﻿Ara: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1991. július 26., LIV. évfolyam 174. szám
Penta-
ganale
Európa érdeklődése a jugoszláviai Dubrovnik felé fordul ezen a hét végén. Nem a víken-dezni vágyó nyaralók miatt — hiszen üresek a strandok és a szállodák — hanem azért, mert itt tartják a Pentagonale soros csúcstalálkozóját. Az első megbeszélést Velencében rendezték tavaly, s most ezt a bevált politikai együttműködést tovább szándékoznak fejleszteni, új hidakat építve Európa nemzetei között. Az ötökhöz új tagként az idén Lengyelország is csatlakozik, a jövőben tehát már Hexagonaléról beszélhetünk.
A csúcstalálkozó elé azért is nagy várakozással tekint Európa, mert olyan országban rendezik meg, amely jelenleg a katasztrófa felé sodródik. A puskaporos hordó bármelyik pillanatban felrobbanással fenyeget, s ennek beláthatatlan következményei lennének. Ezért valószínűnek látszik, hogy a válságos helyzetre való tekintettel az előre meghatározott programtól eltérnek majd Dub-rovnikban és megkülönböztetett figyelmet szentelnek a háborús helyzetnek.
A tanácskozás péntek délután kezdődik, akkor cserélik iki értesüléseiket a külügyminiszterek. A magyar küldöttséget Antall József miniszterelnök vezeti, s ott lesz Jeszenszky Géza külügyminiszter, továbbá a magyar Országgyűlés hatpárti delegációja. Megvitatják, hogy milyen változtatásokat kell a szervezetben végrehajtani a hatékonyabb munkához és mérlegre teszik az elmúlt esztendő munkáját. Ennek eredményessége azt mutatja, hogy szükség van ma Európában egy ilyen regionális szervezetre, mely új stílusú kapcsolatot tud teremteni országok és tájegységek között. Nem zárható ki, hogy Lengyelország csatlakozása után más régiókkal is kialakul szorosabb együttműködés. El lehet képzelni, hogy a Trieszt—Budapest—Kelet-M agyar ország szövetséghez csatlakozik Ukrajna egy része. De érdeklődik két német tartomány is, hiszen egy ilyen rugalmas együttműködésnek nagy szerepe lehet a jövőben Európában, ezért is érdemes ennek szélesítését előmozdítani.
Ezt kísérli meg Dubrovnik-ban a Hexagonale, amely az elkövetkező hetekben, hónapokban nyilván napirenden tartja a jugoszláv tagköztársaságok kiválási szándékainak alaposabb megvitatását, annál is inkább, mert Dubrovnik után az együttműködés jugoszláv elnökségi irányítással működik.
A miniszterelnökök szombaton ülnek tárgyalóasztalhoz, és ott lehetőség kínálkozik majd a kétoldalú megbeszélések lebonyolítására is a tagországok között. Annál is inkább, mert a jugoszláv szövetségi kormányon kívül részt vesznek a csúcstalálkozón a tagországok képviselői is. Nem kizárt hát, hogy Antall József miniszterelnöknek alkalma nyílik néhány, a jugoszláv—magyar kapcsolatokat zavaró kérdés tisztázására Dubrovnikban.
A Hexagonálévá alakuló csúcstalálkozó iránt szerte Európában nagy az érdeklődés, ezt bizonyítja, hogy részt vesz a tanácskozáson az Európai Közösség, ott lesz az Európai Tanács, a londoni Európa Bank, a Világbank, valamint a nemzetközi valutaalap megbízottja is. Várják az albán külügyminisztert, aki a balkáni együttműködés koordinátora.
A dubrovniki csúcs ma nyílik és szombaton ér véget közös gazdasági és politikai állásfoglalás megszövegezésével.
Illés Sándor
Az S ZKP KB ülésén
szociáldemokratizálódással vádolják Gorbacsovot
Genscher az Európai Kössösség fokozottabb szerepvállalását sürgette Jugoszláviában
[________A külpolitikai helyzet________________|
SORSDÖNTŐ plénumra gyűlt össze az SZKP Központi Bizottsága, írták az eseményt beharangozva a kommentárok. Hivatalosan ugyan az új pártprogram előterjesztése a fő napirendi pont, az igazi kérdés viszont az — vélték az elemzők — egyben marad-e a Szovjetunió egyelőre még legnagyobb szervezett politikai ereje, vagy a reformerek és a konzervatívok összecsapása nyomán véglegesen széthullik a párt.
