﻿''tus 10
Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1991. augusztus 12., LIV. évfolyam, 188. szám
Tu-Z'1'
I bárki Kirakó*"*
,b«logW
Mi. károsultak
Mától életbe lép a kárpótlási törvény és megkezdődik az igények hivatali elbírálása. A kisajátított magántulajdon miatti viharok azonban nem csitulnak. Vannak, akik ezekben a hetekben is népszavazás kiírásáért gyűjtenek aláírásokat, hogy megakadályozzák a jogszabály végrehajtását. S valóban az utolsó változat elkészítőin kívül szintén senki nem érzi magáénak az elfogadott megoldást. Nem sikerült kialakítani körülötte a demokratikus kompromisszum légkörét, inkább csak belefáradtunk az egy éve tartó kilátástalan vitába.
A parlamentben a süketek párbeszéde folyt - s nem csoda. A tulajdon-sérelmek kezeléséhez a történelmi beidegződéseken és a közelmúlt tapasztalatain nyugvó közvélekedés sem ad egyértelmű eligazítást. A töredékes polgárosodás következtében a nagybirtokos - nagytőkés úri kapitalizmus időszakáig a magyar lakosságnak legalább fele nincstelen vagy olyan szegény ember volt, akinek a vagyona nem biztosította a megélhetését. Ők bizony érzelmileg sohasem azonosultak az akkori vagyonkülönbségekkel, s ezért leszármazottaiknak érthetően nem hagytak emléket egy igazságos múltbéli tulajdonmegosztásról, amihez most érdemes lenne visszatérni. A nehéz körülmények között élő idős emberek kártalanítását elfogadják, hiszen többnyire amúgy is az egykori kistulajdonosokról van szó. Az elvett lakásért járó ellentételezést is igazságosnak tartják, ha ez megnehezítette a család későbbi életét. Meggyőzhetők arról is, hogy akik gazdaként, vállalkozóként használják az egykori vagyont, kapjanak vissza annyit, amennyivel elbírnak. A visszaadott nagytulajdon után élvezett járadékot azonban igazságtalannak ítélik. Egyrészt azért, mert nem munkával szerzett jövedelem, másrészt úgy vélik, hogy a nagygazdák leszármazottai-nak a Kádár-rezsim idején nem voltak rosszabb életlehetőségeik, mint a többieknek, sőt közülük sokan a kedvezményezettek közé kerültek.
Az egykor számottevő tulajdonnal rendelkező és polgárosodottabb családok gyermekei másféle emlékeket hordoznak: szüleik szorgos gyarapodása, társadalmi presztízse maradt meg bennük legmélyebben. Bár egykét évvel ezelőtt még eszükbe sem jutott volna, ma már magától értetődőnek tartanák az egykori családi vagyon visszaadását. S inkább arra érzékenyek, amikor a régi rendszer kiemelt gazdasági és politikai káderei a közös javak feletti rendelkezést kisajátítva, megőrzik társadalmi befolyásukat. Sajnos, az is megfigyelhető, hogy sok kisebb-nagyobb vagyontól megfosztott idős ember, illetve potenciális örökös más gyökerű életkudarcait és szerencsétlenségeit tulajdoni sérelmeire vetíti és reprivatizációs indulataiban keres érzelmi elégtételt.
Károsultak vagyunk valamennyien: ki lelkileg, ki anyagilag is. Legfőképpen azért, mert nem egy egészséges, egymás gondolkodását és munkáját megtermékenyítő társadalomban éltünk, mint a nálunk szerencsésebb nemzetek. Ha ez az ország most tönkremegy, tönkremegy az is, aki vagyonhoz jut, ha pedig boldogulunk, gyarapszik az is, aki a mai nagy osztozkodásból kimarad. Boldogulásunkat nem segíti az olyan osztozkodás, amelyben csupán áttesszük a meglévő vagyont egyikünk zsebéből a másikunk zsebébe. Most elsősorban az lenne fontos, ki tud eladható terméket, nagyobb hasznot, új munkahelyeket létrehozni. Mégis tartsuk tiszteletben egymás érzelmeit és viseljük méltósággal, ha ez az ügy nem úgy dőlt el, ahogy szerettük volna. Ez is feltétele annak, hogy ne kelljen a magyar történelemben többé soha senkit kárpótolni.
Légrádi Tibor
Libanonba utazik az ENSZ főtitkára?
