﻿K»Hu* 4.
■ •IMI
Magyar Nemzet
Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	PÉNTEK, 199l július 5., LIV. évfolyam, 156. szám
W*€*tt€§ Szerbia elhatárolja magát a hadseregtől
Óvatos jugoszláv nyilatkozatok a válság megoldásáról
A magyar diplomácia vezetője
budapesti találkozót indítványozott
Két-három évvel ezelőtt még üde színfoltnak számított a pesti aluljárókban, közterületeken és tereken egy-egy, a hátát falnak támasztó magányos hegedűs, aki — olykor hamis — muzsikálással kereste meg a mindennapi kenyérre valót. Aztán nem sokkal később megjelentek a koldusok, majd a többnyire magánkiadók könyveit — időnként igazi csemegét — kínáló árusok is. őket a határainkon kívül — nálunk is sanyarúbb sorsban — élő magyarok követték, akik gyakran a sokak tetszését megnyerő portékáikat kínálták félpénzért.
Nem tudni pontosan, hogy a kínált portéka tetszetős volta, vagy pedig a segítő szándék miatt volt az általuk kínált csecsebecsék iránt felfokozott a kereslet. Aztán egyszeriben valahol, valakik felfedezték* az aluljárókban az igazi üzletet. Rádöbbentek: ha bármit néhány forinttal olcsóbban adnak az üzleti áraknál, ugrásszerűen emelkedik a kereslet. Egy csapásra megjelentek a póló-, a paprika-, a cigarettaárusok. Az egyre inkább elszegényedő állampolgár pedig számolt, és rádöbbent: az is nyereség, ha a naponta megspórolt forintok a hó második felében egy-két nappal elodázzák a pénztelenségét.
Napjainkban már elviselhetetlen állapotok uralkodnak a pesti aluljárókban, amelyek szinte a balkáni zsibvásár hangulatát idézik. Lehet alkudni, néha pofonok csattannak. A bagóért beszerzett bóvli után megmaradt haszonból bőven futja a helyszíni bírságra, olykor az elerőtlenedett rendteremtésre kivezényeltek megvesztegetésére. Eltűntek a magányos hegedűsök, a csendes kéregetők, meg azok, akik testi nyomorúságukot közszemlére tételével keresik meg a napi betevőre valót. Igazi verseny folyik a kisajátítható négyzetméterekért.
Néhányan rendért kiáltanak. Ez pedig megosztja a társadalmat. Mindannyian tudjuk: az aluljárók, a zavartalan közlekedésre valók, ugyanakkor az árusok előtt tolongók számából ítélve megállapítható:	valós
társadalmi igény mutatkozik a bóvliárusokra, mert a társadalomnak egy nem lebecsülhető hányada ma már csak az aluljáróbeli árusoktól vásárolt áruval képes felújítani ruhatárát.
Legyen rend — követelik egyre többen, s igazuk van. Néhány önkormányzat időről időre megpróbál a területéhez tartozó aluljárókban és közterületeken rendet teremteni. Időnként valóságos rendőrroham készteti megalázó, futásra nyugdíjukat néhány kiló resznye eladásával kiegészíteni szándékozó idős asszonyokat. Az akciók sikeresek, Az aluljárók, közterületek — olykor fél órára is — valósággal kiürülnek. De az üzleti kockázatot vállalni kell, mondják a sefte-lők, a nyugdíjat meg ki kell egészíteni, mert élni kell — vallják a görnyedt hátú, idős asz-szonyok.
Mígnem mások új fent rendőri akciókat, hatósági határozatokat követelnek, egészen addig, amíg felül nem kerekednek a rendpártiak, hogy egyszerű polgárként feszélyezve érezzük magunkat. Legyen rend. Határozozottsággal. De ne rendőrrohamokkal. Az aluljáró legyen a közlekedőké. De az önkormányzatok feladata alighanem az lenne, hogy megteremtsék a feltételeket és területeket ahhoz, hogy az őstermelők — meg olykor a spekulánsok is —, túladhassanak portékáikon. így még a spekulánsok, seftelők is csak ellenőrzött keretek között ügyeskedhetnének.