A csütörtöki ülésen azonban kiderült, az elemzők túlságosan nagy várakozással tekintettek a plénum elé, hisz a nap folyamán igazán heves vitákra nem került sor. Gorbacsov előterjesztette az SZKP-nak egy nyugat-európai típusú szociáldemokrata párttá való átalakításának tervét. A „szociáldemokratizálás” vádja kapcsán kijelentette: ezt a párt fundamentalistái róják fel a vezetésnek, mivel képtelenek kitörni a dogmatikus gondolkodás köréből. A nyugodt mederben zajló ülésen a rendkívüli kongresszus novemberi vagy decemberi összehívását is kezdeményezték, amely majd várhatóan dönt a most vitára bocsátott új programról is. Tovább folytatódik tehát a párton belüli erők kötélhúzása, miközben a legújabb közvélemény-kutatások az SZKP egyre nagyobb térvesztéséről tanúskodnak.
RENDKÍVÜL AGGASZTÓNAK minősítették a jugoszláv válságot a tűzszüneti megállapodást közvetítő európai „trojka” tagjai. A helyzetértékelést alátámaszják a legújabb jelentések is, amelyek' újabb horvátországi összecsapásokról, s áldozatokról számolnak be. Az erőteljes fellépést sürgeti a Le Quotidien de Paris-ban megjelent elemzésében Fejtő Ferenc, a jugoszláv kérdés ismert szakértője. Ha az Európai Közösség nem akarja, hogy erőtlennek és tehetetlennek tűn-iék, erővel kell rákényszerítenie Jugoszláviára a fegyverszünetet, s a tárgyalásokat, írja a publicista. A Horvátországban kialakult helyzetért a szövetségi hadsereget teszi felelőssé, s úgy véli, a Horvátország
tárgyalás lehetőségét — olvasható a közleményben.
Az Eurolánc polgári kezdeményezés további tiltakozó megmozdulásokat szervez a .bősi vízi erőmű körtvélyesi tározójánál.
Az immár három hete tartó
tüntetés folytatódik, a szervezők július 27-én, 28-án és 29-én naponta nagyobb megmozdulást szerveznek a Somorja melletti Csölösztőn, és kérnek mindenkit, hogy részvételével fejezze ki támogatását.
A Narodna Obroda vádol
Pozsonyból jelenti az MTI: „Magyarország — ha másért nem is, legalább saját geopolitikai fekvésére, valamint a környező nemzetekkel való együttélés tapasztalataira tekintettel — most már visszafoghatná a maga nemzeti egocentrizmusát” — olvasható a bősi erőművita kapcsán a Pozsonyban megjelenő Narodna Obroda című lap csütörtöki számában.
A cikkíró úgy látja, hogy „Budapesten egyesek, ha nem is az egész Felvidéket, de legalább Csallóközt a sajátjuknak tekintik”. A Narodna Obroda szerint sok magyar újságíró „olajat önt a tűzre”.
A pozsonyi lap elítélően ír Val-
iéi László magyar nemzetközi jogi szakértőről is, aki úgy nyilatkozott, hogy Magyarország megakadályozhatná a csehszlovák folyami hajók, illetve a csehszlovák kamionok magyarországi forgalmát.
Az ilyen magatartással aligha van győzelmi esélye Magyarországnak a hágai nemzetközi bíróságon — vélekedik a Narodna Obroda, s magyarázatképpen hozzáteszi : „Séhol sem szeretik ugyanis a szerződésszegőket.”
Mindezek után a Narodna Obroda című, magát függetlennek valló újság megállapítja: a vita megoldásához nem érzelmekre, hanem hidegfejű megfontolásra van szükség.
A TÁVOZÓ ORSZÁGOS FŐKAPITÁNY.
elsősorban szakembernek érezte magát parancsnokként is. Véleménye szerint a rohamosan növekvő bűnözés ellenére sikerült megőrizni a közbiztonságot. (Romhányi Tamás: Vezetői válság a rendőrségen? — 4. oldal)
LEMENT A ZÖLDSÉGESHEZ S A SHOW-CENTERBEN TALÁLTA MAGÁT
a jámbor józsefvárosi polgár. És még mi mindent találunk a megszokott üzletek helyén?
■(Nyerges András: Építjük a lizmust — 6. oldal)
TILOS VQLT NEKROLÓGOT KÖZÖLNI DONÁTH FERENCRŐL
öt évvel ezelőtt, a politikus halála alkalmából. A Nagy Im-re-per egyik vádlottjáról Ember Mária és Vezér Erzsébet visszaemlékezése a 10. oldalon.
FELSZÁMOLJÁK-E A FILMGYÁRAT?
