﻿Magyar Nemzet
/$S%X
. . _ ___
Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1991. július 17., LIV. évfolyam 166. szám
Holt-
szezon ?
Amióta létezik a modern tömegturizmus, azóta tart a vita, hogy vajon az idegenforgalom és a kultúra érdekei hogyan és milyen mértékben hozhatók közös nevezőre. Mert egyfelől nyilvánvalóan ott van a turisztikai ipar, a maga gazdasági kényszerűségeivel, másfelől pedig vannak, akik azt szeretnék, hogy ennek a nagy nemzetközi nyüzsgésnek legyen szellemi, kulturális mozgatórugója is. Azokban az országokban, ahol az európai szellemi örökség több ezer éves emlékeit őrzik, ez a kérdés persze másként fogalmazódik meg, mint Magyar-országon. A görög vagy az olasz idegenforgalom egyik legfőbb hajtó- és vonzereje, éppenhogy a kultúra, az antik kor építészeti és képzőművészeti értékeinek megmutatása. Szerencsés helyzet — ami nekünk nem adatott meg.
Becsvágyaink viszont vannak, mert mindig is szerettük volna, hogy a hozzánk érkező külföldi, ne csak a magyar konyhaművészettel, vagy a Balaton vitathatatlanul kellemes környezetével ismerkedjen meg, hanem a magyar kultúra európai teljesítmányeivel is. Nos, vitathatatlan, hogy ebbéli törekvéseinket csak részben sikerült elfogadtatni.
Miközben az idegenforgalomból Magyarországon is nemzet-gazdasági tényező lett, úgy lettek egyre nyilvánvalóbbak az ellentmondások. A konvertibilis valutabevétel bűvöletében a magyar idegenforgalom egyre határozottabban lépdel a kommersz tömegigények kielégítése felé, mert ez pénzt hoz. Ez ugyan érthető, ám ha a szolgáltatások ára már meghaladja a mediterrán országokét, akkor a vendég könnyen más vizeket választ.
A következő években az idegenforgalomban a jelenleginél is magasabb lesz a magántőke részaránya. Ha a befektetők csakis arra fognak törekedni, hogy pénzük bármi áron, minél hamarabb, magas hasznot hozzon, akkor ez a törekvés visz-szavetheti Magyarország idegenforgalmát.
A privatizáció — átfogó idegenforgalmi koncepció híján — paleokapitalista viszonyokat teremthet. Ha a magánbevételek tört részét sem sikerül visszaforgatni az idegenforgalom kulturális kínálatának erősítésére, akkor bizony baj lesz. Évtizedek óta vannak, akik azt mondják, hogy az ország adottságai a minőségi turizmus fejlesztését indokolnák. Nos, minőség alatt a legtöbben a kifejezett luxusigények kielégítését értették és értik. Pedig e szó más értelmezésben azt is jelentheti, hogy érték. És kulturális értékek még ma is, ebben az értékvesztéssel bajlódó társadalomban is fellelhetők, megtalálhatók, s egészen biztos, hogy az úgymond fizetőképes turisztikai piacon értékesíthetők.
Természetesen nehezebben, mint mondjuk, a szapdrsdó masszázsszalonok kínálata. De abban — ha oly sok mindenben nem is —, talán egyetérthetünk, hogy Bangkokká még az idegenforgalmi bevételekért sem érdemes lenni.
Dénes D. István
Nagymértékű segélyek nem vér hőtök
A hetek üdvözlik a keleti reformok eredményeit
Asszad válaszlevele után a diplomaták a közel-keleti béke esélyeit mérlegelik
1_______A külpolitikai helyzet	|
Fö ESEMÉNYÉHEZ érkezik szerdán — paradox módon a hivatalos zárást követően — a londoni csúcstalálkozó: a legfejlettebb országok vezetőinek megbeszélése után a hetek Gorbacsov szovjet elnökkel tárgyalnak. Kedden — egyebek közt — a szovjet reformfolyamat támogatásáról fogadtak el elvi állásfoglalást a világ hét legfejlettebb országának kormány- és államfői. Csak a mai, immár nyolcoldalú eszmecserén dől el, kap-e vajon kézzel fogható segítséget a szovjet elnök az eddig sok sikert nem hozott kiútkereséséhez. A The New York Times értesülései szerint a londoni csúcstalálkozó vezetőihez írott Gorbacsov-levél javarészt általánosságokat tartalmaz. A szovjet elnök a radikális reformok helyett a „vegyes gazdaságba való átmenetről”, a „szociális irányzatú piacrendszerről” beszél csupán. Többféleképpen értelmezhetők a nagyvállalatok privatizálását érintő szovjet elképzelések is.
