﻿Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1991. július 8., LIV. évfolyam, 158. szám
Máglya
Komoly bajok vannak az érdekérvényesítéssel. A váci húsosok önégetéssel fenyegetőztek. A mágoosi pedagógusok pedig éhségsztrájkot gyakoroltak. Korábban persze, a húsosok is éhségsztrájkoltak, de az elégedetlenség fel-fellobbanó lángjait a szaktárca képviselője, legalábbis úgy látszott, oltani tudja. Ha most mégis tüzek gyúlnak (nem csak képletesen), félő, hogv a lángok átterjedhetnek az' elégedetlen buszsofőrökre, az ideges házmesterekre, a megviselt mentőtisztekre, nagyobb szárazság esetén a következmények egyenesen beláthatatlanok. Ne gondolja senki, hogy gúnyolódom egy szakmai közösség végsőkig elszánt akaratán, távol áll tőlem. Legalább annyira, mint a protestálás abnormális, az ügyet a puszta szándékkal is profanizáló módja. Kétségkívül, a történelemben akadtak pillanatok, helyzetek, amikor a kilátástalanság, a kétségbeesés, a makacs hit nem tudott eltántorítani embereket az önégetéstől. Most mindenesetre irigylem az ötletgazda rábeszélőképességét.
Az esetnek a politikai és pirotechnikai megfontolásokon túl, feltétlenül továbbgondolandó pszichológiai vonzata is van. Adott esetben bizonyára lett volna néhány neves szakember, aki az „emocionális in-dukációkat” a tanulság igényével magára vállalja, ha a tömegkommunikáció, ' úgymond, alapos akar lenni. Elképzelem továbbá, amint Antall József, elkomorult arccal kinézve a T. Ház ablakán, előbb egy szomorú pillantást vet az önkéntes autodafé előkészületeire, majd a hamuszürke Gergátz Elemér mezőgazdasági miniszter irányába fordítja a tekintetét, aki a tér túlsó felén szintén dolgozószobájának ablakából figyeli a fejleményeket. Alant a megannyi vádló tekintetű húsos, néhány frissen lízingelt rendőrautó, tűzoltókocsi meg mentő rengeteg, Presse, kamerák, a várakozás tébolyult csendje, aztán talán a reményé, hogy a minisztériumból csak lerohan valaki, és aláírja a húsosok függetlenségi nyilatkozatát.
Ezektől a sokkírozó pillanatoktól — korántsem a tűzrendészet! megfontolásokból —, úgy látszik, megmenekültünk: az ügyvivőket valaki felvilágosította, hogy az öngyilkosságra való felbujtás már önmagában bűncselekménynek minősül. Máglya tehát nem lesz, de lesz szolidaritási menet, petíció a miniszterelnökhöz, és feltétlenül tárgyalni akarnak magával, Gergátz Elemérrel. Sok-e vagy kevés, egyelőre nehéz megítélni. Az azonban némi morfon-dírozásra késztet: hogyan válik a többnyire protokollhoz szoktatott Kossuth-tér munkahelyi problémák megoldásának vélt terévé, őszintén nem értem, miért ez a végállomás, miért nem lehet néhány megállóval előbb kiszállni, úgy intézni, a dolgainkat, hogy még a húsos is inkább csak jó levegőt szívni hozza errefelé a gyereket.
Isten mentsen attól, hogy a fővárosi fürdősök, mármint a fürdőigazgatóság dolgozói, tömeges vízbe fúlási jelenettel doppingolják magukat, ha nem jut több központi támogatás, az egészségügyiek pedig harakirit kövessenek el, ha rosszul üt ki az orvosigazgató-választás. Lehet, hogy ezt az időszakot, mint a különös igazságkeresés, a túlburjánzott önérzet, a zavarodottság korát emlegetik majdan az elemzők, s az engedékenyebbek úgy ítélik: a szabadság mámorába még a máglya is belefér. Ha fér, akkor már inkább legyen máglyarakás. Lehetőleg a Gundel étlapjáról.
