﻿Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1991. július 3., LIV. évfolyam, 154. szám
Emigráció
Az idős plébános egy pillanatra megállt a PanAm-gép ajtajában, aztán megindult lefelé. Amikor ismét — végérvényesen — magyar Tőidre lépett, ezzel képletesen is lezárult egy ellentmondásos, az anyaország lakói előtt kevéssé ismert, de századunkra oly jellemző, történelmi időszak. Most, amikor több, mint negyvenesztendős emigráció után hazatért Magyarországra Varga Béla, az 1946—47-es Nemzet-gyűlés elnöke, egyben véget is ért a nyugati magyar emigráció korábbi meghatározó, speciális szerepe, jelentősége. Tulajdonképpen ettől az időponttól kezdve értelmét veszíti maga az „emigráció” kifejezés is.
1945-öt követően a Nyugat-Európában, Amerikában élő magyarok játszották azt a kényszerű szerepet, amelyet 6aját nemzetük tagjai nem tölthettek be idehaza. Vagyis a kint élő magyarság jelentette a szocialista államberendezkedés permanens ellenzékét, ök alkották azt a plurális alapokon nyugvó szárnyat, ellensúlyt, amely igyekezett a hazai egyoldalúság, elvakultság ellenére és ellenében, a másként gondolkodó, érző és valló magyarság életérzését és létét kifejezni. Ok voltak azok, akik létezésükkel, politikai állásfoglalásaikkal állandóan emlékeztették a külföldet arra, hogy nem lehet, nem szabad belenyugodni a megváltoztathatatlannak mondottba, ök voltak azok, akik mindig emlékeztek, és beszélhettek is, akiknek se a mindennapok, se az önként vállalt cenzúra nem tépte-tép-hette ki a nyelvüket, nem kö-tötte-köthette gúzsba a gondolataikat.
Ez az emigráció volt az, amely évtizedeken keresztül a nemzet élő lelkiismeretének egyik részét alkotta. Az, amelyiket nemes egyszerűséggel le-fasisztáztak, ellenforradalminak kiáltottak ki. ök voltak azok az „amerikás magyarok”, akiket ezzel a kifejezéssel szinte megvetettek.
Megvetettek, de annyira nem, hogy a pénzükre ne ácsingóztak volna. Talán le is nézték őket, de az azért elváratott, hogy hazafiságtól vezérelve lobbyzzanak a magyar érdekekért, hogy beruházásokat hajtsanak föl „nekünk”.
Mivel napjainkra, a szabad választásokat követően, a felelős kormány megalakulása után ez az élő lelkiismereti szerep gyakorlatilag értelmét vesztette, a pluralizmus megtestesítésében sincs már szerepük, így a politikai tartalommal bíró, a meneküléssel, száműzetéssel egyenrangú „emigráció” kifejezés már nem jelent semmit. Az új Magyarország tehát új irányt is kell hogy szabjon a nyugaton élő magyarok számára. így aztán a rendszerváltást követően az emigráció tagjai „csupán” a magyarság reprezentánsai lesznek. Ám ezzel a politikai felhangtól megfosztott szereptől nemcsak az ő helyzetük, de a miénk is erősbödött s nemesbedett. Vége tehát a jöttment, betolakodó, hontalan státusuknak, még akkor is, ha ezeknek az embereknek a döntő többsége rangot, megbecsülést szerzett magának messzi idegenben is. Mostantól nem lesz a hazájuk, a mi hazánk a szégyen, a szégyell-nivaló országa. Kedd reggeltől tehát vége az emigráns lét skizofréniájának, az ide is tartozom, oda is tartozom, sehova sem tartozom állapotának.
