﻿iritAsl
V'V
Magyar Nemzet
Ára: 9,50 forint
•telséseh
Világcsúcsnak is nevezhetjük a londoni hetes találkozót, már az első félidőt, tehát a „Gorba-csovig” terjedő tárgyalási programjukat tekintve is. Nemcsak a megvitatott témák sugallják ezt a minősítést, hiszen nagy problémák a múlt esztendőkben és évtizedekben is rendre szerepeltek magas szintű eszmecserék menülapján. A résztvevők szemlélete teszi jogossá e megállapítást. Most kezdik valóban egységesnek tekinteni a világot, nagy problémákra közösen keresve a megoldást. (A második félidő pedig még inkább jelezni fogja, hogy már nem a két tábor árnyéka vetődik a tanácskozásra.)
Az átfogó szemléletet jelzi az a megfogalmazásuk, hogy az emberi szenvedés előidézőivel szemben kívánják felvenni a küzdelmet, legyen az háború, éhség, elnyomás, természeti vagy környezeti katasztrófa. Az Öböl-háború megmutatta, hogy gyakorlatilag a világ fel tud közösen lépni egy országot vagy régiót lángba borítással fenyegető agresszorral, az embereknek szenvedést okozókkal szemben. A jövőben is készek ilyen lépésre, de arra törekszenek, hogy inkább megelőzzék a rosszat. Akárcsak a test betegségeinél — az emberiség is jobban jár, ha megelőzi a bajokat. S ennek módjait igyekeznek most meghatározni Londonban.
Átfogó szemlélet, pontosabban szólva, az együttes, nagy intézkedésekre törekvés diktálta első nyilatkozatuknak azt a részét, amely Közép- és Kelet-Európával foglalkozik. Üdvöz-lik a régió gazdasági ás politikai reformjait, s differenciáltan mérik föl a fejlődést: megállapítják, hogy Magyarország, Csehország és Szlovákia, valamint Lengyelország előbbre tart, de remélik, a Szovjetunió is megindul a gazdasági reformok útján, tartóssá és uralkodóvá válik benne az új gondolkodási mód. Ami az egyes köztársaságok leválási szándékát illeti, a Szovjetunióban és Jugoszláviában, e tekintetben is — a segítőszándék mellett '—, két alapvető, földrészméretű konszenzussal elfogadott dokumentumra, hivatkoznak: a helsinki alapokmányra és a párizsi chartára.
A félidő még nem alkalmas mérlegkészítésre, különösen, hogy szerdán kerítettek sort a tárgyalásra a szovjet helyzetről, a „második félidő” hozta az igazi szenzációt, a találkozást Gorbacsowal. De már így is megállapítható: minden szempontból integráló, kiegyenlítő szerepet akarnak játszani. Nem elhatárolódás a legnehezebb problémáktól, hanem a minél szélesebben kidolgozott együttműködés a cél. S, hogy ez ne maradjon szólam, az eszközöket is igyekeznek kimunkálni a fegyverszállítások szigorú ellenőrzésétől annak a támogatásnak a meghatározásáig, amelyet az új, illetve remélhetően beköszöntő demokráciáknak nyújtanak.