Szényi Gábor
S&tovénia bízik a nemzetközi közvetítésben
EK-trojka próbál kiutat találni a jugoszláv válságból
Magyar—olasz barátsági és együttműködési szerződést írtak aíá Budapesten
|_______A külpolitikai hclyaeet_______|
MEGSOKSZOROZÓDTAK a diplomáciái ERŐFESZÍTÉSEK
a jugoszláv válság békés megoldására. S miközben vasárnap is érkeztek hírek fegyveres összetűzésekről, Brioni-szigetén tárgyalásokat kezdett az Európai Közösség külügyminiszteri trojkája. A holland, a luxemburgi és a portugál diplomata a válságban érintett összes politikai tényezővel tanácskozni kívánt, hogy a szlovén és a horvát függetlenségi nyilatkozatok három hónapos felfüggesztésének fejében elérje a fegyvernyugvást és a belső egyezkedések megkezdését a konföderáció létrehozására. Ekként elkerülhető lenne az a robbanás, amely hatásaiban felkavarná Európát, s megkérdőjelezhetné a jelenlegi határokat. A krízissel kapcsolatban Gorbacsov szovjet elnök is megszólalt, s Markovics jugoszláv szövetségi kormányfőnek küldött üzenetében az ország egysége mellett foglalt állást, megjegyezve azonban: az ország népeinek joga dönteni jövőjükről. Ugyanakkor a jugoszláv polgárháborús helyzet intő példa is a Szovjetunió népeinek — mondta Gorbacsov azon a sajtóértekezleten, amelyet Kohl kancellárral együtt tartott Kijevben a hét végén. A német kormányfő támogatta a szovjet reformokat a hetek londoni csúcsértekezlete előtt, amelyen nyilván szó lesz Jugoszláviáról is, méghozzá a szovjet elnök jelenlétében.
A KÖZÉP-EURÓPAI AGGODALMAKKAL is szembe kerül a német diplomácia a hetek közelgő eszmecseréje előtt — írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung utalva arra, hogy Kohl Kijevben igen óvatosan járt el, nem részletezte a nyugati terveket a Szovjetunió megsegítésére, minthogy azok még nem készültek el. De Kohl jelezte, nincs szó óriási összegű hitelekről, inkább perspektívát kellene nyújtani Moszkvának. Kohl egyébként szorgalmazta, hogy a Szovjetunió váljék a Nemzetközi Valutaalap teljes jogú tagjává.
KIBONTAKOZÁS ÉS VÁLSÁG, ez jellemezte a magyar—olasz csúcsszintű tárgyalásokat a hét végén Budapesten, abban az értelemben legalábbis, hogy a két ország barátsági és együttműködési szerződést kötött, s ezzel jelezte a Varsói Szerződés megszűnte után miképpen számolható fel a biztonsági vákuum, s ezzel utat is mutatott Európának. Ugyanakkor a jugoszláviai fejlemények aggodalommal töltötték el a feleket, nehogy a kedvező európai légkört megzavarják a délszláv tUták. Belátták viszont, hogy a status quo nem tartható fenn, s konföderációt kellene létrehozni. Az olasz lapok azt emelték ki Cossiga szavaiból, hogy „az együttmaradó Jugoszlávia hasznosabb lenne a térségnek, és Európának, de valószínűleg már semmi sem maradhat úgy Jugoszláviában ezután, mint ahogyan eddig volt”.	(B. M.)
ismét golf diplomácia Bush START-scrkeníésí sürget Gorbaesoviól
lataira, tehát ellenajánlatot, hanem a szovjetek csak meghallgatták a másik felet, s Moszkva döntésére vártak. Ezt tette most Bush is, aki a golfpályán még mindig rémélte, hogy hó végéig megszülethet a START, de ahhoz — kormánytisztviselők szerint — „most már nekik kell jönniük, mi elmen tűnik, ameddig lehet”. Hiszen a szerződést a szenátusnak. kell jóváhagynia, így Bush és Baker biztosítani kívánja, hogy ne érje őket kínos meglepetés — elnökválasztás előtt. Hiszen a még nyitott hadászati kérdések
(Tudósítónktól) WASHINGTON — Türelmetlenségének adott hangot az amerikai elnök a Gorbacsovnak küldött üzenetében: Bush szerint az e havi csúcshoz sürgős lenne a szovjet START-tárgya-lások „felvillanyozása”, s akkor e héten a külügyminiszterek találkozója is lendíthetne az ügyön.
