﻿lu|>us 13 j
mú, h te
rvvrt** * i-jutk
murqál
• ,• / u//uk i f-gy hW
Mink. •»« •n ÚH**
P-ürf*
Magyar Nemzőt
Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	hétfő, 1991. július 15., LIV. évfolyam 164. szám
Hét
m^g egy
Hét meg egy.
Kell-e, lehet-e segélyezni a Szovjetuniót? Ez itt a kérdés, s a heteknek mától az a dolguk, hogy végre világosan megmondják Gorbacaovnak is, akit meghívtak a londoni csúcsra, mire is számíthat a súlyos belső válságokkal küszködő országa. A hetek találkozói majdhogynem rutinszerűvé váltak, deficitekről, kamatokról, árfolyamokról, kereskedelemről s általában a világgazdaságtól értekeztek — a politikai döntéshozók. Most azonban korszakos határozatok előtt állnak.
A vélemények, a megközelítések eltérnek egymástól. A játszma egyszerre nagyhatalmi, világméretű és európai, vagyis szükebben is értelmezhető. A nagy alkut, amelynek alapja a harvardi—szovjet reformterv lehetne, az Egyesült Államokban és Japánban — különböző okokból — elvetik, s óvatosan közelítenek az ügyhöz, abból kiindulva, hogy átláthatatlanok a szovjet belső viszonyok. A Szovjetuniónak magának kellene erőfeszítéseket tennie a reformok érdekében, meg kellene változtatnia a szövetségi felállást, mozgósítania kellene erőforrásait (például aranykészleteit), fel kellene hagynia Kuba támogatásával, csökkentenie kellene a katonai kiadásokat. S még sorolni lehetne a feltételeket. Nagy alku helyett kis csomagot kaphat Gorbacsov, ígéretek formájában. Fokozatosan, az átalakulását bizonyítván, megkezdheti az integrálódás hosszú folyamatát a világ-gazdaságba
Am elkötelezni azért sem fogja magát a Nyugat Londonban, mert Gorbacsov ilyesmit nem is kér majd. Legfeljebb „eljegyzésre” szólítja fel a heteket, hogy vegyenek részt, minden lehetséges és tőlük telhető módon — politikai és gazdasági értelemben egyaránt — a Szovjetunió megmentésében. S ez a Nyugatnak önérdeke, erre hivatkozik majd Kohl, Mitterrand és Andreotti, akik szeretnének nagyobb segélyeket látni Félnek ugyanis a nagy birodalom szétesésétől, a menekülthullámtól, a Jugoszláviához hasonló polgárháborús állapotok kialakulásától. S ők közelebb vannak a tűzhöz, mint Bush vagy Kaifu. Ám egyedül vagy európai méretekben nem képesek a szovjet krízis kezelésére.
A Szovjetunió segélyezése egészen más léptékű probléma, mint Közép-Európa támogatása. A világpolitikában is más szinten helyezkedik el. A magyar—csehszlovák—lengyel térség kiemelt figyelmet kap, s annyi segítséget, amennyit. Jobban összehangolhatnák a hetek elképzeléseiket e régió gondjainak a megoldásában, de pusztán e megfontolásból aligha értékelik a szovjet kihívást, s a vele kapcsolatos vitát.
Blahó Miklós
Maratoni tárgyalások a START-finisben
Gorbacsov-láz Londonban a tőkés csúcstalálkozó nyitónapján
A francia	nemzet
Mitterrand a magyar népnek is üzent
I_______\ külpolitikai helyzet__________]
FESZÍTETT ÜTEMBEN tárgyalt a hét végén Washingtonban a szovjet és az amerikai külügyminiszter, hogy előkészítse a START-szer-ződést. A lázas erőfeszítéseket jelezte, hogy egyedül szombaton több mint kilenc órán át tárgyalt egymással James Baker és Alekszandr Besszmertnih, és vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ültek. Brendt Scowcroft, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, jelezte, hogy a megbeszéléseken tovább közeledtek az álláspontok, ugyanakkor szavaiból kitűnt az is, hogy a hadászati támadórakétákat csökkentő szerződés még vitatott kérdéseiben minden valószínűség szerint Bushnak és Gorbacsovnak kell majd megállapodnia Londonban és — siker esetén — ott jelentik be a július végi moszkvai csúcstalálkozót. Scowcroft derűlátóan nyilatkozott, nem hagyva kétséget afelől, hogy bízik a megállapodásban. A csaknem tíz éve készülő szerződés három kényes pontja vár még megoldásra: hogyan határozzák meg az építhető új rakétatípusokat, legyen-e mód a rakétakísérletek hírforgalmának rejtjelzésére, valamint hogyan ellenőrizzék, hogy a több robbanófejes rakétákat a csökkentés után nem szerelik fel ismét a megengedettnél több robbanófejjel.