Tatár Imre
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1991. július 18., LIV. évfolyam 167. szám
Hatpontos nyugati terv
a Szovjetunió bekapcsolására a világgazdaságba
Elhárultak, áss akadályok Bush és Gorbacsov moszkvai taIáikossáfa elöl
|________A külpolitikai helyet	|
GORBACSOV ÉS BUSH MEGÁLLAPODOTT a hadászati támadófegyverzetek csökkentéséről szóló szerződés minden fontos részletében — jelentették be londoni, közös sajtóértekezletükön. Ezek után semmi akadálya nincs annak, hogy az amerikai elnök július végén Moszkvába látogasson. A szerdai nap csúcspontja mindenképpen Gorbacsov, s a hetek tárgyalása volt, —, ezzel foglalkozott, az esélyeket latolgatva a világsajtó is. A bécsi Neue Kronen Zeitung szerint Gorbacsovnak nem túl jók az esélyei, hogy peresztrojkájához nagymértékű pénzügyi segítséget kapjon a Nyugattól, mivel az „vállalkozását” egyelőre túl bizonytalannak tartja a nagyobb befektetésekhez. A szakértők megállapítják, hogy paradox módon, bármenynyire is minden eddiginél kedvezőbb a légkör Gorbacsov számára, politikája visszavezet ahhoz a kérdéshez, hogy milyen hatékony a hatalma, s mennyire érinti ez a szovjet állam fennmaradását. Ugyanakkor a legtöbben úgy látják, hogy Gorbacsovot senki sem pótolhatja a küzdelemben. A hetek bizonyára bátorítják is őt, ám, állapítják meg, a kommentárok, segíteni csak úgy tudják, mint az ökölvívót a ring körüli szurkolók. A Le Quotidien de Paris azt emeli ki, hogy a szovjet elnök „a katasztrófa kilátásba helyezésével zsarolja meg a Nyugatot”. A lap ehhez hozzáteszi, a Gorbacsovot fenyegető egyetlen veszély az, hógy maguk a szovjet emberek utasítják el reformjait.
AZ OLASZ LAPOK beszámolóiból kicseng, hogy Róma és személy szerint de Michelis külügyminiszter a jelenleginél többet és konkrétabbat szeretett volna elérni. A La Repubblicá a látogatás történelmi-filozófiai oldalával foglalkozva megállapítja, hogy Londonban, az árutermelő és kereskedő kapitalizmus hajdani fellegvárában, ott. ahol Marx nyugszik, most a forradalom bevonja a lobogót ezzel a segélykérő látogatással. Gorbacsov egy világforradalom requiemjét adja elő a hetek előtt azért a reményért cserébe, hogy megmentheti Oroszországot. Mindez — írja a lap —, mégsem vereség, sokkal inkább a józan ész győzelme a kemény hajthatatlanság és az ideológiai makacsság fölött.
LONDONBAN TÖRTÉNELEM FORMÁLÓDIK, s mindenki szenzációt vár — írják a szovjet lapok —, amelyek meglehetősen nagy várakozást tükröző kijelentésekkel üdvözölték a londoni találkozót. A Pravda ennek kapcsán fontosnak tartotta kiemelni, hogy a szembenállás, a katonai és ideológiai versengés után a nemzetközi színtéren minőségileg új helyzet van kialakulóban. A Komszomolszkaja Pravda kitér arra is, hogy egyes országok, így Japán és az Egyesült Államok részéről már most is bizonyos fenntartások érezhetők. A szovjet rubel támogatására felállítandó tíz-tizenkét milliárd dolláros pénzalap ugyanis a japán és az amerikai valuta szovjet felvásárlásához vezethet. Hasonlóképpen nem tetszik a Nyugatnak, hogy Moszkva újabb két tonna arany piacra dobását tervezi, holott eladásaival az utóbbi időben már így is éppen eléggé lenyomta a nemesfémek világpiaci árát.
A HETEK SZEREPE MEGVÁLTOZOTT a világban, kommentálják egyes lapok a csúcstalálkozó politikai nyilatkozatát. A L’Humanité egyenesen úgy értékeli annak megállapításait, hogy „a gazdagok csúcstalálkozóján gyámság alá vették a világot’’. A Le Quotidien de Paris is úgy látja, hogy „az ENSZ-nek marad a nagy erkölcsi elvek hangoztatása, a nemzetközi jog kidolgozása, és a világcsendőr szerepe, a heteknek viszont a világ megszervezése, a népek közötti viszony szabályozása és a mennyei manna szétosztása azok között, akiket erre érdemesnek tartanak”.	(S. G.)
A hetek nyálé célja* Közép-Európa számíthat a nyugati piacok megnyitására
lönös tekintettel az Öböl-háborúra, s annak utóhatására. Kiderült, hogy a Biztonsági Tanács a feladatát kitűnően el tudja látni, s a továbbiakban azt kellene elérni, hogy a világszervezet béketeremtőként lépjen fel, s ne csak békefenntartóként. De nem kevésbé fontos, hogy az ENSZ gyorsan és hatékonyan enyhítse a természeti katasztrófák okozta emberi szenvedést.
