﻿Magyar Nemzet
Ara: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1991. július 1., LIV. évfolyam, 152. szám
J#í	arkovies Ljubljanába tárgyalt
Szlovénia befagyasztja függetlenségi nyilatkozatát
Vranitzky európai	cálság sürget
I ______A külpolitikai helyzet____________|
PSZICHOKÓGIAI HADVISELÉS folyt a hét végén Szlovéniában, a tűzszünet péntek éjszakai éleibe lépése után is. A tizenkettek Zágrábba érkezett három külügyminiszterének aktív közreműködésére is szükség volt azonban a kompromisszumhoz. A körvonalazódó megállapodás fő elemei: a függetlenségi nyilatkozatok alkalmazásának felfüggesztése. a rotáció szokásos remiiéhez való visszatérés az államelnökségben, vagyis Sttpe Mesic beiktatása és a szövetségi hadsereg egységeinek visszatérése á laktanyákba, Poos, luxemburgi külügyminiszter, a trojka egyik tagja, szombat hajnali sajtóértekezletén óva intett a túlzott várakozásoktól, s ezt erősítette meg Mock osztrák külügyminiszter nyilatkozata is. mely szerint az EK-közvetítéssel létrejött tűzszünet! egyezmény nem jelent politikai megoldást. Szombat délután Loncsar jugoszláv külügyminiszter hivatalosan közölte, hogy Szerbia többé nem gördít akadályt Mesic szövetségi elnökké választásának útjába. Kucan szlovén elnök, aki igenló választ adott arra a kérdésre, hogy befagyasztja-e Szlovénia a függetlenségi nyilatkozat végrehajtását, ha a katonákat visszavonják a laktanyákba, e döntéshez hozzáfűzte: számára az a legfontosabb, hogy a függetlenségi határozat érvényes marad így is. A szlovén elnök hangsúlyozta, hogy országában nem polgárháború, hanem megszállás van, s agresszióról, a szabad szlovén állam elleni támadásról beszélt. A szombatra valamelyest enyhülő feszültség éjszakára ismét fokozódott, s lövöldözés volt Ljubljana központjában. A hadsereg főparancsnoksága közben vasárnap reggeli határidővel ultimátumot adott a kivált köztársaságnak: amennyiben nem rendeli el fegyvereseinél az azonnali tűzszünetet, a szövetségi katonák döntő akcióba kezdenek. A lélektani nyomásgyakorlás jeleként vasárnap délelőtt még légiriadó volt a szlovén fővárosban, majd estére Markovics szövetségi kormányfő is Ljubljanába érkezett, hogy tárgyaljon a válság ránézéséről.
TOL MESSZIRE MENT A JUGOSZLÁV HADSEREG, állapítják
meg a világ vezető lapjai, miikor támadást intézett Szlovénia ellen. A japán Jomiuri Simbun szerint a kormányzat tévedett, ha azt gondolta, hogy a nemzetközi közvélemény ellenzi a két köztársaság függetlenségét, s így jóváhagyja a drasztikus lépéseket. A Zgcie Warszawy lengyel újság arra figyelmeztet, hogy a túlnyomórészt szerb kommunistákból álló tisztikar nemcsak az állam területi egységét védi, hanem elsősorban a központosított szövetség titói modelljét. A Gazeta Wy-borcza szerint az eredeti helyzetet nem lehet már visszaállítani Jugoszláviában, még ha a hadseregnek sikerül is leverni a függetlenségi törekvéseket. Ezzel összhangban áll Vranitzky osztrák kancellár nyilatkozata, amelyben úgy vélekedett, a Nyugat elszámitotta magát, s nem látja reálisan a jugoszláv belső folyamatokat.