A MA KEZDŐDŐ LONDONI TŐKÉS CSÜCSTALALKOZÓ KAPCSÁN nyugati sajtókommentárok szinte kizárólag a Szovjetunió megsegítésének formáját és mértékét találgatták, s ezzel a kérdéssel foglalkozott több vezető politikus is. Helmut Kohl német kancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi számában megjelent interjújában azt hangoztatta: Londonban arról lesz szó, hogy mi, Nyugaton képesek vagyunk-e egy okos politikára, amely nemcsak a Szovjetunió érdekeit szolgálja, de a mieinket is. Óvott attól, hogy a londoni értekezlettől bárki is összegben kifejezett ígéretet várjon a Szovjetunió vonatkozásában. Szavai szerint, a Nyugat segítséget nyújthat ahhoz, hogy a Szovjetunió segítsen önmagán, küldhet szakértőket, megkönnyítheti a külföldi magántőke beruházásait.
Kohl kancellár pénzügyminisztere, Theo Waigel a Szovjetunió megsegítése kapcsán hazája korlátozott teljesítőképességére hívta fel a figyelmet. A Welt am Sonntagban megjelent nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a Szovjetuniónak nyújtandó gazdasági támogatás nemzetközi összefogást igényel. A pénzügyminiszter szerint Németország mindenképpen teljesíti Moszkvával szemben vállalt kötelezettségeit, ugyanakkor az ezt meghaladó szovjet pénzügyi elvárásoknak az NSZK képtelen egyedül eleget tenni.
A JUGOSZLÁV ALLAMELNÖKSÉG SZINTÉN IGENT MONDOTT Brionira. A testület szombaton befejeződött ülésén elfogadta az Európai Közösség jószolgálati küldöttségének közreműködésével kidolgozott brioni nyilatkozatot, amejvet már korábban jóváhagyott a jugoszláv szövetségi kormány, es a szlovén parlament is. Az elnökség határozata értelmében július 18-ig minden fegyveres alakulatot le kell szerelni Jugoszláviában a hadsereg és a rendőrség békeidőben megszokott létszámú reguláris egységein kívül.
Eközben a hét végén jugoszláv részről folytatták a magyarellenes nyilatkozatháborút. A belgrádi külügyminisztérium tiltakozása után a vajdasági kormányfő „értelmezte” Antall József miniszterelnök kijelentését, amelyből azt olvasta ki, hogy az esetleges konföderatív Jugoszláviában a Vajdaságnak nem kellene okvetlenül Szerbiához tartoznia. Radoman Bozovics úgy vélekedett,, hogy a hivatalos budapesti állásponttal egybevág egyes pártoknak, elsősorban a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének a tevékenysége, és az ilyen tevékenység kedvezőtlenül hat a jugoszláv—magyar viszonyra, és veszélyezteti a jószomszédságot és a kölcsönös bizalmat. (P. L.)
Pompa és érdeklődés várja Gorbacsovot
dasági szubvenciókról. Ami a gazdaságpolitikát illeti, kiemelkedik majd a kamatok csökkentésére irányuló amerikai törekvés, s mindenki egyetért majd abban, hogy a növekedés iramát fenn kell tartani az infláció felgyorsítása nélkül, de az egyes országok sajtáos intézkedéseket alkalmazhatnak, sajátos helyzetükből következően.
