﻿ÍRPÓTLÁSI TÖRVÉNY TELJES SZÖVEGE
(5. oldal)
Magyar Nemzet
Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, 1991. július 10., LIV. évfolyam, 160. szám
Lakások
és vevők
Tiszta vizet önt a pohárba az új fővárosi lakáseladási rendelet, de — kényszerűen — csak bizonyos mértékig. Ameddig a fővárosi törvény által szűkmar-kúan mért jogosítványok engedik. Az ember értetlenül áll e korlátok előtt, hiszen a volt állami lakások, ingatlanok elidegenítése valószínűleg egységes, összfőváro8i szabályozást követelne, hozzátéve, hogy a réges-régen elavult jogszabályok és a rendszerváltás különösen sürgette a most megszületett rendelet Iránymutatását.
A bizonytalanságokat — tisztelet a kivételnek — nem kevesen használták ki arra, hogy több milliós értéket szerezzenek meg nem is fél-, hanem ennél jóval kevesebb pénzen. És mire néhány helyen bátorságot vettek a kótyavetyék leállítására, igen jelentős vagyontól fosztották meg az államot, illetve a közben létrejött önkormányzatokat,
A fővárosi iképviselő-testület — és ez mindenképpen dicséretes — most legalább az utolsó pillanatban „utánakapott” azoknak a lakásoknak, amelyekre már reálisabb eladási feltételeket léptethetett életbe. (Akik már az eladási árajánlat birtokában vannak, azokra a régi szabályok érvényesek.) Az új feltételekről lapunk már hírt adott. Az mindenképpen előre látható, hogy még így sem a bérlakás-eladásokból becsordogáló összegekből gazdagszik meg egy-egy önkormányzat. Ráadásul a kárpótlási jegyeket is el kell fogadniuk, amellyel ma még nem tudják, mihez kezdhetnek. A bérlők viszont továbbra is igen kedvező áron juthatnak tulajdonhoz.
A kétlépcsős rendelet azt elősegítheti, hogy az egyes kerületek a részleteket kidolgozva, lakásvagyonuk ismeretében — netán egymással egyeztetve is —, az értékbecslők eddiginél lelkiismeretesebb munkájával állapítsák meg az összegeket és az eladhatóságot is. (Indokolt esetekben tiltásnak is helye van.) Az eddigi, gyakran ellenőrizhetetlen, szabályozatlan folyamatok ugyanis azok hátrányát is növelte, akiknek egyáltalán nincs lakásuk és a maguk erejéből aligha juthatnak otthonhoz; a feltétlenül szükséges, megmaradandónak ítélendő „szociális” lakások számát is fenyegetően csökkenthétté. Ráadásul: ismerve az egyes kerületek súlyosan leromlott bérlakásállományát, az át nem gondolt eladások a városrészméretű felújítás elé is akadályt gördíthetnek.
Ugyancsak az értékbecslés felelősségét vetik fel a kártérítési perek, amelyeket olyan gyanútlan vevők indítottak, akiknek megvett lakásai „rejtett végelgyengülésben” szenvednek, és vezetékeik, komfortjuk helyreállítása most elviselhetetlen terheket róna tulajdonosaikra. Mások viszont az árkülönbözetből származó hasznot zsebre vágva, „elegánsan” kiszállnak ebből a szektorból. A nyerészkedés megakadályozására egyébként több helyen öt-tíz éves elidegenítési tilalmat fontolgatnak, ám erről egyelőre jogvita folyik.
A pontot a i-re nyilván a még késlekedő lakástörvény teheti fel. Jó volna, ha ez az egyáltalán nem jelentéktelen „pont” már nem sokáig váratna magára.
