﻿Ára: 9,50 forint
Bűn és hiba
Tekintélyes névsorban szereplünk:	egyes jugoszláv
lapok szerint Németország, Ausztria,	Magyarország,
Csehszlovákia, Bulgária beavatkozik Jugoszlávia belügyeibe, politikai és anyagi támogatást nyújt az elszakadni óhajtóknak. Értsd: fegyvereket is szállítanak. Ha úgy tetszik, a sor még bővíthető is lenne, Libanon s Izrael is szerepelt egyes listákon, más jelentések szerint horvát milicistákon az Öböl-háborúból visszamaradt amerikai felszereléseket is láttak.
Nem először említik országunkat belgrádi szemrehányások célpontjaként, s nem először hangzik el hivatalos cáfolat. Legutoljára a Honvédelmi Minisztérium szóvivője nevezte minden alapot nélkülözőnek azokat a jugoszláv sajtójelentéseket, amelyek szerint 30 szlovén pilóta Magyarországról Mig típusú harci gépeket vitt át. Jó egy hete a külügyminisztérium utasította vissza az állítást, hogy bolgár kikötőkön át került volna magyar fegyver Jugoszláviába. A magyar kormány többször is határozottan leszögezte álláspontját, és hazánk érdeke is, hogy a jugoszláv konfliktus megoldódjon, mégpedig békésen, az ott élő népek és nemzetiségek óhaja szerint. A fegyveres harc, ne adj’ Isten polgárháború déli határainknál nagy veszélyekkel járna, súlyos károkat okozna nekünk is. Nemcsak a szerb, a horvát, a szlovén lakosságnak sem kívánjuk, hogy vér folyjon - elemi érdekünk is azt diktálja, hogy ott nyugalom honoljon, helyreálljon, mi több, fejlődjön velük barátságunk.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a szlovén függetlenedési nyilatkozat, a horvát szuverenitási határozat nem azért fogalmazódott meg, évszázados gyűlölködések nem azért robbantak ki, mert bárki fegyvert szállított oda vagy ellentéteket szított volna kívülről. Köztudomású, a világpiacon korlátlanul vásárolhatók harci eszközök. Jugoszlávia népei, partizánjai jól emlékezhetnek arra, hogy sokkal szűkösebb helyzetben, elszigetelten is tudtak lőszert szerezni. Nem szabad összekeverni az okot az okozattal. A jugoszláv válság kitörésének indítékait nem Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Csehszlovákiában vagy éppen Libanonban kell keresni.
Mindez nem jelenti azt, hogy esetleges külföldi fegyverszállítások helyeselhetők egy polgár-háború szélén álló országba. Nyilvánvaló, hogy ez csak olaj a tűzre. Lőfegyvert ugyanis mindenki tud vásárolni - az is, akinek igaza van, s az is, aki méltatlan ügyet szolgál. De nem ez a döntő, nem a vásárlás és a szállítás, hanem elsősorban a fegyver alkalmazása élezi a helyzetet, legyen az géppisztoly „Libanonból” vagy régebben kapott szovjet harckocsi. Népek közötti vitának ez nem lehet eldöntője. Aki fegyvert szállít - a nemzetközi állapotokért a magyar nép nem vállalhat felelősséget -, hibát követ el. Aki fegyvert alkalmaz - bűnt.
Tatár Imre
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1991. augusztus 6., LIV. évfolyam 183 szám
Esetleges ENSZ-közvetítés9 EK-ülés9 a harmincötök Prágában
Lázas nemzetközi kiútkeresés a jugoszláv válságból
A Duna Kör a hősi erőszak miatt tiltakozik Havel elnöknél
A külpolitikai helyzet |
SZERBIÁT ÉS SZÖVETSÉGESEIT HIBÁZTATTA az Európai Közösség közvetítő próbálkozásainak kudarcáért Hans-Dietrich Genscher. A Deutschlandfunknak adott interjúban a német külügyminiszter a jugoszláviai helyzet további alakulásáért egyértelműén Belgrádot tette felelőssé. Egyszersmind emlékeztetett arra, hogy az EK még mindig nem mondott le a politikai rendezés lehetőségéről, a következő lépésekről azonban — melyek Szerbia elleni gazdasági szankciók kiszabását éppúgy magukban foglalhatják, mint Szlovénia és Horvátország függetlenségének az elismerését — az EK miniszteri tanácsának keddre beharangozott rendkívüli ülésén döntenek. Genscher egyidejűleg bejelentette, hogy szerdán Prágában újabb válságtanácskozásra gyűlnek össze az európai harmincötök képviselői.
