﻿Magyar Nemzet
Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTÁVPETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1991. július 4., LIV. évfolyam, 155. szám
Szezon
Számolgatnak az idegenforgalom szakemberei. Kérdéseket tesznek fel maguknak, másoknak : milyen is lesz az idei szezon? Hány vendég érkezik, melyik vidékre, honnan, meddig maradnak, és mennyit költenek? Nem kevésbé fontosak a másik oldal kérdései sem: megtérülnek-e az eddigi beruházások, nem megy-e tönkre az a néhány magánpjanzió, frissen privatizált vendéglő?
Általánosságban, az országos bevételek szintjén a szakma vezetői nem látnak okot az aggodalomra. Ami gondot okoz, az már szinte nem is idegenforgalom, legalábbis nem annak szakmai, iskolában és a gyakorlatban elsajátítható része. Inkább társadalom, gazdaság, politika. Kezembe került egy könyvecske a napokban, ide illik néhány sora: „A vendéget nem szabad kihasználni. Ha több a fürdővendég, és kevesebb az árut vásárló, a gazda akkor is elégedjen meg a kevesebb haszonnal, mert jobb a sűrű garas, mint a ritka forint. Ha ugyanis a vendég erszénye az idén nem bírja az árakat, akkor a jövőben csakugyan máshova megy, és bottal üthetjük a nyomát.” Egy más fejezetben pedig ez áll: „Angolországban divatba jött, hogy még a gazdag földbirtokosok is a kastélyok fölös szobáit fizető vendégnek adják ki. Ez sokszor több jövedelmet hajt, mint maga a birtok.”
A könyv csaknem hatvan évvel ezelőtt jelent meg, a Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottság adta ki a vendéglátás mesterségének oktatása céljából, de nemcsak ezért érdekes. A szemléletéből, a levegőjéből lenne érdemes mostanság is valamit átvenni. Magyarországon most nemcsak a gazdaság, hanem a társadalom is a befektetés időszakát éli. Nehezen megszerezhető bizalomtőkét fektethetünk be, amelynek hozadéka esetleg csak évek múlva terem meg. Ha a külföldi most az utcákon, a szállodai szobákban és a számlák kitöltésekor egyaránt tisztaságot tapasztal, ha nem próbál meg minden kis-és nagyvállalkozó azonnal rajtuk meggazdagodni, ha illő módon tudjuk megmutatni magunkat, akkor biztosan felkerülünk a vonzó vendégváró körzetek világtérképére.
Természetesen nehéz most egyszeriben a helyes arányokat megtalálni a valutás vendég előtti hajbókolás és a felfuval-kodott idegenlenézés között. Nem szoktunk hozzá, hogy egy falusi, ki nem használt tisztaszobát is fel lehet ajánlani vidékünkön soha nem járt más országbelieknek, egyenes tartással, megfelelő árért. Nem szoktunk hozzá, hogy a friss kútvíz, a hajnali kakasszó, a háznál fejt tehéntej, mindmind érték, olyan érték, amely különlegességgé avathatja a magyarországi nyaralást — annak, akinek éppen ez az érdekesség. Mások talán a játékkaszinót, a gyógyvizes fürdőszállót vagy éppen az olcsó kollégiumi szálláshelyet választják.
Nagyon sok tényező formálja majd véglegesre idegenforgalmunk idei mérlegét. Most még csak az elején járunk, nem tudhatjuk, hogyan és mikor zárul a jugoszláviai válság, hogyan alakulnak a valutaárfolyamok, hogyan birkózik meg formálódó új rendőrségünk a közbiztonság riasztó feladataival, és hogyan, mikorra stabilizálódik valamelyest a gazdaság. Mindezen múlik nemcsak az idei szezon mérlege, hanem minden bizonnyal következő évadaink nyeresége is.