Komor Vilma
A. kösép-európai aggo ellenére
Bonn és Róma nagyszabású segélyt sürget Moszkvának
Jugószláv esélylatolgatás a brioni egyezmény után
|________A külpolitikai helyzet
A BRIONI MEGÁLLAPODÁST világszerte elemzik, s mindenütt nagy reményeket fűznek hozzá, hiszen az alku nyomán remélhetően békés megoldást lehet találni Jugoszlávia gondjaira. Ante Markovics szövetségi kormányfő nyilatkozatában azt fejtegette, hogy az egyezség eredményeként legkésőbb augusztus elején megkezdődhetnek a tárgyalások az ország jövőjéről. Markovics szerint Brionin azt 'határozták el, hogy Jugoszláviának joga van döntenie saját jövőjéről, másrészt viszont tudomásul kell venni: a belső helyzet alakulása új megállapodásokat tesz szükségessé. ,Mint kifejtette, helyre kell állítani a szövetségi állami funkciókat, a kollektív államelnökséget és a központi kormányt.
Horvátország közben bejelentette, hogy elfogadja a brioni egyezményt, Szlovénia viszont csak ma dönt. A szövetségi államfői testület viszont azzal vádolja Ljubljanát, hogy nem tartja Ibe a megállapodásokat, továbbra is szövetségi rendőrtiszteket tartanak fogva, nem szüntették meg a helyi területvédelmi csoportok harckészültségét, és nem oldották fel a szövetségi hadsereg valamennyi egységének a blokádját. Milán Kucan szlovéniai köztársasági elnök úgy vélekedett, hogy most békés ütőn lehet kiharcolni az önállóságot. Cáfolta, hogy a brioni tárgyalások után megoszlott volna a köztársaság vezetése.
A POLGÁRHÁBORÚ NEMCSAK JUGOSZLÁVIÁT, hanem egész Európát fenyegeti, mivel az ország szomszédai, akár akarják, akár nem, bele fognak keveredni a háborúba: a német ajkú államok támogatni fogják Szlovéniát és Horvátországot, az albánok Koszovót, a mohamedán államok a boszniai müszlimokat. Ez a véleménye Milovan Gyilasznak, Tito elnök egykori muhkatársának, majd bebörtönzött ellenfelének, aki a Wall Street Journalban azt mondta, hogy a jugoszlá-vok többsége nem akar háborút, á fanatikus kisebbség manipulálja őket, köztük a jelenlegi vezetők, akik nem tudják, meddig lehet elmenni, és mikor kell megállni. Habsburg Ottó, aki az európai néppárti frakció küldötteként tartózkodott a térségben, azt nyilatkozta: nem szabad olyan illúziókat táplálni, hogy az Európai Közösség és más országok megkerülhetik Szlovénia és Horvátország diplomáciai elismerését, mert csak az önrendelkezési jog biztosíthatja a bókét a jövőben.
A LONDONBA KÉSZÜLŐ GORBACSOV, miután Moszkvában a spanyol kormányfővel tárgyalt, sajtóértekezletén kijelentette, a balkáni ország egységét és területi sérthetetlenségét támogatja, de hangsúlyozta a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának fontosságát. Kifejtette, hogy a Jugoszláviához hasonló helyzetekben csak akkor lehet külső segítséget nyújtani, ha ezt az illető ország is elfogadja.
A londoni The Times szerint Gorbacsov meghívása a hetek csúcstalálkozójára növekvő neheztelésre ad okot Kelet-Európábán. Magyar-ország, Csehszlovákia és Lengyelország attól fél, hogy a fejlett tőkés államok az ő kárukra fognak segélyprogramot kidolgozni a Szovjetuniónak. Brit hivatalos személyek azonban világossá tették, hogy szó sem lehet kelet-európai vezető meghívására a csúcstalálkozóra. (B. M.)
Gorbacsov széria t a Szovjetunió kész a piaci reformok végrehajtására
„Az idő sürget. A jugoszláv példa is azt mutatja, hogy minden időveszteség végzetes lehet” — hangoztatta De Michelis, aki szerint a köztársaságok közötti új szerződés aláírása és az úgynevezett Javlinszkij-t&rv a piacgazdaságra való áttérésre „kellő feltételeket” biztosítanak ahhoz, hogy a Nyugat nagyarányú segítőkészsége ne menjen veszendőbe.
