﻿&
$

■r*
Magyar Nemzet
Ára: 9,50 forint
Szűkített
Expo
Tagadjuk vagy beismerjük, egy kissé mindannyian hiszünk a csodákban. Ilyesféle tünemény persze, többféle létezik; az egyik csak úgy megesik velünk, a másikat meg éppenséggel kivívják, mint a gazdasági csodát a németek, az olaszok, a japánok, s az ázsiai „kis tigrisek”. Távol álljon tőlem, hogy értékeljem, minősítsem a csodákat, hogy vajon melyik az igazi, az-é, amelyik csak megtörténik, vagy amelyikért meg kell küzdeni. Ha már csoda — gondolom —, egyiknek is, másiknak is megvan a létjogosultsága.
Bármelyik csoda elkelne nálunk, ebben biztos vagyok. A gazdasági, még ha keményen meg is kell dolgozni érte, s az olyan is, aminőt az Expótól várunk, melybe nagyobb lelkesedéssel, mint körültekintéssel vágtunk bele. Annak ellenére mondhatjuk ezt, hogy az előkészületek régóta folynak, és a kezdeti lelkesedés is mérséklődni látszik.
Az emberek manapság mással vannak elfoglalva. A világ-kiállítás megszűnt első számú téma lenni, mondhatnánk oda került: a szakmai berkekbe, ahol mindig is a helye lett volna, ha már el nem álltunk tőle.
De hát a magyar csodáknak már csak ilyen a természetük. Kivívjuk vagy osak úgy történnek, édesmindegy. Előbb jól megcsócsáljuk, osoda-e egyáltalán, s eközben jól odamondogatunk egymásnak. Aztán lehűtjük a lelkesedést, és feledve vagy csak altatva a vitákat, mással kezdünk törődni.
Pedig a nagyon valószínű parlamenti „ámen”, és a végső döntés előtt, most igazán többet kéne foglalkoznunk az Expóval, hogyha csoda nem is, legalább egy tisztességes megrendezés kiteljék tőlünk. Most kéne tisztázni egy sor olyan kérdést, ami ennek és a remélt sikernek alapvetően fontos feltétele, például a környezettel, a környezeti terhelésekkel kapcsolatban.
Csupán néhányat és csak címszavakban említve közülük: szemétgyűjtés és -szállítás, ivó-kutak és kézmosási lehetőség, az európai normáknak megfelelő illemhelyek ... Mindezt nem csak a kiállítás területén kellene megteremteni, hanem a városban is. ,Nem valószínű ugyanis, hogy a látogatók az Expo megtekintése után azonnal a szálláshelyükre vonulnának vissza, és ne lennének kíváncsiak magára Budapestre. Ha pedig kiáltó ellentétet fedeznének fel a világkiállítás és a kiállító város körülményeiben, az ugyancsak megviselné a közérzetüket.
Az igényes munkához idő kell. És sok más között ez az egyik olyan tényező, amelynek szűkében vagyunk, noha az eseményre egy évvel később kerül sor. Az ugyanis, hogy nem monstre rendezvényre egyesek szerint szuper vurstlira — törekszünk, hanem egy kisebb, szűkített Expóra, nem enged meg semmiféle lazítást, sem az előkészületekben, sem a konkrét tervezésben.
Ez azonban csak a szükséges, ám de korántsem elégséges feltétel. Sikerre csak akkor számíthatunk, ha magát a várost vonjuk be az előkészületekbe. Mert azt tudnunk kell, hogy akár szűkített Expót, akár szuper világkiállítást rendezünk, a főváros nélkül nem megy. S ha afféle gazdaságfejlesztési szuper szerepet, miként azt sokan hangoztatják, nem is várhatunk ettől a rendezvénytől, a csoda keretei mégis adottak. Ügy nevezik: Budapest.