Bognár Nándor
Tüzpárbajok Szlovéniában
Az áUamelnökség és a hadvezetés kötélhúzása Jugoszláviában
EBEÉ	válságtanácskozás,
a tábornokok ellenőrzését sürgeti
1_______A külpolitikai helyzet___________|
A JUGOSZLÁV HADSEREG KIVONTA MAGAT a politikai ellenőrzés alól — vélekedett Genscher, egy, a közvetítő útja utáni nyilatkozatában. Ezt a vélekedést látszanak alátámasztani a legújabb fejlemények, s a Szlovénia által bejelentett egyoldalú fegyvernyugvásra adott belgrádi válaszok. Adzsics vezérkari főnök szerint a ljubljanai bejelentés már túl késő, Szlovéniában háború van, s a fegyverszünet akkor is elérhetetlen lenne, ha a védelmi miniszter vissza akarná küldeni a katonákat a laktanyákba. Szintén nem a békére utalnak azok a jelentések, melyek szerint egy páncélos oszlop vonul Zágráb felé, s ez azt is jelentheti, hogy Horvátország is bekapcsolódhat a háborúba. A zágrábi vezetők mindenesetre a provokációk elkerülésére szólították fel a lakosságot. A szerb közvélemény zöme a szövetségi hadsereg egységeinek csúfos kudarcaként, sőt megaláztatásként fogja fel azt a fejleményt, hogy Szlovéniában folytatódnak a harcok, míg a két, függetlenségét kikiáltott köztársaságban a megszállásra és a diktatúrára irányuló „nagyszerb” érdekek szolgálatával vádolják a hadsereget. Eközben egyre gyakrabban hangzik el a kérdés: ki irányítja a jugoszláv hadsereget? A kommentárok megállapítják, hogy csaknem egy héttel a Szlovénia elleni villámháború megindítása után, a vezetés a jelek szerint mindinkább a konzervatív tisztek kezébe megy át.
A KATONAI HATALOMÁTVÉTEL esélyéről értekeztek az olasz lapok is, egyes esetekben már múlt időbe helyezve az eseményt, s így a Corriere della Sera a „Katonai puccs Belgrádban”, míg az II Messaggero „A tábornokok megelégelték” címet adta beszámolójának. A lapok megállapítják, a „polgári kormányzat széthullott”, hisz Mesicet alig iktatták be, máris félreállították a belgrádi tábornokok. A szóharcról áttértek a fegyveres harcra, s bekövetkezett az, amitől mindenki tartott — írja vezércikkében a La Repubblica, hozzátéve, hogy Jugoszláviában ma a tisztikar jelenti az egyetlen összetartó és ideológiailag viszonylag egységes csoportot.
A SZEMBENÁLLÁS GYÖKEREIT, a katonák magatartásának mozgatórugóit elemezve a kommentárok kiemelik, hogy a szerbek által ellenőrzött jugoszláv hadsereg számára a túlélés a szlovéniai összecsapások tétje, mert Tito államának széthullása után egy szövetségi hadsereg számára nem marad hely. A berlini Dér Tagesspiegel szerint a szövetségi haderőt nem a csatamezőn győzték le, létalapjától a régi állam elkerülhetetlen összeomlása fosztotta meg. Az erősebb fél kérdéses joga azonban változatlanul a hadsereg oldalán van — írja a lap. A Die Welt a Szerbia vezető rétegének tudatában mélyen gyökerező meggyőződésre mutat rá, miszerint a szerbek hivatottak a délszláv népek vezetésére. Erre a szerb tudatra és a hozzá kapcsolódó hatszázéves Rigómező-mítoszra támaszkodhatnak a kommunista tábornokok — véli a lap. A Hamburger Abendblatt arra figyelmeztet, hogy a jugoszláviai „megoldásban” esetleg követendő példát láthatnak az ortodox szovjet körök.