A vállalati biztos szerint ötven százalék esély van arra, hogy nem kell felszámolási eljárást kérni a Mafilm ellen. Talán elkerülhető a vég, ha sikerül eladni a pasaréti telepet. (Hanthy Kinga:	A villamos
tovább rozsdásodik — 11. oldal)
Meglepően nyugodt hangnem
területén működő szerb nacionalisa fegyveres alakulatokat a hadsereg parancsnokai tartják irányításuk alatt, fgy, ha a horvát milíciát lefegyvereznék, akkor egy fegyvertelen ország maradna egy felfegyverzett ellenféllel szemben, írja. Fejtő bírálja a szlovén magatartást is, mivel szerinte Ljubljanában a nyugati közvélemény támogatását érezve kizárólag az eddig kivívott eredmények megőrzésével foglalkoznak, s nem szolidárisak a sokkalta inkább sebezhető halvátokkal. Végezetül a szerző kifejti, hogy Jugoszláviát még most is meg lehet menteni, ha tárgyalások útján megegyeznek abban, hogy olyan konföderációvá alakul át, amelyben szabadon határozzák meg, mit jelent közös ügyet szolgálni mindannyiuk számára. Ellenkező esetben az ország széthullása hosszú távon elkerülhetetlen.
A MAGYAR GAZDASÁG helyzetével foglalkozik több nyugati lap is, az OECD szerdán közzétett, hazánk helyzetét értékelő jelentése kapcsán. A tanulmány elismerően szól az országban végbemenő privatizációs folyamatról, az árak és a külkereskedelem liberalizálásáról, a szubvenciók leépítéséről, valamint a külső hitelek törlesztése iránti elkötelezettségről. A nehézségek közül az elsőként említi az inflációt, a bruttó nemzeti jövedelem csökkentését, valamint a privatizációs program okozta társadalmi és jogi problémákat. A francia üzleti körök egyik jelentős napilapja, a La Tribüné de L’Expansion kétoldalas ösz-szeállításában az általában pozitív értékelés mellett azonban megállapítja, hogy Magyarországon a politikai tehetetlenségi nyomaték fékezi a gazdasági bátorságot. Még a kormány,koalíción belül is felmerül az ellenállás az egyes intézkedésekkel szemben, hangoztatja a lap, mikor pedig a gazdasági reform gyorsítására volna szükség. (S. G.)
A szövetségi kormány Bősről
Prága egyetért az ideiglenes megoldással
A bősi vízi erőmű kérdése is szerepelt a Csehszlovák Szövetségi kormány csütörtöki ülésének napirendjén. Ez eredetileg nem volt a megtárgyalandó témák között, de miután a szlovák kormány kedden a bősi építkezés szeptemberi felújítása mellett döntött, időszerűvé vált, hogy Prágában, szövetségi szinten is napirendre tűzzék az ügyet.
Mint az este közzétett hivatalos közleményből kitűnik, a kormány tudomásul vette a beszámolót a kérdéssel kapcsolatos legutóbbi csehszlovák—magyar kormányközi tárgyalásról. Egyetértett a csehszlovák delegáció tárgyalási tevékenységével, és tudomásul vette a magyar küldöttség azon álláspontját, hogy Magyar-ország továbbra is a bős—nagymarosi vízi erőmű építéséről és
üzembe helyezéséről kötött 1977-es magyar—csehszlovák államközi szerződés megszüntetését óhajtja.
A magyar fél azt is szorgalmazza, hogy kössenek új szerződést az építkezéssel való felhagyás következményeinek rendezése érdekében — állapította meg a csehszlovák kormány. A prágai szövetségi kormány ugyanakkor egyetértett azzal, hogy kezdjék meg a beruházási és a szállítási előkészületeket a bősi erőmű ideiglenes megoldással történő üzembe helyezése érdekében. Megbízta a csehszlovák kormány-bizottság vezetőjét azzal, hogy tájékoztassa a csehszlovák szándékokról a Duna-bizottságot, és kérje ki a Duna-bizottság álláspontját. A csehszlovák szövetségi kormány nézete szerint a választott eljárás nem zárja ki a magyar féllel folytatandó további
Az SZKP KB plénuma határozatot fogad el Jelcin rendeletéről
(Tudósítónktól)
MOSZKVA — Mihail Gorbacsov ez év november-decemberére javasolta az SZKP rendkívüli kongresszusának az összehívását, a központi bizottság csütörtökön kezdődött plénumán. A főtitkár előadói beszédet terjesztett elő az új pártprogramról, amit vita követett — az első értékelések szerint meglepően nyugodt hangnemben. A felszólalók nem erőltették Gorbacsov lemondását, a jelek szerint a konzervatív ellenzék is kivár. Mint Borisz Gidasz-pov, a leningrádi pártszervezet vezetője nyilatkozta a TASZSZ-nak, a rendkívüli kongresszuson viszont elkerülhetetlenül felmerül
majd a főtitkári és elnöki poszt szétválasztásának a kérdése.