Császár Nagy László
I________A külpolitikai helyzet______________|
MAR két ÉVE fel kellett volna figyelnie a Nyugatnak a jugoszláviai helyzet veszélyességére — írta a svájci Tages-Anzeiger. A zürichi lap rámutatott arra, hogy Nyugat-Európa hallgatott, amikor Szerbia elnyomta a koszovói albánok függetlenségi törekvéseit. A cikkíró úgy vélte, hogy „a Nyugatnak valamivel komolyabban kellene vennie saját elveiig még akkor is, ha ez kényelmetlen és nem mentes a kockázatoktól”. „Egyelőre azonban csak abban segített, hogy a belgrádi tábornokok lecsaphassanak” — állapította meg a Tages-Anzeiger. Az olasz Corriere della Sera a jugoszláv válságot taglalva megkérdőjelezi a határok sérthetetlenségének elvét, amely sarkalatos pontja a háború utáni nemzetközi kapcsolatoknak Európában. „A józan reálpolitikai érzék diktálja a határok megVáltoztathatJatlanságának a feladását. Szlovénia és Horvátország függetlenségének elismerése ugyanis talán az egyetlen, ami még megakadályozhatja a véres polgárháborút, és azt, hogy a földrész kellős közepén egyfajta Afganisztán vagy Libanon keletkezzék” — írta a lap. A L’Unitá is úgy vélte, hogy az Európai Közösség alkalmatlannak bizonyult a jugoszláv válság megelőzésére és kezelésére. „Nincs közös európai külpolitika, amely kellő megoldásokat és intézményeket teremtene a szólamokon túlmenően a kelet-európai átmenet kezelésére” — hangoztatta az olasz lap cikkírója.
E véleménnyel szinte teljesen egyetért Habsburg Ottó, aki a Le Quotidien de Paris-bán fejtette ki nézeteit. Az EK késlekedett és rossz politikát folytatott a jugoszláv válságban, de Habsburg Ottó szerint még mindig van ereje a befolyásolásra, mégpedig a gazdasági nyomás révén. Komolytalan az az elképzelés, hogy változatlan formában fenn lehet tartani Jugoszlávia egységét, ami mindig is csupán illúzió volt. A politikus megemlítette, hogy esetleg kész lenne közvetíteni a horvát és szlovén képviselők és a hatóságok között.
A brit kormány véleményének változását tükrözi Hurd külügymi-niszter kijelentése: a jugoszláv hadsereg nem tartja össze az országot, sőt, hozzájárult a széteséshez. A régi rendszer a pusztulás előrehaladott állapotában van, a túlélésre nincs esély. A brit diplomácia vezetője úgy vélte, hogy talán nem lehet az egész országot egyben tartani, de azt is nehéz elképzelni, hogyan darabolható fel békés úton.
„A VÉRES TERV” címen megjelent cikkben a jugoszláv válság okáról, a belgrádi Politika Ekspress megdöbbentő magyarázattal állt elő: „Németország Jugoszlávia szétdarabolására és európai vezető szerepre törekszik.” Ezt a nézetet fejti ki Kosutics jogászprofesszor, aki ismerten, közel áll Milosevics szerb elnökhöz. A professzor szerint a németek új európai berendezkedésre törekszenek, amelynek középpontjában az újraegyesült Németország állna. Egyben csökkenteni kívánják az Európai Közösségek és az európai biztonsági értekezlet jelentőségét. Kosutics jóslata szerint, a későbbiekben Németország köré tömörülnek majd mindazok az államok, amelyek a második világháborúban a harmadik birodalom szövetségesei voltak. „Jugoszlávia az elsők közé tartozik, amelyek szétzúzásra ítéltettek, és a döntő csapás a szerb nép ellen irányul majd” — írta a jogász-professzor. Hasonló véleményt fejtegetett az ugyancsak Belgrádban megjelenő Vecsernje Novosztyi is: „Ausztria és Németország azon fáradozik, hogy így, vagy úgy kijusson az Adria partjára, és az ottani kikötőkhöz.”
Jugoszlávia gazdaságának teljes összeomlását jelentené, ha Horvátország és Szlovénia kiválna az országból — közölte a Politika című belgrádi napilap. Az idén az ország ötmilliárd dollárnyi külföldi hiteltől és további kétmilliárd dollárnyi adósság-átütemezési engedménytől esik el. Ehhez járul az idegen- és átmenőforgalom visszaesése. A Tanjug jelentése szerint a szövetséges légierőnek a ljubljanai repülőtér elleni támadása 100 millió dollár kárt okozott az Adria Airways légitársaságnak. Két gép szinte teljesen elpusztult, komoly károk keletkeztek másik kettőben, és a légikikötő hangárjában is (P. T. R.)
