﻿Ára: 9,50 forint
Kapitányok
Az épület jókora adag eufemizmussal is csupán az „ütött-kopott” minősítést érdemelheti ki. A falak repedtek, a lift jobbadéra csak olyankor indul, ha a két legtestesebb nyomozó ugrik egyet benne. Az irodák zsúfolásig telve mindenféle kacattal (ld. bűnjelek), megviselt asztalokon agyonnyúzott írógépek terpeszkednek. Az ajtókon áthallatszik a kiabálás, s ha az „igazmondó székben” helyet foglaló gyanúsított olykor nagyot találna mondani, porciózott adagokban vakolatmálladék pereg. A parkolóban kétféle autó található, az egyiket most hozták a szervizből, a másikkal oda készülnek.
Ezt az ütött-kopott intézményt Magyarországon rendőrkapitányságnak szokás nevezni. Az imént felsorolt díszletek pedig a bűnüldözés sokat szidott, ámde elengedhetetlen kellékei.
A magyar rendőr sokat dolgozik. Az utóbbi időben azonban a megszokottól többet, manapság pedig még annál is többet teljesít, bár ezt egyesek kétkedéssel fogadják. A pesszimisták többnyire a felderítési mutató hosszan tartó ereszkedésével indokolják álláspontjukat. Kacziba Antal (ORFK bűnügyi főigazgató) szerint azonban kevés állam rendőrsége alkalmaz a bűnügyi statisztika jellemzéséhez ilyen önsanyargató mutatót, inkább az abszolút számok alapján értékelnek. Ezek pedig minden kétséget kizáróan megfeszített munkáról tanúskodnak; az utóbbi években majdhogynem megduplázták az elfogások számát. Más lapra tartozik, hogy időközben ötszörösére emelkedett a bűncselekmények száma (fél évkor 206 239, év végére várhatóan túl a félmillión). Tömegek bűnbeesésének korában élünk, 'igazán nem irigylem érte rendőreinket (és magunkat).
Nemrégiben azt nyilatkozta lapunknak az októberben távozó országos rendőrfőkapitány, hogy a szervezet átalakítása megkezdődött; s hogy olyan tisztek kerültek vezetői beosztásokba, akiknek módja is, lehetősége is lesz megbirkózni - ha már a bűnözéssel nem lehet - a köz-biztonság fenntartásában rájuk háruló feladatokkal. És ez nem is annyira kevés...
A tavasszal lezárult főkapitányi kinevezések után augusztus elejére nagyjából lezajlott a parancsnoki személycserék második hulláma is, majdnem mindenütt kinevezték a kapitányságok vezetőit. Bő egyéves vezetői válság ér talán véget, amelynek kezdete tavaly nyárra datálható, amikor is nyilvánosságra került, hogy a vezetői tiszteket egytől egyig megpályáztatják. Késő lenne most már azon vitatkozni, elhibázott koncepció volt-e az előző belügyminiszternek a hierarchikus félkatonai szervezet csúcstisztségviselőinek pályáztatása. Miután a tárcát átvette, Boross Péter az első sajtótájékoztatóján leszögezte; elhibázottnak tartja a pályázati rendszert, s mindent elkövet majd annak megváltoztatásáért. Ami persze korántsem olyan egyszerű dolog, hisz a rendőrségi csúcsvezetők kinevezéséről nem BM-rendelet, hanem a kormánypártok és az ellenzék által kompromisszumosán megszavazott törvény rendelkezik.
Kérdés persze, hogy mit tehetnek az újonnan kinevezett kapitányok, hisz kinevezésükkel sem megemelt költségvetést, sem újabb fölszerelést nem adtak. Ismeretesek ugyan olyan koncepciók, amelyek megvalósíthatók többletkiadások nélkül, s a nyertes pályázatokban rengeteg értékes ötlet vár megvalósításra. Ahhoz azonban, hogy megnyugtató eredményt produkáljanak a kapitányságok, segítségre - pénzre, technikára, alkalmazható jogszabályokra - lesz szükség. Végzetes hiba lenne azzal áltatni bárkit is, hogy a vezetői posztokon lezajlott személycserékkel megóvható a közbiztonság.