Jóval borúlátóbban nyilatkozott a jugoszláv fővárosból hazatérve Hans van den Broek, aki egyébként ugyancsak Szerbiát vádolta a tárgyalások megakasztásával. A holland külügyek irányítója úgy vélekedett, az Európai Közösség már nem tud az eddigieknél többet tenni a jugoszláviai polgárháború megakadályozására. A közös piaci „trojka” békéltető misszióját vezető diplomata kijelentette, hogy az EK nem folytatja közvetítési erőfeszítéseit, de a júniusi brioni megállapodás betartását ellenőrző nyugateurópai megfigyelőcsoport tagjai a helyszínen maradnak. Szerinte küldetésének sikertelensége azt jelzi, hogy Jugoszláviában immár nincs meg a kellő politikai akarat a polgárháború elhárítására. A nyugat-európai békefenntartó erők bevetésének korábban általa felvetett ötletét kivitelezhetetlennek minősítette Szerbia ellenállása miatt. A jelenlegi körülmények között — jegyezte meg Van den Broek — egyedül az ENSZ Biztonsági Tanácsa vehetné fontolóra a beavatkozást, különösen akkor, ha egész népcsoportok kerülnének veszélybe Jugoszláviában. Holland pertnerétől eltérően a belga külügyminiszter óvakodott megnevezni a megbeszéléseket zsákutcába juttató felet, s valamennyi érdekeltet felszólította a „vérfürdő befejezésére”. A párizsi aggodalmakat mindennél jobban tükrözi, hogy Roland Dumas kilátásba helyezte, Franciaország kezdeményezi az ENSZ BT összehívását.
AZ EK JÓSZOLGÁLATI KÍSÉRLETE UTÁN egyébként Horvátország az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez és az ENSZ-hez fordul — közölte még vasárnap, megelőlegezve a hétfői kormányközleményt Franjo Tudjman, aki a szlovén elnökhöz hasonlóan Szlobodan Milosevics szerb államfőt kárhoztatta, amiért „mindent elutasított, amit Európa felkínált”. A szövetségi elnökség macedón tagja, Vaszil Tupurkovszki ezzel szemben úgy értékelte a hétvégi eseményeket, hogy „egyelőre senki nem akar engedni az álláspontjából”, Zágráb és Ljubljana nemzetközi segítségre tart igényt, míg Belgrád valamiféle belső megoldás mellett kardoskodik.
AZ EK MEGSZÉGYENÍTÉSÉRŐL ír a brit The Independent, amely szerint Szerbia „nyerésre áll” Horvátországban, így nincs szüksége Brüsszel közreműködésére. Az újság szerint az EK magára hagyta Tudjmant, s ezzel politikai bukása óhatatlanul bekövetkezik: kénytelen lesz tűzparancsot adni a horvát csapatoknak, a szövetségi hadseregnek meglesz tehát az ürügye a horvát ellenállás kíméletlen elsöprésére. A belga Le Soir meglehetősen szkeptikusan állapítja meg: alig marad más hátra, mint „Isten kdjébe helyezni mindent, és imádkozni a legrosszabb elkerüléséért.“ A La Libre Belgique osztja laptársainak ama véleményét, hogy elsősorban a szerbeken múlt a megegyezés, s aggasztónak minősíti, hogy „az általános polgárháború” fenyegetésével szembenéző Jugoszlávia „diplomáciai vákuumba" jutott, mert „az európaiakon kívül ugyan ki próbálhatná jobb belátásra bírni a jugoszlávokat”. Az Egyesült Államokat a közel-keleti rendezés köti le, Moszkvában pedig éppen a hét végén adták Ante Markovics tudtára: a Szovjetunió szeretné kizárni a konfliktus nemzetközivé terebélyesedésének még az eshetőségét is, ezért ódzkodik bármiféle beleszólástól. A bécsi Die Presse is úgy látja, hogy az EK „a szerbektől kapta meg az útilaput”, míg a Dér Standard annak tulajdonítja Milosevics elszántságát, hogy a horvátok könnyű ellenfélnek látszanak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy találja, hogy a nemzetek közösségének államai szempontjából most keződik csak igazán a munka; „ha nem akarnak bűnrészessé válni abban, hogy a horvát nép a szemük láttára vérzik el, akkor meg kell változtatniuk Jugoszlávia nemzetközi státusát” — hangsúlyozza a német lap, Szlovénia és Horvátország szuverenitásának hivatalos elismerését szorgalmazva.
Az EK-misszió eredménytelensége a közös piaci akció korlátáit is leleplezte — világítja meg a fejlemények másik oldalát a tekintélyes Financial Times kommentárja. A Die Presse szintén figyelmeztet: az Európai Közösségnek valójában nincsenek megfelelő eszközei a túl korán ráhárult nagyhatalmi szerephez.	(V. L.)