Franz Vranitzky javaslata: Sürgősen folytassanak megbeszélést Jugoszlávia szomszédainak knl ügy minisz terei
csönösen tájékoztatják egymást VTB eredményeinek és az ET-helyzetértékelésükről és eszmecse- kezdeményezések megvalósítása rét folytatnak arról, hogy az EK- érdekében milyen teendők hárul-javaslatok, valamint a prágai nak rájuk.”
A helsinki 35-ök Jószolgálati küldöttség felállítását tervezik
Prágából jelenti az MTI: Csütörtök délután megszakították az európai biztonsági és együttműködési értekezlet .^rangidős külügyi tisztségviselőinek” prágai tanácskozását, mert még mindig nem jött meg a válasz Belgrádiból arra a kérdésre, hogy milyen európai közreműködést hajlandó szívesen látni a jugoszláv vezetés a válság megoldása érdekében.
A 35 állam képviselői azt tervezik, hogy jószolgálati küldöttséget menesztenek Jugoszláviába. Ez a küldöttség esetleg — miként elnevezéséből is kitűnik — közvetítő szerepre is vállalkozhatna a szembenálló felek között. A „rangidős tisztségviselők”
Bécsbőí jelenti az MTI: Ausztria javasolta, hogy sürgősen tartsanak Budapesten külügyminiszteri megbeszélést a Jugoszláviával szomszédos államok, és kezdeményezéséhez Olaszország is csatlakozott. Ezt Franz Vranitzky osztrák kancellár közölte csütörtökön délelőtt Bécsben. Hozzáfűzte: a máris létrejött megállapodás szerint Albánia, Ausztria, Bulgária, Görögország, Magyar-ország, Olaszország és Románia külügyminiszterei szombaton délután találkoznak a magyar fővárosban.
A kancellár azután nyilatkozott, hogy reggel újabb ülést tartott az osztrák kormány tagjainak általa vezetett válságcsoportja. Vranitzky megnyugvással szólt a jugoszláviai helyzetben észlelhető enyhülésről, de — mint mondta — ez még korántsem bontakozott ki eléggé, s megítéléséhez ki kell várni a további fejleményeket. Ezért Ausztria egyelőre meghagyja szlovéniai határának mentén a saját biztonságához szükséges készültséget.
Arra az esetre, ha szomszéd országban ismét kiéleződnének a belső konfliktusok, az osztrák
kormány fenntartja magának _ jogot, hogy az ENŐZ Biztonsági Tanácsához forduljon, valamint nyitva tartja annak lehetőségét, hogy elismerje Szlovénia és Horvátország függetlenségét. Az elismerést illetően azonban Ausztria nem kíván egymagában cselekedni — hangoztatta a kormányfő.
A magyar diplomácia vezetője, Jeszenszky Géza — tekintettel a jugoszláv válságra — háromoldalú, magyar—olasz—osztrák külügyminiszteri találkozót kezdeményezett szombatra — tűnik ki abból a közleményből, amelyet a miniszteri kabinetiroda juttatott el a távirati irodának.
A dokumentum szövege a kővetkező: „Figyelembe véve a Magyarország, Olaszország és Ausztria közötti eddigi hasznos és eredményes együttműködést a jugoszláv válsággal kapcsolatban, valamint azt, hogy az olasz külügyminiszter Cossiga elnök kíséretében Budapesten tartózkodik, Jeszenszky Géza külügyminiszter, háromoldalú külügyminiszteri találkozót kezdeményezett szombatra Budapesten. Az elképzelések szerint a külügyminiszterek köl-
áltail szerda este kiadott tűz-szüneti felhívásban még csak megfigyelők kiküldésének lehetőségére történt utalás, és azt is Belgrád jóváhagyásétól tették függővé. Csütörtökön a prágai megbeszélésen részt vevő szovjet küldött arról beszélt, hogy a jó-szolgálati küldöttség gondolata új elképzelés, ezért ki keli kérnie Moszkva véleményét. Valószínűsíthető azonban, hogy a szovjet fenntartások — miszerint az európai országok fellépése beavatkozás lenne Jugoszlávia belügyei-be — elesnének akkor, ha a jugoszláv kormány magáévá tenné az elképzelést.
