﻿
ládi
égé
smoít*
Ma®ar Nemzet
Ara: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1991. július 29., LIV. évfolyam 176. szám
Ut*» <*•
ib*^1
Vendégles
Suttogják egy ideje: ismét leértékelik a forintot. A suttogás néhány napja olyannyira felerősödött, hogy a Magyar Nemzeti Bank szükségesnek tartotta megcáfolni a hírt. A forint erősödésének alátámasztásául megjelent a lapokban az az MNB közlemény is, amely szerint az év első öt hónapjában hozzánk érkező külföldiek száma kevesebb volt ugyan a tavalyinál, ám többet költöttek. Eddig ez évben 343,8 millió dollár bevételünk származott az idegenforgalomból, év végére akár egymilliárd dollárra is számíthatunk.
Vasárnap délután lefékezett mellettem egy szép nagy autó, a benne ülő idősebb házaspár hölgytagja szinte rímánkodva kérdezte: ugyan hol lehet a közelben márkát forintra váltani, mert a határt elhagyva sok helyütt próbálkoztak, de sehol nem találtak nyitva bankok, váltóhelyek, a férje pedig már nagyon régen ül a volán mögött és éhes, fél, hogy valami baj történik, s hogy legalább csak száz márkát segítsek forintosí-tani... Mivel száz márkára valót még sosem hordoztam magammal, elmagyaráztam, merre telhetőek szállodák, ahol a portások egészen biztosan segítenek... A furcsán rám néző németekkel szemben kicsit úgy éreztem magam, mint mostanában egy utazási iroda. Tehetetlenül széttárom a kezem: forint nincs. A különbség csak annyi: én legálisan „passzolom” tovább az ügyfelet, az irodáknak azonban a pénz átváltása az egyik legfőbb dolguk.
Aki kényszerből az Adria helyett a Balatont választja nyarála színhelyének, jövőre visszatérő vendégünk lehetne. De mivel fogadjuk mi a hozzánk jövőket? Felsrófolt árakkal, idegenforgalmi plusz-adóval, gyarapodó infrastruktóra helyett a szex-üzlet burjánzásával és minden eddigit meghaladó bűnözési rekordokkal. A „forint elfogyott” felirat a pénzváltóhelyeken már csak ráadás...
Végre megértük, hogy tűnőben a fekete és hivatalos árfolyam közti különbség. A pénzváltóhelyeken ezekben a hetekben sokkal többen akartak forintot venni, mint eddig egész évben. A forint-készlet elapadt, a bankok pedig csak tetemes kamatra adnak hitelt. Ám az idegen-forgalmi szezon sajátossága, hogy júliusban és augusztusban több a vendég, mint januártól májusig, illő lenne felkészülni előre az eseményre. A bankok pedig a hitelnyújtásra félretett, nem forgatott - s így hasznot nem hozó - pénzüket logikusan nem akarják pusztán kedvességből kölcsönözni. Pénzügyi szakemberek szerint egyébként, még ha magas kamatra vesznek is forintot az utazási irodák, van nyereség a pénzbeváltáson. Csak nem akkora, amekkorát más üzleti tevékenységgel tudnak szerezni.
Az itthoni nyaralást a magyar már alig-alig tudja megfizetni. A külföldiek egyelőre még bírják; az idegenforgalmi többletbevételek vélhetően az itthoni áremelkedésekből adódnak. Jövőre viszont csak áremeléssel nem szerezhetünk több vendéget és több bevételt. Ahhoz már befektetés is kell, az igazi magyar image kialakítása, a hozzánk jövők tökéletes kiszolgálása.
Ha majd konganak a nyaralóhelyeink, az senkinek nem lesz jó. Üres marad az államkassza is. Legföljebb a balatoni halak látoghatnak boldogan, nem zavarja őket holmi lármás vendégsereg...