Gorbacsov beszédében éles kritikának vetette alá a neobolsevik ellenzéket, mint mondotta, a kommunista fundamentalizmus képviselőjét. Az SZKP-n belül létrehozott bolsevik platform, valamint a „Kommunista kezdeményezés” mozgalom nyíltan az SZKP XXVIII. kongresszusa irányvonalának a revíziójára tör, tagadja a tulajdonformák sokszínűségét, nem ismeri el a politikai reformok szükségességét és tendenciózusan kritizálja a külpolitikát, jelentette ki a főtitkár. Ugyanakkor, miközben beszámolt arról, hogy az elmúlt másfél év
során 4,2 millióan léptek ki a pártból él létszáma ma éppúgy 15 milliós, mint 1973-lban — csak tényszerűen, minden kritikai él nélkül tért ki az Alekszander Ruckoj orosz alelnök által létrehozott „Kommunisták a demokráciáért” mozgalomra. Sevard-nadze és Jakovlev demokratikus reformmozgalmáról pedig egyáltalán nem tett említést, amit Pa-vel Bunics neves közgazdász, s a KB tagja a demokratikus mozgalom támogatásaként értékelt.
Kétségtelen, hogy a plénum megkezdését megelőzően Gonba-csovra konzervatív oldalról nehezedett a nagyobb nyomás. Az em-
(Pinter rajza)
lített bolsevik frakcióknál is komolyabb figyelmeztetést jelenthet az a kedden, a kommunista sajtóban megjelentetett felhívás, amely „népi patrióta mozgalom” alapítását jelenti be „a legmagasabb cél a haza megmentése érdekében”. Az aláírók között, akik szerint „okos és ravasz meghátrálók” kezébe került az ország, nemcsak ismert konzervatív értelmiségiek, mint Jurij Bondarev és Valentyin Raszputyin, valamint a Szojuz parlamenti csoport társelnöke, Jurij Blohin kaptak helyet, de ott van Borisz Gromov belügyminiszter, továbbá Valentyin Vareny-nyikov, a szovjet szárazföldi csapatok főparancsnoka is. A felhí-
vást a Nyezaviszimaja Gazeta egyenes Gorbacsov elleni támadásként értelmezi, amelyet követően „normális társadalomban” vagy az elnöknek, vagy az aláíróknak kellene távozniuk az állami posztokról.
Gorbacsov a továbbiakban visz-szautasította azt is, hogy az új programot „szociáldemokratizálódással” vádolva vessék el. Kifejtette, hogy a „szociáldemokratizá-lódás” veszélye még a forradalom és a polgárháború éveiben keletkezett, mára elvesztette korábbi jelentőségét. „Azok, akik ma ,szoc iáldemofcrati zálódással’ ijesztgetnek, csak elvonják a figyelmet a fő ellenféltől — az an-tiszocialista és nacionálsov.iniszta áramlatoktól.”
Miként az várható is volt, Gorbacsov ugyanakkor nem kerülhette meg Jelcin hét végi rendeletét, a munkahelyi pártszervek feloszlatásáról. Egyes vélemények ezt a rendeletet úgy értékelték, hogy miután Gorbacsov üres kézzel tért vissza Londonból, az orosz elnök úgy döntött, felújítja a harcot. Ám maga Jelcin szerda este azt nyilatkozta, hogy nem változott meg a személyes viszonya Gor-bacsovval, s a novo-ogarevói eszmecserék menete is ezt a benyomást támasztotta alá. Gorbacsov a plénumon a rendeletet úgy értékelte, hogy az „megnehezíti az anélkül is konfliktussal terhes légkört”, továbbá „ez távolról sem az, amire most a társadalomnak szüksége van”. Mint kifejtette, szolidarizál azokkal, akik szerint a plénumnak meg kell határoznia viszonyát ehlhez a dokumentumhoz. És miután a beszámolót követő vitában szinte minden felszólaló kitére erre a kérdésre, a fórum gyorsan el is fogadta ezt a javaslatot. így az eddigiek szerint azoknak lesz igazuk, akik úgy vélték: az előzetes feszültségkeltés ellenére sem várható különösebb szenzáció. A KB végül jóváhagyja a hivatalos program-tervezetet, fenyegető, de hatástalan nyilatkozatot fogad el a pártszervezeteket feloszlató rendeletről, s kijelöli a kongresszus időpontját. Az események eddigi menete ezt látszik igazolni. .
Lambert Gábor