﻿Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	KEDD, 1991. július 2., LIV. évfolyam, 153. szám
vsz-
búcsú
Búcsú búcsút követ. Pénteken megszűnt a KGST, a hét végén megünnepeltük a szovjet csapatok, remélhetően, végleges távozását, hétfőn pedig a Varsói Szerződés is befejezte működését. Eltűntek tehát a volt szocialista tábor jellegét meghatározó szervezetek, s a Szovjetuniót körülölelő kis közép- és kelet-európai államok visszanyerték szuverenitásukat. Ennek szükségszerűen be kellett következnie, az 1989-es fordulatok szerte e térségben előrevetítették	a szocialista
nemzetközi intézmények csődjét is.
A szuverenitás visszanyerése, amelyre alkalmat a gorbacsovi politika kibontakozása adott, rendkívüli esemény a magyar történelemben, mindazonáltal mértéktartó töprengésre késztet a jövőt illetően. A KGST nyilvánvalóan elavult, nem szolgálta a magyar gazdaság fejlődését, alkalmazkodását a világgazdasági folyamatokhoz, inkább elszigetelt, s ideig-órá-ig azt a hamis képzetet keltette, hogy elkerülhetőek a megrázkódtatások. A kölcsönös segítség tanácsának az összeomlását és a szovjet kereskedelem ellehetetlenülését a magyar gazdaság viszonylag jól átvészelte mind ez ideig, a vállalatok meglepő gyorsasággal találtak vevőket Nyugaton, ám még nem sikerült tető álé hozni a társulási szerződést az Európai Közösséggel, amelynek Közép-Európát integrálnia kellene. A rendszerváltást követő óriási nyugati lelkesedés mára józan mérlegelésbe csapott át, s bár szép és biztató szavakban továbbra sincs hiány, a jelentkező új demokráciáknak számot kell vetniük azzal: földrészünk nyugati felén most mérik föl, milyen (rossz) állapotban is vannak ezek a gazdaságok, amelyek még ilyen szegény kérelmezőként is versenytársak lehetnek, Magyarország például a mezőgazdasági termékek piacán.
A VSZ-nek, mint a megszállás és a diktatúra jelképének az eltűnése nemkülönben örvendetes fejlemény, ám Közép-Európa biztonsága csak annyiban szilárdabb, furcsa módon, hogy a Szovjetunióból nem számíthat —bízzunk benne — támadásra. A felhevült, mert ez ideig elfojtott etnikai viszályok azonban derűlátásra okot kifejezetten nem adnak. S ehhez még tegyük hozzá azt is, hogy a Nyugat elzárkózik térségünk biztonsági gondjainak a megoldásától, a NATO-tagságról szó sem lehet, mert az atlanti szövetségesek óvakodnak a Szovjetunió provokálásától, hiszen nem sejtik, nem sejthetik, miként alakulnak ott az események, a jugoszláviai polgár-háború pedig csak megerősítheti őket abban a meggyőződésükben, hogy egyelőre jobb a NATO-t nagyjából az eredeti formában fenntartani, s felkészülni az előre nem látható történésekre.
Vagyis, a fiatal demokráciák megszabadultak végre az öröklött, rossz emlékű, szervezetektől, de máig nem tudták elérni, hogy gyötrő kínjaikra gyógyírt találjanak, gazdasági és biztonsági szerkezetváltásuk olyan világpolitikai kérdéseket vet fel, amelyek — bizonyára átmeneti — toporgásra kényszerítik őket a nyugat-európai kapuk előtt. Ez a felismerés késztette a magyar kormányfőt, hogy Prágában, a VSZ-búcsún, közép-európai partnereivel arról tárgyaljon, miként üzenjék meg a heteknek, a londoni csúcsra, hogy a Szovjetunió támogatása ne menjen az új demokráciák rovására.