SZEX A BÖRTÖNBEN
—	avagy fogadhatja-e feleségét, netán élettársát az elítélt, i rendeződik-e mindennek a jogi háttere? (Romhányi Tamás: Intimszoba van, de ne használják — 6. oldal)
MIÉRT OLY DRÁGA A MERCEDES?
—	erre a kérdésre ad választ stuttgart-sindelf ingen!
gyárban tapasztalt magas műszaki színvonal, a csúcstechnológia, az Igényesség. (Zsolt Róbert: Látogatóban a Merce-desnél — 8. oldal)
ÚJRA LESZ MÁLNAHÁBORÚ,
bár ma még nem tudni, hogy miért is tört kJ a harc. Azért-e, mert túl kevés, vagy mert nagyon sok gyümölcs terem.
(Horváth L. István: Ismét sennem tud semmit — 9. oldal)
A csehszlovák kormány egyébként minden eddiginél keményebb hangú nyilatkozatot tett közzé csütörtökön, és ebben nyomatékosan felszólította a szembenálló feleket az ellenségeskedések megszüntetésére. Prága álláspontjában az utóbbi napokban világosan kivehtő módosulás történt: egyre erőteljesebben hangoztatják a szlovén és a horvát nemzet önrendelkezési jogát.
Enyhült a feszültség Szlovéniában és Horvátországban
A hadsereg a tűzszünet betartását Ígéri
Szlovéniában és Horvátországban viszonylagos nyugalom van. Tárgyalások kezdődtek a szlovén kormány és a központi hadsereg küldöttsége között. A feszültséget növelik azonban a kölcsönös vádaskodások, a kölcsönös gyanakvás, s Szlovéniában, sőt Horvátországban is újabb katonai támadástól tartanak. A montenegrói parlament ugyancsak elismerte a köztársaságok jogát a függetlenségre, míg egy szerb vezető szintén azt hangoztatta: Belg-rádnak nincs kifogása Szlovénia vagy mások függetlensége ellen. Közben csütörtök délután az országban kialakult válságos helyzet áttekintése céljából összeült a jugoszláv államelnökség.
(Hírösszefoglalónk)
Belgrádból jelenti az MTI: Szlovéniában és Horvátországban nyugodtan telt el a csütörtökre virradó éjszaka, nem érkezett újabb hír a hadsereg páncélos menetoszlopának előrenyomulásáról. Szerdán a 180 tank és páncélozott szállító jármű átlépte a horvát—szerb határt, de egy idő után megállt és éjszakára állást épített ki. Szlovén közlés szerint az összes szlovéniai határátkelő-helyet a köztársasági erők tartják ellenőrzésük alatt, mindenütt a szlovén állami zászlót tűzték ki, az ellenőrzést a szlovén rendőrség végzi.
Jelko Kocin szlovén tájékoztatási miniszter éjszaka megtartott ■sajtóértekezletén bejelentette, hogy folynak a tárgyalások a szlovén .kormány és az ötödik katonai körzet küldöttsége között. A szlovén tárgyaló felet Dusán Plut, a köztársasági elnökség tagja, a katonai körzetet Andrija Raseta, tábornok, .parancsnokhelyettes vezeti. Szlovén részről kifejtették, hogy tévesen értelmezték, azt a szlovén álláspontot, hogy a hadsereg fegyvertelenül vonuljon vissza a laktanyákba. Csupán arról lett volna szó — hangoztatják —, hogy a katonák és a fegyverzet külön-külön térjen vissza a bázisra, hogy elkerüljék a fegyveres összetűzéseket. A hadsereg részéről olyan vádak merültek fel, hogy a szlovén fegyveres erők már a harcok kezdetén tűzparancsot kapták. Raseta tábornok szerdán megerősítette, hogy a hadsereg tiszteletben tart-
ja a tűzszünetet, nem lő, csak ha megtámadják.