„Nincs szó feltételekről, ameny-nyiben a Szovjetunió világhatalom, amellyel felelős együttműködésre kell törekednünk, egyenlő alapokon” — fejtette ki a külügyminiszter. Bizonyos objektív feltételek azonban mégis szükségesek, így az, hogy világosak legyenek a döntési illetékességek és jogosultságok a központi hatalom és a tagköztársaságok között.
ÁTOKÉT
KÉT DOLOG ÉRDEKLI
A külföldi tőke oda fog menni, ahol a legnagyobb profitot tudja realizálni. És persze oda, ahol stabilitás van. (Findrik Mária: Az ükapja: Andrássy Gyula — 6. oldal)
NINCS MINDEN RENDBEN
a telefonközpont-szerződésekkel — mutatja több információ is, amelyeket a napokban kapott szerkesztőségünk. A Matáv beruházási főosztályvezetőjét és az interpelláló képviselőt kérdeztük a tényekről. (Budai János: Tovább gyűrűzik a „tengeri kígyó” — 8. oldal)
ADÓ ÉS ÉRDEKELTSÉG
A parasztházak átalakítása tőke- és beruházásigényes. Mikor éri meg a mezőgazdasági munka mellett, Illetve helyett ebből az üzletágból élni? Kezdeményezésekből nincs, profizmusból nagyon Is van hiány (Gergely László: Lehet üzlet, lehet vállalkozás: a faluturizmus — 8. oldal)
Moszkvából jelenti az MTI: A Szovjetunió új jellegű gazdasági kapcsolatokra törekszik a fejlett országokkal, az egyszerű kereskedelmi ügyletek helyett a szovjet gazdaságnak a világgazdasághoz való szerves kapcsolódását szorgalmazza — jelentette ki Mihail Gorbacsov kedden.
A szovjet elnök a spanyol 'kormányfővel közösen tartott sajtó-értekezleten a küszöbön álló londoni csúcstalálkozó kapcsán úgy vélekedett, hogy a világban tapasztalható politikai változásokhoz képest a nemzetközi gazdaság területén vajmi kevés változás történt, holott a politikai feltételek immár adottak az előrelépéshez.
Megerősítette, hogy a szovjet vezetés eltökélte magát a tulajdonátalakítás és a piaci viszonyok létrehozása mellett. Mint mondta, Moszkva a kölcsönösen előnyös. közös szabályokon alapuló gazdasági együttműködésben számít a Nyugat támogatására.
Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az 55 milliárd dolláros szovjet adósság az ország gazdasági lehetőségei mellett nem tűnik igazán megterhelőnek. A további hiteleket a , szovjetunióbeli beruházások megtérüléséből kívánják fizetni. Létrehozták a külföldi befektetések tanácsát, amely a működő főké beáramlásának összehangolását hivatott segíteni, egyúttal pedig ajánlatokat és terveket dolgoz ki a külföldi tőke bevonására.
Félipe González spanyol kormányfő a sajtóértekezleten elmondta, hogy Borisz Jelcinnel folytatott megbeszélésen az orosz-országi vezető vázolta elképzeléseit köztársasága és Spanyolország gazdasági együttműködését illetően. A spanyol politikus Jelcinnek kifejtette:	az együttmű-
ködési szerződés keretében lát lehetőséget.
Haliéból jelenti az AFP: Nagyszabású nyugati segélyprogramot javasolt a Szovjetuniónak Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter egy, a kelet-európai—német gazdasági kapcsolatokról folyó tanácskozás megnyitóján.