Sárvári Márta
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	PÉNTEK, 1991. július 19., LIV. évfolyam 168. szám
A hetek és Gorbacsov találkozója alán
Méltatás és kétkedés keveredik a világsajtóban
Bakot* damaszkuszi tárgyalássai kezdte meg közel-kel körútját
|	A Külpolitikai helyzet
lUtU ciNELiAll J C.USi\ ÍUStU U I ui(ULUjürUi\ 1 ívl'.iN 1 0»*>HaijaK a KomnieiuaroK Világszerte a neiex es a szuvjci einoK lonuom meg-ueszeieseic. a uac-ieve úgy eriesuu, nugy a szovjet venuegex eie-ycueiwneK voltán, a neien scgusegcsomagjavai: csunctn nuiugyi szóvivőt laezte, am szerint jó egyuumuxodesi terv született, ae „wooet is el lene tett volna érni". ívnnau uoroacsuv nagy-bntanmai Hivatalos laiogatasánaK megkezdése előtt egyeonent csütörtökön, London-oan tárgyait az olasz és a kanadai miniszterelnökkel is, amn közül az eloDDi viszont a találkozót követően annak a benyomásának adott hangot, hogy a szovjet anamíó elegeden a londoni eredményekkel. A nagy szovjet lapok csütörtökön mindenesetre tartózkodtak a véleménynyilvánítástól, s elsősorban a START-megállapodásnak szentelték figyelmüket, a heteknek a Szovjetunióra vonatkozó gazdasági elképzeléseit egyedül a liberális Komszomolszkaja Pravda ismertette részletesen. Budapesti tudósításában az Izvesztyija meglehetősen elkeseredett, reményvesztett magyar sajtóról írt, amely Gorbacsov sikeresnek ígérkező londoni látogatásáról szólva már előre eltemette a térségbe irányuló további nagyarányú nyugati segélyek lehetőségét.
Az első amerikai elemzések ugyancsak üdvözölték a START-egyezséget, de egybehangzóan rámutattak: a Kreml urának a nyugati gazdasági támogatást illetően a reméltnél sokkal kevesebbel kellett beérnie, ami aligha marad hatás nélkül hazai helyzetére. A The New York Times amúgy bírálta Bush elnököt túlzott óvatosságáért: a rubel stabilizálását szolgáló többmilliárd dolláros alap, amelyet Gorbacsov szorgalmazott, meggyőzhette volna a vonakodó szovjeteket, hogy vállalják a piacgazdasági átalakítást. Az angol The Daily Telegraph csütörtöki karikatúráján a hetek „tündére” így köszönt el Gorba-csovtól: „Az idén még nem fért bele a lábad az üvegcipőbe, de jövőre is eljöhetsz a bálba...” A vezércikkíró egyebek közt megjegyzi, bár a szovjetek első emberének jövője továbbra is bizonytalan, megint mesterien kihasználta, hogy a Nyugat mindenáron hinni akar benne. A The Times és a Financial Times némileg fanyalogva, kételyeit emelte ki: a csúcstalálkozót később arról fogják majd megítélni, hogy tényleg sikerül-e kimozdítani a holtpontról a GATT-tárgyaláso-kat, márpedig az uruguayi forduló befejezéséről újra csak megannyi „szó, szó és szó” hangzott el.
A NAGY ÜZLET NEM JÖTT LÉTRE — hangsúlyozta a német Die Zeit, amely úgy értékelte az elmúlt napok londoni eseményeit, mintha mind a Nyugat, mind a Kelet időt akart volna nyerni: Gorbacsov a reformfolyamat fölötti ellenőrzést akarja kezében tartani, míg a hetek őrködnek a pénzükön. A Frankfurter Rundschau nyugtázza a német küldöttség elégedettségét, s emlékeztet arra, hogy Bonn vehemensebb kiállása Gorbacsov mellett eleve megbukott volna az Európán kívüli résztvevők ellenállásán. A német sajtóban is gyakori az a vélekedés, hogy Gorbacsov jelenléte háttérbe szorította a többi problémát, például a globális kihívásokat, és a nyolcvanas években szép csendben elsikkadt Észak—Dél párbeszédet.
