﻿Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	PÉNTEK, 1991. augusztus 2., LIV. évfolyam 180. szám
Gyors csúcshatás
Izrael Igent mondott a közel-keleti békekonferenciára
Eltérő hangsúlyok a világsajtóban a Bush-Gorbacsov találkozó értékeléséről
| A külpolitikai helyzet
EZ CSAK A KEZDET .tovább kell menni - így foglalható össze a szovjet lapok véleménye a moszkvai csúcstalálkozóról. A Pravda méltatja a sokéves kemény munkát, amely a START-szerződés megkötéséhez vezetett. Új idők szellemében, partneri hangnemben tárgyalt immár a szovjet és az amerikai elnök - állapítják meg a moszkvai kommentárok. A Rabocsaja Tribuna, az SZKP befolyása alatt álló konzervatív napilap is úgy véli: az Egyesült Államok már nem fenyegeti a Szovjetuniót, bár Bush elnök nem húzott elő zsebéből pénzt Moszkvában, ez már nem gátolja azt, hogy lebontsák a két ország együttműködése előtt álló akadályokat. A Komszomolszkaja Pravda azt is kiemeli, hogy Bush határozott garanciákat követelt a tőke szabad tevékenységének, és szorgalmazta a szovjet segítség leállítását Kubának. A Prensa Latina moszkvai jelentése az utóbbi kérdésről megállapította, hogy Bush nyomása a Kubának nyújtott segély megszüntetésére „sérti a Szovjetunió szuverenitását”.
Az amerikai hírmagyarázók szinte sajnálkozva jegyzik meg, hogy ez a mostani csúcstalálkozó nem hozott drámai pillanatokat, váratlan meglepetéseket. A The Washington Post rámutat arra, hogy Bush elnöknek rendkívül ügyesen kell manővereznie a „pénzügyi katasztrófa és társadalmi felbolydulás küszöbén álló ország politikai hatalmáért küzdő két erő között: az ország és a kommunista párt korszerűsítésére törekvő Gorbacsov, valamint a központosított rendszer lebontásán fáradozó Borisz Jelcin között. E kettős törekvő második felét, a köztársaságokkal kiépítendő új kapcsolatokat példázza Bush elnök csütörtöki kijevi látogatása. A hírmagyarázók arra is emlékeztetnek, hogy hasonló célokat szolgált a moszkvai megbeszélés Jelcinnel, valamint Nazarbajev kazah elnökkel is. A The New York Times a START-szerződést méltató cikkében azt is megjegyzi, hogy a folyamat, amely elvezethet a világot fenyegető nukleáris katasztrófa lehetőségének teljes felszámolásáig, csak most kezdődött el.
EGY NAGYHATALOM VAN immár a világon - hangoztatják vezércikkeikben a francia lapok. A Le Figaro a csúcstalálkozót értékelve rámutat, ma az Egyesült Államok egyedül szabja meg a szabályokat. Az újonnan kialakult „partneri viszonyt” a Les Echos értékeli kicsit eltérően. Elismeri ugyan, hogy ma már Washington az egyetlen szuperhatalom, de azért még számolnia kell a Szovjetunióval. A francia lapok a START-szerződés mellett fordulópontnak tekintik a közel-keleti békekonferencia összehívását is.. A Le Monde megállapítja, hogy a két szuperhatalomnak még így is a szükségesnél több nukleáris fegyvere marad. „A leszerelési szakértők eddig a fegyverek mennyiségével foglalkoztak, most majd a minőségükkel kell törődniük”. Ezt az eshetőséget erősíti meg az amerikai szenátus döntése, amely javasolta, hogy 1996-ig építsenek ki az országban egy rakétaelhárító rendszert korlátozott atomtámadás ellen. Ez az amerikai nagyvárosokat védené, egy ellenséges ország - például Irak - vagy egy véletlen szovjet támadás esetére. A France-Soir elemzője is úgy véli, hogy a nagyhatalmi szembenállás után új fenyegetések születnek: Moszkva és Washington csupán elfordították a veszély tengelyét, a kelet-nyugati feszültség helyett ezúttal az észak-déli tengelyen jelenik meg a fenyegetés a világban.