Két golfütés között tartott ismét rögtönzött sajtóértekezletet George Bush, s mert ezúttal párja a vetélkedőben történetesen James Baker külügyminiszter volt, teljesnek mondható az újabban divattá vált golfdiplomácia, színhely most a Camp David-i elnöki üdülőhely közelében levő Country Club pályája volt, s bár ilyenkor persze előre kijelölt helyre állítják a kiválasztott pár tudósítót, az egésznek amolyan „spontán” hatást adnak a körülmények (elnök, külügyminiszter trikóiban) és a környezet. Tavaly nyáron — Kuvait iraki leroha-nása után — jött rá a Fehér Ház, hogy Bush ezzel a „háttérrel” képes a legeltökéltebb világpolitikai üzeneteket küldeni. E szombaton azt kívánta a sajtónak „kommentálni”, ami szóbeli üzenetként moszkvai nagykövete, Matlock továbbított Mihail Gorbacsovnak. Mivelhogy előzőleg a szokásos névtelen kormánytisztviselők kiszivárogtatták a tudósítóknak, hogy az elnök türelmetlenségéről értesítette a szovjet államfőt: amíg az amerikai tárgyalócsapat' lényeges felhatalmazással és rugalmassággal ült le a hadászati alkudozás genfi asztalához, ugyanezt a Kreml képviselői nem tanúsítják. Holott, ha a szovjet fél is mozdulna, akkor — javasolta állítólag Bush — még ezen a héten (vagyis a július 17-i londoni munkaebéd-csúcs előtt)
Baker és moszkvai kollégája, Besszmertnih találkozhatna Washingtonban, és előrelendíthetné az alkudozást. S akkor lehetővé válna végre — és az elnök augusztusi vakációja előtt — Bush moszkvai utazása, amelynek a START-szerződés legalább „elvi formájában" előfeltétele.
Bush tehát a golfpályán részben nyomatékot kívánt adni üzenetének, részben pontossá tenni annak „interpretációját”, hiszen az anonymusok az elnöki kiábrándultságot” is megemlítették. „Azt szeretném, ha az ő csapatuk ugyanolyan gyorsan mozdulna, mint a miénk” — erősítette meg Bush, s utalt is mindjárt rá, mit ért a Gorbacsovtól várt serkentésen: „úgy vélem, ő nagyon is érdekelt (mármint a START -ban), s azt szeretném elérni, hogy ugyanúgy villanyozza fel a saját bürokráciáját, mint mi a miénket, s kivált a katonait...” Washingtonban ugyanis hetek óta elsősorban azzal magyarázzák START-holtpontot, hogy a szovjet hadvezetés lecövekelt, s ezért próbálja most a Fehér Ház magát Gorbacsovot „bevonni” az alkudozás lezárásába. Mert a szovjet elnök Bush szerint „tudja és mi is tudjuk, hogy a csúcshoz ezt be kell fejezni”. Szintén golfütővel a kezében Baker hozzátette, hogy „kezdünk kifutni az időből, ha még július végén csúcsot akarunk”. (Egyébként a héten a külföldi sajtóklubban Popa-diuk helyettes elnöki szóvivő a csúcs időpontját firtató kérdésre érdekes visszakérdezéssel reagált: „július végét, augusztus elejét mondott? Mert akkor az még elképzelhető ...”) Értesülések szerint az amerikai tárgyalóküldöttség Genfben csalódottan tapasztalta, hogy nem választ kapott korábbi — a kompromisz-szum lehetőségét jelző — javas-
(rakétagyárak ellenőrzése, az új rakéták megkülönböztetése a módosított régiektől, a megmaradó arzenál robbanófejeinek ritkítása, és főként a kísérletek során kódolt üzenetek számának csökkentése a másik fél tájékozódása végett) csupa olyasmi, ami az esetleges csalások lehetőségét próbálja kizárni: márpedig az amerikai szenátus, a múlt ismeretében nincs túlzott bizalommal a — szerződés lyukait körmön-fontan „tágítani” képes — szovjet tábornokok iránt.