Boros István
Kuvunz a, függetlenség
A jugoszláv légierő szétbombázta a tűzszünetet
Aa SZÉP	szakadását készítheti elő
az áj szovjet reformmozgalom
1_______A külpolitikai helyzet___________|
SZLOVÉNIÁBAN KIÚJULTAK A HARCOK, a ljubljanai tájékoztatási miniszter szerint a Jugoszláv hadsereg uralja a légteret, s ezzel magyarázta azt is, hogy Genscher a szlovén főváros helyett Klagen-furban találkozott Kucan elnökkel. De Michelis olasz külügyminiszter úgy véli, haladéktalanul a helyszínre kellene küldeni a korábban Horvátország és Szlovénia által a tűzszünet ellenőrzésére az EK-tól kért megfigyelőket. Az EBEÉ 35 országát tömörítő új európai válságmegelőző központ közleménye is azonnali tűzszünetre, s a hadsereg egységeinek a laktanyákba való visszavonására szólította fel a szemben álló feleket, felhíva őket az EK hárompontos javaslatának megvalósítására.
VÁLTOZATLANUL BÍRÁLTÁK amJugoszláviával kapcsolatos washingtoni kormánypolitikát a keddi Amerikai sajtókommentárok. A The Wall Street Journal szerint a vérontást meg lehetett volna előzni, ha a nyugati demokráciák kezdettől fogva kiálltak volna az ön-rendelkezés mellett. A lap úgy véli, a Fehér Ház politikáját nyilván korlátozza egy másik kommunista vezetővel, Gorbacsovval ápolt viszonya, s az a tény, hogy ott a lehető legkisebb mértékben veszik figyelembe a litvániai és a lettországi választási eredményeket. S hozzáteszi, aligha védekezés arra hivatkozni, hogy a választások néha véget vetnek a kényelmes status quónak. A The New York Times szemleírójának, Michael Scammellnek a véleménye szerint az Egyesült Államoknak Szlovéniát és Horvátországot kellene támogatnia, nem a régi kommunista modellt, amelyet az erőszak, a korrupció, és az elnyomás jellemez az egységes állam nevében. Felhívja a figyelmet arra, hogy Szerbiában is — amelyet anakronizmusként jellemez — gyülekeznek a demokratikus erők, s várják a lehetőséget, hogy színre lépjenek. A The Washington Post azt emeli ki, hogy a jugoszláv hadsereg „állam az államban, kommunisták vezetése alatt, a tábornokok azonban elszámították magukat, amikor azt hitték, órák alatt legyűrhetik Szlovéniát”.
A VARSÓI SZERZŐDÉS FELOSZLATÁSÁNAK prágai deklarálásával foglalkoztak legtöbbet a lapok a jugoszláv válság mellett térségünk országaiban. A Gazeta Wyborcza főszerkesztője, Adam Michnik arra utalt, néhány évvel ezelőtt még senki sem hitte, hogy eljön a totalitáriánus birodalom végnapja, márpedig a VSZ megszűnése ezt jelenti. Hozzátette, hogy ezzel nyílt meg a függetlenné válás útja is. Antall József bécsi beszédében tért ki a prágai esemény értékelésére, s megállapította, hogy Európa ma az átmenetek korszakát éli, s ez az átmenet nemcsak az önmagukat túlélt struktúrák felszámolását, hanem a bevált struktúráknak az új helyzethez való alkalmazkodását is megkívánja. Utalva ezzel arra, hogy a VSZ felszámolásával módosul a NATO szerepe is. A prágai aktus szentesítette a megosztott Európa korszakának lezárulását, a Jaltával kezdődött mesterséges szétválás végét — mondta a miniszterelnök —, s jó előjelnek minősítette, hogy az egykori úgynevezett testvérek nem ellenségekként váltak el egymástól. A Mlada Fronta Dnes című prágai lap a VSZ felszámolását kommentálva rámutat, hogy annak három oka volt: az első és legfontosabb az, hogy a Varsói Szerződés a hagyományos fegyverzetek korlátozásáról szóló egyezmény tavaly novemberi aláírásával kimerítette saját lehetőségeit, mint a „leszerelési folyamat eszköze”, hisz ezek a tárgyalások immár nem a tömbszemlélet jegyében zajlanak. A megszűnés másik oka — véli a lap —, hogy az öt „volt szovjet szatellitállam’’ konszenzusra jutott, így a VSZ létének nincs többé értelme. A harmadik ok, hogy a bizonyos mértékű kapcsolattartás követelményeinek sem felelt meg a szerződés. A francia sajtó számára nem jelentett különösebb hírt a VSZ feloszlatása, ezzel szemben a német lapok foglalkoztak az eseménnyel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Gorbacsov távolmaradásának okát boncolgatva rámutatott, hogy az elnöknek tekintettel kellett lennie az egyes szovjet katonai körökben táplált ellenérzésre. A Kölner Stadt-Anzeiger szerint a VSZ feloszlatása után nincs ok az ujjongásra, még kevésbé a kárörömre. Európa biztonságpolitikailag a hármas megosztottság veszélyével néz szembe: van a NATO, vannak az egykori keleti vazallusok és van a peremre került Szovjetunió. Éppen ezért — írja a lap — még inkább, mint valaha, szükséges mindezt összekötni az európai biztonsági és együttműködési folyamat kiépítésével, hogy aztán egy szép napon, a NATO-t is, mint maradványt sírba tehessük. A Süddeutsche Zeitung ezzel kapcsolatban azt eleveníti fel, hogy egyes közép-európai országok legszívesebben belépnének a NATO-ba. Ezt a problémakört érintette a berlini Dér Tagesspiegel keddi számában megjelent írásában Horn Gyula is, szorgalmazva, hogy a NATO nyújtson biztonsági garanciát térségünk államainak, ám hozzátette, ennek nem lenne előfeltétele a fenti országok NATO-tagsága. (S. G.)