A Süddeutsche Zeitung hírmagyarázója is úgy véli, hogy immár Washigton szabja meg a feltételeket, amelyek alapján Moszkva a nagyok kórusában maradhat. Bush ajándékba hozta Moszkvába a legnagyobb kedvezmény biztosítását, de mit tud Moszkva exportálni Washingtonnak ?- teszi fel a kérdést a német lap.
VÉRES FOLTOT ejtett a csúcstalálkozón a litvániai incidens, amelyben a határon szolgálatot teljesítő hét személyt lemészároltak. Ez szomorú alkalmat adhatott Bushnak arra, hogy ismételten emlékeztesse Gorbacsovot: mielőbb és békés eszközökkel rendezze a balti államokkal fennállló nézeteltéréseket. A Dér Tagesspiegel a litvániai vámőrség ellen végrehajtott támadást egyértelmű provokációnak tekinti. A borzalmas gyilkosság akaratlanul is Landsbergis litván vezető kezére játszik, hiszen igazolja állítását, hogy a Nyugat „cserbenhagyja a balti köztársaságokat”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung az ultrakonzervatív körök kezét gyanítja a litvániai akcióban. A frankfurti lap szívesen látta volna, ha ezzel kapcsolatban Bush néhány kérdést feltesz Gorba-csovnak, mint a szovjet fegyveres erők főparancsnokának.
(P. T. R.)
Harminc százalék
A háló
Nem szeretem a szociális háló kifejezését, mert mostanában ezzel helyettesítik a szociálpolitikát. Nem szeretem, mert a cirkuszra emlékeztet, arra a hálóra, amit a trapézművész alá feszítenek, ha lezuhanna. Szerencsére én még nem láttam ilyen balul sikerült mutatványt. De a cirkuszi háló legalább megment a két lerosszabbtól: az artista nem veszíti el az életét és a kenyerét. Ha visszanyeri bátorságát, akár másnap már felkúszhat a magasba. Az úgynevezett szociális hálóba pottyan-tak, zuhantak, azonban nem egykönnyen kászálódnak ki onnan. Kivált a gyámoltalanok. Azok, akiknek mindig mások intézték a sorsát, akik nehezen mozognak, mozdulnak el: az öregek, a tanulatlanok. Ez a képletes háló soha nem volt elég nagy: lehet mellé esni is. A középrétegek egy csoportja hálón kívül ér földet.
Azt nem tartja fenn a munkanélküli-segély, sem az áremelések ellentételezése. Mert a hálót jobbára a segély és a kompenzálás fonalából kötik. S akit átmenetileg megmentenek a zuhanástól, az sem véglegesen kapaszkodik meg. Szociális munkástól hallottam egy SOS-jel-zésről. Úgy ahogy rendbe hozták egy négy gyermekét egyedül nevelő anya anyagi helyzetét, amikor a segítséget kérő üzenet megérkezett. Kirohantak hozzá, mert félő volt, hogy elvált férje bántalmazta. Teljes békesség fogadta őket, az elvált fétj ugyan valóban megjelent, de éppen kávét főzött. Mi történt? Megjött a villanyszámla. Megjött és a nehezen megteremtett anyagi egyensúly fölborult. Újabb segély kell, de ki adja?
Szerencsére már több intézményhez lehet segélyért folyamodni. Ha egyik pénzszűkében van, a másiknál talán még kapható valami. Némelyek már kiismerik magukat és kamatoztatják ismereteiket. Egyszerre több vasat tartanak a tűzben. Ameddig megtehetik, ameddig a nyomorenyhítő szervezetek munkatársaik megismerik őket, és nem pazarolják rájuk a pénzt.
A segélyvadászok azért működhetnek ideig-óráig, mert azt is az állami szociálpolitikán és a társadalompolitikán kívül intézik el, aminek belül volna a helye. így többe kerül és kevésbé hatásos. Kiválóan alkalmas viszont előítéletek keltésére: segélyharácsolónak minősítve a szemérmes szegényt is.