A Mainicsi Simbun a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal szemben követett „íeltar.tóztatás”-poHtika új változatának megjelenését látja abban, hogy mind az Egyesült Államok, mind Nyugat-Európa a status quo fenntartásához ragaszkodik. A lap szerint akármilyenek legyenek is a Nyugat szándékai, számot kell vetni a soknemzetiségű országok függetlenedési törekvéseivel, nemcsak Jugoszláviában, hanem a Szovjetunióban és Csehszlovákiában Is. Politikai realitásként kell felfogni a köztársaságok függetlenedési törekvését Kelet-Európábán hosszú távon úgy, hogy a folyamat ellenőrzött keretek között maradjon, elkerülhető legyen a véres polgárháború, ami felé a szlovéniai események haladnak. Eagiebwrger, az amerikai külügyminiszter első helyettese a CNN televíziónak adott nyilatkozatában utólagosan értelmezve Bush és Baker kijelentéseit, úgy találta: Washington végső soron nem utasítaná el, hogy elismerjen egy önálló horvát és szlovén államot. A lapok azonban semmi érdemi politikai változást nem látnak a Fehér Ház viselkedésében, s meg sem említik ezt a kijelentést.
A VARSÓI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉT kimondó jegyzőkönyv
szövegén az utolsó egyeztetéseket végezték vasárnap a külügyi megbízottak. A hétfőn délben, a VSZ PTT utolsó ülésén aláírandó dokumentum akkor lép érvénybe, ha azt majd a parlamentek is ratifikálják. Egy másik búcsúval, a KGST pénteki feloszlatásával kapcsolatban „csendes temetésről" írnak a nyugati lapok. A Süddeutsche Zeitung szerint e szervezet sem tanáccsal, sem segítséggel nem tudott szolgálni, s feloszlatása nyomán általános válság maradt hátra Kelet-Európában. A kis országok nem számíthatnak többé az olcsó szovjet energiaszállításokra, ugyanakkor műszakilag nem túlságosan magas színvonalú termékeiket nem tudják eladni. „Senki sem járt jól. A Szovjetunióban elmaradott, igénytelen piac maradt, Kelet-Európábán pedig fejletlen Ipar” — írja a mündheni újság.	(S. G.)
Több ország légi hídon menti ki polgárait
Búcsú
Most már véglegesen fölszabadultunk, megszabadultunk, elszabadultunk, kiszabadultunk . . . Magunk között vagyunk, egymás között maradtunk itt, a Kárpát-medencében. Zúgtak a harangok, elhangzottak a hálaadások, vége a budapesti búcsúnak.
Minden ország életének legfontosabb eseménye: saját függetlenségének, szuverenitásának helyreállítása, ennek megünneplése. Az ember ilyen jeles napokon hajlamos arra, hogy emlékezzen és meghatódjon. De ez a fajta nosztalgikus magatartás csak arra jó, hogy sebeinket nyalogassuk, hogy ne előre, de állandóan a múltba pillantsunk.
A jövő szempontjából azonban két, már hetek óta elhangzó politikusi nyilatkozatot kell idézni. Antall József nem győzi hangsúlyozni, hogy a szovjet csapatok kivonulása, a magyar szabadság helyreállítása nem a Szovjetunió presztízsvesztesége, éppen ellenkezőleg, e nagyhatalom erkölcsi megerősödésének bizonyítéka. Demszky Gábor is többször fölhívta rá a figyelmet, hogy a budapesti búcsú kulturális ünnep, s minden alkalommal elnézést kért azoktól, akik csendben akarnak elköszönni. Mindezek a politika nyelvére lefordítva azt jelentik: Magyarország nem akar szakítani legnagyobb és legerősebb szomszédjával.
Igen, valóban föl kell tenni a kérdést, a kivonulással megtör-ténlk-e a végleges búcsúzáfl? Kérdezhetjük ezt azért is, mert a búcsú — természetéből adódóan — végleges, lezáró állapotot jelöl. Valami visszavonhatatlanságot. De éppen ellenkezőleg: szó sem lehet a gazdasági elszakadásról. Arról persze igen, hogy korrekt partneri kapcsolatok alakuljanak ki, hogy érdemes legyen velük kereskedni. A geopolitikai helyzetből adódóan is szoros marad a kapcsolat, legalábbis egyértelműen meghatározott: a magyar katonai jelenlét a térségben mindig is korlátozott marad, hál’ istennek, sohasem léphet túl egy bizonyos szintet. Nem vonhatjuk ki magunkat az alól sem, hogy egy prognosztizálható szovjet menekült- és vásárlóáradat milyen kihívást jelent majd számunkra. Tudni kell, hogy a bűnözés, fegyveres erőszak, kábítószerezés, protitúció importja egyre nagyobb „volumenű” lesz, és ezek megelőzésének, felderítésének gondja is a mi vállunkat nyomja majd.