HOSSZŰ ÉS RÖGÖS ÜT lesz a Szovjetunió visszatérése közös történelműnkhöz, de irányát Londonban kételkedés nélkül elfogadták — állapította meg a francia Libération. A Le Quotidien de Paris szerint a brit fővárosban megszületett a „hét plusz egy” csoport azzal, hogy a Szovjetunió előtt megnyitották a nemzetközi pénzügyi intézmények kapuit. Gorbacsov lenyűgözte a heteket, és megkapta az óhajtott politikai jelzést, igaz, a konkrét eredmények meglehetősen soványnak tűnnek — vélte a párizsi újság. A Szovjetuniónak, a „letaglózott óriásnak" nyújtandó segítség szándékával egyébiránt rokonszenvező Le Figaro a START-megállapodásból azt a következtetést vonta le, hogy valójában szentesíti az Egyesült Álllamok vezető szerepét, és a Szovjetunióval kialakított különleges viszonyát: a fegyverzetkorlátozás ügyeiben való döntés továbbra is Moszkva és Washington szinte teljesen kizárólagos joga.	(V. L.)
Kolil több támogatást sürget Kelet-Európának JVem vált szó „óriási dollárkötegekr öl99
désben, ,ya Szovjetuniónak a nyugati világhoz történő közeledésében”.
Hans-Dietrioh Genscher német külügyiminiszter véleménye szerint a Ihét ipari hatalom vezetőinek londoni csúcstalálkozója olyan folyamatot vezetett be, amelynek végén a Szovjetuniónak a világgazdaságba való teljes bein tegrálódása áll majd.
A Deutschlandfunk rádióadónak csütörtökön nyilatkozó miniszter mindehhez hozzáfűzte, hogy Mihail Gorbacsov irányvonala és a Szovjetunióban mozgásba hozott folyamat visszafordíthatatlan.
A londoni megbeszéléseikkel kapcsolatban a „történelmi” jelzőt bátran használó német politikusok jközül Helmut Kohl kancellár az ARD tv-adónak adott villáminterjúban bejelentette, hogy Németország és Nagy-Bri-tannia (a mostani és a következő csúcs házigazdája, a hetek tanácskozásának jelenlegi és soros elnöke) az elkövetkezendő hónapokban szorosan egyeztetni fogja álláspontját, megvizsgálandó, hogy mit lehet még az idén tenni a Szovjetunió érdekében. Jelezte, hogy Mihail Gorbacsov szeretne találkozni a hetek pénzügyiminisztereivel és a közepes nagyság-rendű vállalkozások dolgaiban jártas szakemberekkel, gazdásági miniszterekkel.
A kancellár egy másik tv-állo-másnak, a SAT 1-nek elmondta, hogy a Szovjetunió esetében olyan segítségről (tanácsadásról, az energiahordozók kitermelési és
szállítási hatásfokának javításáról) van szó, amellyel Moszkva önmagán segíthet. „Hihetetlen, abszurd spekulációk keringtek, pedig a mi elképzeléseink között sohasem szerepelt az, hogy óriási dollárkötegeket dobunk majd az asztalra” — közölte a kancellár.
Nicholas Brady amerikai pénzügyminiszter még szerda esti tv-nyilatkozatában megfogalmazta az amerikai álláspontot: a Szovjetuniónak még évekre van szüksége gazdasága átalakításához, mielőtt egyáltalán hasznosítani tudná a nyugati tőkét — ezért csak évek múlva lehet majd a nemeztközi pénzügyi intézmények rendes tagja. A célszerű módszer ugyanáz, mint a kelet-európai országok esetében: a Világbank és az IMF szakemberei először tanácsaikkal segítik áz átalakítást. Ha most adtak volna a Szovjetuniónak pénzt a rubel stabilizálására, az összeg egy hónap alatt elfolyt volna — mondta. A szovjet oldalon ,Rengeteg a jószándék”, nem kétséges, hogy a piacgazdaság, a demokrácia felé akarnak haladni, de nem lehet azt mondani, hogy messze tartanának ezen az úton — fogalmazott az amerikai pénzügyminiszter.
Még több fenntartással nyilatkozott a PBS ivének Zbigniew Brzezinski volt nemzetbiztonsági tanácsadó, mondván: a mai Szovjetuniót aligha lehetséges működő demokráciává átalakítani. Amennyiben ugyanis valóban szabad lesz a választás, a baltiak és
(Folytatás a 2. oldalon)
VITA A FEHÉR KÖNYVRŐL
Az Akadémia nem fog közreműködni semmiféle Fehér könyv elkészítésében — jelentette ki az MTA elnöke. (Tízmillió magyar bűnlajstroma?