Ezen közben újabb rászorulók jelennek meg a színen. S ami a legszomorúbb: hozzájuk csatlakoznak azok a pályakezdők is, akik nem tudnak elhelyezkedni. Járadékukat a költségvetésből fedezik. A többi munkanélküli mostmár a Szolidaritási Alapból részesül. Ezt a munka-vállalók és munkáltatók befizetéseiből hozták létre. Levonják a bérből és a fizetésből. Azt hiszem ez az első levonás, amit a keresők elfogadnak, mert ily módon biztosítást kötnek esetleges állásvesztésükre. Talán örülnek is minden fizetési napon, hogy még van munkájuk. S ha netán felmondanak neki, akkor is kisebb megaláztatást élnek át. Befizették ugyanis a biztosítási díjat, s jár nekik az a pénz, amit újabb elhelyezkedésükig kapnak. Természetesten az önérzeten az ejti a legnagyobb sebet, ha az emberre nincs szükség.
Amire a szociális háló nem terjed ki, az a munkahely teremtés. Nem szociális foglalkoztatóra van szükség illetőleg nem egyedül arra. Valódi vállalkozásra! Esetleg a szociális ellátás megjavítása céljából. Netán közmunkára az Expo jegyében. A New deal magyar változatára. A beletörődés helyett a kitörésre. Egy konkrét programra, a sokat emlegetett aktív munkaerőpolitika megvalósítására. Segély helyett több munkára, és nagyobb szociális jövedelemre. Akkor talán nem is hálóról, hanem szociálpolitikáról beszélhetnénk.
Kovács Judit
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Lehetne persze kérdezni, hogy mi harminc, és mihez képest, de hát maga Gorbacsov volt az, aki figyelmeztetett rá, hogy lesznek kétkedők. S valóban vannak, akik még mindig tapintatlanul rákérdeznek, hogyan is változott az eredetileg ötven százalékosra tervezett stratégiai felező egyezmény harminc százalékosra -vagy ki tudja. A számok körül ugyanis vita van, hogy végül is pontosan a két fél mekkora készletekkel rendelkezik, s ebből mennyit is számolnak majd fel. A különbséget a szakértők azzal magyarázzák, hogy az amerikaiak minden stratégiai fegyverkészletüket számításba veszik, a raktáron heverőket is, míg a szovjetek csak a harckészültségbe ál-lítottakat. Továbbá mindkét fél válto-zatlanul homályba burkolja valós adatait a stratégiai készleteiről.
Ám mindezzel együtt kétségtelen
tény, hogy a két nukleáris nagyhatalom először ment túl azon, hogy csupán korlátozza interkontinentális rakétái s robbanófejei számát, és hozzálátott ezek leépítéséhez. A folytatás még nem világos, mindenesetre csütörtökön már a szovjet külügyi szóvivő határozottan kijelentette: tévednek azok, akik szerint csupán a Szovjetunió ragaszkodik a tárgyalások folytatásához. „E kérdésben az amerikai féllel meglehetősen jól megértjük egymást: a tárgyalásoknak folytatódniuk kell." S körvonalazódik, hogy októberben meg is kezdődnek az ezzel kapcsolatos konzultációk, valamint folytatódnak az egyeztetések az űrfegyverkezésről is, mintegy a stratégiai fegyverkezés másik összetevőjéről.
S persze, ha arra gondolunk, mennyire távolinak tűnt még az év elején, hogy valóban aláírják majd a START-megállapodást, akkor önma-
gában már ez is nagy eredmény. Nem is lehet megtagadni a moszkvai csúcstalálkozótól a történelmi jelzőt, amivel persze a szovjet tömegtájékoztatás dobálódzik is bőségesen. Kérdés persze - s pillanatnyilag aligha lehet erre egyértelmű feleletet ad-
ni -, hogy a fegyverzetcsökkentési megállapodás aláírásán túlmenőleg milyen más érvekkel lehet alátámasztani ezt a már kissé elcsépeltnek ható jelzőt.
