﻿a kárpótlási törvény részletes indoklása <».
jg
SÍ
..•^sw
■ '~M
Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR péntek, 1991.július 12.,liv.évfolyam, 102.szám
Belváros ?
Reggel van. Kocsiban ülök, várva az autó tulajdonosát, aki gyors pénzügyeit intézi a közeli bankban. Páholyból figyelem a Belváros e szép szögletének az életét. Leparkolnak mellettem az autópiac csodái, és kilépnek belőlük — a kánikula ellenére — zakót és nyakkendőt öltött, saját fontosságuk tudatát arcukon és mozdulataikon viselő ifjú üzletemberek, bankfiúk (magyarán a yuppik).
Ketten éppen a megfigyelőállásom előtt búcsúzkodnak. Az egyiknek szemben van a cége egy múlt századbeli épületben. A kapu alatt megannyi tábla hirdeti, hogy a lakóházból üzletház lett. A fiatal cégtulajdonos elpanaszolja, hogy most költözött ebbe a házba, de már menekülne is; lift nincs, az emeletek magasak. A földszinten, ahol ő vagy más eszményi irodát alakíthatna ki, a bérlő éjjel-nappal szobáztat. A hölgyeket védelmező, jól táplált férfiak pedig az udvaron ládákra telepedve kártyáznak, söröznek, üvöltöznek, olykor összeverekednek. „Ha ezt a külföldi befektetők meglátják, nincs üzlet.” A két ifjú kezet ráz, és el, balra. A szemben lévő kapu kitárul, és egy biedermeier garnitúrát cipel ki két szállítómunkás a veszteglő teherautó felé, de lepakol a gyalogjárón. Nézem a bútorokat, és látni vélem az ősz hajú, finom hölgyet, aki nem szobáztat, hanem pénzzé teszi a bútorát, és előbb-utóbb a lakását is. Az egyik szállítómunkás felkapaszkodik a teherautóra, majd leszáll, két üveg sört és egy zsíros csomagot ölelve magához. A két ember elhelyezkedik a két karosszékben, a görbe lábú asztalra teszi az elemózsiát, és eszeget-iszogat.
Bizony, a Belváros nagyon megváltozott. Előnyére és hátrányára. Fényesebb és kopot-tabb, előkelőbb és züllöttebb lett. De mindenképpen stílustalan. A frissen tatarozott homlokzatok, az új üzletházak, az elegáns boltok, a jól öltözött emberek szomszédságában ott van mindennek az ellenkezője is. Az elnyűtt lakóházak és emberek, a kirakodóvásár a sétálóutcában — a kapualjakban valutabörze és pornóte-kercs-árusítás — és sétáló hölgyek a korzón. A tévedések elkerülésére a hölgyek nem a szá-zadeleji, sanzonokban megénekelt úri dámák követői, ők munkaköri kötelességből sétálnak.
A Vörösmarty téri alkalmi szabadtéri színpad, az utcai festőkkel egyetemben nem rí ki a városképből. Talán még a profi koldus sem. A valódi nyomor inkább elbújik a házak homlokzata mögött, ahol a negyedik emeleten mozgásképtelen öreg emberek élnek.
Bizonyára úgy vélekednek némelyek, hogy a demokratizmus nyomult be a Belvárosba. Mások pedig vasseprűvel, szigorú rendőri fellépéssel takarítanák ki a környéket. Nos, én demokratikus országokban is láttam, hogy egy-egy városnegyed védelmet élvez. Ott nem verhet tanyát akárki. A luxusüzletek terére nem nyomulhat be a bolhapiac. A kormányhivatalok előtt nem sétálhatnak a vízszintes ipart űző hölgyek. Az üzletházakban nem laknak, még kevésbé szobáztatnak. A városvédő mozgalmaknak az önkormányzatokkal egyetemben nemcsak a műemlékeket kellene megvédeniük, hanem a hely szellemét, hangulatát is. Kitelepítve mindazt, ami tőle idegen. Korántsem csak az idegenforgalom, hanem minden, Budapestbe szerelmes magyar kedvéért is.