Bush elnök a túszok szabadon engedését sürgette
A japán kormányfő üdvözölte Kína csatlakozását az	atomso
I A külpolitikai helyzet |
A LIBANONI EMBERRABLÓK üzenetét a brit királyi légierő egyik támaszpontján vette át Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár. A túszejtők levelét John McCarthy adta át, aki maga is a napokban szabadult libanoni fogságából. Az előzetes feltételezések szerint a szélsőséges fundamentalisták azt üzenték meg a világszervezet elsőszámú tisztségviselőjének, hogy milyen feltételek mellett hajlandók szabadonbocsátani túszaikat. Időközben visszanyerte szabadságát az 1986-ban elrabolt hatvanéves Austin Tracy, amerikai könyvkereskedő. Így a szélsőséges szervezetek - londoni lapvélemény szerint - tíz nyugati túszt tartanak fogva Libanonban, de a Damaszkuszban tartózkodó Nuri iráni belügyminiszter felszólította a túszejtőket, hogy mielőbb engedjék el összes foglyukat. Az iráni miniszter nyilatkozata arra utal, hogy Teherán és Damaszkusz mérsékelt erői, szeretnének végetvetni a szégyenletes túszdrámának, s ezt erősíti meg, hogy néhány nap után kiszabadult fogságából a csütörtökön elrabolt huszonhat éves francia fiatalember. Jérome Leyraud-1 vasárnap estére várták Franciaországba, s a Quai d’Orsay különnyilatkozatban köszönte meg a libanoni és a Szíriái kormánynak a francia hivatalnok szabadonbocsátását, aki különben azt mérlegelte, ne térjen-e vissza Bejrútba.
Az izraeli külügyminiszter-helyettes az AFP-nek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy Leyraud elengedése „tökéletesen bizonyítja Szíria mindenre kiterjedő libanoni hatalmát". Az izraeli diplomata egyébként azt mondta, hogy a Libanonban működő szélsőséges terrorszervezetek egyáltalán nem függetlenek, mert például a Hezbollah-ot vagy az Iszlám Dzsihadot jobbára Szíria készíti fel, a pénzt és a parancsokat pedig Irántól kapják a terroristák.
VALÓSÁGOS SZENZÁCIÓT hozott a hétvége pekingi diplomáciája: Kaifu japán kormányfő látogatásához időzítve Kína bejelentette, hogy csatlakozik az atomfegyverek elterjedését tiltó nemzetközi szerződéshez. A Biztonsági Tanács állandó tagjai közül Peking utolsóként közölte,hogy a jövőben tiszteletben kívánja tartani az atomsorompó szerződés előírásait. A pekingi döntés föltehetően összefügg azzal, hogy Kína javítani szeretné nemzetközi pozícióit a nemzetközi küzdőtéren; s Li Peng miniszterelnök bejelentése nemcsak azért világpolitikai horderejű, mert Kína fontos atomhatalom, hanem azért is, mert az úgynevezett harmadik világban még mindig jelentős befolyása van a pekingi rendszernek. Ily-módon a kínai csatlakozás javíthatja az atomsorompó-szerződés betartásának egyetemes esélyeit, s így egész világunk nukleáris biztonságát növelheti.
A japán kormányfő pekingi útja is jelzi, hogy Kína mindenképpen csökkenteni szeretné azt a nemzetközi elszigeteltséget, amelybe az 1989-es Tienanmen téri vérengzések után sodródott. Kaifu egyébként üdvözölte a pekingi hajlandóságot az atomsororppó-szerződés aláírására és Kína hozzájárulását a kambodzsai rendezéshez. A két legfontosabb vezetővel a tervek szerint hétfőn találkozik a japán kormány elnöke, aki a Financial Times értesülése szerint három „ajándékot” vitt magával a kínai fővárosba: nagy energiakölcsönt ajánl föl, kilátásba helyez egy különleges csomagtervet'az árvízsújtotta közép-kínai területek megsegítésére, s végül szóbahozhatja Akihitó császár pekingi látogatásának lehetőségét. A londoni lap megjegyzi, hogy a kínai vezetők Japánt tekintik a korszerű technológia és a gazdaságfejlesztéshez szükséges kölcsönök elsődleges forrásának: közvetlenül Kaifu Pekingbe érkezése előtt jelentették be, hogy a Toshiba nevű japán cég tízmilliárd dolláros beruházásba kezd Északkelet-Kínában. Az elektromos és elektronikus cikkeket és alkatrészeket előállító gyár ezer munkást foglalkoztat majd, s a tervek szerint három év múlva kezdi meg termelését.