Gazdasági téren Bush megtette azt a minimumot, amit Gorbacsov várt tőle: minden valószínűség szerint a közeljövőben végérvényesen megszűnnek a kétoldalú kereskedelem elé Washingtonban felállított korlátok. Ám mindez nem változtat azon, hogy az Egyesült Államokban korainak ítélik a szovjet csatlakozást a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez. Előbb a szovjet gazdaságnak kell bizonyítania, s nemcsak papíron, különböző bátran hangzó programok formájában. Ezúttal már Gorbacsov részéről is elhangzott a beismerés, hogy a reformokért a felelősséget elsősorban magának Moszkvának kell viselnie.
A csúcstalálkozóra végül is nem nyomta rá a bélyegét a litván határposzton lejátszódó megdöbbentő tragédia, Bush tartózkodott attól, hogy a történtek hatására módosítson az eredeti menetrenden, s a balti kérdés nem lépett előtérbe. Ám más problémákkal együtt mindvégig jelen volt. Az amerikai elnök nyilvános fellépésein több alkalommal is megemlítette, hogy a balti kérdés rendezetlensége továbbra is nézetkülönbségek forrása a két ország között. S hozzá- sorolta még Kubát is, nyíltan felhánytorgatva a többmillió dolláros szovjet katonai segélyeket. A szövetségi szolidaritás bizonyságául pedig megemlítette a Kuril-szigetekkel kapcsolatos japán követeléseket „amelyeket mi támogatunk”. Ez a vita megakadályozhatja a Szovjetunió integrációját a világgazdaságba, hívta fel az amerikai elnök a figyelmet arra, hogy Moszkva ne csak Washingtontól várjon segítséget.
A végül is három külpolitikai jellegű közös nyilatkozat sem fedheti el tehát a változatlanul meglévő érdek-különbségeket; nem véletlen, hogy az újságírók sehogy sem tudták rávenni Mariin Fitzwater szóvivőt arra, hogy immár szövetségi kapcsolatokról beszéljen. A Közép-Ameriká-ról, valamint Jugoszláviáról szóló dokumentum kellően rövid és általános ahhoz, hogy mindkét fél azt hangoztassa: tükrözi saját álláspontját.
Az igazi eredmény a Közel-Keleten várható, amennyiben valóban sikerül tető alá hozni a régóta vajúdó nemzetközi konferenciát. De annyi már biztos, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben a két külügyminiszter külön-külön utazik a térségbe
,mint Csurkin szóvivő megemlítette Besszmertnih a közeli napokban még nem készülődik. S egyelőre még nyitott kérdés Tel Aviv reakciója, valamint az is, hogy a szovjet külügyminiszter útja során rendeződnek-e a szovjet-izraeli kapcsolatok.
A kétségtelen eredmények és kibontakozó lehetőségek ellenére tehát még minden bizonytalan, mit is sikerül mindebből valóra váltani, s a kétségek elsősorban a szovjet belpolitikai helyzetből adódnak. A pillanatnyi helyzetet jól jellemezte, amikor Bush sajtóértekezleten arra válaszolt, mikorra várható a következő csúcs. Kész vagyok egy ilyen találkozóra -jelentette ki időpont megjelölése nélkül az amerikai elnök, ha csak nem jön közbe valamilyen előre nem látható válsághelyzet, s ha csak nem alakul ki olyan helyzet nálunk, amikor „a mi két hajónk eltűnik az éjben."
Amely szavak körülbelül megfelelnek a harminc százalékos bizalmi
JERUZSÁLEM - Hatalmas vita előzte meg James Baker izraeli látogatását. A viták főbb vonulatai között elsőként szerepelt, hogy Bush elnök nem várta meg Izrael válaszát, pontosabban beleegyezését, és úgy jelentette be az októberi nyitányt. Erre persze egyes kormányhoz közel álló politikusok azt mondták, hogy Baker kétszer is beszélt telefonon Moszkvából az elmúlt napokban Samirral, és ezek a beszélgetések még Bush bejelentése előtt voltak. Tehát lehetséges, hogy Samir igent mondott a telefonban, de nem nyilatkozott a nyilvánosság előtt. Igen ám, de ha Samir igent mondott anélkül, hogy kikérte volna koalíciós partnereinek véleményét, akkor ez a koalíciós partnerek közül különösen a jobboldaliak részének elegendő indok arra, hogy kilépjenek a kormányzásból, és ezzel kormány-válságot idézzenek elő.