Kovács Judit
Bush:Jó előjel u gyors válása
START-alkut vár Washington Besszmertnih látogatásától
Antall—Kohlegyeatetés a londoni
|	A külpolitikai helyzet	|
RENDKÍVÜL £LES KIROHANÁST intézett Budapest ellen a Pozsonyban megjelenő Narodna Obroda című lap. A cikkíró a magyar miniszterelnöki iroda vezetőjének kijelentését Jugoszlávia széteséséről úgy értelmezte, hogy hazánk ebben az esetben nem lenne köteles automatikusan elismerni a trianoni, illetve a p. rizsi békeszerződés Vajdaságra vonatkozó részét. A hírmagyarázó szerint ez „annak a suttogó vagy hangosan kifejeződő becsvágynak újabb jele, amelyben az Antall-kormánynak a szomszéd országokkal szembeni területi követelései nyilvánulnak meg, az ott élő magyar kisebbség érdekvédelmének orvén”. Mindamellett az írás azt sugallja, hogy „egyes budapesti körök nem adják fel a történelmi revans lehetőségét, s ezért a zavarosban halásznak”. Üjra lehet tárgyalni a Szerbia és Horvátország közötti határokat, ha ez segít az etnikai konfliktusok megoldásában, de Jugoszlávia külső határain tűrhetetlen bármiféle változtatás — állapította meg a The Independent. A brit lapok közül az elmúlt napokban egyedül a The Times ismertette Jeszenszky Géza kijelentését, miszerint Magyarországnak nem áll szándékában újratárgyalni a határokat. A lengyel Gazeta Wyborcza, a jugoszláv válság nemzetközivé szélesedésének jelét látta a budapesti Külügyminisztérium nyilatkozatában, a magyar kisebbség sorsával kapcsolatban. A bukaresti Románia Libera ellenzéki napilap is azt fejtegeti, megváltozik-e Európa térképe. Az írás szerint az egész világot kezdetben sokkolta annak lehetősége, hogy új államok jelenhetnek meg Európában, pontosabban Jugoszláviában. A szerző felteszi a kérdést, vajon ez használni fog-e Európa e hányatott részén élő népeknek?
A VILÁGSAJTÓ MEGNYUGVÁSSAL vette tudomásul, hogy Szlovénia elfogadta az Európai Közösség égisze alatt, Brioni szigetén, született megállapodásokat. A párizsi Libération szerint, az ész győzött az érzelmek felett Ljubljanában. A Le Quotidien de Paris szerint nehéz lett volna a szlovéneknek nem elfogadni a megállapodást, hiszen ezzel elveszthették volna a válság kirobbanása óta keletkezett hitelüket. A Die Presse szintén úgy véli, hogy a szlovén döntés megnyithatja az utat Európa legveszélyesebb válságának lecsillapításához.
Üj fejlemény a jugoszláv válságban, hogy Bosznia-Hercegovina sem marad meg a föderációban, ha Szlovénia és Horvátország kiválik abból. Ezt közölte a boszniai elnök a köztársasági parlament ülését követően. A boszniai képviselőház követelte, hogy vonják ki a köztársaságból származó katonákat Szlovéniából és Horvátországból. A Gazeta Wyborcza kommentárjában arra figyelmeztet, Bosznia-Her-cegonivában is kitörne a polgárháború, az egyértelműen Jugoszlávia végét jelentené, mert e köztársaságban a legbonyolultabbak a nemzetiségi viszonyok. A csütörtök délutáni jelentések szerint Kelet-Szlavóniában továbbra is folytatódnak a lövöldözések. A fegyveres csoportok ezen a területen teljesen figyelmen kívül hagyják a Brioni szigetén elért megállapodásokat. Az MTI arról számolt be, hogy a különböző híresztelések ellenére Korogyon már a második éjszaka telt el mindenféle incidens nélkül, s a falubeliek megkezdték az aratást. A kórógyi önkormányzat elnöke, Kel József, megköszönte a magyar vezetés támogatását. Kifejtette: továbbra is a magyar oldalról megnyilvánuló figyelem és a közvélemény nyomása segíthet leginkább helyzetükön.