Az igazi kérdés azonban, milyen választ adnak a hetek Gorbacsovnak. A szovjet elnök széles körű reformokat ígér majd, de pénzt nem kér. Hátországa viszont megerősödött, kiegyezett Jfeloin-
(Tudósítónktól)
LONDON — A brit főváros felkészült a hetek találkozójára és a különleges vendég, Mihail Gorbacsov fogadására. Fantasztikus biztonsági készültség és információs felkészültség várja az állam- és kormányfőket és a csúcsról tudósító több ezer újságírót. Gorbacsov a terv szerint kedd este érkezik, s szerdán-csütörtökön találkozik minden egyes résztvevővel, s mondja el, miképpen is képzeli el ő a nyugati segítséget, a szovjet gazdaság igazi befogadását az áruk, szolgáltatások, pénzmozgások vérkeringésébe.
Ám addig is fogadások, ünnepélyek emelik magasba a hangulatot. A megbeszélések persze a legizgalmasabb világkérdésekről folynak majd A tanácsadók már előre jelezték azonban, hogy döntések nem várhatók. Pedig tenni-
való lenne bőven, mint a legfrissebb The Economist is kifejti vezércikkében :	pompán, hasznos
eszmecserén és előre megfogalmazott zárónyilatkozaton kívül a világ valóságos elhatározásokat várna
A Financial Times is úgy értesült, hogy kézelfogható eredményekre nemigen lehet számítani. Szó lesz a tömegpusztító fegyverek elterjedésének a megakadályozásáról, a közel-keleti fegyverszállítások korlátozásáról, a GATT keretében folyó, s Uruguay-for-dulónak elkeresztelt kereskedelmi tárgyalásokról, a gazcteságpoliti-kák összehangolásáról, sőt a környezeti ártalmakról is. A GATT-eszmecserék tavaly jutottak holtpontra Brüsszelben, amikor főként az Egyesült Államok és az Európai Közösség képviselői nem tudtak megállapodni a mezőgaz-
Párizsból jelenti az MTI: Az Öböl-háborúban részt vett katonai alakulatok is megjelentek a francia nemzeü ünnep, július 14-e alkalmából vasárnap Párizsiban megrendezett hagyományos díszszemlén. A különböző egységek a sivatagi háborúban viselt egyenruhájukban és homokszínűre festett Járműveikkel haladtak el a több tízezres ünneplő közönség és a Concorde téren felállított díszemelvényen helyet foglaló Francois Mitterrand elnök előtt.
A légi alakulatok szemléjén is azok az egységek vettek részt, amelyek ott voltak Szaúd-Arábiá-ban, Kuvaitban és Irakban: a Jaguár, a Mirage—2000 és a Super-
Franciaország nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Televízió a Malév és a Magyar Nemzet támogatásával vasárnap ünnepi estet rendezett. Az est keretében Francois Mitterrand elnök üzenetet intézett a magyar néphez. A francia elnök üzenetét az alábbiakban közöljük.
Július 14-én a magyar népihez kívánok szólni Miért? Egyrészt, mert azok az elvek, amelyék e dátumhoz kötődnek, tehát az 1791-ben kikiáltott emberi és állampolgári jogok — egyetemes értékkel bírnak. Másrészt, mert az önök történelmében is megtalálhatók azok a jelentős események, amelyeket ezek az egyetemes értékek hatottak át.
Nagy örömmel tudtam meg, hogy önök is meg kívánják ünnepelni július 14-ét, amely oly kedves Franciaországnak, és remélem, minden szabad embernek. A magyar — bár kis lélekszámú nép, mégis nagy tudott maradni a történelem folyamán, S micsoda hányattatott történőimé volt! Gyakran gondoltam arra, s néha írtam is erről a témáról, hogy mennyire csodálhatjuk a magyarok nemzeti ellenállási erejét. Ezer próbát kellett kiállniulk, melyből végül győztesen kerültek ki. S talán azt is hozzátehetem. töretlenül.
nel, előkészítette az új szövetségi szerződést, ám reformtervét, s az azt tartalmazó hosszú levelét fanyalogva fogadták Nyugaton, mindenekelőtt az Egyesült Államokban, nem találván igazán újat benne. De hasonló következtetésre jutott vasárnap Major angol és Mulroney kanadai kormányfő is londoni előmegbeszélésén.