Genscher szerint elvitathatatlan a Szovjetunió eltökéltsége a gazdasági, társadalmi és politikai reformok befejezése iránt, s a Nyugatnak nem lenne szabad kiengedni a kezéből ezt a „történelmi esélyt” — még akkor sem, ha a Szovjetunió teljes integrálódása a világgazdaságba egyelőre csupán a távolabbi jövőbe tehető.
Olaszország azzal vesz részt a londoni hetes csúcsértekezleten, hogy ott politikai döntést kell hozniuk a vezető gazdasági hatalmaknak a Szovjetunió megsegítéséről, mégpedig olyan segítségről, amely „nagyságrendileg arányban áll e hatalmas ország sürgető szükségleteivel" — jelentette ki kedden sajtóértekezletén Gian-ni De Michelis olasz külügyminiszter.
A szovjet reformoktól függ a Nyugat segítókészsége
— mondta interjújában Bush amerikai elnök
A szovjet—amerikai viszonyról, az európai biztonsági rendszerről, Jugoszláviáról és az Öböl-háború utóhatásairól beszélt George Bush amerikai elnök abban az interjúban, amelyet a francia Le Figaro, a német Frankfurter Allgemeine Zeitung, az angol The Daily Telegraph, a kanadai The Toronto Globe and Mail, a görög Kathimerini, a török Millyet, az olasz La Stampa és a szovjet Pravda munkatársainak adott. Az interjú teljes szövegét a Le Figaro a Magyar Nemzet és a lengyel Rzeczpospolita rendelkezésére bocsátotta, így mi is az említett lapokkal egy időben közölhetjük. Az alábbiakban a beszélgetés legfontosabb részleteit adjuk közre.
Néhány nappal a Jövő heti londoni hetes találkozó előtt többen kétértelműséget vélnek felfedezni a Szovjetunió amerikai megk.........
Rövid távon mik a céíji unióval kapcsolatban?
— Az elsődleges célunk egy leszerelési egyezmény. Nagyon meg vagyunk elégedve, hogy Gorbacsov nagy igyekezettel elküldte hozzánk kiváló külügyminiszterét és Mojszejev tábornokot. Szeretnénk időben telő alá hozni egy
START-szerződést, hogy a hónap végén, avagy augusztus első napjaiban szovjet—amerikai csúcstalálkozóra ülhessünk össze.
Ezentúl szeretném, ha az öböl-háborű alatti csodálatos együttműködésünk, amely jó pár országot meglepett, a jövőben is folytatódna. Folytatódnia kell, hiszen a két nagyhatalomnak együttesen kell a regionális problémák megoldásán dolgoznia. Természetesen
a Szovjetunió tisztában van a balti köztársaságokkal kapcsolatos állásfoglalásunkkal. Ezeknek az országoknak szabadokká kell lenniük. Ez a véleményünk, mely nem változott és nem is fog változni.
Anélkül, hogy bele kívánnék avatkozni a Szovjetunió belügyei-be, szeretném, ha Gorbacsov és Jelcin a jövőben is együtt dolgoznának — szándékosan használtam ezt az igét. Jelcin washingtoni látogatásával kettős sikert könyvelhetett el. Egy nagyszabású választási győzelem u|án érkezett hozzánk, s áz- amerikaiak rriegértették: íme egy ember, aki saját gondolataival indult neki a választásoknak, és nyert. Sikerét másrészről annak köszönhette,
(roivteUe • l. etésltm)
A szövetségi kormány és Szlovénia vitája a megállapodásról
Tüaharc a Vajdaságban
Belgrádból jelenti a Reuter: Szerdára halasztották a jugoszláv szövetségi elnökség keddre Tervezett ülését. A döntést azzal indokolták, hogy több információra van szükség Szlovéniából.
Vaszil Tupurkovszki, az elnökség macedón tagja és Bogics Bo-gicsevics bosznia-hercegovinai államfő tárgyalásokat kezdett kedden Ljubljanában Milán Kucan szlovén elnökkel és más szlovén tisztségviselőkkel. A megbeszéléseken a Szlovénia által Brionin vállalt kötelezettségek teljesítéséről volt szó.