A KÜLÜGYMINISZTERI TÁRGYALÁSOKON sikerülhet megoldani a START-egyezmény vitás kérdéseit — fejezte ki reményét Bush amerikai elnök, aki rövid megbeszélést folytatott Washingtonban Besszmertnih szovjet külügyminiszterrel és Moiszejev vezérkari főnökkel. A szovjet küldöttség megkezdte tárgyalásait Baker külügyminiszterrel is. Bush üdvözölte, hogy Gorbacsov jelen lesz a jövő heti londoni csúcstalálkozón. James Baker világosan közölte, hogy bár a szovjet reformerek számíthatnak a Nyugat jóindulatára, de érdemi anyagi támogatásra majd csak akkor, ha Moszkva egyértelműen elkötelezte magát a piacgazdaság mellett. Major brit miniszterelnök is hasonló szellemben nyilatkozott, azt taglalva, hogy a Szovjetunió nem számíthat jelentős pénzösszegekre a londoni csúcsértekezletet követő találkozón. De a hetek türelmetlenül várják a megbeszélést Gorbacsovval, szeretnék közelebbről megismerni a szovjet gazdasági reformelképzeléseket, mondta Major. Baker arról is szólt, hogy Közép-Kelet-Európa új demokráciái kritikus ponthoz érkeztek, s a Nyugatnak fokozottabban meg kell nyitni piacait áruik előtt. Az amerikai pénzügyminiszter, Nicholas Brady, sajtóértekezletén szintén arról szólt, hogy előrehaladott előkészületek vannak a kereskedelmi sorompók további leépítésére a közép-kelet-európai államok számára. (P. T. R.)
Derülátó hangulat
Az amerikai elnöknél a szovjet küldöttség
(Tudósítónktól)
WASHINGTON — Lapzártánkkor kezdődött a Baker és Besszmertnih vezette küldöttségek „START-finlse", míg ugyanekkor Bush Kaifuval ült le tárgyalni Kennebunkportban. De mielőtt odament, Bush fogadta a szovjet külügyminisztert és vezérkari főnököt, kik Gorbacsov üzenetével mentek a Fehér Házba.
„Hüvelyknyinek” minősítette a még meglevő ellentéteket a Fehér Házból távozván Besszmertnih, s hajszálra hasonlónak mutatta két ujjúval a szerdai lapzártánk utáni sajtóértekezleten Baker, hogy mily közel kerültek a START-szerződés véglegesítéséhez. S így a magyar idő szerint
Besszmertnih szavaiból kitűnt, hogy e küldöttségnek megvan a felhatalmazása is az alku megkötésére — e tényt örvendezve emelte ki az egész amerikai hírközlés, s a tévéhíradók immár biztosra vették csütörtök reggel, e Bush—Besszmertnih	megbeszé-
lést követően, hogy július végén a moszkvai csúcson aláírható lesz a START.
Szerda este érkezett a szovjet küldöttség az amerikai fővárosba, és az Andrews légitámaszponton Besszmertnih sorsdöntőnek nevezte e mostani, alighanem utolsó START-tárgyalást (bár washingtoni megfigyelők szerint elképzelhető, hogy a „végső simításokat” Bush és Gorbacsov végzi el jövő heti londoni eszmecseréjük során). Feltehetőleg a Gor-bacsovtól hozott újabb üzenet okán is, a Fehér Ház mégis beiktatta az alig negyedórás találkozót az elnökkel, ki rögtön Besszmertnihék fogadása után indult Kennebunkportba. A megbeszélést követően a Fehér Ház kertjében a szovjet külügyminiszter a tudósítóknak elmondta, hogy voltaképpen a „technika tú-
szainak” tekintik, magukat hiszen a még megoldhatatlan apró részletek ugyan politikai döntést igényelnek, ám itt már a szakértők diktálnak a politikusoknak. Amerikai részről mindenesetre arra számítottak, hogy a szovjet csapat meghozta végre a válaszokat Washington legutóbbi engedményeire, rugalmasságot jelző javaslataira.
Sajtóértekezletén Baker utalt is erre, s, hogy szovjet kollégájától a moszkvai döntések közlését várja. Ám „a tény, hogy Gorbacsov elnök ilyen gyorsan és be-leegyezően válaszolt” a magas szintű küldöttséget hívó Bush-nak, jó előjel” a START befejezésére, s akként „a hóvégi csúcsra”. Ha netán az elnöktől távozó Besszmertnih azt állította is, hogy az ovális irodában nem került szóba e csúcs időpontja, de „lehet” számolni július végével, azonban a lapzártunkkor megkezdett külügyminiszteri tárgyalásokkal kapcsolatos minden jelzés ebbe az irányba mutat.
