﻿SZERDA, 1991. július 24., LIV. évfolyam 172. szám
í
a
3i

Adós*
fizess!
Lapunknak nem szokása fizetési felszólítások közzététele. Az adósok megbélyegzésével nem foglalkozunk — annak nem volna se vége, se hossza —, hiszen az országban többen tartoznak, mint ahányan követelnek. Azt azonban nem tagadjuk, hogy érdekeltek vagyunk az adósság; a társadalombiztosításnak járó több mint 30 milliárd forint ki-egyenlítésében. Nem a bérből és fizetésből élők tartoznak, holott ők viselik a közterhek jelentős részét. Vállalatok nem fizetnek. Ily módon veszélyeztetve a járandóságunkat. Felvillan a rémkép: csak nem lesz fizetésképtelen a társadalombiztosítás?!
Botos József, a Társadalom-biztosítási Főigazgatóság vezetője azt mondta, hogy hiba volt az év eleji nyugdíjemeléskor a várható bevételekre számolva megelőzni az inflációt. Követni kellett volna. Lehet, hogy pénzügyi szempontból ez ballépés volt, de a nyugdíjasok másként látták, és az állampolgárok közérzetét javította. Megjegyzendő, hogy az infláció megelőzése kifejezés csak erre az esztendőre vonatkozhat. Az utóbbi éveket tekintve ez a nyugdíjemelés inflációt követő, és a nagy sebességű áraktól utcahosszat lemaradó volt.
Ám a 30 milliárdos kintlévőség mindenképpen veszéllyel fenyeget egy dédelgetett tervet: a 13. havi nyugdíjat. Vagyis az év végi egyszeri hozzájárulást a nyugdíjasok költségvetéséhez. Miért nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, és miért halogatják tartozásaik kiegyenlítését a gazdálkodó szervezetek? Azért, mert valóban nincs pénzük, mert más kiadásokat előnyben részesítenek, mert addig jó, amíg a pénz nekik fiadzik a bankban, mert inflációban érdemes tartozni, mert reménykednek a késedelmi pótlék elengedésében. S eddig a behajtási feltételek nem voltak vajmi szigorúak.
A vállalatokra háruló járulék aránya valóban nagy, idővel kisebbítendő. De a fizetés megtagadása nem minősíthető polgári engedetlenségnek, miként azt néhányan vélik. Ily módon a behajtás megszigorítása — átmenetileg! — indokolható: kivált az adósok trükkjének ismeretében; ők, üres folyószámlájuk számát adták meg a társadalombiztosítónak, amikor a másikon vagy a többin volt elegendő pénz. Ezen túl minden folyószámlájukat kötelesek bejelenteni a fent nevezett hitelezőnek!
A kormány hozzájárult ahhoz is, hogy a társadalombiztosító sürgősséggel felszámolási eljárást kezdeményezhessen, ha az adósság eléri az egymilliót, illetőleg már három hónap óta fennáll. Az adós és a hitelező megállapodására van idő, és a társadalombiztosítónál készség is. Újdonság, hogy nem csak készpénzt fogadnak el, hanem ingatlant és ingóságokat is. A határidő augusztus 31. Ám, augusztus 15-én közzéteszik az adósok listáját, ami nem jó reklám. Privatizáció esetén például bizonyosan lenyomja az árat.
Íme: az első keményebb szóra jelentkeztek cégek, hogy egyezkednének. Miért nem tárgyaltak már eddig is? Utolsó fígyelmeztet és nél k ül!
