizonytalan hangulat ellenére is felkészültek a nagy betakarításra. Az idegességnek és az aggodalomnak több oka is van. A leglényegesebb: mi lesz a szövetkezetekkel? Megmaradnak-e együtt, közös művelésben, a nagy földtáblák, avagy visszakerülnek kisparcellás, egyéni, művelés alá? A kárpótlási törvényt a parlament végül is elfogadta, azonban még ma sem tisztázódott, hogy a földtulajdon kinek a birtokába kerül vissza, és ez a „rendeződés” milyen hatással lesz a földhasználatra, azaz a termelésre? Mert ez az utóbbi a lényeges kérdés: ne maradjon egyetlen talpalatnyi terület se megműveletlenül, bárkié is lesz a föld.
Az idén gazdag termést takarít be a mezőgazdaság, a szeszélyes időjárás ellenére is. Rendkívüli időket élünk, a bőség is növeli gondjainkat. A szovjet export összeomlott, a Szovjetunió nem tud fizetni, a KGST megszűnt létezni, Nyu-gat-Európa pedig, nem veszi át a magyar búzát, mert az Európai Közösség országainak búza- és árpafeleslege eléri az évi 30 millió tonnát. Mi lesz, ha búzafeleslegünk, amely mintegy kétmillió tonnányi (van, aki ennél is többre számít) a nyakunkon marad?
A feszültség minden elkép-zelhetőt felülmúl, már-már pattanással fenyeget, hiszen a pénzre égetően szükség van. Ez az első pénz, az első bevétel, ami a búza árából ered, nélkülözhetetlen a kamatok törlesztésére, felkészülésre, stabilizálásra, mert ha ez elmarad, katasztrofális helyzetbe kerülnek a gazdaságok.
A másik nagy gond, a búza alacsony ára. 5900-6000 forintot fizetnek egy tonnáért, de mivel exportkilátásaink csekélyek, a bankok nem adnak hitelt, későbbi kifizetésre vásárolnának inkább. De félő, hogy öt hónap múltán már jóval kevesebbet ér a búzáért kapott forint. Kormányzati támogatással enyhíteni lehetne a gondokon.
Van egy ősi magyar szokás, a legszebb tiszteletadás a megbecsült kenyérnek, amikor leejtünk belőle egy darabkát, akkor felemelve, megcsókoljuk. Mert a mindennapi kenyerünk, a nép hite szerint, maga az élet, a jólét forrása. És most olyan helyzetbe kerültünk, hogy az imádságbéli mindennapi kenyerünk bősége, m csak örömmel tölt el bennünket, hanem a bizonytalanság forrásává is vált. Ezért lesz nehezebb az idén az aratás ...
Illés Sándor
Németés osztrák javaslat
Az új európai válságközpont foglalkozzék Jugoszláviával
Jelentős erőket vont össze a magyar határőrség a szlovén szakaszon
1_______A külpolitikai helyzet	|
T0ZPARBAJOKRÖL érkeztek hírek Jugoszláviából csütörtökön. Miután Szlovénia és Horvátország 'kikiáltotta függetlenségét, a jugoszláv néphadsereg alakulatai akcióba kezdtek, s az erődemonstrációt helyi villongások követték minőikét köztársaságban. Olajat öntött a tűzre a jugoszláv védelmi minisztériumnak az a közleménye, hogy a hadsereg kész a végsőkig elmenni az ország területi egységéinek a védelmében. E megnyilatkozással kapcsolatiban a Jugoszláv kormányfő egyik helyettese azt fejtegette, ihogy a hadsereg vezetése önállóan dönt, hiszen az államelnökség működéskóptélen. A központi kormányzat viszont nem adott utasításokat katonai hadmozdulatokra.