Csodatévő rendőrkapitányok tudniillik nincsenek.
Romhányi Tamás
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1991. augusztus 8., LIV. évfolyam 185. szám
A Vatikán jugoszláviai békemissziója
Viszonylagos nyugalom Horvátországban
A bagdadi fegyverkezési programok leleplezését sürgeti a ív York Times
|_________A külpolitikai helyzet |
A TŰZSZÜNET MÉG NEM BÉKE, még kevésbé rendezés - ez az egyik alapgondolata azoknak a sajtókommentároknak, amelyek a jugoszláviai helyzettel foglalkoznak. Lapok és hírügynökségek azt keresik, ki vagy mi a felelős a Közös Piac küldöttségének kudarcáért, és általában olyan hatékony intézkedések, javaslatok elmaradásáért, amelyek előbbre vinnék az ügyet. A brüsszeli Le Soir szerint „felettéb könnyű a szerbeket okolni, Európa ugyanígy osztozik a felelősségben”. Az újság úgy látja, „Európa” nem értette meg a jugoszláv helyzet lényegét. Hiányzik a stratégiai elgondolás. Látni kellene, hogy bár valóban világméretű jelenség a nagyobb egységekbe való tömörülés, de a többnemzetiségű posztkommunista államokban előbb az elkülönülési törekvések válnak uralkodóvá. A svájci Tages-Anzeigernek az a véleménye, hogy a Közös Piac küldöttsége siralmasan szerepelt, dilettáns módon próbálkozott. Ez a lap is aláhúzza, hogy a küldötteknek nagyon kevés volt a helyismeretük. De Michelis olasz külügyminiszter - így a lap - „beismerte a mértékadó európai politikai erők megbocsáthatatlan tudatlanságát”.
A hírmagyarázók azt is találgatják, hogy milyen fórum vagy szervezet lenne alkalmasabb arra, hogy segítséget nyújtson a jugoszláviai helyzet megoldásához. Az említett svájci lap úgy véli, erre sem a Közös Piac, sem az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet nem jó, csakis az ENSZ, illetve a Biztonsági Tanács. A lapokban és a nyilatkozatokban ezzel kapcsolatban felbukkant a Nyugat-európai Unió neve. Tekintettel arra, hogy a következő lehetséges lépesek egyike már a „sisakos”, tehát a fegyveres ellenőrzés lenne, ofyan szervezetet keresnek, amelynek ilyesfajta közreműködésre módja van. A Közös Piac erre alkalmatlan, a Nyugat-európai Unió azonban már régebben is szóba került mint olyan tényező, amelyik biztonsági feladatokat is elláthat.
A NYUGAT-EURÓPAI UNIÓ annak a kilenc NATO-országnak a szervezete, amely egyben a Közös Piacnak is tagja. Még néhány hónappal ezelőtt, amikor a NATO átszervezéséről, az új világhelyzethez való alkalmazkodásáról először szó esett, ez az unió úgy került a tervekbe, mint a NATO megerősítendő „európai oszlopa”. Ilyen szerepvállalási lehetőség tudatában ültek össze az unió küldöttei megvizsgálni: „hogyan lehetne békefenntartó erőket szervezni Jugoszlávia számára”. Az újságcikkek egyébként finom különbséget tesznek „béketeremtés” és „békemegőrzés” között; az előző ugyanis esetleg bizonyos beavatkozást is feltételez, míg az utóbbi a meglévő rendezett helyzet feletti őrködést jelent. Reálisan tekintve a dolgot, ma még csak annyit lehet mpndani, hogy bármilyen, az erőre támaszkodó béketeremtés vagy fenntartás rendkívül kényes és kockázatos lehet. A nagyon óvatos megfogalmazásokhoz tanácsos tartania magát minden politikai erőnek, ahogyan azt egy kommentár kifejezte: a Nyugat-európai Unió csak azt vizsgálhatja, miként járulhat hozzá a tűzszünet megszilárdításához.