Rácz Judit
A dubrovniki hatok
a jugoszláviai válság békés megoldását kívánják
Megindult a víz a hősi csatornában
A külpolitikai helyzet
BARÁTI AGGODALMUKAT fejezték ki a Dubrovnikban tanácskozó hatok miniszterelnökei a jugoszláviai drámai fejlemények miatt. Ezt tartalmazta bevezetőjében az a különnyilatkozat, amelyet szombaton tettek közzé Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország és Olaszország kormányfőinek a jugoszláv tengerparti városban tartott találkozójáról. Az államférfiak a Pentagonáléból Hexagonálévá lett regionális csoportosulás nevében teljes támogatásukról biztosították a jugoszláv válság politikai megoldását célzó erőfeszítéseket, amelyek Jugoszlávia népeinek azon a jogán alapulnak, hogy önállóan döntsenek sorsukról. A nyilatkozatban a hat ország képviselői szorgalmazták a kölcsönösen előnyös partneri viszony, a bizalom és a jószomszédság erősítését, támogatásukról biztosították az európai biztonsági és együttműködési folyamatot, síkraszálltak az Európai Közösséggel és más európai szervezetekkel való együttműködés fejlesztése mellett. A kormányfők elfogadtak egy gazdasági dokumentumot is, és ebben kiemelték a közlekedés, a szállítás, a távközlés, az energetika és a tudományos, valamint a műszaki együttműködés területén már eddig kidolgozott programok megvalósításinak jelentőségét.
A jugoszláv válság központi kérdés volt a magyar vezetők, Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter kétoldalú találkozóin is. Ante Markovics jugoszláv szövetségi miniszterelnökkel tartott megbeszéléséről szólva a magyar kormány elnöke elmondta: kértük jugoszláv barátainkat, hogy aggódásunkat, aggodalmaink kifjezésre juttatását soha ne tekintsék illetéktelen beavatkozásnak, hanem a szolidaritás és a támogatás megnyilvánulásának. Elmondta, hogy a jugoszláv vezetőkkel tartott kétoldalú találkozókon szóba került nemcsak a Vajdaságban, hanem a Jugoszlávia valamennyi tag-köztársaságában élő magyarság problémája, és magyar részről felvetették a kisebbség védelmének kérdését. Közölte azt is, hogy Markovics miniszterelnökkel augusztusban ismét találkoznak és a kétoldalú kérdéseket külön is meg fogják vitatni.
ALÁÍRÁSRA KÉSZ A START-SZERZŐDÉS. A szovjet televízió jelentése szerint a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról szóló szerződés Végleges szövegének összeállítását szombaton fejezte be Genfben az amerikai és a szovjet tárgyalóküldöttség. A szerződést a tervek szerint szerdán írja alá Moszkvában Mihail Gorbacsov szovjet, és George Bush amerikai elnök, és a megállapodás értelmében az Egyesült Államok 28, a Szovjetunió pedig 35 százalékkal fogja csökkenteni hadászati rakétáinak, bombázóinak és tengeralattjáróinak számát.
Természetszerűleg a küszöbön álló hivatalos aláírási ceremóniából fakadóan mind Moszkvában, mind Washingtonban optimistán ítélik meg az újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozót, ugyanakkor azt hangoztatják, hogy célját akkor érné el igazán, ha a START-szerződés aláírásán túl új fejezetet nyitna a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban is. Bush szovjet újságíróknak adott interjújában jelezte: az amerikai küldöttség is azt szeretné, ha a gazdasági témák dominálnának, nem kisebbítve persze a stratégiai támadófegyverzetek csökkentéséről aláírandó szerződés jelentőségét. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője szerint az amerikai elnök egy egész sor gazdasági javaslattal érkezik Moszkvába. A TASZSZ-nak adott interjújában megerősítette, hogy szó lesz a legnagyobb kedvezmény megadásáról, továbbá az energetikai együttműködésről illetve arról, hogy amerikai szakemberek nyújtanának segítséget az élelmiszer-elosztás megkönnyítéséhez.
AZ UTOLSÓ NAGYHATALMI CSÚCS levegője lengi körül a mostani Gorbacsov-Bush találkozót - állapította meg egybehangzóan a The New York Timesban két jeles amerikai publicista is. Flóra Lewis és Leslie Helb egyaránt búcsúzik azoktól a napoktól, amikor úgy tűnt, Washington és Moszkva közösen alakította a világ sorsát. A nemzetközi kapcsolatok bipolaritásának vége, s ez egyszersmind annak a küzdelemnek a lezárulása, amely tömérdek energiát és erőforrást vont ugyan el az emberiségtől, de mégis hatékonyan fenntartotta a nukleáris békét. Ez persze korántsem kisebbíti a csúcs hasznát, hangsúlyozza Gelb, mivel új, zilált korunkban mindenekelőtt az egyik legfontosabb témával, a Szovjetunió belső helyzetével foglalkozik. (PL.-VL.)