A jugoszláv válság egész Európára veszélyes
— mondta Antalt József Becsben
Jugoszlávia belső válsága próbára teszi saját és Európa népeit egyaránt, veszélyezteti nemcsak e térség, hanem az egész földrész biztonságát — többek között erről beszélt Antall József miniszterelnök kedden Bécsben, a helsinki folyamatban részt vevő országok mintegy kétszáz parlamenti képviselőjének értekezletén, amelyen az európai együttműködés és biztonság időszerű kérdéseiről tárgyaltak.
Antall József hétfőn este Prágából, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének utolsó üléséről érkezett az osztrák fővárosba, és az Interparlamentá-
ris Unió felkérésére egyetlen külföldi kormányfőként szólalt fel a nemzetközi tanácskozáson, annak alapján, hogy egy év múlva Budapesten rendezi meg első érdemi ülésszakát a helsinki folyamat 35 országának új együttműködési intézménye, a parlamenti közgyűlés.
.Beszédének Jugoszláviára vonatkozó részében rámutatott annak fontosságára, hogy az újjászerveződő Európában a politikáé maradjon az elsőbbség, és nem tűrhető, hogy a földrészen akár egyetlen nép törekvéseinek is tankok parancsoljanak megállj-t. — Európának el kell érnie, hogy a tíz helsinki "álapelv maradéktalan megvalósításának követelésével
visszavonulásra bírja mindazokat, akik egy letűnt kor gondolkodás-módja szerint próbálnak „rendet teremteni házuk táján”. Mi, magyarok egészen frissen visszanyert szuverenitásunk birtokában, szomszédként is mélységesen elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy Jugoszlávia népei a nemzetek önrendelkezési jogát tiszteletben tartva, tárgyalások útján találjanak saját maguk és Európa számára is elfogadható megoldást — jelentette ki a miniszterelnök.
Antall József utalt a részvételével lezajlott előző napi prágai eseményre, a Varsói Szerződés politikai vezető szervének feloszlatására, s hogy a közép- és keleteurópai térségben a demokrácia mindaddig törékeny marad, amíg a piacgazdaságra való áttérés eredményei nem mutatkoznak. —
E térség államainak, így Magyar-országnak is, saját erőfeszítéseik kiegészítéséül nagy szükségük van a kedvező nemzetközi gazdasági környezetre, a fejlett piacgazdaságú országok szakértelmére, gazdasági segítségére, a tőkebefektetések bátorítására — közölte. Mint rámutatott, a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a Közös Piachoz való társulásnak, amelyet a teljes jogú tagságot elősegítő közbülső szakaszként értelmez, és az európai regionális együttműködési formáknak.
A kisebbségi jogokról szólva a magyar kormányfő többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek tiszteletben tartását az emberi jogokhoz és a biztonsághoz fűződő európai érdekek egyaránt megkövetelik.
A bécsi interparlamentáris ta-
NEM HITTEK EL, HOGY MENNIÜK KELL.