A másik vitapont sem volt kevésbé viharos, ugyanis, ha pénteken Baker
BOTRÁNY AZ MSZOSZ HÁZA TÁJÁN
A SZOT jogutódja 15 megyei és egy budapesti székházát akarta átruházni egy 60 százalékban külföldi érdekeltségű részvény-társaságra. Követelik, hogy a Legfőbb Ügyészség mondja ki: a már megkötött ügylet jogszerű. (Az MSZOSZ politikai fegyver bevetését tervezi vagyona védelme érdekében - 3. oldal)
AZ ADÓ MÉRTÉKE NYOLCSZOROSA A KORÁBBINAK,
azon kívül nem kérték ki azok véleményét, akiktől szedni kívánják. (Sípos Balázs: Vihar Alsóörsön - 5. oldal)
A HAJDANI ILLÉS-KÚT
helyét egy lelkes csapat szakszerűen feltárta, majd szponzorok segítségével rekonstruálta. A kút a maga nemében egyedülálló, a Kárpát-medence magyarlakta területein. (Forrásszentelés a Józsefvárosban -6. oldal)
MEGÁLLÍTHATÓ-E AZ INFLÁCIÓ?
Korántsem egyértelmű, hogy az infláció letörésének első számú eszköze a tulajdonreform. Ez derül ki a Pénzügykutató Rt két kutatónőjének tanulmányából. (Zsubori Ervin: Kétes küzdelem az ár ellen - 7. oldal)
KÖLESÁRI, AVAGY A TITKOS ELLENKEZÉS
című „eposz” kezdő mondata 1792 decemberében hangzott el a Rhédey-ház báltermében:az első magyar szó hivatásos erdélyi magyar színészek szájából. (Tóth Erzsébet: A kolozsvári állandó magar színjátszás - 8. oldal)
Bush Kijevben
Moszkvából jelenti az MTI: George Bush csütörtök délelőtt hatórás villámlátogatásra Kijevbe érkezett.Az amerikai elnök először négyszemközti tárgyalásokat folytatott Leonyid Kravcsuk parlamenti elnökkel, majd Vitold Fokin kormányfővel. Délután felszólalt az ukrán parlmentben.
Parlamenti beszédében Bush megerősítette: az Egyesült Államok támogatja a köztársaságokban zajló reformfolyamatot, az önállóságra való törekvésüket.
Bush a koraesti órákban visszatért Moszkvába, ahonnan hazaindult az Egyesült Államokba.
úgy utazik el Izraelből - márpedig úgy utazik el -, hogy Samir igent mondott, akkor ezt csak hivatalos bejelentésként teheti, ami ez esetben annyit jelent, hogy megelőzve a vasárnapi minisztertanácsi ülést a kormány tagjainak kizárásával dönt, és ez ugyancsak kormányválságot idézhet elő.
A harmadik és egyben legsúlyosabb probléma, a béketárgyalásokon résztvevő palesztin delegáció összetétele. Izrael ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a palesztin küldöttségben ne vehessenek részt a PFSZ képviselői, és ne legyenek benne olyan személyek, akik kelet-jeruzsálemi illetőségűek. Ha Jordánia, mint a közös küldöttség ötletének gazdája a feltételeket elfogadja, akkor kétségessé válhat, a palesztinokkal történő megegyezés, ugyanis valamennyi eddig megismert és Bakerrel tárgyaló palesztin vezető vagy kelet-je-ruzsálemi, vagy PFSZ-szimpatizáns. Ráadásul, amint azt izraeli arab-szak (Folytatása a 2. oldalon.)
Nyilatkozatháború Izraelben James Baker látogatása előtt