Avar János
\ CSALI A HALNAK KELL,
a halnál kell sikert aratnia,
nem a horgásznál, azaz: a reklámban sem a gyártónak, az eladónak, hanem a fogyasztónak kell saját vágyaira ráismernie. (Ez itt a reklám helye című összeállításunk a 8. oldalon)
MINDENKI MÁSKÉPP MAGYARÁZZA
a Start-hitel múltját. A történtek arra intenek: itt az ideje, hogy történjék végre valami a vállalkozóknak beígért pénzügyi támogatással. (Füsi Piroska: Start-történelem — 9. oldal)
FOCIRA AlIG ADTUNK,
a sportélet egészének kívántunk mentőövet dobni. Nem akarjuk azt a lépéselőnyünket elveszteni, amit azzal szereztünk, hogy más városokkal ellentétben nem egyik pillanatról a másikra hagytuk magára a sportot. Sőt: nem is szándékozunk magára hagyni! (Ar-vay Sándor: Csoda történt Nyíregyházán? — 13. oldal)
Kucan szerint a brioni tárgyalásoktól függ a béke
Harcok Eszék környékén
A szövetségi elnökség Szlovéniához intézett ultimátuma vasárnap délben lejárt, de a harcok lapzártánkig nem újultak ki, holott Ljubljana nem engedett abban a kérdésben, hogy átadja a határállomások ellenőrzését a központi jugoszláv szerveknek. Sztipe Mesics szövetségi elnök jelezte, a hadsereget nem vetik be Szlovénia ellen. Igaz, közben a CNN amerikai tévéhálózat brit forrásokból úgy értesült, hogy Szlovénia föld-levegő rakétákhoz jutott, tehát az esetleges légitámadásokra válaszolna. Az EK-trojka Brioni szigetén próbálkozik közvetítéssel, zárt ajtók mögött kezdődtek meg a tárgyalások a válságban érdekelt felekkel — külön-külön.
Belgrádból jelenti az MTI:	A
béke most mindenekelőtt a brioni tárgyalásoktól függ. Ezt jelentette ki Milán Kucan szlovén elnök még szombaton este a szlovén televíziónak adott nyilatkozatában.
A Jugoszláviából kilépni szándékozó köztársaság vezetője úgy fogalmazott, hogy a béke sorsa most inkább a demokratikus nemzetközi közösségtől függ, mint magától Jugoszláviától.
A Tanjug jugoszláv hírügynök-
ség vasárnapi jelentése szerint Brionin tartózkodik Van den Broek holland, Jacques F. Poos luxemburgi, és Joao de Deus Pin-heiro portugál külügyminiszter. Az EK külügyminiszteri „trojkája” mindenekelőtt a szlovén és a horvát függetlenségi határozatok végrehajtásának befagyasztásáról, a jugoszláviai válság megoldási lehetőségeiről tárgyal Ante Markovics szövetségi kormányfővel, Budimir Loncsar külügyminiszterrel, a szövetségi kormány más tagjaival, valamint Milán Kucan szlovén és Franjo Tudjman horvát elnökkel.
Zárt ajtók mögött kezdődött meg vasárnap az Európai Közösségek háromtagú külügyminiszteri küldöttségének tárgyalása a jugoszláviai válság rendezése érdekében.
A holland, a luxemburgi és a portugál külügyminiszterből álló jószolgálati küldöttség először a szlovén vezetőkkel ült tárgyaló-asztalhoz.
A jószolgálati küldöttség tárgyalásaival párhuzamosan tartottak megbeszélést a szövetségi és a szlovén köztársasági vezetés képviselői. Jugoszláv sajtótalálgatá-sok szerint olyan közös dokumentumokról tárgyaltak, amelyeket Brionin egy plenáris ülés elé lehet-
ne terjeszteni, és amelyeket vala-menyi fél aláírhatna. Kiszivárgott hírek szerint a szlovén vezetés ideiglenes érvényű javaslatokkal próbálkozik, egyebek között szeretné, ha megindulnának a tárgyalások a szövetségi vámszervek köztársasági szerepéről.