Fájó szívvel kell tehát kijelenteni, hogy az ünnepélyes aktuson kívül Magyarországnak nincs oka, s önmaga érdekei alapján joga, a búcsúra. Éppen ellenkezőleg: arra kell ügyelni, hogy érdekeinknek megfelelő viszonyt alakítsunk ki a Szovjetunióval, ez pedig nem búcsút, hanem együttműködést kíván. Hogy függetlenségünk hajnalán ne legyünk kiszolgáltatottabbak,	hátrányosabb
helyzetűek, mint a pártállam egyenjogúsággal hitegető idején. Nem lehet szó tehát búcsúról a jövőnk miatt sem. Szívós tárgyalások, elhúzódó, hosszas küzdelmek várnak ránk, hogy csak a legújabbat említsük: a 100 milliárd forint értékű „jóvátétel”, és ugyanilyen összegű környezeti pusztítás terheit kell viselni, elrendezni. Ilyen körülmények között nem lehet, nem szabad és nem tudunk búcsúzni; mi nem tehetjük meg, hogy hátat fordítsunk a másiknak, mert ezt értelmetlenné teszi a szándék, hogy függetlenekként élhessünk együtt.
Boros István
Vasárnap délután telefonon érdeklődtünk Jugoszláviai nagykövetségünkön, milyen hangulat tapasztalható a Jugoszláv fővárosban.
—	Belgrádban csend és nyugalom van — mondja a vonal túlsó végén Svraka István követségi tanácsos.
—	Jelentkeztek-e a nagykövetségen segítgséget kérő, bajba jutott magyar állampolgárok?
—	Ilyen még nem fordult elő. Érdeklődnek viszont a Török- és Görögországi gépjárművel hazatérni szándékozók, járható-e Szerbián keresztül az út. Mindenkinek elmondjuk, hogy Szeged irányában biztonsággal járható az út. Megkerestek telefonon bennünket olyanok is. akik az elmúlt napok forgatagában Olaszországból érkezvén Szlovéniában re-
kedtek a szigorú útlezárások miatt, s azóta is ott vesztegelnek. Többségükben hivatalosan vannak úton a rájuk bízott szállítmányokkal. Számukra azt a tanácsot adjuk: keressék a kapcsolatot a zágrábi főkonzulátusunkkal, vagy Csáktornya felé próbáljanak meg hazajutni.
—	Akadtak-e olyan magyar turisták, akik a tengerparti nyaralást követően rekedtek valahol Szlovéniában?
—	Egyelőre nincsenek ilyen gondjaink. Alig vannak a tengerparton turlsák. S bár a válság kirobbanása óta még mindig vannak újonnan érkezők, de ezek nem magyar állampolgárok. Több ország légi hídon menti ki nyaraló állampolgárait. Értesülésünk szerint megérkezett Ausztriába az első ötven külföldi gépkocsiból
álló szerelvény, amely azt bizonyítja, a vasúti közlekedés működik. A magyaroknak változatlanul azt indítványozzuk, aki teheti, a legrövidebb úton, a lehető leghamarabb térjen vissza Magyarországra, hiszen még most is óránként változik a helyzet, s meglepetésekkel is bőven szolgálhat.
—	Mi a helyzet Zágrábban? Hogyan telt a vasárnap, a hét vége? — tudakoltuk a főkonzulátus vezetőjétől. Bogi Gábortól.
—	Zágrábban tulajdonképpen nyugalom van: a mindig jelenlevő feszültség látható jele nem tapasztalható, olyan, ami eltérne a város eddigi életétől.
—	Tudnak-e bajba jutott magyarokról, turistákról, hivatalosan útonlevőkről?