ÁLLANDÓ NEMZETKÖZI FÓRUM jött létre a jugoszláviai helyzet megtárgyalására azzal, hogy a harmincötök a most befejeződött prágai tanácskozás után szeptember elején ismét összeülnek. Ezt nyilatkozta a hétvégén Mock osztrák külügyminiszter, aki közölte, hogy senkinek sincs joga akadályozni a helsinki folyamat államainak közös közvetítő akcióját, kivált azután, hogy a belgrádi kormány is kijelentette, az ország válsága csak nemzetközi együttműködéssel enyhíthető. Tudjman horvát elnök nemzetközi elismerést sürgetett Zágráb számára a Le Figarónak adott nyilatkozatában.'
Összefügg a jugoszláviai helyzettel - bár nem szorosan -, hogy a német kormány átmenetileg szünetelteti az egykori keletnémet fegyverek eladását Magyarországnak és Lengyelországnak.Legalábbis a Berliner Morgenpost bonni értesülései szerint Jugoszláviában keletnémet fegyvereket vetettek be, s ezért „további intézkedésig” felfüggesztik az ilyen jellegű fegyvereladásokat, noha -a lap értesülése szerint - Varsó és Budapest szívesen vásárolt volna ,kedvező árpn” szovjet gyártmányú páncélosokat és páncélozott járműveket a volt NDK „nemzeti néphadseregének” egykori készleteiből.
(M.J.)
Magyar konzuli hivatalt avattak Ungváron
Gazdasági kérdésok Jeszenszky ukrajnai tárgyalásainak előterében
Ungvárról jelenti az MTI: Magyar konzuli hivatalt avatott fel szombaton Ungváron a hivatalos látogatáson Ukrajnában tartózkodó Jeszenszky Géza külügyminiszter. Előtte az Uzsoki-há-gónál a miniszter megkoszorúzta azt az emlékművet, amelyet az orosz hadvezetés az első világháborúban elesett magyar, osztrák és orosz katonák emlékére állított fel.
Ungvárra érkezve a magyar delegációt Mihail Voloscsuk, a Kárpátaljai Kerületi Tanács elnöke fogadta. A ter-
vezettnél jóval hosszabra nyúlt megbeszélésen az ukrán fél számos, az együttműködést elősegítő javaslatot vetett fel, s hangot adott néhány kritikai észrevételnek is. Jeszenszky válaszában elmondta: kapcsolataink az utóbbi két-három évben sokat változtak, amit a mostani tárgyalások nyíltsága és őszintesége is jól jellemez...
Az elsődleges hangsúly Kijevben, Lvovban és a Kárpátalján is a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére tevődött. A jelenlegi állapotok egyik fél
számára sem elfogadhatók. A kereskedelmi forgalom sajnálatos nagymértékű visszesése ugyanis károsan hat az egyéb kapcsolatokra is. Éppen ezért néhány hete Moszkvában, s most Kijevben is egyetértés született abban, hogy az érvényben lévő fizetési módszereket meg kell változtatni. Addig, amíg e térségben nem alakul ki a piacgazdaság, élni kell a primitívebb cserekereskedelmi módszerekkel, vagyis a baiter^ és klíring üzletekkel is.
Ukrán részről felmerült a rubel átválthatóságának kérdése is, ami tudvalevőleg nemcsak a kereskedelmi, de a turistaforgalomban is súlyos gondot okoz. A külügyminiszter kifejtette: a magyar állam örömmel váltaná be a rubelt, ha azt utána el is tudná költeni. Sajnos azonban ezidáig ilyen lehetőséget nem sikerült találni.
Jeszenszky Géza örömmel állapította meg, hogy az élet más területein országaink viszonya a deklarált barátságtól a valódi barátság irányába halad. Magyar részről teljes támogatást
élvez az a terv, hogy a szovjet-magyar határon négy újabb átkelő nyílhasson, mégpedig lehetőleg közös vámvizsgálat bevezetésével. Ez a lépés azon túl, hogy gyorsítaná a forgalmat, szimbolikus jelentőséggel is bírna. Az újabb határátkelőhelyek megnyitásáról szóló javaslatok megvalósíthatóságát a szovjet központi kormány részéről a tárgyaláson jelen levő Iván Aboimov budapesti szovjet nagykövet is megerősítette. A tárgyalások'után a delegáció az ungvári magyar konzulátus ideiglenes épületéhez hajtott, ahol Jeszenszky Géza ünnepélyes keretek között felavatta a konzuli hivatalt. Rövid beszédében a magyar diplomácia vezetője kifejtette: a most megnyílt konzulátus nemcsak az emberi, hanem a gazdasági kapcsolatok fejlesztését is megpróbálja elősegíteni. A magyar kormány mindent meg fog tenni azért, hogy a szovjet-magyar határ is igazi európai határrá váljék. Vasárnap a magyar külügyminiszter Munkácsra és Beregszászra látogatott, majd hazautazott Budapestre.