A NYUGAT POLITIKÁJÁNAK KUDARCA csendül ki a kommentárok többségéből az új európai háborútól való félelem mellett. A lapok egybehangzóan megállapítják, hogy Jugoszlávia egységének helyreállítását megkísérelni — egyenlő a további vérontás receptjével. Bírálják a Közös Piac és az Egyesült Államok magatartását, melyek egyaránt alábecsülték a realitásokat. A Corriere della Sera szerint, az Európai Közösség tulajdonképpen diplomáciai szlalomozást végzett az elmúlt napokban, s állandóan késésben volt az eseményekhez képest. Mindez azt mutatja — írja a lap —, hogy a Nyugat sajnos, nem rendelkezik kellő eszközökkel ahhoz, hogy a kommunizmus utáni széthullást bárhol is ellenőrzés alatt tartsa és befolyásolja. Nincs magatartási szabály, amely megvédheti a kollektív biztonságot, és a helsinki egyezményekhez igazíthatná az eseményeket — vonja le a következtetést a lap. A L’Unita másokkal ellentétben azt is nyíltan megfogalmazza: az új helyzetben a szlovén nép iránt kell szolidaritást mutatni, mivel ő az, akit megtámadtak, és akinek jogai veszélybe kerültek. A Mlada Fronta Dnes című prágai lap azt emeli ki, hogy Jugoszlávia a maga erejéből sohasem lett volna képes megoldani belső problémáit, ám ezt Európa — úgy tűnik —, nem ismerte fel. A lap emlékeztet arra is, hogy a titói vezetés abból tudott hasznot húzni, hogy ellentétek voltak a nagyhatalmak között, és ez garantálta Jugoszlávia létét. Ám az ilyen Jugoszláviára, mint amilyen kialakult, nem az itt élő népeknek, hanem Európának volt szüksége.
A lapok foglalkoznak a nyugati magatartások módosulásával, és azok különbözőségével is. Megállapítják, hogy Franciaország fáziskésében van, s az események után szalad a Fehér Ház is. Kiemelik, hogy a legnagyobb megértést Szlovénia és Horvátország önrendelkezési jogának tiszteletben tartása iránt Bonn és Bécs tanúsítja. (S. G.)
Vranitzky lemondta budapesti látogatását
Az MTI jelenti: Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár a jugoszláviai válság miatt lemondta július 4—5-re tervezett hivatalos magyarországi látogatását. Az osztrák fél erről hivatalosan tájékoztatta a magyar Külügyminisztériumot. A felek a látogatás új időpontját a közeljövőben egyeztetik.
A magyar kormányfő — élve az Interparlamentáris Unió bécsi értekezlete kínálta lehetőséggel — hétfőn és kedden beható eszmecserét folytatott Franz Vranitz-kival, valamint Heinz Fischer parlamenti elnökkel, mivel számolni lehetett a látogatás időpontjának elhalasztásával.
Osztrák liainrerösíirs
megvédjék a szlovén területvédelmi erők és a jugoszláv szövetségi hadsereg közötti harcok esetleges következményeitől — közölte a kormányfő.
Hatszáz, nehézfegyverzetű ka-
tona csatlakozik a határt 96 harckocsival őrző 5000 katonáihoz.
Ausztria folytatja konzultációit Magyarországgal és Olaszországgal, amelyek szintén határosak a hadműveleti területtel.
A közös piaci modellt ajánlja Kissinger Jugoszláviának
Az MTI jelenti: Több közép-kelet-európai látogatás tapasztalatait leszűrve Henry Kissinger úgy látja, hogy \Magyarország előrébb tart az átalakulásban, mint szomszédai: a politikai demokrácia stabilabb, s a magyar közélet szereplői nyílt látókörű „kozmo-politikaként” tekintenek a világba. Az éllovas Magyarország ezért fontos szerepet játszhat a régióban. A neves külpolitikai elemző, az Egyesült Államok egykori külügyminisztere erről négynapos magyarországi magánlátogatásának zárónapján, szerdán beszélt újságírók előtt. A nemzetközi sajtókonferencián részt vett Henry Kissinger magyar vendéglátója, Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója is.
Kissinger véleménye szerint a közép-európai régióval kapcsolatban a Nyugatnak is felül kell vizsgálnia eddigi nézeteit. A po-litikus-politológűs meglehetősen élesen körülhatárolta Közép-Európát mint az átalakulás éllovasát, s úgy vélte: a térségnek lehetőséget kel] kapnia arra, Rogy minél előbb csatlakozhassak az EK-hoz.