—	Szerencsére egyelőre nem
összehívták a jugoszláv alkot-mányvédclml tanácsot, hogy megtárgyalja az ország politikai-biztonsági helyzetét. A testület elnöke Bogics Boglcsevics hívta össze az ülést, amelynek tagja többek között Ante Markovics, valamint a kulcstárcák vezetői. A tanácskozásra meghívták az összes elnökségi tagot, valamint a köztársasági elnököket Is, de Belgrádban kevés esélyt látnak arra, hogy teljes létszámban összeüljön a tanács kibővített értekezlete. Egyidejűleg ülést kell tartania a szövetségi kormánynak Is, Belgrádba várták estére a Közös Piac külügyminiszteri hármasát, mig Markovics a nap folyamán először a szlovén fővárosban, majd Zágrábban tárgyalt.
jelentkeztek nálunk olyanok, akik segítségre szorulnának. Magyarországról összesen hárman érdeklődtek a tengerparton nyaraló hozzátartozóik után, de ők olyan szakaszon töltik szabadságukat, ahol nincs különösebb ok az aggodalomra.
—	Erezhető-e annak előszele, hogy nagyobb számban menekültek készülnének Magyarországra?
—	Pillanatnyilag nem. S nem szívesen bocsátkozom jóslásokba. Minden attól függ, történik-e újabb katonai akció, amely esetleg menekülésre kényszeríthet embereket, őszintén remélem, ezt idejében sikerül elkerülni...
(-lb—)
(További információink a 3. oldalon)
A legnagyobb probléma azonban nem az időtényező, hanem az, hogy az elnökség megosztottsága még délután is újabb vitához vezetett, ezúttal már a televízió egyenesben közvetítette a szóváltást Stipe Mesic és Boriszav Jovics között — Zágrábból, illetve Belgrádiból válaszoltak a. riporternek. Jovics azt fejtette ki. hogy amíg horvát részről a szá-bor meg nem erősíti, hogy befagyasztják a függetlenségi döntést, addig nem lehet megválasztani Mesicet. Az elnökség horvát tagja ezzel szemben leszögezte, hogy most is csak arról van szó, hogy Jovics akadályozza beiktatását, mivel a szábomak nem kell erről állást foglalnia. Eredetileg is folyamatként határozták meg a szétválást, amely egy-két évig is eltarthat, tehát nem kell külön
SZAKAD
A KISGAZDAPÁRT?
A párt vezető személyiségei azt állítják, hogy ez nem valószínű, politikai megfigyelők szerint, azonban, a jelenlegi állapot nem tartható sokáig, mert több MDF-es képviselő sem tud együttműködni Tor-gyánnal. (N. Kósa Judit tudósítása a 3. oldalon)
BIZTOSÍTÓK A BIZTOSÍTÁSI CSALÁSOKBÓL
1990-ben elszabadult a pokol a biztosítók háza táján. A pénzszerzés reményében biztosítási csalások garmadáját követték el „ismerős” tettesek. A legjobb üzletnek az autókárok bizonyulnak. (Schranz Edit interjúja a 6. oldalon)
VÁLLALATI
VÁLSÁGKEZELÉS
Feltétlenül szükséges a csődtörvény bevezetése. Persze ez is csak akkor tudja majd funkcióját betölteni, ha végre lesz egy egységes koncepciójú gazdaságszabályozás! rendszer. (Durst Judit öss2eállitása a 8. oldalon)
befagyasztani semmit sem — mondotta Mesic.