A The Independent brit lapban az észt külügyminiszter azt a véleményét fejtette ki, hogy bármilyen szovjet segélypolitikát függővé kell tenni a balti államok szabadságától. Lennart Meri úgy vélte, hogy Gorbacsov még mindig a központi hatalom megerősítésén fáradozik, és időt akar nyerni. Az észt politikus indokoltnak ítélte a hitetlenkedést. a szovjet gazdasági reformtervekkel szemben is. A kedden elfogadott londoni dokumentumban a hetek reményüket fejezik ki, hogy az elszakadni kívánó balti köztársaságok jövőjét demokratikus úton rendezik, és a népek jogos törekvéseit figyelembe veszik a Szovjetunióban.
A LE FIGARO ugyanakkor arról számolt be, hogy Mitterrand francia elnök, a Szovjetunió védelmezőjének szerepében lép fel Londonban. A párizsi lap értesülése szerint Mitterrand ennek érdekében hatoldalas levelet intézett a találkozó többi résztvevőjéhez. Érdekes közvélemény-kutatásról számolt be legutóbbi számában a US News and World Report. Eszerint, a szovjet lakosság nagyobb része, főként a középkorúak és idősek, ellenzi a nyugati gazdasági segélyt, s a kisebbségben lévő, 30 év alatti fiatalok szeretnének az eddiginél is radikálisabb nyitást a Nyugat felé. Eközben az Izvesztyija arról számolt be, hogy tovább folytatódik a szovjet gazdaság gyors hanyatlása, az idei fél évben a termelés 6,2 százalékkal csökkent.
SÜRÜ LEVÉLVÁLTÁSOK jellemzik a hetek idei csúcstalálkozóját, hiszen brit kormányforrások azt is közölték, hogy a magyar, a csehszlovák és a lengyel kormány közös levélben emlékeztette a heteket országuk nehézségeiről. A Londonban elfogadott politikai nyilatkozat megértéssel kezeli a kelet-európai térség problémáit, de konkrét segélyintézkedéseket nem tartalmaz. Az értesülések szerint az Egyesült Államok, Kanada és Nagy-Britannia igyekszik nyomást gyakorolni,, hogy az Európai Közösség jobban nyissa meg piacait a keleti új demokráciák árui előtt. Egy név nélkül nyilatkozó francia politikus azonban erre úgy replikázott: az Egyesült Államoknak könnyű ilyen ajánlatokat tenni, ám a kelet-európai országok segélyezésében Washington ugyancsak hátul kullog, míg Nyugat-Európa az élen jár a támogatásban.
JUGOSZLÁVIA JÖVŐJÉT illetően a hetek kijelentették: az ott élő népeknek joguk van saját sorsukról dönteni, s a nyugati vezetők követelték az erőszakos cselekmények befejezését, s támogatták az EK közvetítési kísérletét. Továbbra sem csillapodnak azonban, a jugoszláv helyzettel kapcsolatos magyar megnyilatkozások körüli viharok. A román Adevarul éles hangú kommentárjában azt írja, hogy Antall József miniszterelnök — kijelentése szerint —, nem habozna részt venni egy olyan értekezleten, amelyen „Jugoszlávia megcsonkítását” vitatnák meg. Az Adevarul azt a számítást tételezi fel a magyar megnyilatkozások mögött, hogy „ha széthullik Jugoszlávia, Magyar-ország jogszerűen megkapná az ország területének egy részét, nevezetesen a Vajdaságot”. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a román elnöki hivatalhoz közel álló Dinimeata is.	(P. T. R.)
Szerbia nem ismeri el a belső határokat
— erősítette ntey Rómában a szerb külügyminiszter
sősorban a kollektív elnökségben. A belső határok kérdése a legkényesebb — derült iki szavaiból. A tagköztársaságok és autonóm területek jelenlegi határai „véletlenszerűen alakultak, és nem tekinthetők törvényesnek, mindenki által elfogadottnak — állította a szerb politikus —, mivel azokat nem a parlament döntötte el, és nem rögzíti őket az alkotmány”.