Annus Antal altábornagy exkluzív interjút adott a Magyar Nemzetnek a szovjet katonai kivonulás kulisszatitkairól. Mellette olvasható
A SZABADSÁG ÁRA
című riport, mely azokról a súlyos ökológiai és környezeti károkról szól, melyet a szovjet katonaság okozott. A Hortobágyi Nemzeti Parkban történt pusztítás például sohasem állítható helyre. (A kivonulásról szóló összeállításunk a 6. oldalon)
AZ ADÓTÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
aligha visz előre. Átfogó, a magántulajdonra épülő rendszerre lenne szükség — mondja Békési László szocialista párti képviseld, aki megvonja a féléves gazdasági mérleget. (Államháztartási törvény nélkül újabb nyomorköltségvetés — 8. oldal)
nácskozáson mondott beszédében Antall József végül méltatta a parlamentek és képviselőik közötti együttműködés európai intézményeinek eredményeit és jelentőségét.
Minden eddiginél súlyosabb összecsapások Szlovéniában
Mesic békéltetési kísérletei
(Hírösszefoglalónk) Szlovéniában gyakorlatilag semmivé vált a hétfőn életbelépett tűzszünet: a jugoszláv légierő folyamatosan bombatámadásokat Intézett a Szlovén Köztársaság ellen. A különböző közvetítési kísérletek sem kecsegtetnek gyors sikerrel, s kedd estére összehívták a jugoszláv államelnökség ülését, amelyen az ismét megkísérli, hogy az Európai Közösség kompromisszumos javaslatának érvényt szerezzen.
Minden eddiginél súlyosabb háborús helyzet alakult iki kedden Szlovéniában. A köztársaság területén súlyos tüzérségi harcok dúltak, miközben a szövetségi légierő többször is bombázott szlovéniai célpontokat. A reggeli órákban a szlovén területvédelmi alakulatok és egy szövetségi páncélos konvoj között kezdődtek az ösz-szecsapások, majd a szövetségi harci gépek három hullámban támadták a szlovén egységeket a horvát határ közelében. A szlovén védelmi miniszter szerint a jugoszláv légierő folyamatosan támadja a köztársaság távközlési és adóberendezéseit is. Janez Jansa ljubljanai sajtóértekezletén elmondta: a gépek három tévé- és rádió-adótornyot bombáztak.
Mind több jel utal arra, hogy a szövetségi hadsereg vezetése teljesen önhatalmúlag folytat akciókat Szlovéniában. Ezt tükrözi a légierő parancsnokságának közleménye, amely Szlovéniát tette felelőssé a kiújult harcokért. A hadsereg változata szerint a szlovén erők élelmiszert szállító, vöröskeresztes helikopterekre nyitottak tüzet. A szlovén területvédelmi erők viszont azt állítják, hogy épp Ilyen megkülönböztető jelzést viselő helikopterekről géppuskázták a szlovén egységeket.
A hadsereg közleménye arra figyelmeztet, hogy ha a szlovén erők folytatják a tűzszünet megsértését, „s továbbra is brutális módon .bánnak a néphadsereg katonáival”, a szövetségi haderő teljes harci erejét beveti. A belgrádi közlemény kizárólag a Szlovén Köztársaságra hárítja a felelősséget a kialakult helyzetért. A hadsereget érintő hír, hogy leváltották Konrad Kolsak altábornagyot, a Szlovénia elleni akció egyik irányítóját és helyére még hétfőn Zsivot Avramovics altábornagyot nevezték ki. A nyugati értesülések szerint Kolsak szlovén, Avramovics pedig szerb nemzetiségű.
A katonaság visszavonulásának ellenőrzésére hivatott vegyes bi-
zottság még nem tudott megalakulni, mert szlovén részről elutasították, hogy olyan tisztek vegyenek részt a testület munkájában, akik az „ötödik katonai körzet megszálló fegyveres erőinek kötelékébe tartoznak”. Arról is jelentések érkeztek, hogy szaporodik a dezertálások száma a szövetségi hadseregből. Morvát részről közölték, hogy senkit sem hívnak haza a jugoszláv haderőből, de azokat, akiknek problémáik vannak a katonai szolgálattal, Horvátországban befogadják és megvédik. A macedón elnök is engedélyezte, hogy a katonák hazatérjenek a köztársaságba.