—	4. oldal)
NINCSENEK
LETARTÓZTATVA
TELEVÍZIÓSOK
Jogsértően nyilatkozott a sajtóban a budapesti rendőrfőkapitány-helyettes a televízió gazdasági vezetőiről — állítja a tévé intendánsa, megemlítve, hogy ő maga is a rádióból értesült az ügyről. (Perelni fog a televízió — 5. oldal)
A RÉGI RENDSZER „ELFOLYT", DE...
Döbbenetes tévedés kiiktatni a történelemből az elmúlt 0 évet — mondja nyilatkozatában Fodor Gábor, a Fidesz vezető személyisége. (Cs. Kiss Lajos—Galló Béla: A polgár mindenekelőtt autonóm ember
—	6. oldal)
NÉGYSZÁZEZER MUNKANÉLKÜLI?
Százezerrel nőtt a munka-nélküliek száma fél év alatt, s ez még csak a kezdet... (Zsu-bori Ervin: Már közel 200 ezren vannak munka nélkül — 9. oldal)
MI JUT EL A RÁDIÓHOZ?
A rádióban ma még a szakmai szervezetek is politizálásra kényszerülnek, a rádió függetlenségének megóvása most a legfontosabb számukra, s nincs energiájuk szakmai kérdésekre — nyilatkozza Gombár Csaba elnök. (Hanthy Kinga: A rádiós eszköze a nyelv
—	11. oldal)
Oszló köd és Pavlov árnyéka
A szovjet sajtó visszafogottan értékeli a londoni találkozót
A résztvevők által sietve „történelminek” minősített londoni találkozók után elhangzott első nyilatkozatok rögtön felfedték a Szovjetuniónak nyújtandó támogatás mértékével kapcsolatos nézeteltéréseket a hetek körében. Miközben Kohl ismét nagyobb áldozatvállalásra szólította fel partnereit, az amerikai pénzügyminiszter óva intette a Nyugatot a pénzkidobástól.
Helmut Kohl német (Kancellár Londonból Való elutazása előtt sürgette, hogy a hetek többi tagja is támogassa erősebben Kelet-Európát, mert Némteországnak túl sok szinte egyedül viselni e terhet. Emlékezetes, hogy a hetek gazdasági zárónyilatkoziata szerint az 1989-ben alapított 24-elk csoportja — 24 ipari ország, az EK bizottsága szervezésében — azóta már „31 milliárd dollárnyi támogatást” nyújtott a piacgazdaság útjára tért Ikelet-európai országoknak. Kohl megemlítette, hogy a pénzátutalásók 40 százaléka Németországból származott eddig.
„A szövetségi kormány számára fontos volt, hogy a Szovjetunió
különleges problémái a (londoni) gazdasági csúcstalálkozón ne szorítsák háttérbe a közép- és keleteurópai reformországok gondjait. Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában 100 millió ember él, akik a szabadságeszményekre épülő társadalmi rendhez vezető úton rá vannak utalva a szabad világ támogatására. A szövetségi kormány elvárja, hogy a nyugati ipari országok mindenkori teljesítőképességüknek megfelelően tisztességes részt vállalnak ebből a felelősségből” — ismételte meg csütörtökön Bonnban Kohl kancellár a német kormány ülésén.
A londoni találkozókat értékelve Kohl ezúttal sem fukarkodott a szuperlatívuszokkal — állapítja meg az MTI jelentése. Az esemény „történelmi”, a hetek késznek mondották magukat, hogy kapcsolataikat a Szovjetunióval „partneri és tartós” alapokra helyezzék. „Ily módon a párbeszéd a Szovjetunió és a Nyugat között új minőséget nyert” — jelentette ki Kohl, irrtajd nyomatékképpen hozzáfűzte: London ,,mérföldkő” a Szovjetunióval való együttműkö-
(Tudósitónktól)
MOSZKVA — A leginkább derűlátónak a Ra bocsa ja Tribuna
mutatkozott a csütörtöki szovjet központi napilapok közül. gyorsmérleget vonván a londoni találkozóról. A kiküldött tudósító az újság címoldalán egyenesen már azt találgatta, „nyolcakká” bővülnek-e a „hetek”? Az újságíró véleménye szerint ez alatt a három nap alatt a nyugati vezetők meggyőződtek arról, hogy a fejlett ipari országok és a Szovjetunió közötti együttműködés a világpolitika egyik első számú kérdésévé lépett elő. Ebből pedig logikusan következik, annak sürgető szükségessége, hogy a szovjet vezetés bekapcsolódjon abba a döntési mechanizmusba, amely Földünk jövőjét meghatározza — véli a Raboosaja Tribuna.