WASHINGTON TARTÓZKODÓ MAGATARTÁSA feltűnő a jugoszláv ügyben. A Reuter magyarázata szerint lehetséges, hogy a Fehér Ház „veszteségként leírta” ezt az országot. Legalábbis mostanában csekély érdeklődést tanúsít iránta. Egy elemző így fogalmazta meg a helyzetet: „Szemügyre vették a dolgot, rájöttek, hogy sok hibát követtek el, ezek után úgy határoztak, hogy ebből kiszállnak.” Kezdetben az Egyesült Államok is tett diplomáciai erőfeszítéseket, a londoni és a moszkvai csúcstalálkozón azonban Jugoszlávia már csak melléktéma volt. Egy külügyminisztériumi tisztségviselőjük szerint Washington állítólag úgy döntött, hogy a háttérbe húzódik, és áz európaiakra bízza a konfliktus kezelését. Mindenesetre tény, hogy „az európaiak” a Közös Piac küldöttségének kudarca ellenére, vagy éppen azért, fokozott erővel keresik a megoldást, a különböző közvetítési kísérletek módját, bár a változatok közül nem marad ki az ENSZ és annak Biztonsági Tanácsa sem.
(T.l.)
Előretörtek a centristák
Váltás az Orosz Kommunista Párt élén
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - A vezetőcsere centrista irányba tolja az Orosz Kommunista Pártot. Iván Polozkovndk nem siekrült az, ami Mihail Gorbacsov-nak: az Orosz Kommunista Pártnak, az SZKP legnagyobb tagszervezetének központi bizottsági plénumán felajánlotta lemondását, s azt jobb- és baloldali bírálói örömmel elfogadták. De persze nemcsak ebben van különbség a szovjet államfő és a konzervatív pártvezér között, aki enyhén szólva nem tartozott a kommunista párt intellektuális vonulatához, olyannyira nem, hogy Jelcin környezetének egyik tagja egyenesen „agyelszívást” emlegetett vele kapcsolatban.
Polozkov felhetően elszámította magát, hiszen már hetek óta keringett lemondásának a híre, amit ő kategorikusan cáfolt. Apró jel arra, hogy ezt komolyan is gondolta: nemrégiben közölte az Interfax hírügynökség, hogy több mint egyéves küzdelem
után végre sikerült moszkvai lakást szereznie, amit a demokratikus , erők vezette fővárosi tanács mindeddig megtagadott tőle. A plénumon mondott előadói beszédében sem volt nyoma annak, hogy lemondani szándékozna. Ám felszólalását követően a vitában heves szemrehányások hangzottak el részére, s ezután következett a lemondás.
Polozkov helyére a plénum az 53 éves Valentyin Kupcovot választotta, aki korábban az SZKP KB-titkára volt, ezt megelőzően pedig a Központi Bizottságnak a társadalolmpolitikai szervekkel kapcsolatot tartó osztályát vezette. Megválasztását a TASZSZ úgy értékeli, hogy véget ért az SZKP és az OKP politikai szembenállásának korszaka. Kupcovot erre a vezető posztra ugyanis Gorbacsov s az SZKP irányítása ajánlotta. Az új orosz kommunista vezető a szovjet hírügynökség feltételezése szerint centrista irányvonalat követ majd, annak szellemében, ahogyan a legutóbbi SZKP-
plénumon Gorbacsov pálcát tört a „fundamentalista vonal” felett. Más értékelések némileg visszafogottabban fogadták a változást, kiindulva abból, hogy az orosz KB-ban változatlanul jelentős konzervatív erők képviseltetik magukat, amelyek éppen azért szavaztak Polozkov ellen, mert nem bizonyult hatásos képviselőjüknek.