Baker ismét vitatta a beállítást, hogy mindez túlságosan is összefüggne a londoni csúccsal és
ELSZABADULT A POKOL
Nagybörzsönyben, ebben a festői szépségű, sváb faluban. Egy cigányokból álló banda garázdálkodik teljesen szabadon. Aki teheti, elköltözik... (Bethlenfalvy Gábor: „Képzeljen el egy falut, ahol nincs virág az ablakokban” — 5. oldal)
VAN MIRE ÉPÍTENI
A francia—magyar gazdasági kapcsolatokról nyilatkozó minisztériumi szakember kiemelte: az összes külföldi tő-nvesztíciónak 20 százaléka Franciaországból érkezett, s ez nemcsak jelentős arány, hanem jó alap is. (Gergely László: Vonzó célpont lett Magyar-ország — 9. oldal)
AZ ELLENLÁBASOK
már akkor dörzsölgctték a tenyerüket, amikor bizonyossá vált: Balogh Judit egy évtized után búcsút int a BEAC kosárlabdacsapatának. (S. Tóth János: A sikerek vitték romlásba a BEAC-ot — 13. oldal)
Gorbacsov ott előterjesztendő segélykérelmével: kilenc éve tárgyalunk már róla, és nagyon, nagyon közel jutottunk hozzá, tehát be is akarjuk fejezni — érvelt a State Department főnöke, aki szerint „a szerződés mindkét országnak és a világnak is jó lesz”. Mindenesetre jelképesnek is te-
(Folytatás a 2. oldalon)
Kohl kancellár vállalta érdekeink képviseletét Londonban
A magyar minisater elnök ferihegyi ff ajt óértehealcte
Csütörtökön délután nem sokkal 4 óra után szállt le a Ferihegyi repülőtéren a német légierő repülőgépe, amelynek fedélzetén Antall József villámlátogatást tett Bonnban. Az idő rövidsége a gyors lebonyolítás érdekében sajátos technikai megoldást követelt — indokolta a kormány vezetője a német gép igénybevételét. Többek között ez tette lehetővé, hogy alig félnapos bonni tartózkodása alatt kétórás négy-szemközti megbeszélést folytasson vendéglátójával, Helmut Kohl kancellárral, és ezt követően találkozzon Hans-Dietrich Genscher alkancellárral, és külügyminiszterrel is.
A villámlátogatás kapcsán Antall József mindenekelőtt azt emelte ki, hogy Kohl kancellár személyesen vállalta érdekeink képviseletét a vezető tőkés országok küszöbön álló londoni csúcstalálkozóján. Ezzel összefüggő reményeinket alátámasztja az is, hogy mindezzel a többi londoni résztvevő is egyetért. Azonos az álláspont arról is, hogy a Szovjetunió támogatása nem mehet a kelet-, és közép-európai térség más országainak rovására. A miniszterelnök szavaibból kitűnt az is: reményeink szerint a kapott támogatást a Szovjetunió arra is felhasználhatja majd, hogy erősítse gazdasági kapcsolatait térségünkkel, azaz a térség országai
szovjet megrendelésekhez jussanak.
Bonni tárgyalásait összegezve a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy nem szabad a kelleténél nagyobb várakozással tekinteni Londonra. Afelől nincs kétség — mondta Antall József —, hogy a Szovjetunió, és személy szerint Gorbacsov, komoly támogatást fog kapni, e támogatás formáját és mértékét illetően azonban a hetek táborán belül eltérnek a vélemények. Vannak, akik a morális támogatást részesítik előnyben, míg vannak olyan országok, amelyek konkrét gazdasági támogatást szorgalmaznak. Ez utóbbiak
(Folytatás a 2. oldalon)
Kelet-Európa ne várjon újabb kedvezményeket a Szovjetuniótól
- vélekedik Scserbakov kormányfő helyettes
csütörtök este a State Depart-mentben megkezdett külügyminiszteri tárgyalásokról joggal mondhatta egy amerikai kormánytisztviselő, hogy immár „egy-másfél nap alatt” elkészülhetnek a hadászati szerződés végső formájával (amit aztán még Genfben a szakértőknek kellene megszövegezniük a 450 oldalas okmányban).