Blahó Miklós
As új jugoszláv elnök szerint
a hadsereget ki kell zárni a politikai életből
Prágáiban aláírták a jeggzököngvet a Varsói Szerződés megszűnéséről
I______A külpolitikai helyzet________|
ENYHÜLT A FESZÜLTSÉG Jugoszláviában, miután a kollektív államfői testület Stipe Mesicet megválasztotta a jugoszláv Államelnökség elnökévé. Ezzel egyidejűleg megállapodás jött létre arról, hogy visszatérnek laktanyáikba a jugoszláv szövetségi hadsereg egységei, amelyek Szlovénia függetlenségi nyilatkozata, azaz június 25-e óta tartózkodtak a köztársaság területén. Mesic megválasztásában, illetve a jugoszláv hadsereg kivonását célzó megállapodás elérésében nagy szerepe volt a Közös Piac Belgrádban, valamint Horvátországban és Slovéniában tárgyaló delegációjának. A küldöttség vezetője, a holland külügyminiszter nyilatkozatban jelentette ki, hogy a Közös Piac feltételeinek többségére kedvező választ kapott. Franjo Tudjman horvát és Milanc Kucan szlovén elnök írásos kötelezettséget vállalt arra, hogy három hónapig befagyasztják a függetlenségi döntést. Ez azonban csak az első lépés — mondta a holland külügyminiszter, utalva arra, hogy meg kell valósulnia a szlovéniai tűzszünetnek is.
Noha a belpolitikai válság némelyest enyhült, Jugoszlávia jövője tele van kérdőjelekkel. Erre utalt hétfői kommentárjában a The Washington Post, rámutatva arra, hogy az ország éppoly mesterségesen teremtett alakulat, mint a második világháború után az ösz-szeomló gyarmatbirodalmakból kikanyarított afrikai, közel-keleti és ázsiai államok. Az írás bírálta a washingtoni kormányzat politikáját. Az Egyesült Államoknak kevés befolyása maradt egy országban, ahol megpróbálta összeegyeztetni azt, ami lehetetlen: ahelyett, hogy bátorította volna az ország szervezett és vértelen feloszlását, a Bush-kormány ragaszkodott Jugoszlávia egységének eszméjéhez, jóval azután is, hogy ez az egység valószínűtlenné vált. A The New York Times szerint Washingtont különösen aggasztja, hogy milyen hatással lehetnek a jugoszláviai fejlemények más etnikailag kevert országokra, különösen Kelet-Európábán. A lap Idézte Lawrence Eaglebur-ger első külügyminiszter-helyettest, aki kijelentette: nem akarunk ilyenfajta instabilitást, a világnak ebben a részében, elég példa van a múltból, mihez vezetett a stabilitás hiánya.
A JUGOSZLÁVIAI ESEMÉNYEK Moszkva szempontjából fontosnak tartott tanulságaira hívta fel hétfőn a Pravda. Az SZKP orgánuma úgy vélekedett, hogy a jugoszláviai szeparatizmus, amely mind szélsőségesebb formában jelentkezett, olyan nyugati köröktől kapott bátorítást, amelyek annak idején hasonló, kettős politikát folytattak a Szovjetunió irányában is: hangzatosán állást foglaltak az ország egységének megőrzése mellett, miközben támogatták a balti köztársaságok elszakadási törekvéseit. A Pravda szerint az alkotmányosan rögzített széles körű önállóság — mint ezt a jugoszláv példa bizonyítja — önmagában még nem garantálja a szövetség szilárdságát 06 stabilitását.
MEGSZŰNT A VARSÓI SZERZŐDÉS, miután a tagállamok képviselői a Politikai Tanácskozó Testület utolsó ülésén jegyzőkönyvet írtak alá a szervezet feloszlatásáról. A Reuter hírügynökség prágai tudósítója a szervezet történetét ismertető jelentésében azt emelte ki: a Varsói Szerződés három évtizeden keresztül lehetővé tette Moszkva számára, hogy ellenőrzése alatt tartsa a kelet-európai országok kül-és katonapolitikáját.	(P. L.)