Hivatalos igen
Az izraeli kormány és az ellenzék is Samir mögött
JERUZSÁLEM - Most már hivatalos az izraeli igen. Vasárnap a minisztertanácsi ülésen hivatalosan is megszavazta a kormány Samir válaszát Bakernek, s a húszból 16 miniszter támogatta Izrael részvételét a béketárgyalásokon. Igaz, az három nem-támogató közül Ariéi Sáron, aki a miniszterelnök párttársa, meglehetősen hangosan ellenezte a béketárgyalásokon való részvételt, és a sértegetésekig elcsúszó vifa jellemezte kettőjük párbeszédét. Már-már úgy
nézett ki, hogy Sáron építésügyi minisztert lemondatják posztjáról, de végül is Jichak Samir megelégedett a miniszter megdorgálásával.
Ezzel szemben Juval Neeman a jobboldali Tchia párt vezetője, aki jelenleg a tudományos és energetikai minisztere a kormánynak, továbbra is kitartott amellett, hogy pártjának szerdai ülésén dönt, kilépnek-e azonnal a koalícióból vagy csak az októberi tárgyalások kezdetekor.
A harmadik nemmel szavazó, Re-
hávám Zeevi tárca nélküli miniszter ugyan nem fenyegetődzött kilépéssel, de nem ért egyet az amerikai béketervvel, ezért Samir ellen szavazott. Mindössze egy miniszter hiányzott, így azt lehet mondani, hogy Samir igen válasza Bakernek elsöprő győzelmet aratott a kabinetben, de a kormányon kívül is.
Simon Peresz, az ellenzéki Munkapárt vezére támogatásáról biztosította a kormányt, amennyiben az valóban a békére törekszik, és ha egyenlő jogokat biztosít a palesztinoknak is. Peresz a legfontosabb kér-'désnek a palesztin probléma megoldását tartotta, hiszen mint mondotta, Izrael belső békéjének záloga is, ha a palesztinok megőrizhetik emberi méltóságukat.
Ugyanakkor éppen a palesztin kérdéssel függ össze az a hír is, amelyet már vasárnap a Reuter hírügynökség repített világgá, és hétfőn izraeli források is beszámoltak róla, szélsőséges palesztin csoportok merényletekre készülnek az eddig nevükben is tárgyaló Feiszal Husszeini és társai
ellen. Az izraeli hadsereg és a rendőrség speciális egységei felkészülten várják az esetleges támadásokat, ugyanis az elmúlt huszonnégy órában több palesztint is meggyilkoltak a Gáza-övezetben a hatóságokkal való együttműködés vádjával. Egy tízgyerekes arab munkást életveszélyes állapotban szállítottak a gázai területi kórházba, őt még csak nem is ismerték az izraeli hatóságok, nemhogy együttműködtek volna vele.
Ezeknek a szélsőséges csoportoknak alapvetően az a szándékuk, hogy megakadályozzák bármilyen palesztin delgáció részvételét a béketárgyalásokon, hiszen ők Izrael államát sem ismerik el, és legfontosabb céljuk a teljes Palesztina visszállítása, beleértve az 1967 előtti Izraelt is. Érdekes módon ma már a PFSZ tuniszi központja is hajlandó lenne tárgyalni Izraellel, és beleegyeznék a jordán-palesztin közös delegációba és képviseletbe. Kérdés persze, hogy mennyi ereje van ma a PFSZ-nek, és mennyi a szélsőséges csoportoknak?
Erdei Grünwald Mihály
Aggasztó hírek az Alföldről
Békésben agyonverik a sertéseket, Csongrádban több gazda is öngyilkos lett, és azt jósolják, hogy jövőre Pest éhezni fog... (Kinek kedvez a kárpótlás? - Összeállítás az agrárgondokról - 6. oldal.)
Az autópálya: időzített bomba?
,A déli autópálya ostorcsapás a nemzet testén” - állítja a környezetvédő akadémikus. (Montskó Éva: Ökológusérvek, talán még időben? - 6. oldal.)
Nyelvlecke , azúrból
Körvonalazódik a jövő európai egyeteme: már hetente sugároznak előadást a mesterséges égitestről. (Gergely László: Üzleti nyelvlecke az űrből-7. oldal.)
Kedvezményes
húsvásár
Szerdától tíz napon át 30-60 százalékos kezdvezmé-nyes húsvásár kezdődik - adja hírül az MTI. (Tudósítás és kommentár a 7. oldalon.)