Mentsd a sajátjaidat, hogy idegenek harcoljanak egymással - írja például a Komszomolszkaja Pravda Kupcov
előtérbe kerülése kapcsán. S ezt a benyomást erősíti az is, hogy az orosz pártplénum kizárta saját, valamint az SZKP soraiból Alekszander Rockój orosz álelnököt, és elvbarátait, arra hivatkozván, hogy tevékenységük a párt felbomlasztására irányul. Rockoj a közelmúltban jelentette be, hogy létrehozza az Orosz Demokratikus Kommunisták Pártját, szervezetileg is szakítva az OKP-val.
Lambert Gábor
GÖNCZ ÁRPÁD BIBÓ ISTVÁNRÓL
Hat börtönévünk alatt Bibó abszolút tekintély volt mindenki előtt: rabtársai között ugyanúgy, mint rabtartóink körében... (Göncz Árpád: Az egyensúly teremtő - t oldal.)
ISKOLA
A POLITIKUSOKNAK
Ma úgy néz ki a politikai hadszíntér, hogy ha megpróbálsz középen maradni, vagy téged lőnek le elsőként, vagy mindkét fél áraiénak tart... (Mucsányi Marianna: Század-vég(i) politikai iskola - 5, oldal.)
HOZZUK DIVATBA
A KERÉKPÁROZÁST
Kétezerig ezerötszáz kilométer kerékpárutat kell megépíteni, átlagosan 2,7 millió forintba kerül egy-égy kilométer. (Egri Sándor: Bécs-től az Adriáig - 5. oldal.)
Ma kezdődik Prágában az EBEÉ külügyi tanácskozása Jugoszláviáról
Szórványos lövöldözések a tűzszünet kihirdetése után
Belgrádból jelenti az MTI: Teljes és feltétel nélküli tűzszünetet hirdetett meg kedden a jugoszláv szövetségi elnökség Horvátország egész területére. A nyolctagú államelnökség Stipe Mesic szövetségi elnök vezetésével tartott keddi belgrádi ülésén egyhangúlag szavazta meg a tűzszüneti határozatot, amelynek értelmében augusztus 7-én reggel 6 órától teljes fegyvernyugvásnak kell életbe lépnie Horvátországban. Az államelnökség ülésén,
ugyancsak Eszék közelében fekvő Borovo és Borovo Szelő között is.
Horvátországban szerdán több helyütt megsértették a jugoszláv államelnökség tűzszüneti rendeletét annak kihirdetése után - állította a horvát belügyminiszter egyik helyettese. Milán Brezak zágrábi sajtóértekezletén - a Tanjug jugoszláv hírügynökség jelentése szerint - elmondta, hogy a reggeli órákban aknavetőtámadás érte a Zágrábtól mintegy 60 ki-
A KÖZVETÍTŐK
amelyen részt vett a szövetségi kormány elnöke, a külügyminiszter, valamint a szövetségi parlament elnöke is, úgy döntöttek, hogy szerdán 18.00 óráig Horvátországban be kell fejeződnie a szembenálló csapatok szétválasztásának. A tűzszüneti határozat szerint a szerb és a horvát erőket egymástól lőtávolon kívüli távolságra vonják vissza, a nehézfegyverzetet pedig azok maximális hatótávolságán kívüli területekre vonják hátra.
A tűzszüneti határozat szerint a szembenálló felek tartózkodnak minden csapatmozdulattól, kivéve a tűz-szünei végrehajtása érdekében szükséges mozgásokat. Felszólították a horvát és a szerb fegyveresek parancsnokait, hogy minden alakulathoz juttassák el a felhívást, és működjenek együtt mindenütt a tűzszünetet ellenőrző vegyes bizottsággal.
A tűzszünet kihirdetése előtt azonban újabb heves tűzpárbaj volt kedden késő este a horvátországi Eszék közelében is. A Tanjug jelentése szerint aknavetőből nyitottak tüzet az Eszéktől 15 kilométerre fekvő Bi-jelo Brdo közelében, ahol az utóbi hetekben rendszeresek voltak az összecsapások a horvát rendőri alakulatok és a helyi szerb fegyveresek között.