Gorbacsov üzenete Göncznek
A szovjet elnök ..igazságos megállapodást*9 sürget
Moszkvából jelenti az MTI: Göncz Árpád köszönetét fejezte ki Mihail Gorbacsovnak a magyar-országi szovjet csapatkivonás befejezése alkalmából. A magyar államfő üzenetét hétfőn este tették közzé Moszkvában, ismertetve a szovjet elnök válaszüzenetét is. Gorbacsov köszönetét mondva Göncz Árpád üzenetéért, kijelentette: „Most, amikor az utolsó szovjet katona is visszatért hazájába, elégedetten állapíthatjuk meg, hogy hatalmas és bonyolult munkát végeztünk. Ezt a szovjet
csapatok által Magyarországon hagyott ingatlanok rendezéséről szóló igazságos megállapodással kell befejezni” — hangoztatta Gorbacsov.
A szovjet elnök ismételten megerősítette: a szovjet vezetés szilárdan amellett van, hogy a két ország kapcsolatai a bizalom, a jószomszédság, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján fejlődjenek, ezzel is erősítve az európai békét és stabilitást, a nemzetközi biztonságot.
Kissinger szerint
Kelet-Európát jobban kellene támogatni
(Munkatársunktól)
Zsúfolt programot bonyolított le hétfőn Henry Kissinger, aki Kodolányi Gyula címzetes államtitkár meghívására négynapos magánlátogatáson tartózkodik hazánkban. Előadást tartott a Parlamentben, fogadta őt Göncz Árpád köztársasági elnök, majd délután a volt amerika külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottsá-
gának vendége volt, ahol Időszerű külpolitikai kérdésekről folytatott eszmecserét.
Henry Kissinger most első alkalommal látogat hazánkba és útjának célja, hogy átfogó képet kapjon térségünk, amelyet igen jelentős világpolitikai tényezőnek tart, helyzetéről. A neves amerikai politikus véleményét osztotta Göncz Árpád is, azt hangoztatva, hogy Magyarország stabilizáló szerepet kíván játszani
Kelet-Európábán. Kissingernek a szovjet—magyar viszonyra vonatkozó kérdése kapcsán a köztársasági elnök elmondta, Magyar-ország nem követheti el ugyanazt a hibát, mint a két világháború között, mikor szinte tudomást sem vett a Szovjetunióról. Hazánk geopolitikai helyzete mindenképpen szükségessé teszi korrekt kapcsolatok ápolását Moszkvával.
A külügyi bizottságban tartott látogatásnak — Kissinger külön kérésére — csupán a protokolláris, bemutatkozó részén lehettek jelen a sajtó képviselői. Így az újságírókat tájékoztatva, Hegedűs István, a bizottság alelnöke mondta el, hogy a Kissinger úrral folytatott kötetlen beszélgetésen a régió problémáiról volt szó, a legfontosabb téma természetesen Jugoszlávia volt, mindenekelőtt a szlovéniai helyzet. A bizottság alelnöke kiemelte, hogy eléggé közeli állásponton voltak mindannyian. Miközben érzelmeik az elmúlt két nap eseményeinek hatására mindkét felet abba az Irányba vitték, hogy Szlovéniával
szimpatizáljanak, az amerikai reálpolitikai, illetve a magyar geopolitikai szempontok visszafogott magatartásra ösztönöznek. Ugyanakkor a képviselők finoman kifogásolták a nyugat-európai és az amerikai felfogást, amelynek óvatossága bizonyos mértékig hozzájárult ahhoz, hogy fegyveres konfliktus alakuljon ki Szlovéniában. Kissinger nem utasította vissza ezeket a vádakat. Az volt a véleménye, sajnos az Egyesült Államokban sem mindenki érti meg a nemzetek önrendelkezési jogának újjáéledését és leegyszerűsítve nacionalista belharcnak tekinti a Jugoszlávián belül kialakult helyzetet.