A horvát elnök a világszervezethez fordul
993IiIosevics mindent visszautasított. amit Eumpa fölkínált99
Belgrádból jelenti az MTI: Horvátország az Európai Közösség jó-szolgálati küldöttségének sikertelen jugoszláviai tárgyalásai után az európai biztonsági és együttműködési értekezlethez, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul -
visszautasított, amit Európa felkínált, s úgy vélte, Milosevics erre nem kapott felhatalmazást a szerb néptől. Kucan hangsúlyozta, aki európai életformát akar biztosítani népének, annak el kell fogadnia az európai tárgyalási formákat.
közölte zágrábi sajtóértekezletén Franjo Tudjman horvát elnök. Kifejtette, hogy köztársasága Jugoszláviával foglalkozó békekonferencia megtartását, valamint békefenntartó erők Jugoszláviába küldését fogja kérni.
A Horvát Köztársaság elnöke azzal vádolta Szerbiát, hogy vezetői a legkisebb jószándékot sem tanúsították az Európai Közösség külügyminiszteri küldöttségével tartott tárgyalásokon. Horvátország viszont elfogadta az EK tűzszüneti javaslatait, közöttük a vegyes összetételű rend-fenntartó csoportok megalakítását, amelyekben a jugoszláv néphadsereg, a horvát hatóságok és a horvátországi szerbek képviselőin kívül az EK megfigyelői is részt vettek volna - mondta Tudjman.
Milán Kucan szlovén elnök a ljubljanai rádiónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy Szlobodan Milosevics szerb elnök mindent
Jamez Drnovsek, az államelnökség szlovén tagja nyilatkozatában azt húzta alá, hogy az EK küldöttségének kudarca bebizonyította: Jugoszláviában ma egyesekkel lehetetlen tárgyalni.
Vaszil Tupurkovszki, a szövetségi elnökség macedón tagja szerint nincs szükség nemzetközi közvetítésre, míg a másik fél elengedhetetlennek tartja a válság nemzetközi rendezését.
Borisav Jovic, a szövetségi elnökség szerb tagja viszont azt hangoztatta: szégyenletes játék folyik azzal a céllal, hogy elleplezzék a valódi horvátországi helyzetet, és védjék azokat, akik felelősek az ott élő szerbek üldöztetéséért, a polgárháború kirobbantásáért. Jovic szerint bizonyos erők mindenáron el akarják érni, hogy az összetűzésekbe belekeverjék Szerbiát, és rá hárítsák a felelősséget. „A felelősség azonban a horvát
vezetőket és azokat terheli, akik támogatják soviniszta és szakadár politikájukat” - mondta Jovic.
Belgrádban megtartotta első ülését a szövetségi elnökségnek az a különbizottsága, amelyet a horvátországi tűzszünet ellenőrzésére hoztak létre. Az ülésen úgy döntöttek, hogy a testület albizottságai haladéktalanul a válságövezetekbe utaznak az államelnökség tűzszüneti határozata betartásának az ellenőrzésére.
Egyébként ismét heves harcok törtek ki a horvátország Sibenik térségében a horvát belügyminisztérium és a nemzeti gárda, valamint a knini szerb fegyveresek között. A jugoszláv néphadsereg knini hadtestének tájékoztatója szerint horvát oldalról tüzet nyitottak a hadsereg katonáira is. A Tanjug jugoszláv hír-ügynökség jelentésében a zágrábi televízió híradására hivatkozva közölte, hogy a térségben valódi háború tört ki.
Kninben, az ott élő szerbek által kikiáltott szerb autonóm terület központjában Milán Babic szerb vezető közölte, hogy a horvát belügyminisztérium és a horvát nemzeti gárda Skradina irányába visszavpnult.
Az eszéki kórház ügyeletes orvosa szerint 22 holttest érkezett a városba, ezzel 28-ra nőtt a dályai harcok halálos áldozatainak a száma.
Korábban olyan hírek is szárnyra keltek, hogy az augusztus első napján vívott dályai ütközetnek több mint 150 halálos áldozata volt.
A jugoszláv központi bank kormányzó tanácsa a hét végén felszólította Szlovéniát és Horvátországot, hogy hivatalos dokumentumban vonja vissza azt a döntését, amellyel föl akarta borítani Jugoszlávia egységes pénzügyi és külkereskedelmi rendszerét -jelentette a Tanjug.
A bank vezetősége arról is döntött, hogy illetékességén belül és a törvényes keretek között szükség esetén a legszigorúbb intézkedésektől sem riad vissza az egységes rendszer működésének szavatolása érdekében. A Jugoszláv Nemzeti Bankot nemrég feljogosították arra, hogy eljárjon bármely tagköztársasággal szemben, ha az egyoldalú döntésével fenyegetné a rendszer működését.