AZ AMERIKAI KORMÁNYZAT arra figyelmeztette a jugoszláv népeket, hogy őrizzék meg az ország egységét, és a vitás kérdéseket békés tárgyalásokon, kompromisszumokkal oldják meg. Bush elnök azt mondta, hogy a világnak békére és nyugalomra, nem pedig további vérontásra van szüksége. Fitzwater fehér házi szóvivő elítélte az erőszak alkalmazását, de egy kérdésre válaszolva arra célzott, hogy Amerika eltűrné, ha a jugoszláv kormány az egység fenntartása érdekében alkalmazna erőszakot. Baker külügyminiszter azt hangoztatta, múlt heti jugoszláviai útján azt tapasztalta, számos .köztársasági vezető egyszerűen nem volt képes megérteni, hogy milyen veszélyes következményekkel járhatnak akcióik. A State Department vezetője szerint a jugoszláviai helyzet minden perccel rosszabbodik, egyre nagyobb az erőszak, a vérontás és a szétesés valószínűsége. A londoni The Daily Telegraph csütörtöki vezércikkében a jugoszláv központi kormány szűkkeblűségét okolta a horvát és szlovén elszakadási törekvésekért. A ilap szerint a Nyugat politikai megfontolásokból utasítja el e két köztársaság diplomáciai elismerését, de ezt hosszú távon nem lehet megtagadni. Ha a Nyugat — szögezi le az újság — szentnek tartja az ön-rendelkezés elvét, akkor azt Szlovéniára és Horvátországra is érvényesítenie kell. Az osztrák külügyminiszter csütörtökön elítélően szólt a jugoszláv hadsereg szlovéniai erőfitogtatásáról, s bejelentette, hogy az osztrák határállomásokon elfogadják a szlovén és a horvát útleveleket, de ez nem jelenti a két délszláv köztársaság függetlenségének az elismerését.4
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG a hét végi csúcsértekezletén a jugoszláviai helyzetet is áttekinti, de szó lesz a Szovjetunió támogatásáról, Litvániáról, Algériáról, a világkereskedelmi tárgyalásokról, s természetesen a tizenkettek politikai, gazdasági és pénzügyi uniójának a kialakításáról. Jacques Délors, a brüsszeli bizottság elnöke úgy fogalmazott sajtóértekezletén, hogy nem élezik ki ezeket a kérdéseket, hiszen Anglia élesen ellenzi a föderációs fejlődést, s a monetáris összeolvadással kapcsolatban is vannak fenntartásai. Delors az MTI tudósítójának kifejtette, minden szükséges módon igyekezni fog összekapcsolni a szovjet helyzet ismertetését Kelet-Európa országainak aggodalmával, hogy tudniillik a Szovjetuniónak szóló nagyarányú nyugati segítség-nyújtás eredményeként Közép-Európa elveszthet egy jelentős vásárlót Keleten anélkül, hogy másikat nyerne Nyugaton. A bizottság elnöke elismerte, hogy a szovjet kereskedelem összeomlása súlyos következményekkel járt a lengyel, a magyar és a csehszlovák gazdaság korszerűsítési terveire nézve.	(B. M.)
A rémhírekkel elleniéiben nem voli lövöldözés a magyar haláron
lagos volt, csütörtökre azonban már jelentősen csökkent.
A határőrségnél egyébként minden eshetőségre felkészültek, a jugoszláv—magyar határnál már
korábban teljesen feltöltötték az ott szolgálatot teljesítő egységeket.
(További beszámolónk a 4. oldalon)
A Külügyminisztérium nyilatkozata
A Külügyminisztérium az alábbi nyilatkozat közzétételére kérte fel a Magyar Távirati Irodát:
A magyar kormány aggodalommal követi a jugoszláviai helyzet alakulását. Alapvető fontosságúnak tekinti, hogy Jugoszláviában fegyveres konfliktusokra ne kerüljön sor. Az ellentétek feloldását nem szolgálják sem az egyol-
dalú lépések, sem az erőszak alkalmazása, vagy az azzal való fenyegetőzés.