A hat köztársaság közötti jelenlegi határvonal részben az 1918. és 1941. között fennállt királyság közigazgatási határaival egyezik meg, részben pedig — mondta el Miikasinovics —. azon az alapon nyert megállapítást, hogy hol tett szert befolyásra és hol folytatott tevékenységet a hor-vát és szlovén kommunista párt. „Vagyis az a Komintern döntött így a határokról, amelyik a szer-beket állandóan üldözte és háttérbe szorította” — mondta, értésre adva, hogy ezeket a határokat nem lehet a függetlenség és kiválás alapjául tekinteni, és Szerbia igényt tart a Horvátországban található szerb településekre.
„A szerbek nem ragaszkodnak mindenáron a mai szövetségi államforma fenntartásához. Ha valaki ki akar válni, menjen. De csakis úgy, hogy mindenki egyetértésével történik ez, nem pedig egyoldalú döntéssel” — szögezte le. Ez az egyetértés pedig tárgyalások nyomán alakulhat ki, a jelenlegi alkotmány keretei között, és nem önkényes kiválással, ahogyan az EK is hangoztatja ezt — jelentette ki a szerb külügyminiszter.
Másik mozzanat, amit hangsúlyozott:	a jugosziávöknak ma-
guknak kell dönteni sorsukról abban a keretben, amit az EK megszabott a briani tárgyalásokon, nem pedig különböző nemzetközi fórumokra bízni a döntést.
Az Európai Közösség küldöttségének elsődleges feladata az, hogy ellenőrizze a brioni megállapodás betartását — jelentette
ki hétfőn este zágrábi sajtóértekezletén Jo van den Valk holland diplomata, az EK-küldöttség vezetője.
Hozzátette, hogy a bizottság tevékenysége Szlovéniára, a tűzszünet stabilizálódására és a szlovén, illetve horvát elszakadási döntés megvalósításának háromhónapos moratóriumára vonatkozik. Hangsúlyozta, hogy a küldöttség mandátuma nem terjed ki a horvátországi összecsapások megfigyelésére.
Ezzel szemben Branko Sala), az EK-küldöttséggel történő kapcsolattartás horvátországi illetékese közölte, több oldalról is kaptak biztosítékot arra, hogy a bizottságnak felhatalmazása van a jugoszláv hadsereg tevékenységének megfigyelésére Horvátországban.
Van den Valk, aki korábban Hollandia belgrádi nagykövete volt, most egy húsz tagú küldöttséget vezet, amelyben 14 holland, 3 luxemburgi és 3 portugál diplomata, illetve katonatiszt kapott helyet. A bizottság feladata az is, hogy előkészítse további megfigyelők érkezését, akik száma — a brioni megállapodásnak megfelelően — 30 és 50 között lehet.
Keddre virradóra Is voltak egyébként lövöldözések Szerbia és Horvátország között. Mintegy 40 lövés dördült el Szerbiából a horvátországi, Belgrádtól mintegy 150 kilométerre északnyugatra fekvő Tenje felé. A rendőrség közlése szerint áldozatok nem voltak.
Horvátországban az eddigi ösz-szecsapásokban 36 rendőr vesztette életét — jelentette be kedden Zágrábban a horvát belügyminisztérium.
A harcokban a belügyi alakulatok 141 tagja sebesült meg. A hivatalos összesítés pontosan nem nevezi meg, milyen időszakra vonatkozik a veszteséglista.
Jugoszláviában a kedd délutánt megelőző 24 óra sem telt el ösz-szecsapások, fegyveres incidensek nélkül. Lipikben ismeretlen
A KÜLFÖLDI MAGYAROK ROKONSZENWEL FIGYELIK A VÁLTOZÁSOKAT
Az emigráció megosztott, a negatív vélemények kisebbségben vannak — olvasható a PUski Sándorral és Borbándi Gyulával készített interjúban. (Sípos Balázs: A nemzet otthon van és otthon maradt meg
—	6. oldal)
„HA KÜZDÜNK, NÖVELJÜK FENNMARADÁSI ESÉLYEINKET...”