A Londonban napvilágot látott dokumentumok alapján ítélve a Pravda már óvatosabban fogalmaz. Mindenekelőtt a saját erőinkre kell számítanunk — vonja le az SZKP központi lapja az alapvető következtetést, hozzátéve: és ezért senki sem sértődhet meg. „Pusztán a peresztrojka, a glasznaszty és a szólásszabadság »szép szeméért^ senki sem ad nekünk semmit sem”. Ezzel együtt a Pravda az 1985-ös genfi áttöréshez hasonlítja a mostani megbeszélések eredményeit — akkor politikai, most gazdasági téren fedezve fel a döntő előrelépés jeleit.
A Komszomolszkaja Pravda is úgy látja, hogy „oszlik a köd”, már ami a Nyugattal folytatott együttműködés jövőjét jelenti. Az újság szerint ugyan a találkozó
előtt a hetek két táborra oszlottak — ezért is volt szükség arra, hogy Gorbacsov külön is találkozzon némelyikükkel —, de végül még a pesszimisták is belátták: valamit tenni kell a súlyos helyzetben levő gazdasággal. „Jugoszlávia példája ott lebeg mindenki előtt". Ezzel együtt is elismeri azonban a lap, hogy elmarad a nagyobb pénzügyi támogatás, s ezért a londoni megbeszélések legfőbb eredményének a moszkvai csúcstalálkozó időpontjának a kitűzését ítéli.
A független sajtó már kevésbé rejti véka alá csalódottságát afelett, amit egyébként előzetesen megjósolt:	nem lehet nagyobb
pénzügyi segélyeket várni a Nyugattól. A moszkvai tanács lapja,
{Folytatás a 2. oldalon)
Viszonylagos nyugalom Jugoszláviában
Kadijevics közölte Tndjmannal: a hadsereg nem támad
Loncsar további segítséget kért az EK-tói
A csütörtökre virradó éjszaka viszonylagos nyugalomban telt el Jugoszláviában, bár robbantások és lövöldözések is voltak, de emberéletben nem esett kár.
A Tanjug jugoszláv hírügynökség összesítője szerint három detonáció zavarta meg éjszaka az eszékiek nyugalmát. Felrobbantottak egy büfét, ahol a környező háziakban és a parkoló gépkocsikban is jelentős kár keletkezett. Kelet-Szlavónia más vidékein csak kisebb incidensek történtek, Vinkovci járással továbbra sincs telefon-összeköttetés.
Csütörtökre virradóra a jugo-
szláv néphadsereg több laktanyája is áram nélkül maradt Szlovéniában, mert a ihelyti hatóságok az elektromos energiaellátás biztosítását a köztársaság területén levő három repülőtér megnyitásától teszik függővé. A szlovén hatóságok úgy tudják, hogy Belgrád /Szeptember végéig nem is alkarja megnyitni a repülőtereket. A hadsereg viszont azt közölte, hogy a repülőtereket mindaddig nem nyitják ímeg, amíg a szlovén területvédelmi erők fel nem szabadítják a katonaság egyik repülőterét a blokád alól.
A legutóbbi 24 órában újabb menekültek százai érkeztek Hor-
vátországból a Vajdaságba. A Tanjug hírügynökség legfrissebb adatai szerint a Vajdaságban a menekültek száma már meghaladja a 14 ezret. Számuk azonban jóval több lehet ennél, mert sokan rokonoknál, illetve ismerősöknél húzzák ímeg magukat.
A jugoszláviai Zára városának légitámaszpontján szerdán meglepetésszerű találkozót tartott Franjo Tudjman horvát elnök és Veljko Kadijevics szövetségi védelmi miniszter — derült ki az AP csütörtök virradóra kiadott jelentéséből.
(Folytatás a $. oldalon)