Kovács Judit
„Ideiglenes	me
a szlovák kormány döntött a bősi erőmű üzembe helyezéséről
Párizs és Ronn nézetei nem ellentétesek a	jugoszláv válság megítélésében
A külpolitikai helyzet
3
SZOCIÁLDEMOKRATA TÍPUSÚ párttá alakítsák át az SZKP-t — a moszkvai Nyezaviszimaja Cazeta tudni véli, hogy Gorbacsov szovjet pártíötitkár-államfő, ilyen programjavaslatot terjeszt elő a központi bizottság csütörtöki plénumán. A „Független Újság” értesülései szerint a marxizmus csupán a párt egyik eszmei áramlataként szerepelne a programban. A tervezet kiáll a vegyes gazdaság mellett, s újdonságként hívők is tagjai lehetnének az átalakított pártnak. A moszkvai megfigyelők egyöntetű véleménye szerint, ha a szovjet lap híre valósnak bizonyul, s Gorbacsov főtitkár valóban ilyen mélyreható reformkezdeményezéssel lép a plénum elé, elkerülhetetlenné válik az SZKP konzervatív tagjainak heves ellenállása, s a pártszakadás. Egyes elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy Gorbacsovot eltávolíthatják a párt éléről. A szakadás lehetőségét szinte már tényként taglalta az JVíTí-nek adott nyilatkozatában Nyikolaj Sislin, a Pravda főkommentátora. Az újságíró azonban úgy vélekedett, hogy az ütközet a fundamentalisták és a reformhívek között a KB-ülésen az utóbbiak győzelmét hozza. A kulcsfontosságú tanácskozás előtt a konzervatívok is heves ellentámadásba kezdtek: a Szovjetszkaja Rosszija közli a szovjet néphez intézett felhívásukat, amely szerint „véget kell vetni az ország kiárusításának és szétdarabolásának”, össze kell fogni „a szovjet hatalom védelméért”. A támadások kereszttüzében Borisz Jelcin, orosz köztársasági elnök minapi rendelete áll, amely megtiltja a párttevékenységet a vállalatoknál és az üzemekben. A Pravda is élesen bírálja az orosz elnök döntését. Egyes elemzők nem tartják véletlennek, hogy Jelcin épp a sorsdöntőnek bizonyulható találkozás elé időzítette az intézkedés nyilvánosságra hozását.
DOMINÖHATÁSTÖL tart a Libération abban a terjedelmes elemzésében, amelyben azt taglalja: lehetséges-e a jugoszláv tagköztársaságok belső határainak megváltoztatása? A lap úgy véli, hogy a határmódosítások kiterjednének az összes köztársaságra, végeláthatatlan vitákat, azaz a harcok továbbfolytatódását eredményeznék. A francia jobbközép pártok eközben a jugoszláv válság lecsillapítására európai békefenntartó erők küldését tartanák a legmegfelelőbb módszernek. Az egyik szóvivőjük szerint az Európai Közösségnek közvetlenül be kell avatkoznia Jugoszláviában, ha el akarja kerülni, hogy az ország második Libanon legyen. A nyilatkozó tükrözte az RPR és az UDF álláspontját, amely attól tart, hogy a probléma átterjedhet a szomszédos országokra is, amelyekben a demokrácia még gyenge lábon áll. A jugoszláv helyzet a párizsi kormányt is nyugtalanítja, s mint a külügyminisztérium szóvivője bejelentette, Franciaország szeretné, ha az EK megfigyelő hatáskörét kiterjesztenék Horvátországra is. Szerdán az Európai Közösség tagállamai megvitatják Hágában ezt a lehetőséget.
AZ „OHRIDI NYILATKOZAT” nemhogy csillapítaná, hanem vélhetően tovább növeli a feszültséget Jugoszláviában. Még hétfő éjjel a hat jugoszláv köztársaság elnöke felszólította Horvátországot, hogy fegyverezze le félkatonai szervezeteit. A horvát elnök a határozat meghozatalakor már nem volt jelen az ülésen. A nyilatkozat értelmében csak a lefegyverzést követően térnének vissza laktanyájukba a szövetséges hadsereg alakulatai. Tudjman horvát elnök ezt követő beszédében felszólította országa lakosságát, hogy készüljön fel egy esetleges általános háborúra a köztársaság védelme érdekében.
AZONNAL SEGÍTENI kell a Nyugatnak a kelet-európai változásokat — figyelmeztet vezércikkében a párizsi Les Echos. Tíz vagy húsz év múlva már késő lesz — hangsúlyozza a francia üzleti körök lapja. „Csehszlovákiának, Magyarországnak és Lengyelországnak most az a' feladata, hogy újra feltalálja a demokrácia és a piac-gazdaság minden elemét, ám ha ehhez nem kapnak megfelelő támogatást, fennáll a veszélye annak: talán éveken belül ezekben az államokban tekintélyuralmon alapuló nacionalista és populista rendszerek jönnek létre — szól a Les Echos intése a Nyugat vezetőinek.