Olasz lapvélemények Dubrovnikről
Az együttműködés eddig járatlan útjain
Rómából jelenti az MTI: A jugoszláv államelnökség drámai felhívást intézett Belgrádból a Dubrovnikban ülésező közép-európai együttműködési tanácshoz, a Hexagonale külügyminisztereinek testületéhez: a horvátországi események általános háborúval fenyegetnek. Ante Markovié# a szövetségi kormány feje is európai, nemzetközi támogatást sürgetett az általános vérontás elkerülésére - írta vasárnap a Corriere dellaSera.
E pillanatig sajnos minden belső
hiábavalónak bizonyult, hogy megállítsák a balkáni kis nemzetek egymással vívott véres háborúját. A kommunizmus utáni Kelet-Európa megszabadult ugyan a hidegháborútól, de meg messze jár attól, hogy gazdasági és politikai összetartást kovácsoljon ki, és most a sokoldalú együttműködés eddig járatlan Htjával próbálkozik -mutat rá a lap, amely jószándékúnak, de valószínűleg kevéssé hatásosnak ítéli a Hexagonale kormányfőinek közös nyilatkozatát, amely a békés megoldás
keresését sürgette a párizsi okmány alapelveire hivatkozva.
Az olasz lapok jelentősnek ítélik a tényt, hogy Dubrovnikban a szövetségi kormány képviselői mellett ott voltak a jugoszláv tagköztársaságok, vezetői is.A Corriere és más lapok is aláhúzzák, hogy a nemzetközi erőfeszítés célja a második brioni értekezlet tető alá hozása, ezúttal egy Horvátországra vonatkozó megállapodás elérésére. Az olasz diplomácia, amelyik vezető szerepet játszott a dubrovniki nyilatkozat 1 összeállításában, most Brüsszelben folytatja ugyanezt az erőfeszítést az EK keretei között.
Andreotti miniszterelnök arra hívta fel a figytelmet, hogy fegyverekkel
semmi sem oldható meg, s az új Jugoszlávia csakis tárgyalások útján születhet meg, nem polgárháborúban. A La Repubblica ennek kapcsán beszámol egy apró, de jellemző mozzanatról: Franjo Tudjman horvát elnök esti pohárköszöntőjében nekiesett a horvát nemzetiségű Markovics kormányfőnek, „árulónak,, bélyegezve őt, és „nem létező kormány fejének,, titulálva. Andreotti, aki a vendég kormányfők nevében válaszolt volna a pohárköszöntőre, ezek után lemondott erről, majd négyszemközt keményen szemére vetette Tudjmannak: az ilyesfajta megnyilatkozások nem segítik sem a párbeszédet, sem a békés megoldást
ROMLANAK AZ ÉLET-KÖRÜLMÉNYEK
ezért egyre elégedetlenebbek az emberek az ellenzékkel és a kormánnyal. A megkérdezettek többsége rosszabb anyagi helyzetben érzi magát - derül ki a Magyar Nemzet számára készült közvéleménykutatásból. (Dési János: Nő az elégedetlenség a „politikacsinálókkal” szembei 5. oldal)
ISTEN VELED, NEW YORK...
„nem engedem felbukkanni az arcokat, mert egyre több név után kellene odaírnom, mint Déry Tibor tette emlékezéseiben, hogy: meghalt már.” (Ember Mária: Búcsú a New York-háztól - 6. oldal)
HOGYAN INDUL A START?
A beígért időpont, augusztus 1-je már a küszöbön van. Ifj. Marosán György, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapívány igazgatója nyilatkozik a Start-helyzetről. (Füsi Piroska: „Ez az egész ugrás a sötétbe” - 7. oldal)
Bush ellenzi Moszkva teljes jogú tagságát a nemzetközi pénzügyi szervekben
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Előreláthatólag hétfőn az éjfélhez közeli órákban érkezik Moszkvába George Bush, aki - akárcsak három évvel ezelőtt Rónáid Reagan - a Spaso House-ban, az amerikai nagyköveti rezidencián lakik majd. Másnap délelőtt tárgyalásokat folytat Mihail Gorbacsovval, s nemcsak az a szokatlan, hogy Vitalij Ignatyenko elnöki szóvivő megjelölte ezek várható központi kérdését, de maga a téma is: a napirenden a gazdaság szerepel. Továbbá regionális problémák, amit a szóvivő „elvileg új elemként” állított be. Kedd délután az amerikai elnök előreláthatólag a szovjet akadémián szólal fel, majd ünnepélyes fogadás követi. Szerdán folytatódnak a tárgyalások, utána pedig a Kreml Vlagyimir termében aláírják a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról szóló megállapodást.