Irak és a hozzá hasonló álmokat dédelgető országok ne juthassanak a védelmi szükségleteket jócskán meghaladó mennyiségű fegyverhez, szögezte le Major második pontként, s rögvest hozzátette, éppen e megfontolásból tettek közzé nyilatkozatot a fegyverexport nemzetközi (ENSZ) ellenőrzéséről, a fegyverkészletek nyilvántartásáról.
Harmadszor, állást foglaltak amellett, hogy a gazdasági növekedés iramát növelni kell, már látják a fellendülés első jeleit, de sémiéiképpen sem engedhető meg, hogy az infláció üteme felgyorsuljon. Elkötelezték magukat ez a negyedik pont —, hogy még az idén sikeresen befejezik az uruguayi fordulót, s személyes befolyásukat is latba vetik, hogy a vitákat végre elsimítsák, s a megoldást megleljék. Elképzelhetők, írják a közleményben, hogy megállapodni csak legfelső szinten lehet, ám ezt is vállalják, nehogy a protekcionizmus réme te-lepdjék a kereskdelemben a liberalizáció helyett.
Az ötödik cél Kelet-Európa felemelése, s a piacok megnyitása
(Folytatás a 2. oldalon)
HARCBAN A BŐRFEJŰEKKEL
Bőrfejűek fényes nappal estek neki a minap egy négytagú fekete-afrikai családnak a Váci utcában... (Haűler Szilveszter: Kenguru-történetek — 6. oldal)
FÉL ÉLETET EMIGRÁCIÓBAN...
Negyvennégy évi száműzetés után hazatért a nyugati magyar emigráció „nagy öregje”, Varga Béla. (Borbándi Gyulai Varga Béla műve — 7. oldal)
AZ EURÓPAI FILM HALÁLOS VESZÉLYBEN VAN
A filmgyártás a nemzeti kultúra része, ezért is aggasztó, hogy Európát elárasztották az amerikai filmek. (Pósa Tibor: A Cyrano rendezője az európai filmcsatáról — 11. oldal)
ÚJJÁSZERVEZIK AZ EGYETEMI SPORTOT
Az egyetemi sport támogatása Nyugaton immár tudatosan kiszámított befektetés, ugyanis potenciális alkalmazottaik egészségét, munkabírását alapozzák meg vele a cégek. (Erdei Tamás: Quo vadis, egyetemi sport? — 14. oldal.)
Megjött Moszkvából a
Bush és Gorbacsov villámtalálkosóján lezárták a STABT-vitát
LONDON — Megszövegezése még hátravan, ám a történelmi hadászati fegyvercsök-kentési szerződés minden jel szerint immár elkészültnek tekinthető, hiszen Bush és Gorbacsov londoni minitalálkozója után a szovjet elnök bejelentette, hogy „minden kérdést megoldottak”, s Baker megállapította: nincs már nézeteltérés a két világhatalom között.
Talán majd ő akar valamit mondani az előrehaladásról, amelyet itt elértünk — közölte derűsen George Bush, átengedvén a mikrofont „Miihailnak”, ahogyan immár Gorbacsovot szólítja. Ennél tapintatosabban nem érzékeltethette az amerikai elnök, hogy a végső engedményt a START tető alá hozásához szovjet kollégájának kellett megten-
nie, avagy kicsikarni tábornokaitól. Már a Baker amerikai külügyminiszter kedd esti sajtóértekezletén feltűnt, hogy Washington voltaképpen csak egy „igenre” vár Moszkvától, ha egyszer mógsincs különösebb igény újabb, londoni megbeszélésre Besszmert-nihhel. Szerda reggel Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó két tévéinterjújából még egyértelműbbé vált a dolog. Hiszen ő megjegyezte, hogy még nem tudjuk mi lesz a válasz, ám remélte — kérdésre árulkodóan reagálva —, hogy Gorbacsov meghozza a kedvező hírt. Bush kulcsembere mindenesetre közölte, hogy — ha valaki félreértette volna Baker előző esti óvatos szavait — „az áttöréshez politikai döntés szükséges, nem szakértői”.