Meggyőződésünk, hogy a válság megoldása csak a tíz helsinki alapelv, a Párizsi Charta és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet külügyminiszteri tanácsán Berlinben elfogadott (Folytatás a 2. oldalon)
A SOKKOLÓ HATÁS
nem marad el: van abban valami borzongatóan kéjes, ha mindenki fél tőlünk. (Józsa György Gábor: Neonácik Ke-let-Németországban — 3. oldal)
A FEJVADÁSZ-IRODÁKNAK
az a céljuk, hogy felkutassák a megfeleld embert, az adott helyre a legalkalmasabbat. Am ha valaki túl jó, abból is gondok lehetnek... (Dési János: Évi kétmilliós fizetés már tűrhető — 8. oldal)
FÉLÁLOMBAN ÉLÜNK MAIS
— mondja Hontyik Miklós, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének választmányi tagja. — Magyarország sorsa talán mindig is jobban érdekelt bennünket, mint tulajdon kisebbségi sorsunk. (Botlik József: Nincs szükség egy vajdasági Marosvásárhelyre — 8. oldal)
(Tudósítónktól)
A szlovén—magyar határon a határőrség igen jelentős erőket vont össze csütörtökön este belső egységeinek átcsoportosításával — tudtuk meg Zubek János alezredestől, a határőrség szóvivőjétől.
Az intézkedésről azután határozott a határőrség országos parancsnoka, miután a beérkezett információk alapján úgy ítélte meg, hogy a helyzet eszkalációja szükségessé teszi a csapatátcsoportosítást a Magyar Köztársaság jogos biztonsági érdekeinek védelmében, hiszen a határőrség feladata, hogy megakadályozza azt is, hogy egy szomszédos országban kitörő esetleges fegyveres konfliktus hazánkban éreztesse hatását. Szerencsére — a rémhírekkel ellentétben — nem volt lövöldözés a magyar—szlovén határon.
Se Szlovéniába, se Horvátországba ne utazzanak magyar állampolgárok — szólított fel ön-
korlátozásra a magyar határőrség, a külügyi szóvivő pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy az Olaszországba tartók is lehetőleg Ausztrián keresztül közelítsék meg úti céljukat.
Zubek János alezredestől azt is megtudtuk, hogy csütörtökön 13 órakor, a Szlovéniába vezető határátkelőhelyeknél, Rédicsnél és Bajánsenyénél, leállították a forgalmat a szlovén hatóságok emberei. Az úton egy-egy kamion állt keresztbe, s mellé rendőrposzt települt. A magyar felet arról tájékoztatták, hogy biztonsági okokból jártak így el. Egy órával később a bajánsenyei határátkelőt részlegesen megnyitották, de csak saját állampolgáraikat engedték be.
A többi átkelőhely ugyan nyitva áll, de a szóvivő nyomatékosan kérte, hogy senki ne induljon útnak, ugyanis információik szerint a helyzet percről percre rosszabbodik a túloldalon. A határforgalom szerdán még át-
A jugoszláv néphadsereg akciói fokozzák a feszültségei
A szlovén védelmi miniszter súlyos harcokról számolt he
(Hírösszefoglalónk) Szlovénia hadban áll — mondta drámai nyilatkozatában a szlovén védelmi miniszter, aki egyben bejelentette, hogy becslése szerint a köztársaság területén legalább húsz helyen folynak harcok, s az összetűzésekben több mint százan haltak meg vagy sebesültek meg. Ljubljana fölött csütörtökön este a szlovén területvédelmi erők lelőttek egy helikoptert, amelynek pilótája és utasa szörnyethalt. A jugoszláv hadsereg egységei csütörtökön a határátkelő-helyeket próbálták meg visszafoglalni a függetlenségüket kinyilvánító köztársaságok egységeitől.
Az MTI tudósítója szerint a szlovén főváros csütörtökön ostromlott város képét mutatta, az útkereszteződéseket eltorlaszolták, mindenütt a szlovén területvédelem és a rendőrség állig felfegyverzett alakulatai őrködnek, miután a reggeli órákban a jugoszláv néphadsereg páncélozott menetoszlopa 'bevonult a ljubljanai repülőtérre.