A sajtókoferencián — csakúgy, mint a magyar vezetőkkel folytatott megbeszéléseken — kiemelt figyelmet kapott a jugoszláviai helyzet megítélése. Kodolányi Gyula arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy ez a kérdés terítékre került Antall József kormányfő és Henry Kissinger szerda délelőtti találkozóján is. A magyar kormányfő — a Prágában már ismertetett álláspont alapján — elsőrendű fontosságúnak nevezte a fegyverszünet érvényesítését. A három hónapos fegyvernyugvás alatt biztosítani kell, hogy a szembenálló felek egyenrangú partnerként tárgyalóasztalhoz üljenek. A rendezés másik kulcseleme a nemzeti szuverenitás elvének tiszteletben tartása. A jugoszláviai konfliktussal kapcsolatban az egyik legaggasztóbb fejlemény lenne, ha a térségben a hadseregek önhatalmúlag kézbe vennék az ügyek intézését, léhe-tetlenné téve ezzel a politikai rendezést. Ez utóbbi megállapítással összefüggésben Kissinger osztotta az aggodalmakat, s úgy vélte: ha bebizonyosodik, hogy a szövetségi haderő a saját szakállára cselekedett, akkor az minden bi-
HELGA NYOMÁBAN!
A közvéleményt felkavarta az elrabolt lány sorsa. A rendőrség a nyomozás érdekében elzárkózik. Tudósítónk a szülőket kereste fel. (Halász Miklós: A papa fizeti Dél-Magyarországon a legtöbb adót — 5. oldal)
„ÁLRUHÁBAN"ÉRKEZETT NÉMETH KÁROLY
Alsóörsre 1977-ben. Nem értette, miért szólják meg őket az emberek, miért mondják, hogy káderek, meg Káder-dűlő ... (Sípos Balázs: Kézfogás múlttal, jelennel — 8. oldal)
AZ INKUBÁTORHÁZ-RENDSZER
egy-két éve feldobott téma a magyar gazdaságban. Már-már úgy ivódik e fogalom a köztudatba, mintha valójában „keltetők” garmadája várná az induló vállalkozókat. (Fü-si Piroska: Csecsemő korú vállalkozók — 9. oldal)
zonnyal precedenst teremt, s a szovjet hadsereg magatartására is
A helyzet rendezéséről egyébként Kissinger — hangsúlyozottan magánvéleményként — a magyar állásponttól némileg eltérő hangsúlyokkal szólt. A nyugati megközelítéssel összhangban a rendezőelvek közé sorolta az egység támogatását, az önrendelkezési jog biztosítását és az erőszak elvetését. Véleménye szerint az lenne a legjobb megoldás, ha valamilyen formában az EK-modellt alkalmaznák Jugoszlávia vonatkozásában. Eszerint a tagköztársaságok jelentős mértékű szuverenitással rendelkeznének, ám számos gazdasági, politikai és — megegyezés szerint — külpolitikai területen megtartanák a közösséget. A tűzszünet után ezen a konföderációs jellegű megoldáson kellene munkálkodniuk a szemben álló feleknek.
Werner Fastslabend osztrák védelmi miniszter parancsot adott Ausztria jugoszláv határszakaszának katonai megerősítésére — jelentette be Franz Vranitzky
kancellár a kormány szerdai válságtanácskozása után.