(P. T. R.)
Szociáldemokrata lesz az SZKP?
Egy moszkvai lap értesülései a programtervezetről
Moszkvából jelenti az MTI: Az SZKP Politikai Bizottsága alkotmányellenesnek minősítette (kedden közzétett nyilatkozatában Borisz Jelcin rendeletét, az Oroszországi Kommunista Párt pedig a demokráciára mért isúlyos csapást lát az orosz elnök döntésében.
Az SZKP szerint a rendelet nemcsak az orosz, de a szövetségi alkotmány betűjét is sérti, amikor „jelentősen korlátozza az állampolgárok jogait abban, (hogy közvetve vagy közvetlenül, beleértve politikai párttevékenység keretét is, részt vegyenek az államügyek irányításában”. A PB nyilatkozata az emberi és polgári szabadságjogokról szóló nemzetközi egyezmény megsértésével is vádolja az orosz elnököt. A testület szerint a Szovjetunió, mint az egyezmény egyik aláírója, köteles területén biztosítani az egyesülési és társulási jogot, továbbá azt, hogy az állampolgárok diszkrimináció nélkül vehessenek részt az államügyek irányításában. Az
állásfoglalás nyíltan SZKP-ellenes döntésnek nevezi a rendeletet, és leszögezi: a PB az Oroszországi Föderáció és a Szovjetunió alkotmányos szerveihez fordul, hogy akadályozzák meg „a jogtiprást és a demokrácia megcsonkítását”.
Az Oroszországi (Kommunista Párt keddi sajtóértekezletén a többpártrendszer kialakulását jelentősen akadályozó, elhibázott döntésként értékelte a rendeletet. Az OKP vezetése szerint ezzel nemcsak az SZKP működését nehezítették meg, de a többi, még csak formálódóban levő párt vagy csoportosulás munkáját is.
Nyikolaj Gricenko, a szovjet parlament egyik ismert konzervatív alakja a TASZSZ-nak adott interjújában a demokráciára mért csapásról beszélt, és arra figyelmeztetett, hogy a rendelet nyomán nemcsak a ipártok, de a társadalmi szervek, így a szakszervezetek is kényszerhelyzetbe kerültek, mert kizárólag a gyár vagy az Intézmény vezetésén múlik, hogy
dolgozhatnak-e tovább, és ha igen, milyen feltételekkel.
A Pravda címoldalon támadja a Jelcin-rendeletet. A lap szerint a tiltás és a kényszer sohasem volt sajátja a pártnak, ez a mostani lépés is inkább a döntésihozók szellemi gyengeségéről tanúskodik. Az SZKP központi lapja aggódó olvasói levelek tucatját közli, amelyben a levélírók — javarészt veteránok, pártfunkcionáriusok, vállalati pártbizottságok tagjai, nyugdíjasok — kétségbeesetten kérik, ihogy a párt hallgassa meg szavukat és ne hagyja magukra őket.
A mérsékeltebb Rabocsaja Tri-buna kommentárja keserűen állapítja meg: Jelcin nem véletlenül a plénum elé időzítette rendeletét, hogy ezzel nyíltan befolyásolja a tanácskozást.
Az SZKP szociáldemokrata orientációjú párttá történő átalakítására irányuló programot terjeszt elő Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár-államfő a csütörtöki KB-plénumon. Ezt a függetlenségét címében Is hordozó Nyezaviszimaja Gaeeta közölte.
A program, amely nyugati típusú párttá kívánja tenni az SZKP-t, szakít a marxizmus—leninizmus számos, korábban irányadó elvével, s a marxizmust csak az egyik, a ipárt eszmei irányultságát meghatározó áramlatként jelöli. Gor-
bacsov programjában a vegyes gazdaság mellett tör lándzsát, s a korábbi merev osztályszemlélettől eltérően a mágángazdaságban hasznos tevékenységet végzők iránti türelemre szólít 'fel. Újdonság az is, hogy a pártnak ezentúl tagjai lehetnek hívők is.