Jelko Kacin szlovén védelmi miniszter kedden azzal vádolta a szövetségi hadsereget, hogy nem tartja be a brioni megállapodásokat, mivel néhány/ egység nem tért vissza a kaszárnyákba, és űj tisztéket küldtek a kaszárnyákba vöröskeresztes helikoptereken. A miniszter szerint a tiszteket Ljubljanába, Novo Mestóba, Vhmikába és Mariborba szállították. Azt is elmondta: felderítő repülőgépek és helikopterek tartják megfigyelés alatt Szlovénia területét, és néhány kaszárnyát még mindig aknamezővel védenek.
A horvát kormány tagjai szerint a szövetségi kormány lélektani hadviselést folytat Horvátország ellen, mivel a köztársaság területén folyó állandó csapatmozgások sértik a Brionin elért megállapodást. A hadsereg mintegy 70 ezer főt állomásoztat Horvátországban, ami felülmúlja a horvát biztonsági erők létszámát.
Ugyancsak kedden a jugoszláv szövetségi elnökség Szlovéniát vádolta meg azzal, hogy nem fejezte be a függetlenség megvédéséért folyó harcokat. A közlemény szerint Szlovénia nem tette lehetővé, hogy a bekerített szövetségi egységek elvonulhassanak, és nem bocsátott szabadon minden foglyot. Az elnökség szerint a szövetségi hadsereg és hatóságok teljes mértékben eleget tettek kötelezettségeiknek.
A Tanjug jugoszláv hírügynökség szerint minden jugoszláv határátkelőhely újra megnyílt, a Holmecen át Ausztriába vezető útvonal kivételével. A jelentés szerint a forgalom a jugoszláv— magyar határon a legsűrűbb. Horgosnál például a teherautóknak nyolc, a személygépkocsiknak négy órát kell várakozniuk.
Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter kedden elrendelte az ország déli határánál ál'lomá-soztatott mintegy hatezer fős osztrák haderő részleges demobilizá-lását. A határon hagyott csapatok létszámának változása a mindenkori jugoszláv helyzettől függ majd.
Mint az MTI jelentette, hétfőn éjszaka tizenegy óra körül Bácska Palánka és Ilok között ismeretlen szentélyek aknavetőből tüzet nyitottak' a jugoszláv néphadseregnek a Május 25. elnevezésű Duna-hidat őrző katonáira. A hídnál az újvidéki laktanya katonái teljesítettek szolgálatot.
Jelentések szerint már több mint hétezer menekült tartózkodik a Vajdaságban. Az utóbbi három hónapban kétezren érkeztek oda, az utóbbi napokban főképpen a szlavóniai, a baranyái és a nyu-gat-szerémi szerb lakta falvak vidékéről. Az újvidéki rádió értesülései szerint a Vajdaság hatóságai anyagi gondokkal küszködnek a menekültek ellátásában.
Genfből jelenti a Tanjug: A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem változtatja meg Jugoszláviával szembeni politikáját — jelentette ki Michel Camdessus, az IMF vezérigazgatója. — Attól tartok, hogy Jugoszláviában a legégetőbb problémák most nem gazdasági jellegűek — jelentette ki, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy sikerül rálelni arra a receptre, amellyel újból elindítható lesz az ország gazdasági növekedése.
Bécsből jelenti az APA: Az osztrák parlament hétfőn este hozott határozatában felhatalmazta a kormányt, hogy ismerje el Szlovénia és Horvátország függetlenségét.
Az osztrák törvényhozás azonban kikötötte, hogy az elllsmerés-re csak akkor kerüljön sor, ha annak megteremtődnék a nemzetközi feltételei, és az osztrák lépés nem veszélyezteti a jugoszláviai belső párbeszédet.