Szintén az MTI jelentette, hogy vasárnap délig semmiféle rendbontásról nem érkeztek hírek Szlovéniából Belgrádba, jóllehet déli 12 órakor járt le az a határidő, amelyet a jugoszláv szövetségi elnökség szabott meg július 4-én a szlovén vezetésnek a határok szövetségi ellenőrzés alá helyezésére a köztársaságban.
A jugoszláv szövetségi vezetés a szlovén köztársasági kormányhoz intézett levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a köztársaság a határok ellenőrzésének átadására vonatkozó határozat figyelmen kívül hagyásán túl nem teljesítette azt a felhívást sem, amelyben a szlovéniai harcokban fogságba esett valamennyi katona, rendőr és polgári személy szabadon engedésére szólították fel. Hírek szerint a fogságban levők közül többen megsebesültek vagy betegek, néhányan éhség-sztrájkkal fenyegetőznek.
(Folytatás a 2. oldalon)
Francesco Cossiga megbeszélései
Itália támogatja Magyarország társulását az EK-hoz
(Hírösszefoglalónk)
A magyarországi Rendszer-váltás fájdalmairól és sikereiről, a közép-európai változásokról és természetesen a jugoszláviai helyzetről tárgyalt a hét végén Budapesten Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök és a kíséretében levő Gianni De Michelis külügyminiszter. Olasz államfő először látogatott hazánkba a második világháború óta, ám e mostani tanácskozások jól érzékeltették azokat a kezdeményezéseket, amelyeket Itália tett az elmúlt időszakban térségünk fejlesztésére.
Magyarország vezető szerepet játszik a közép-európai átalakulásban — hangoztatta De Michelis a Magyar Nemzet kérdésére szombaton délután azon a szűkkörű sajtóbeszélgetésen, amelyen néhány magyar újságíró vett részt. Az olasz külügyminiszter azt fejtegette, hogy Nyugaton tudatában vannak annak, a közép-európai változások feszültségekkel terhesek, de Magyarország élen jár a reformokban ebben a
térségben, viszonylag stabil a politikai rendszere, s ezt a helyzetet értékelik a huszonnégyék is, amelyek a támogatós összegéről döntenek. A római diplomácia vezetője más kérdésre válaszolva kifejtette azt a nézetét, hogy Kö-zép-Eu répában nem keletkezik biztonsági vákuum, mert kétoldalú szerződésekkel fölszámolható a Varsói Szerződés megszűntével keletkezett űr. Ezt azért is említette a külügyminiszter, mert szombaton írta alá Jeszenszky Gézával együtt a magyar—olasz barátsági és együttműködési szerződést. A magyar diplomácia hasonló megállapodásokat készít elő Franciaországgal és Németországgal, valamint a Szovjetunióval, és folyamatosan a többi ertró-pai állammal is. De Itáliával, a Pentagonale kezdeményezőjével sikerült először megkötni a szerződést.
Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök szombaton érkezett Budapestre, ahol először vendéglátójával, Göncz Árpáddal találkozott, akinek kifejtette, hogy Róma mindent elkövet: mielőbb jöjjön létre az EK és Magyaror-
szág társulási szerződése. Kitért arra is, hogy a NATO hamarosan kifejti: Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és Bulgária függetlensége, területi integritása az Észak-atlanti Szövetség érdeke. Szó esett Jugoszláviáról is természetesen. Göncz Árpád leszögezte: aki önállóságot akar, alttól ezt nem lehet elvenni, de el kell kerülni a Libanon izálódást. Cossiga jelezte, ha a Balkán de-stabilizálódik, akkor robbanás fenyeget más európai etnikiumi közösségeket is, és nem lehet tudni, hol ér véget a határok tologatása. Mindenképpen a tárgyalásos rendezést kellene elérni.
Ugyané kérdésekről beszélgetett Antall József miniszterelnökkel is Francesco Cossiga. A magyar kormányfő hangsúlyozta: a nemzetek önrendelkezési jogát nem Lehet szelektíven kezelni és értelmezni. Ha Jugoszlávia népei ezzel egyetértenek, akkor a szuverén köztársaságok konföderációját tartaná a magyar kormány az elfogadható kompromisszumos megoldásnak.
(Folytatás a 2. oldalon)