Arra a kérdésre, hogy érdeklődött-e a volt külügyminiszter a magyar problémák iránt, Hegedűs István elmondta: nem, csak annyiban került az szóba, hogy kérdéseinkben kifejtettük saját pártunk, illetve a magunk álláspontját is. A magyar belpolitikai helyzetre már nem jutott idő, hisz a beszélgetés így is közel két órát tartott. Az amerikai professzor szóba hozta Kelet-Európa meg-
NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉG
az egyetemre való bejutásnál. Nemcsak a nemek, a származás; a szülők iskolai végzettsége is feltétele lehet a sikeres felvételinek. (Universitas — összeállításunk a 6. oldalon)
SZÜLETÉSÉNEK INDOKA
kézenfekvő; szervezői szerint különösen jók a turisztika kilátásai, minden esély megvan arra, hogy az ezredfordulóig ez az üzletág a gazdaság egyik legfejlettebb területévé nője ki magát. (Füsi Piroska: Indul az IBUSZ Bank — 9. oldal)
MANAPSÁG, AMIKOR A KULTÚRA,
a művészet különböző területeiről, hadállásaiból cgyre-másra érkeznek a riasztó hí-rek az anyagiak csökkentése vagy hiánya miatti nehézségekről, a megszűnés veszélyéről, vagy tényéről, öröm beszámolni valami pozitívumról. (Gervai András:	Az életbe
„táncoltatott” Teátrum — 11. oldal)
segítésének problémáját is. Elmondta, hogy Csehszlovákiát, Lengyelországot és Magyarországot sokkal inkább érdemes lenne támogatni, mint ahogy eddig a Nyugat tette. Az volt a véleménye, e három ország annyit szenvedett az elmúlt évek során és annyival fejlettebb, mint a többi, hogy sokkal értelmesebb lenne ebbe a régióba fecskendezni a pénzt, mivel a Szovjetunió helyzete nagyon bizonytalan, és így
(Folytatás a 2. oldalon)
Hárompontos javaslat
A Közös Piac közvetítése enyhülést ígér Jugoszláviában
(Hírösszefoglalónk)
Másfél hónapos szünet után ismét van elnöke Jugoszláviának. Az Államelnökség hétfőre virradó éjszaka megtartott kétórás ülésén nyilvánította államelnöknek a horvát Stipe Mesicet. Az Európai Közösség háromtagú miniszteri küldöttsége is részt vett a tanácskozáson.
Ante Markovics szövetségi miniszterelnök kimerítő tárgyalás eredményeként kompromisszumot dolgozott ki, és ennek alapján Szlovéniában visszatérnek a laktanyákba a katonák. A tárgyalások most Zágrábban folytatódnak, a Közös Piac delegációja Belgrádból Horvátországba utazott. A küldöttség elégedetten nyilatkozott belgrádi megbeszéléseiről. A három külügyminiszter közölte: valamennyi jugoszláv tárgyalópartner elfogadta az EK bárom javaslatát, a tűzszünetet, a
horvát és a szlovén parlament függetlenségi nyilatkozatának felfüggesztését, és a jugoszláv államfői testület elnökének megválasztását. A megegyezést írásban rögzítették, és ez fontos lépés a békés megoldás felé.
A Tanjug jugoszláv hírügynökség kora hajnalban jelentette, hogy Belgrádban a kollektív államfői testület nem sokkal éjfél után választotta meg Stipe Mesicet — Horvátország korábbi miniszterelnökét — a jugoszláv államelnökség elnökévé. Az ülésen a testület aleinökét is megválasztották, Branko Kosztics, Crna Gora képviselőjének személyében. A jugoszláv államelnökség május 15. óta gyakorlatilag működésképtelen volt, mert a köztársasági rotáció alapján következő Mesicet szerb részről nem fogadták el.