Értesülésünk szerint az utolsó percben született meg az alku. A
Bush—Gorbacsov munkaebéd előtt tizenöt perccel toppiant be Besszmertnilh szovjet külügyminiszter, és vonult félre Bakerrel. Ezt követően az amerikai elnök folytatott gyors Ikülöntanácsko-zást két kulcsemberével, a külügyminiszterrel és nemzetbiztonsági tanácsadóval. Majd Baker visszament szovjet kollégájához, és vele egyeztette a moszkvai „igent”, s már az ebédhez ülés, elhelyezkedés közben jelezte Bush elnöknek, amúgy felfelé bökdösött hüvelykujjával, hogy minden rendben. S állítólag a két államfő csak az ebéd végén, szintén különvonulva, egyezett meg a moszkvai csúcs bejelenlhetőségé-ben.
Amikor tehát az alig egyórás, valóban szinte csak egy „da”-ra
(Folytatás a S. oldalon)
Béna helyett technikai támogatás
A hetek megígérték Gorbacsovnak a Szovjetunió befogadását
LONDON — Nyolc célt sorolt fel John Major brit kormányfő a hetek csúcstalálkozójának befejezésekor szerdán délelőtt. Az ENSZ szerepének a növeléséről Közép-Európa fejlesztésén át egészen a kábítószerek elleni harcig terjed a lista, amelynek szelleme vezérelni fogja az ipari államok vezetőit döntéseikben. A zárás után az állam- és kormányfők gyors sajtóértekezleteket tartottak, hogy mielőbb találkozhassanak Gorbacsowal, akivel
délután meg is kezdték a nyolcas csúcsot.
A gazdasági nyilatkozat megszövegezésével és elfogadásával zárult szerdán délelőtt a hetek eszmecseréje, s a találkozó mérlegét John Major brit kormányfő vonta meg a sajtóközpontban megtartott tájékoztatóján. Bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy nyolc célt tűztek maguk elé a hetek, ekként ki is tapinthatóak a következő év politikai mozgásai. Major elsőként az ENSZ szerepének a növelését említette, kü-
LONDON — Mindannyiunk közös óhaja bekapcsolni a Szovjetuniót a világgazdaságba, és a világközösség „teljes tagjává” tenni — közölte a hetek csúcstalálkozójának következtetését a Gorbacsowal folytatott szerda délutáni többórás eszmecsere után Major brit kormányfő, aki társai nevében amolyan ellenőre lesz a Londonban elfogadott hatpontos támogatási terv végrehajtásának. Gorbacsov ezt a teljes átalakítás alapjának minősítette.
Üdvözölve a hetek körében „végre megoldott START-szerző-dést”, John Major brit miniszter-
elnök a hetek nevében „történelminek” nevezte a szerdai találkozót Mihail Gorbacsowal, s rögvest megígérte, hogy ez „nem lesz egyedi alkalom”. Hiszen — jelentette be az esti záró sajtóértekezleten a csúcs házigazdája — „megteremtettük a Szovjetunióval való partnerség új és jobb alapjait”. S tettük ezt avégett, hogy „segítsük bekapcsolni a világgazdaságba”.
— Nagyon pozitív találkozó volt, tárgyalások és retorika nélkül — közölte Major, s így közösen vázolták fel az olyan alkotmányos és politikai reformok kereteit (benne a moszkvai központ és a köztársaságok új viszonyához
kapcsolódókat), amelyek szükséges „alapjai a gazdasági átalakításnak”. S a hetek határozottan üdvözlik Gorbacsov elkötelezettségét a reformok iránt — közölte Major, aki a végén elárulta, hogy a nyugati hatalmak amúgy ellenőrizni is óhajtják a szovjet (géretek végrehajtását: társai tehát a hetek csúcsának megbízásából az idén ő, jövőre a következő házigazda, Kohl kancellár látogat el Moszkvába (és szorgalmazták a pénzügyekkel és kisvállalkozással foglalkozó minisztereik odahívá-sát, tanácsadás végett. A hetek a hangsúlyt a tulajdonviszonyok át-
Fólytatás a 2. oldalon)
Ma megnyílt a Rákóczi út és Nagykörút sarkán az ország legmodernebb és legszebb csemegeüzlete
Jobban élni - „ Csemege - Julius Meinl”