A szlovén területvédelmi erők továbbra is rendkívül durva bánásmódban részesítik a jugoszláv néphadsereg katonáit, és ez súlyos mértékű harci cselekmények kirobbanásának lehetőségével fenyeget — olvasható az ötödik katonai körzet .parancsnokságának Ljubljanában csütörtökön nyilvánosságra hozott figyelmeztetésében.
A jugoszláv államelnökség csütörtök délután nyolcpontos határozatot fogadott el, amely felszólítja Szlovéniát, hogy legkésőbb július 7-én déli 12 órától állítsa vissza az eredeti állapotot a határon, ahol jelenleg mindenütt szlovén rendőrök ellenőrzik a forgadmat, s ahol szlovén, nemzeti lobogókat és felségjelzéseket helyeztek el. A határozat követeli, hogy pénteken déli 12 óráig teljes mértékben mentesítsék a körülzárt katonai egységeket, s s ugyaneddig az időpontúig szolgáltassák vissza a hadsereg és a szövetségi szervek eszközeit. Még csütörtök éjfélig vissza kell vonni körletében minden szlovén fegyveres erőt, tekintve, hogy a hadsereg már befejezte saját alakulatainak laktanyákba történő visszavonását. Biztosítani kell a biztonságos közlekedést a közutakon és a légtérben, éjfélig ki kell
szabadulnia az összes foglyul ejtett személynek. Maradéktalanul tiszteletben kell tartani a itűzszü-netgt...
A határozatok végrehajtásának nyomon követését Vaszil Tupor-kovszki és Bogics Bogicsevics elnökségi tagra bízták. Az elnökség folytatta az ülést.
Kora délután elhagyta a tanácskozást és sajtókonferenciát tartott Ante Markovics szövetségi miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy a hadsereg kettős illetékességi körbe tartozik: egyrészt a nemzetvédelmi miniszter tagja a kormánynak, ugyanakkor a főparancsnokság vezetője is, s így közvetlenül az államelnökség alá tartozik.
Markovics megerősítette, hogy a Szlovénia elleni támadásnál nem kérték ki véleményét, erre a hadsereg nem is kötelezhető, s hogy ő is csak a televízióból értesült Blagoje Adzsics vezérkari főnök beszédéről. A tábornok ebben közölte, hogy a hadsereget háborúba kényszerítették, s hogy a harcot végigviszik.
Markovics kijelentette, hogy a szlovéniai harcokba valószínűleg belekeveredtek külföldi erők is, de egyelőre nem kíván a részletekről szólni. Elmondta, hogy Szlovénia lehetetlen helyzetbe
(Folytatás a S. oldalon)
Hazánkba^ még nem érkeztek Jugoszláv menekültek
(Munkatársunktól)
A rádió csütörtök déli híradása szerint mintegy hatvan jugoszláviai menekült érkezett Ausztriába, s a százat is meghaladja azok száma, akik a válságos időszakot ausztriai rokonaiknál szándékoznak átvészelni.
Tegnap délután telefonon kerestük meg a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának vezetőjét, Márkus Istvánt, hogy megtudjuk tőle; jöttek-e már Magyar-országra is jugoszláviai menekültek?
—	Nyugodt lelkiismerettel mondhatom — jelentette ki Márkus István —, hogy hazánkba még nem érkeztek jugoszláv menekültek. Mindezt csütörtöki találkozónkon Nováky Balázs, a határőrség parancsnoka is megerősítette.
—	Most, hogy Ausztriába már
átcsapott az első menekülthullám, s többtucatnyién kerestek oltalmat, védelmet az osztrák szomszédnál, jelenti-e vajon azt is, hogy napok kérdése, s Magyarország is a menekültáradat célpontjává válik? — tudakoltuk.
— Nem zárom ki ennek a lehetőségét. De feltételezésekbe nem tudok bocsátkozni. Az elmúlt három és fél esztendő tapasztalatai, mióta csák a Menekültügyi Hivatal létezik, azt igazolják, hogy a közép-európai menekültügy karakterét a tervezhetetlenség és a kiszámíthatatlanság határozza meg. S igaz ez a mostani, déli szomszédunknál kialakult helyzetre is. Természetesen a menekültügyi szolgálat állandó készenlétben áll, s a rászorulók fogadására készek az ideiglenes befogadó- és menekültállomások is.
<k. b.)