A programtervezetben számos olyan kitétel található, amely már hangot kapott Gorbacsov legutóbbi beszédeiben. így szó van benne a köztársaságok szuverenitásáról, az árliberalizálásról vagy a rubel konvertibilissé tételéről.
tiorbarsov-Powell
találkozó
Moszkvából jelenti az MTI: Leszerelési kérdésekről és a hadiipar átalakításáról tárgyalt a szovjet fővárosiban Mihail Gorbacsov elnökkel kedden Colin iPowell, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. Az amerikai tábornok a nap folyamán megtekintette két szovjet elit alakulat, az Andropovról elnevezett harckocsizó és a tamanyi gépesített lövészhadosztály egységéit is;
Colin Powell moszkvai tárgyalásait béfejezvé szerdán vidéki körútra indul, amelynek keretében szibériai és távol-keleti szovjet alakulatoknál tesz látogatást.
INGATLANOKAT IS ELFOGAD A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
az adósaitól, hiszen jogelődeinek jókora vagyona volt a háború előtt, amelyből jelentős jövedelemre tettek szert. Ha a vagyon megmaradt volna, jelenleg mintegy 400 milliárd forintból gazdálkodhatnának. (A társadalombiztosításról szól összeállításunk az 5. oldalon)
Mi LESZ VELÜNK?
Őszintén szólva, nem tudom. Méltóztassék inkább néhány további karaktert szemügyre venni; a mélység népe kifogyhatatlan ezek kitermelésében és megformálásában. (Ba-róti Szabolcs: Franzstadt — oldal)
A 14 EZER MUNKANÉLKÜLI,
akit még 1989. végén regisztráltak, a korábbiakhoz képest hirtelen soknak bizonyult, ám mégiscsak elenyésző meny-nyiség volt a foglalkoztatottak számához képest. Ám ekkor megindult a lavina... (A munkanélküliséggel, az állam lehetőségeivel és eszközeivel foglalkozó összeállításunk a 8. oldalon olvasható)
ELBOCSÁTOTTAK KÉTSZÁZ EMBERT,
pontosabban, mivel szövetkezetekről van szó, kétszáz tulajdonost. Igaz, akik kiadják a munkakönyveket, azok sem élveznek másfajta tagsági viszonyt, így okkal kérdezhetik többen; az egyik egyenlő hogyan mondhatja a másik egyenlőnek, hogy te, nem kellesz nekünk? (Gergely László: A talpon maradás ára — 9. oldal)
4 szlovákiai oldalon
szeptemberben újrakezdik Hősnél az erőmű építését
Prágából jelenti az MTI: A szlovák kormány, keddi ülésén úgy döntött, hogy „ideiglenes megoldásként” üzembe kell helyezni a Ibősi vízi erőművet — jelentette a CTK Ihírügynökség. Az építkezést idén szeptemberben akarják újrakezdeni, és jövő októberben szeretnék üzembe helyezni az erőművet.
Mint a hivatalos közleményből kitűnik, a kormány a magyar )fél-lel folytatott legutóbbi kormányközi tárgyalások kimenetele alapján, valamint a további lépéseket tartalmozó indítvány figyelembevételével alakította ki álláspontját. Eszerint — alapul véve az állami szaikvéleméhy következtetéseit — „ideiglenes megoldásként” szembe kell helyezni az erőművet, és ennek az „ideiglenes megoldásnak” a kivitelezését szeptemberben kell megkezdeni. Az építkezéshez szükséges pénzt a szlovák költségvetésből akarják elkülöníteni.
A műszaki megvalósítás terve abból indul Iki, hogy csehszlovák területen az erőmű objektumai az üzembe helyezést gyakorlatilag lehető tevő mértékben felépültek, ugyanakkor a magyar féllel mindeddig nem sikerült megegyezni az építkezés közös befejezésében. Az üzembe helyezés elmaradása Csehszlovákiának évente hatmil-liárd korona kárt okoz,
A közlemény szerint az elfogadott megoldási terv lehetővé teszi, hogy az erőmű felépítését a nemzetközi joggal összhangban valósítsák meg. Azt is hozzátették, hogy ez a megoldás tiszteletben tartja a környezetvédő szakemberek alapvető követeléseit. Kiegészítő kutatásokat fognak végezni annak megállapítása végett, hogy az erőmű milyen negatív hatással járhat a talajvíz minőségé-? nézve. E kutatások eredményéi lapján intézkedéseket fognak hozni a közellátási szolgáló talajvíz minőségének és mennyiségének megőrzése érdekében r- olvasható a közleményben. A határozat szerint minden egyes műszaki megoldást módosítani fognak az élő környezettel foglalkozó
szlovák bizottság értékelése alapján.