Stipe Mesic, a jugoszláv államelnökség elnöke, valamint Vaszil Tupurkovszki és Janez Drnovsek, az elnökség .macedón, illetve szlovén tagjai kedden Ljubljanában azonnali tűzszünetre, a jugoszláv és szlovén erők szétválasztására és a foglyok elengedésére szólították fel az érintett feleket. Stipe Mesic és Vaszil Tupurkovszki kedden délután érkezett meg a szlovén fővárosba.
Stipe Mesic jugoszláv államfő röviddel Zágrábból történt elutazása előtt újságíróknak kijelentette, hogy a fegyverszünet megsértéséért valakinek felelnie kell.
A szövetségi elnök kedd estére összehívta a jugoszláv állam-elnökséget. A helyszíni beszámolók valószínűnek tartották, hogy a csúcsszintű tanácskozás legfőbb feladata a háborús helyzetben a kompromisszumok megtalálása az Európai Közösségek hárompon-
tos javaslatának végrehajtására. A megfigyelők úgy vélik, hogy a jugoszláv hadsereg felett megszűnt a politikai ellenőrzés, s ilyen helyzetben kevés az esélye egy békés megállapodásnak. A keddi harci eseményeket követően a szlovének vélhetően egységesebbek lesznek, mint valaha a fcü-lönválási törekvéseikben, hiszen a köztársaság függetlenségéért többen életüket áldozták.
Bár Horvátországból kedd estig nem érkeztek összecsapásokról hírek, a vajdasági Vöröskereszt közlése szerint már csaknem 5000 szerb, többségükben nő és gyermek menekült e köztársaságból a Szerbiához tartozó területre. A napról napra nagyobb számban érkező menekülteket szükségtáborokban helyezik el.
A békés megoldás meglelésé-nek nehézségeit jelzi, hogy Hans-Dietrich Genscher, német külügyminiszter kedden biztonsági okokból Ljubljana helyett, egy a határhoz közel eső ausztriai kisvárosban tárgyalt Milán Kucan szlovén elnökkel. Ugyancsak biztonsági okokból Genscher nem tudott tanácskozást folytatni Ljubljanában Franjo Tudjman horvát vezetővel sem. Szlovéniai források szerint a jugoszláv hadisereg átvette az ellenőrzést az egész jugoszláv légtér felett, és megakadályozta, hogy a német külügyminiszter a szlovén fővárosiba érkezzen.
A Kucannal folytatott tanácskozásokat követően Gensoher ki-
(Folytatás a 3. oldalon)
Szeptemberben dönt a pártalapításról a „Mozgalom a demokratikus reformokért”
(Tudósítónktól)
MOSZKVA — Most az SZKP-n belül és más pártokon belül is olyan a helyzet, hogy ki kell várni az elkövetkező hónapokat, s azt követően dönteni a továbbiakról — magyarázta kedden Gav-riil Popot; moszkvai polgármester, hogy végül miért csupán egy laza körvonalakkal rendelkező mozgalmat vajúdtak össze a szovjet demokrácia hegyei. Hétfőn este terjesztették szét a sajtó képviselői között a „Mozgalom, a demokratikus reformokért” kezdeményezőinek a felhívását, s kedden a kilenc aláíró közül öten sajtóértekezleten részletezték elképzeléseiket a moszkvai tanács
épületében. Popov mellett jelen volt Anatolij Szobcsak leningrá-di polgármester, Eduard Sevard-nadze, Nyikolaj Petrakov reform-közgazdász, valamint Arkagyij Volszkij, az SZKP KB egykori osztályvezetője. (Az aláírók között található még Sztanyiszlav Satalin akadémikus, Iván Szilajev orosz kormányfő, Alekszander Jakovlev elnöki tanácsadó, Alekszander Ruckoj orosz alelnök.)
A sajtóértekezlet résztvevői elmondták, hogy első lépésként az össz-szövetségire tervezett mozgalom szervezőbizottságát kívánják létrehozni, valamint ennek helyi
(Folytatás a 2. oldalon)