—	nyilatkozza a vajdasági magyarságról a közösség tudós alelnöke, kiemelve, hogy az értelmiség nem szívesen vállal közéleti szerepet. (Botlik József: A hétfejű sárkány felfal minket? — 6. oldal)
A KORMÁNYZATI POLITIKA
CSAK NEMZETI LEBET
Magyarország évszázadok óta küszködik a függőség-függetlenség problémájával, s most végre megvalósulni látszik a nemzeti szuverenitás. (Fricz Tamás: Van-e nemzeti politika? — 7. oldal)
FESZÜLT A HANGULAT A MUNKAERŐKÖZVETÍTŐBEN
...Azzal fenyegetőzött, ha
nem adok neki azonnal segélyt, akkor bemegy a mellettünk levő óvodába, és megöli a gyerekeket.” (Durst Judit: Munka nincs, csak türelem — 8. oldal)
támadók tüzet nyitottak egy járőröző rendőrkocsira, 1 rendőrt megöltek, kettőt megsebesítették. Lövöldözések voltak itöbb-ször is Borovo Selo és Tripinja környékén, s onnan, valamint Vu-kovar és Eszék környékéről folyamatosan menekül a lakosság.
(Folytatás a 2. oldalon)
„A szerbek azon az alapon kívánnak tárgyalni Jugoszlávia jövőjéről, amit az Európai Közösség és az EBEÉ javasol. Elismerik minden nemzetiség önrendelkezési jogát, de csakis egyenlő alapról mindegyikük számára, ami annyit jelent, hogy az semmiképp sem a jelenlegi belső határok között valósítható meg” — jelentette ki Branko Mikasinovics, Szerbia külügy-
minisztere, aki magánjellegű látogatáson tartózkodott az olasz fővárosban, de találkozott újságírókkal.
A szerb álláspont — az MTI beszámolója szerint — az, hogy „jugoszláv keretben” kell a tárgyalásokat folytatni, a jelenlegi alkotmány talaján, azokban az intézményekben, amelyeket az alkotmány állított fel, vagyis el-
it szovjet elnök Londonban
Gorbacsov bátorításra számíthat a hét ipari állam vezetőitől
LONDON — A nemzetközi rend megszilárdítása mellett tettek hitet a hetek a kedden kiadott politikai nyilatkozatukban, amely elsősorban a Közel-Kelettel foglalkozik. Asszad levele és Baker újabb körútja nyomán, de nem feledkezik meg Kelet-Európáról, Jugoszláviáról és a Szovjetunióról sem, s méltatja a dél-afrikai változásokat. Az állam- és kormányfők e dokumentum közzététele után, amelyhez csatolták a fegyverekről szólót, délután ültek össze, hogy egyeztessék álláspontjukat a szovjet segélyek ügyében. Gorbacsov kedden este érkezett Londonba, s mint a megjegyzésekből, hivatalos megnyilvánulásokból kivehető, „bátorításra” számíthat.
A londoni sajtóközpontban,
amely II. Erzsébet királynő nevét viseli, pontosan kedden délben jelent meg Douglas Hurd brit külügyminiszter, hogy ismertesse az elfogadott nyilatkozatokat. Arra hívta fel a figyelmet a bevezetőben, hogy a hetek célja a nemzetközi rend erősítése. Az Öböl-háború után kiemelten foglalkoztak a Közel-Kelettél, ahova visszatér James Baker amerikai külügyminiszter, hogy tájékozódjék Asszad szír elnök áttörést sejtető, s itt igen pozitívan értékelt leveléről. Persze, beszélgettek Kelet-Európáról, Jugoszláviáról, a Szovjetunióról, Dél-Afrikáról, a tömegpusztító és hagyományos fegyverek elterjedésének akadályozásáról, a fegyverkereskedelem nemzetközi ellenőrzéséről, az ENSZ szerepének növeléséről.
A politikai nyilatkozat legfon-
tosabb megállapításai a következők:
— Az öböl-válság bebizonyította, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa el tudja látni a feladatát, képes helyreállítani a békét, megoldani a kríziseket, s a kelet-nyugati konfrontáció korszakának a lezárulásával erre kellene építeni a jövőben, bármilyen természetű is legyen a kihívás. Ehhez megelőző diplomáciára van szükség, hogy a jövendő agresz-1 szórók értsék, akcióiknak milyen következményei lesznek. Az irak elleni fellépéshez hasonlóak a jövőben is lesznek, ha a körülmények ezt megkívánják, mert a nemzetközi közösség nem nézheti tétlenül az emberi szenvedést, okozza ezt háború, éhség, elnyo-
(Folytatás a 2. oldalon)
Július 18-án, csütörtökön a Rákóczi út és Nagykörút sarkán megnyílik
az ország legmodernebb és legszebb csemegeüzlete
Jobban élni - „Csemege - Julius Meinl”