„Az ovális irodában nem szokás tippelni” — tért ki maga Bush elnök az esélyjóslás elől, ám a mellette ülő Besszmertnih és Mbjszejev vezérkari főnök látható elégedettségére méltatta annak jelentőségét — és mint biztató jelet —, hogy „ilyen rövid jelzésre” Washingtonba jöttek. Ez fontos lépés a Szovjetunió részéről — értékelte az amerikai elnök, r'~
(Tudósítónktól)
MOSZKVA — Meg kell találni az új viszonyok közepette a kölcsönösen előnyös együttműködés lehetőségeit, s akkor helyreállítható a korábbi forgalom. De ha ez nem sikerül, legyen bármily nehéz, de bele kell nyugodni a visszaesésbe — mondotta Vlagyimir Scserbakov kormányfőhelyettes a Kelet-EurópávaJ folytatott kereskedelemmel kapcsolatban azon a csütörtöki sajtóértekezleten, amelyen Valentyin Pavlov kormányfővel együtt harangozták be Mihail Gorbacsov londoni látogatásának gazdasági részét.
Scserbakov szerint a kelet-európai országok mindegyike azzal a kéréssel fordult Moszkvához, hogy bármely módszerrel állítsák helyre a korábbi forgalmat, s az egykori KGST-tagállamok többsége szóbon elnézést kért az utóbbi időben elhangzott szovjetellenes kijelentésekért. A Szovjetunióban most tanulmányozzák a különböző kelet-európai javaslatokat, de elöljáróban Scserbakov kifejtette: nem tartaná helyesnek a kliring elszámolás visz-szaállítását vagy a nemzeti va-
luták alkalmazásának bevezetését. Véleménye szerint ezeket az or-országokat a Szovjetunió olcsó nyersanyaggal támogatta, majd miután megerősödtek, már nem voltak hajlandóak együttműködni. Mivel pedig nem először fordult elő, hogy a Szovjetunió szövetségesei cserbenhagyták — folytatta a kormányfőhelyettes — Moszkvának most nem szabadna újabb kedvezményeket biztosítania Kelet-Európának. Pavlov kormányfő pedig azt fejtegette, hogy mivel a kitermelő ágazatok infrastruktúrája amortizálódott, a nyersanyagexport visszaesése is várható — aki pedig a termelők közül félre tud tenni nyersanyagot vagy exportképes árut, az elsősorban Nyugat-Európát, Japánt és Dél-Kelet-Ázsiát célozza meg.
Pavlov kijelentette, hogy Gorbacsov londoni megbeszélései idején „néhány egészen váratlan javaslat is" felmerülhet, aligha maradnak érintetlenek a stratégiai elképzelések. Scserbakov szerint a szovjet államfő a magántőkét kívánja becsábítani a Szovjetunióba a gazdasági talpra áll ás támogatásához. Elöljáróban a kormányfőhelyettes kifejtette.
nem lát alapvető eltéréseket a kabinet válságellenes programja és Grigorij Jovlinszkij, valamint a harvardi csoport elképzelései között. (Egyébként mindkettőjük helyet kapott a Gorbacsovot kísérő szovjet delegációban.) Eltérés viszont, hogy Jovlinszkij hajlik arra, hogy a köztársaságok csupán gazdasági szövetséget kössenek egymás között, míg a kormányprogram politikai szövetséget képzel el. Ezt aláhúzandó, Scserbakov megjegyezte: azokkal a köztársaságokkal, amelyek nem írják alá a szövetségi szerződést, január 1-jétől a többiek, mint külföldi államokkal folytatják majd a gazdasági kapcsolatokat.
Oroszország és Ukrajna kiegészítést fűzött a kormány válságellenes programjához, amely szerint magúik döntenék el, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a központi költségvetéshez. Pavlov viszont egyértelműen kijelentette: ha a két köztársaság ellenállásán megbukik az önálló szövetségi adó, akkor az ország megszűnik szövetségi állam lenni és konföderációvá alakult át.
Lambert Gábor