A szlovák kormány úgy foglalt állást:	tekintettel a Magyaror-
szággal folytatott tárgyalásokra, és arra, hogy idén szeptemberben újabb tárgyalás várható, az erőmű üzembe helyezésének időpontjaként a korábban tervezett 1992 májusa helyett jövő év októbere jelölhető meg. A kérdésről azonban még tárgyalni fog a csehszlovák szövetségi kormány is.
A keddi szlovák kormányülésről kiadott tájékoztatásban egy SZÓ sincs arról, hogy a bősi vízi-erőmű felépítésekor az úgynevezett c-változatot akarják megvalósítani. Ez a Duna részleges elterelését, és ennék nyomán az erőmű kizárólag csehszlovák területen való megépítését, majd üzembe helyezését tartalmazza. Jan Carnogursky szlovák kormányfő azonban — újságíróknak adott magyarázatában — világossá tette: az erőmüvet kizárólag Csehszlovákia területén kívánják üzembe helyezni. Ez — bár a miniszterelnök nem mondta ki — nyilvánvalóan a Duna elterelését Is feltételezi.
Carnogursky szerint a most elfogadott megoldás azért „ideiglenes”, mert Csehszlovákia még mindig érvényesnek tekinti a közös építésről és üzembe helyezésről szóló 1977-es magyar—cseh-,
szlovák szerződést. A magyar fél magatartását szerződésszegésnek tartják, és Csehszlovákia „kénytelen a károk enyhítésére törekedni”, ezért kell üzembe helyezni „legalább a bősi erőművet, kizárólag csehszlovák területen” — mondta Carnogursky.
Villám Oberhauser szlovák erdő- és vízgazdálkodási miniszter érdekes értelmezéssel szolgált a bősi vízi erőművel kapcsolatos slzlovák kormánydöntésről. Eszerint a „végleges döntést az ideiglenes megoldásról” az idén ősszel fogják meghozni. Ez nyilván úgy értelmezhető, ihogy az erőmű egyoldalú megépítésére, majd üzembe helyezésére vonatkozó döntés egyelőre „függőben van”, mégpedig a magyar álláspont esetleges megváltoztathatóságától teszik azt függővé Pozsonyban. Mint a közleményből kitűnik, az építkezést szeptemberben óhajták felújítani — vagyis ugyanabban a hónapban, amikor újabb magyar-csehszlovák kormányközi tárgyalás várható.
Tekintettel arra is, hogy a kérdést a csehszlovák szövetségi kormánynak szintén meg kell tárgyalnia, valamint arra is, hogy a „végső építkezési fázis” megvalósítását nem tervezik a szeptemberi kormányközi tárgyalások előtti időre, végül pedig tekin-
(Poly tatát a 2. oldalon)
Magyar reagálás
„Nem nagyon lepett meg a szlovák kormány keddi döntése, hogy t,ideiglenes megoldásként” üzembe kívánják helyezni a bősi vízi-erőművet” — mondta Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter kedden az esti órákban a Magyar Távirati Irodának.
Kifejtette: a legutóbbi megbeszéléseken is igen merev volt a szlovák fél álláspontja, így számítottak a döntés meghozatalára. Ugyanakkor véleménye szerint nehezen elképzelhető, hogy egy év alatt az erőmüvet üzembe helyezzék. A szlovák kormány által el-
fogadott műszaki megoldás meglehetősen költséges és időigényes, ráadásul radikális beavatkozást jelent a Duna hajózási és vízgazdálkodási viszonyaiba. Keresztes K. Sándor szerint ez a lépés a nemzetközi jog alapján számos ponton erősen támadható. Ezért bízik abban, hogy a csehszlovák szövetségi kormány e kérdésben más álláspontot alakít ki.
Addig is — a szlovák kormány döntésétől függetlenül — Magyar-ország tovább kívánja folytatni a tárgyalásokat a vízi erőmű sorsáról.