Igaz, maga Bush óvatosabban fogalmazott, mint Ignatyenko. Az amerikai elnök elutazása előtt szovjet újságírókat fogadott, s mint a Pravdából kiderült, reményét fejezte ki, hogy a találkozóig sikerült részleteiben ki-
dolgozni az egyezményt. „De még ha nem, a megállapodás akkor is kész, és bármit is írjunk alá, jelentős előrelépésként értékelhető.”
George Bush
Maga az ünnepélyes aktus kétség kívül a látogatás kiemelkedő eseményének ígérkezik, ugyanakkor szovjet politikai körökben már tovább tekintenek. Georgij Arbatov akadémikus például azt fejtegette az Izvesztyijában, hogy remélhetőleg a talál-
kozó nem csupán a hidegháború lezárásának újabb szimbólumává válik, de egyben átmenetet is jelent a kapcsolatok új szakasza felé. A neves politológus értelmezésében ugyanis a stratégiai fegyverkorlátozási szerződés a kapcsolatok „már alapozott fejezeteinek utolsó oldala.” A figyelmet és az energiát inkább a reális, nem pedig a túlhaladott veszélyekre és kihívásokra kell összpontosítani, sugallja a cikk. Az akadémikus szerint a két nagyhatalom, véget vetvén a hidegháborúnak „komolyan elkezdhetne foglalkozni, az ezeket az időket túlélt militarizmus lebontásával - annál is inkább, mert mind jobban kiéleződik az ellentmondás a szovjet-amerikai politikai kapcsolatok valamit a katonai viszony között... vagy a katonai viszonyokat hozzák összhangba a politikaiakkal (ez országaink és kapcsoaltaink de-militarizálását jelentené), vagy ellenkezőleg, a politikai kapcsolatok süllyednek le a katonaiak szintjére -szemmel látható belpolitikai erők és problémák nyomása alatt.”
Lambert Gábor
Jakovlev megválik Gorbaesovtól
Moszkvából jelenti az MTI: Alek-szander Jakovlev, Mihail Gorbacsov egyik legközelebbi munkatársa szombaton bejelentette, hogy kiválik a szovjet elnök tanácsadói testületéből. A peresztrojka és a glasznoszty egyik szülőatyjaként ismert politikus az orosz televízió Vesztyi című adásában közölte, hogy elküldte lemondólevelét Gorbacsovnak. Döntésének okát nem részletezte.
A most 68 éves Jakovlev 1985 -Gorbacsov hatalomra jutása - óta a szovjet vezető egyik legközelebbi munkatársa volt - emlékeztetnek a hírügynökségek. Jakovlev lemondásával Gorbacsov egyedül maradt a Kremlben, nincs már mellette egyet-
len olyan jelentős munkatársa sem, aki eddig segített neki a radikális reformok meghirdetésében. A hírügynökségek a „nagy távozók,, között említik Eduard Sevardnadze volt külügyminisztert, valamint Nyikolaj Petrakov és Sztanyiszlav Satalin közgazdászokat. Alekszander Jakovlev 1990 júliusában, az SZKP 28. kongresszusán kikerült a politikai bizottságból. Azóta nem szerepelt az élvonalban, leszámítva a közelmúltat, amikor a hetek londoni tanácskozása előtt fontos külföldi missziókat teljesített Gorbacsov megbízásából.
A politikus a múlt hónapban részt vett a Sevardnadze nevével fémjelzett
új demokratikus mozgalom elindításában. A pártból eddig nem lépett ki, de maga is elismerte, hogy komolyan fontolóra vette. Egy szombaton tartott sajtóértekezletén azonban kijelentette, hogy nem foglalkozik a párt belső életének legutóbbi eseményeivel. „A párt 29. kongresszusa sem érdekel,, -tette hozzá. Az SZKP KB mostani ülésén felvázolt programot is bírálta. „A kommunista párt programja szociáldemokrata program, de én radikális szociáldemokrata vagyok, ezért nem támogatom,, - mondta. Jakovlev szerint a program a szovjet politikai rendszerben nem jelent semmilyen változást.