Jugoszlávia új államfője 1934-ben született. 1990-ben Horvát-
ország miniszterelnöke lett, miután pártja, a Horvát Demokratikus Szövetség győzött az első jugoszláviai többpárti választásokon. Mesic — mint a Tanjug írta — a független államok szövetségének híve. Sürgeti, hogy garantálják a köztársaságok belső határait és egyéb jogaikat mindaddig, amíg a Jugoszlávia jövőjéről folyó tárgyalások be nem fejeződnek.
Jugoszlávia új elnöke Zágrábba visszatérve első nyilatkozatában leszögezte: a hadsereget ki kell zárni a politikai életből, a más köztársaságokból érkező fegyveres csoportoknak vissza kell térniük oda, ahonnan jöttek, és a politikai problémákat politikai úton kell megoldani. Jelezte: meg kell vizsgálni a hadsereg vezérkarának felelősségét. Mesic az alkotmány szerint a hadsereg fő-
(Folytatás o 2. oldalon)
Szabaddá vált az út Európába
— mondta Prágában Antall József
Megszűnt a Varsói Szerződés. Prágában hétfőn a tagállamok állam-, illetve kormányfői aláírták azt a jegyzőkönyvet, amely kimondja a feloszlást. A tanácskozáson Antall József is kifejtette a magyar álláspontot, s találkozókon is részt vett Ha-vel csehszlovák és Walesa lengyel elnökkel. A Szovjetuniót nem Mihail Gorbacsov, hanem Janajev alelnök képviselte.
Kárpáti János, az MTI prágai tudósítója jelenti: Hétfőn délelőtt a prágai Cernin-palotában, a csehszlovák külügyminisztérium épületében tartatták a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének utolsó ülését, amelynek egyetlen napirendi pontja volt: a Varsói Szerződés megszüntetése.
Délelőtt a küldöttségvezetők sorra kifejtették hazájuk álláspontját ezzel a történelmi jelentőségű eseménnyel kapcsolatban. Elsőként Antall József kapott szót.
A magyar miniszterelnök kijelentette: „A mai közös döntéssel szabaddá vált az utunk az egymás közötti kapcsolatok újraformálása felé. Szabaddá vált az utunk Európába.”
A magyar küldöttség vezetője elmondta: elismerés illeti a szovjet átalakítási folyamatot elindító új politikai gondolkodást, amely lehetővé tette azt is, hogy immár két kel et-közép - eu rópa i országból a megállapodásoknak megfelelően kivonultak a szovjet csapatok. Meggyőződésem, hogy az európai közvélemény a szovjet politikai vezetés erkölcsi győzelmeként értékeli ezt a fejleményt. így lehetőség nyílik a térség országai közötti viszony új-raalapozására, szuverenitásuk teljes helyreállítására.
Antall József ezután így folytatta:
— Ami a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé mai történelmi ülését illeti, külön örömömre szolgál, hogy a testület
tavaly júniusi moszkvai ülésének elnökeként magam kezdeményezhettem a Varsói Szerződés teljes körű felülvizsgálatát. Azt hiszem szerénytelenség nélkül mondhatom, ez volt az első jelentős lépés a Prágához vezető úton. Ez a mostani pillanat nem érkezhetett volna el a fent említett újszerű szovjet politikai gondolkodás, a többi tagállam határozott konstruktív magatartása és anélkül, hogy e hat ország ne látná kibontakozni a biztonság és együttműködés új összeurópai rendszerét. Ebben meggyőződésünk szerint kontinensünk államai mellett nélkülözhetetlen szerepe van a két észak-amerikai ország konstruktív részvételének és európai jelenlétének.
Megújult az európai biztonsági folyamat. Még formálódó válságmegelőző és konzultációs intézményeit most teszik először próbára a drámai jugoszláviai
(Folytatás a 3. oldalon)