A csúcs egyébként ma délután kezdődik — a résztvevők folyamatosan érkeztek vasárnap —, és már keden közzéteszik a politikai nyilatkozatot, hogy szerdán egész Gorbacsovval tárgyalhassanak.	B. M.
nagy port vert fel 1946/47. fordulóján. A kisgazdapárt centrumának tehetséges fiatal politikusát arcképével ellátott falragaszokon kerestette rendőrség, vérdíjat tűztek ki a fejére ... Egykori segítői közül néhány túlélővel beszélt Ember Mária. (Cikke a 6. oldalon)
Díszszemle a francia
nemzeti ünnepen
Etendarde típusú harci gépék, a csapatszállítók, a helikopterek. A szemlét a légierő műrepülő alakulata nyitotta meg, amely a francia trikolórt, a kék-fehér-piros i zeti színeket rajzolta az égre.
A szemlén mintegy 5000 katona, több mint 600 harcjármű, több mint másfél száz repülőgép és helikopter vonult fel. Új fegyverként jelent meg egy nyugateurópai kooperációban készült, teljesen automatizált sorozatvető Első ízben láthatták a párizsiak külön felvonulni a francia haderő különleges kommandóalakulatát, amely az Öböl-háborúban akciókat hajtott végre az iraki vonalak mögött.
A szemle előestéjén Francois Mitterrand üzenetet intézett a fegyveres erők tagjaihoz. Az elnök méltatta a francia katonáknak az Öböl-háborúiban nyújtott teljesítményét. — Napjaink eseményei arra intenék bennünket, hogy továbbra is tanúsítsunk éberséget — hangoztatta üzenetében (Franciaországban most dolgozzák ki a hadsereg átszervezésének új koncepcióját, amelynek keretében növelni kívánják a gyorsan bevethető alakulatok erejét, szállítási kapacitását, de Párizs továbbra sem kapcsolódik be a NATO által létrehozandó gyorsan bevethető nemzetközi erő soraiba)
Francois Mitterrand üzenete
a magyar néphez
Jól emlékszem, ahogyan sok honfitársammal együtt reménykedtem, aggódtam és remegtem az 1956-os események idején. Micsoda reménység volt! Hogyan viselte volna el egy hagyományaiban és kultúrájában oly büszke nép, mint a magyar azt, hogy egy idegen rendnek legyen alárendelve, amelyet nem ő választott. És az idő telt. El kell mondanom önöknek, hogy mennyire átérez-tem — mint ahogy minden francia — 1989 magyarországi eseményeit, amelyeket úgy is tekinthetünk, mint az emberi és állam-polgári jogok deklarációja kétszáz éves évfordulójának egyfajta megünneplését.
S most, íme, Magyarország szabaddá vált, szuverén néppé, és egy olyan állammá, amely maga hozza meg törvényeit. Ismerem és nagyra becsülöm az önök vezetőit. Valójában nem is a választott személye a döntő, hanem az, hogy szabadon választották meg. És ma látom, hogy Magyarország határozottan és elszántan halad a virágzás felé.
Szeretném, ha tisztán látnák, hogy a történelem folyamán miért nem volt szorosabb kapcsolat Franciaország és Magyarország között, legalábbis nem olyan, mint kívánatos lett volna Önök olvan közösséghez tartoztak, amely na-
gyon különböző volt a többitől; és a távolság nem tűnt áthidalható-nak. Magyarország felfedezése, amelyet pedig már régóta megtettek felelős politikusaink és íróink, tehát az önök művészetének, irodalmának, műemlékeinek, az önök nemzeti tehetségének megismerése nem volt elég ahhoz, hogy tartós kapcsolatokat teremtsen
Ma eljött az óra, hogy gondolkodjunk ezen. S mi már ezt elkezdtük az Európai Közösség keretében, amely, remélem, szoros kapcsolatot fog fenntartani önökkel mindaddig, amíg tagjává nem válnak-
Franciaország az önök barátja. Nem tudom jobban kifejezni kívánságaimat, mint azzal a három szóval — amelyeket a magyar nyelv hiányában most felolvasok: „béke, boldogság, barátság"! De a szavaikat én jobban tudom franciául mondani: „paix, bonheur, amitie”. Sok szerencsét. És köszönöm.
Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a Francia Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Francois Mitterrand köztársasági elnököt,
Július 18-án, csütörtökön a Rákóczi út és Nagykörút sarkán megnyílik] az ország legmodernebb és legszebb csemegeüzlete