A délelőtti órákban ülést tartott
a szlovén elnökség és a konfliktus békés rendezésére szólított fel. A ljubljanai tájékoztatási minisztérium külön közleményben számolt be a jugoszláv hadsereg páncélos alakulatainak csapatmozdulatairól. Eszerint a két oszlopban érkező páncélos alakulat kikerülte, illetve áttörte a járművekből álló útakadályokat.
A minisztérium azt is leszögezte, hogy a történtek csak megerősítik a néphadsereggel kapcsolatos fenntartásokat, és mélyítik a bizalmatlanságot. Zsivko 'Pregl, a szövetségi kormány szlovén származású helyettese ugyanakkor azt állitotta, hogy nem a jugoszláv szövetségi kormány áll a hadsereg szlovéniai csapatmozgásai mögött. A miniszterelnök-helyettes szerint a központi kormány nem adott utasítást az akció végrehajtására. A hadsereg saját hatáskörében cselekszik, célja a kormány lejáratása — állította Zsivko Pregl, hozzátéve, hogy a .hadsereg hat hete önállóan hozza döntéseit, miután a főparancsnok szerepét elvileg betöltő jugoszláv államelnökség működésképtelen.
Milán Kucan, szlovén elnök
csütörtök délelőtti sajtókonferenciáján azt hangsúlyozta, hogy „a jugoszláv néphadsereg erőszakos fellépése agresszió a független Szlovéniával szemben, és kísérlet a tartós megszállásra”. Arra is rámutatott, hogy az agresszióra Szlovénia az összes rendelkezésre álló eszközzel válaszolni fog és szükség esetén a fegyverrel is védelmezi majd szuverenitását. A szlovén elnökség egyúttal felszólította a hadseregben szolgáló szlovén sorkatonákat és tiszteket, hogy tagadják meg az együttműködést a saját köztársaságuk elleni agresszióban.
A jugoszláv szövetségi nemzet-védelmi minisztérium közleményében ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a szlovén- és horvát függetlenség kikiáltása volt törvénytelen, mivel az egyoldalú döntés volt. A minisztérium leszögezte, hogy a hadsereg lépéseket tesz az ország integritásának védelmére, és meg fogja akadályozni a további erőszakos változtatásokat. A jugoszláv néphadsereg teljesíti kötelességeit, tekintet nélkül az esetleges ellenakciók-(Folytatás a 2. oldalon)
Bush és Baker elítéli az erőszakos megoldást
A genfi kisebbségi konferenciára készülő Kampelman elképzelhetőnek tart külföldi közvetítőt/
WASHINGTON — Ingerültségét nehezen leplezve fogadta a Fehér Ház és a State Department, hogy a jugoszláviai vi-szálykodók nem hallgattak a békés megoldást sürgető nyugati tanácsokra, s a Belgrádban járt Baker veszélyes „lőporos hordóhoz” hasonlította a helyzetet.
lapítani a jugoszláviai szembenállókat egy fotózás közbeni megjegyzésével Bush elnök, míg a Fehér Ház és a State Department szóvivője egybehangolt nyilatkozatban marasztalt el minden „egyoldalú lépést”. Már csak azért is, mert Fitzwater és Tutwiler szerdai szavai szerint „még van lehetőség a kompromisszumra”. Az esti tévéhíradók azonban még nem érzékelték a válság méreteit,
persze a lapok címoldalán vezető helyet kapjon végre a jugoszláviai válság. Az óráról órára romló helyzetet frissebb értesülések alapján követő James Baker külügyminiszter azonban már egy szerda esti rutinbeszédében megragadta az alkalmat, hogy meglehetősen erélyesen adja a felek értésére: a Bush-kormány támogatja a nagyobb autonómiát, a köztársaságok több szuverenitá-