Stipe Mesic még a délután, már államelnöki minőségben tett közzé rendeleteket és határozatokat. Mesic egyúttal hivatkozott arra is, hogy katonai főparancsnoki tisztségében is határozatokat hoz, mivel a szlovéniai harci tevékenység tovább tart, s mert az ország egyes részein mozgósítást hajtanak végre. Mesic először is elrendelte, hogy a néphadsereg főparancsnoksága szüntessen be minden katonai tevékenységet Szlovéniában, összhangban a Közös Piac közvetítésével létrejött	szerb—horvát—szlovén
megállapodással. Elrendelte továbbá, hogy a katonákat rendeljék vissza a laktanyákba az ország egész területén, s hogy a fő-
(Folytatás a 2. oldalon)
a
A Pentagon készen áll aa akcióra
Bush figyelmeztetése „szégyentelen” Szaddámhoz
(Tudósítónktól)
WASHINGTON — „Muszáj megtartania az ENSZ-határoza-tokat” — közölte golfütőjével a kezében	Kenmebunkportban
George Bush, s pillanatok múlva akkora ütéssel küldte a távolba a golyóbist, hogy — a tavaly nyárit alighanem tudatosan felidéző — elszántsága felől senkinek nem lehetett kétsége. Nem lehet eltűrni, hogy össze-vlssza hazudoz-zanak, megriasszák a nemzetközi megfigyelőket, diplomatájuk mellébeszéljen az ENSZ-ben — fejtegette a rövid (édesanyja 90-ik születésnapja alkalmából) vakáción levő amerikai elnök, és vészjóslóan hozzátette: „ez engem arra emlékeztet, ami azelőtt volt, hogy elpáholtuk őket a csatatéren”. Persze, hogy rögtön rákérdezett valamelyik golfnéző tudósitó: készül-e katonai akció a világszervezeti megfigyelőkkel packázó irakiak ellen? Bush ráérősen közölte, hogy „rengeteg időnk van”, és „még korai” megmondani. mit tehetnek Amerika és mások: „meg kell vitatnunk a dolgot a diplomáciai fronton, miként a Sivatagi Vihar előtt tettük”. S, hogy még félreérthetetlenebb legyen, Bush is, Baker is azzal hes-
segette el a találgatásokat, hogy „tartsák készüléküket bekapcsolva ..Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó viszont hét végén egybehívta a kormányzati szakértőket, míg a Pentagon tudatta, hogy egy sor katonai lépés lehetséges, mert az Öböl-térségben levő erők erre elegendőek, hiszen ott vannak a repülőgépek, amelyek a háború során a mozgó iraki célpontokat iktatták ki, így a Lopakodó is, amelynek nem is kell légi fölényt biztosítani.
Már a Kennebunkportba tartó gépe fedélzetén is ultimattv hangot ütött meg Bush, szégyentelennek" nevezte Szaddám Hu-szeint, ahogyan rejtegetni próbálja a világ elől a BT-döntések-ben elpusztítani követelt eszközöket. „Nem tűnhetjük, hogy ez a brutális alak megszegje kötelezettségét” — mondta az elnök. S közölte az őt kisérő újságírókkal, hogy azok a BT-határozatok megadnák a felhatalmazást erők bevetésére: hiszen — mutattak rá a főnökük utalásait magyarázó kormánytisztviselők — a háborút lezáró döntés beépítette a BT tavaly novemberi „minden eszközt” jóváhagyó ultimátumát. Szombat délután ezért is mondta a
CNN tévében el Eagleburger első külügyminiszter-helyettes, hogy megoldjuk ezt a dolgot, Így vagy úgy", hiszen — közölte Eagleburger — „nyilvánvalóan nukleáris kapacitást rejtegetnek”. Bush is közölte Kennebunkportba menet, hogy „kétségbevonhatatlanok” az amerikai hírszerzés bizonyítékai, vagyis a nemzetközi ellenőrök ennek alapján ütöttek volna rajta az iraki konvojon, amely az orruk előtt húzott el, ám a kémholdak elől persze nem tudják elbújtatni. Így a hét végén — a Biztonsági Tanács pénteki, lapzártánk utáni, felhatalmazásával Irakba ment maga* szintű ENSZ-m egf igy előcsopor t tál Szaddám aligha játszhatja büntetlenül a „bújócskát”, ahogyan vezércikkében a vasárnapi The Washington Pást nevezi. Hiszen a lap szerint a háborúnak talán fő célja volt Irak „lefegyverzése", tehát atom- és vegyibiológiai fegyvereitől való megfosztása, s „addig nem ért véget” (a 'háború), amíg ez meg nem történik. A The New York Timesban pedig Leslie Gelb sürgeti is Busht, hogy mielőbb szervezze meg „sebészeti légicsapások” nemzetközi támogatását.	Avar János
Alkotmányellenes lépés?
Mesic államelnöki minőségben rendelkezik
Ismét Belgrádban^
a Közös Piac külügyminiszteri trojkája
Vasárnap este kilenc órára