Nagyerejű robbanások voltak az
(A Frankfurter Allgemeine Zeitung rajza)
lométerre délre lévő Topuskot és Sa-borskot. A tengerparti Vacani település környékén gépfegyverek ropogtak - mondta. Brezak véleménye szerint az államelnökség tűzszüneti rendeleté nem eléggé világos, azt Belgrádnak pontosabban értelmeznie kellene.
Jean-Lous Tauran vatikáni külügyminiszter a pápa nevében felhívást intézett a jugoszláviai katolikus és ortodox hívőkhöz. Amint arról az AFP francia hírügynökség beszámol, a főpap kedden délután a zágrábi székes-egyházban tartott szentmisén mondott beszédet,, amelyen részt vett az ország valamennyi püspöke.
A francia főpap, aki II. János Pál katolikus egyházfő küldötteként látogatott Jugoszláviába, felszólította az ország valamennyi népét és hívőjét: állítsák meg a földjüket vérbe borító erőszak kiterjedését.
Jean-Louis Tauran tolmácsolta a katolikus egyházfő azon óhaját, hogy a jugoszláviai katolikus és ortodox lelki-pásztorok a mostani drámai helyzetben mutassanak példát keresztényi szeretet-ből, és segítsék a társadalom különböző csoportjai közötti testvéri együttélést.
A vatikáni diplomácia vezetője szerdán a szerb ortodox pátriárkával találkozott, majd fogadta őt Budimir Loncar szövetségi külügyminiszter is.
Franciaország javasolja, hogy a jugoszláviai válság megoldása érdekében mielőbb rendezzenek népszavazást szigorú nemzetközi felügyelet alatt. Roland Dumas külügyminiszter szorgalmazta azt, hogy a szemben álló felek kössenek egymással tisztességes kompromisszumot. Kifejtette: a jugoszláviai nemzetiségeknek haladéktalanul konzultálniuk kell egymással, és népszavazáson kell dönteniük az ország jövőjéről.
Dumas ezt a javaslatát szerdán a francia minisztertanács ülésén terjesztette elő. A tanácskozáson Francois Mitterrand elnökölt. A francia köztársasági elnök külügyminiszterénél általánosabb kifejezéseket használva ugyancsak azt indítványozta, hogy Jugoszlávia népei tárgyalások, konzultációk útján simítsák el ellentéteiket.
A külföld legföljebb békefenntartó egységeket küldhet Jugoszláviába és semmi esetre sem béketeremtő csapatokat - jelentette ki kedd este a BBC brit tévének Joao de Deus Pinheiro portugál külügyminiszter, a Jugoszláviában közvetítéssel kísérletező közös piaci trojka egyik tagja.
Szerdán Londonban összeült a Nyugat-európai Unió értekezlete, megvizsgálni, hogyan lehetne béke-fenntartó erőket szervezni Jugoszlávia számára, arra az esetre, ha ilyen erőket valaha kiküldenének. A Nyu-gat-eurőpai Unió londoni ülésére Kanada, Lengyelország, Svédország és Csehszlovákia is küldöttséget menesztett. A tervek szerint ezek az országok is részt vennének az EK esetleges jugoszláviai megfigyelő erőiben.
A WEU ülésének összehívását a közös piaci külügyminiszterek kérték, csakúgy, mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Fórum prágai ülését, amely csütörtökön kezdi munkáját.
Varsó nem szállít fegyvert
Varsóból jelenti az MTI: A lengyel kormány keddi ülésén úgy döntött, hogy meghatározatlan időre felfüggeszti Jugoszláviába irányuló fegyver-, katonai felszerelés-, lőszer- és alkatrészszállításait, valamint a katonai technológia átadását. A döntés kedden lépett életbe és visszavonása a jugoszláviai eseményektől függ - közölte Andrzej Zarembsky kormányszóvivő. A szóvivő szerint ez a lépés nem valamiféle „szankció” Jugoszlávia ellen: Lengyelország így kívánja kifejezni, hogy ellenzi a jugoszláviai vérontást. A két ország a jugoszláviai összetűzések kitörése előtt kötött lengyel fegyverek és alkatrészek szállítására szerződést.