A döntést „a helyzet lehetséges elmérgesedése miatt” hozták. Célja, hogy Ausztria területét
Páncélosok vonulnak Zágráb felé
A hadsereg a szlovén vezetést vádolja
Szerdán hajnalban a jugoszláv hadsereg újabb páncélozott menetoszlopa indult el Zágráb felé. Eközben a Horvát Köztársaság államtanácsa éjszakai ülésén új védelmi minisztert és belügyminisztert nevezett ki. A jugoszláv államelnökség közvetítésére Szlovénia elfogadta a tűzszünet megteremtésére hivatott javaslatot és és egyoldalúan visszarendelte a szlovén fegyvereseket. A jugoszláv hadsereg vezetősége ugyanakkor jelentős páncélos alakulatokat indított útnak Szlovénia felé is. -
Az előzményekhez tartozik, hogy még kedden éjszaka Belgrádban Blagoje Adzsics jugoszláv vezérkari főnök kijelentette:
Szlovéniában háború van, és a fegyverszünet már akkor is elérhetetlen lenne, ha a védelmi minisztérium vissza akarná küldeni a katonákat a laktanyákba. A jelenlegi körülmények között lehetetlenné vált a tűzszünet és ez arra kényszeríti a hadsereg főparancsnokságát, hogy teljes erővel beindítsa harci tevékenységét. Adzsics tábornok fenyegető hanggá nyilatkozata röviddel azután hangzott el, hogy Szlovénia egyoldalú fegyvernyugvást jelentett be. Milán Kucan, szlovén elnök sajtóértekezleten közölte, hogy visszavonják a területvédelmi erőket és beszüntetik a harci cselekményeket.
A vezérkari főnök fenyegető hangú kijelentéseiről nyilatkozott Stipe Mesic szövetségi elnök
is. Ljubljanában tartott sajtóértekezletén leszögezte:	mindaddig,
amíg ő áll az ország élén, elképzelhetetlennek tart egy katonai államcsínyt.
Az MTI belgrádi jelentése szerint szerdán folyamatosan tanácskozott a jugoszláv szövetségi kormány. Kiadott állásfoglalásában sürgette, hogy üljön össze az államelnökség a szlovéniai helyzet megvitatására.
Petar Gracsanin belügyminisztert a kormány Szlovéniába küldte, hogy a helyszínen győződjön meg a helyzetről, mivél ellentmondó információk érkeznek Belgrádba.
A szövetségi tájékoztatási titkárság cáfolta azokat a külföldi
(Folytatás a 3. oldalon)
Jugoszlávia a jelenlegi formában nem Ind fennmaradni
— nyilatkozta Antall József a bécsi Standardnak
Bécsből jelenti az MTI:	Ma-
gyarország síkra száll Jugoszlávia hat köztársaságának önrendelkezési jogáért és szuverenitásáért, s ezzel összefüggésben a Vajdaság és Koszovo autonóm tartomány ügyének megoldásáért — mondta Antall József miniszterelnök a Dér Standard című bécsi napilapban szerdán megjelent interjújában.
Mint az újság írta, a kormányfő kifejtette azt a véleményét, hogy Jugoszlávia a jelenlegi formában nem fog tudni fennmaradni. Jelezte: — Magyarország olyan jugoszláviai államalakzat demokratikus kifejlődésében érdekelt, amelyben szuverén köztársaságok konföderációs alapon
élnek együtt, de természetesen az ilyen döntés az érintett népektől függ. Másfelől nem lenne jó, ha Jugoszláviában megmaradna egy olyan Szerbia, amelyben a kommunista elgondolások és agresszív nacionalizmusok uralkodnak.
A bécsi lap munkatársával folytatott beszélgetésben Antall József erőszak alkalmazása miatt elitélte a belgrádi központi'kor-mányt, és hangoztatta, hogy a krízis a kisebbségi problémák, az ENSZ-alapokmány, a helsinki alapelvek és a Párizsi Charta, fényében korántsem minősíthető belügynek. A miniszterelnök megítélése szerint hiba volt, hogy amikor Szlovénia kinyilvánítot-
ta függetlenségét, számos .politikus és sajtótermék a különválást kész tényként kezelte, mintha abba a szövetségi kormány és hadsereg belenyugodott volna.
— Ez presztízskérdést okozott, amely miatt mindkettő azt tette, amit tett. A Közös Piac által ajánlott kompromisszum — a fegyvernyugvás, a néphadseregnek a laktanyákba való visszavonása és három hónapos moratórium a függetlenségi határozat végrehajtásában — jó lehetőséget nyújt a jövőbeni politika kialakítására. Nagyon rossz volna, ha Európa és a világ nem használná ki ezt az időszakot — idézte a magyar miniszterelnököt a Dér Standard.