Kijevi korlátozás
Kijevből jelenti az MTI: Az ukrán hatóságok szombaton megtiltották a gabona és más élelmiszerek, valamint fogyasztási cikkek magánjellegű, nem a központi kormánnyal vagy a köztársaságokkal kötött szerződés alapján történő kivitelét a köztársaságból az áruelosztás új szabályozásáról szóló rendelkezés értelmében. A kiviteli tilalom betartása céljából utasítást adott a rendőrségnek 95 határposzt és 152 mozgó ellenőrző pont felállításáról - ilyenek már egy ideje több balti köztársaságban működnek.
Vitold Fokin kormányfő szombati tévébeszédében hangsúlyozta: a kiviteli korlátozás nem szeparatista jelle-
gű lépés, Ukrajna teljesíti a többi köztársasággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségét - jelentette az AP hírügynökség.Fokin hangsúlyozta: az intézkedésre azért volt szükség, mert az ukrán mezőgazdasági szövetkezetek és magángazdák a Szovjetunió éléskamrájaként számon tartott Ukrajna határain kívül többek közt a szomszédos Oroszországi Föderáció területén értékesítették termékeiket, ahol magasabbak a felvásárlási árak. A köztársaságnak az idei 44 milliós gabonatermésen felül még 17 millió tonnára van szüksége, ezzel szemben csak 6,2 millió tonna került eddig az állami magtárakba.
TÖRTÉNELMI
ESÉLY
A Szovjetunió hatalmi-politikai jelenlétének a térségből történt visszahúzódása, az egyes országok bolsevik típusú politikai rendszerének felbomlása történelmi esélyt kínál a Duna-medencében élő népek számára. (Tóth Pál Péter: 1989 és a kisebbségek - 4. oldal.)
ÚJ KIEGYEZÉS FELÉ
Egész Európában válságba jutott a szakszervezeti mozgalom. A kiegyezés, a kompromisszum „negatív” oldala, a munkanélküliség máris érezhető, a „pozitív” oldala, az életszínvonal javulása viszont csak későbbre várható. (Makó Csaba: Új társadalmi kompromisszum szükséges - 5. oldal.)
„ZÖLDDEL ÁRNYALT” LEVÉL
„... Haditudósító vagyok, aki időnként bejelentkezik konkrét helyszínekről, konkrét közlendőkkel. Az egyik ilyen mondhatatla-nul izgalmas frontszakasz, amely az emberiség jövője szempontjából éppoly fontos, mint Amazónia - Szibéria, ahova most végre sikerült eljutnom...” (Baróti Szabolcs: Levél előrepillantó toronyőrökről -6. oldal.)
BANKOK
VÁLASZÚTON
A megemelt kamatokat sok ember nem tudja törleszteni... ahol lakás van, ott ugyan van zálogjogi biztosítás, de nemigen lehet családokat kitenni az utcára -nyilatkozza az OTP vezérigazgatója. (Gergely László: A kormány ne akarja kijelölni az utat -7. oldal.)
PETÍCIÓ KISEBBSÉGI ÜGYBEN
A rendszerváltás kétségbeejtő fejleménye, hogy az új hatalom egyetlen lépést sem tett annak érdekében, hogy a cigányság sorsa, társadalmi pályafutása a jelenleginél elviselhetőbb, s ne tragikusabb legyen. (Murányi Gábor: Nem kérés, követelés - 8. oldal.)
Az elrabolt fiatalember is elbagybatta Bejrútot
A libanoni §zélsőségesek újabb túszt engedtek szabadon
Újabb túszok szabadultak fogságukból Libanonban. A Forradalmi Igazság Szervezete elengedte az öt éve túszul ejtett Ed-ward Tracyt, ismeretlen elrablói pedig a három napja elrabolt francia fiatalembert.
Szabadon engedték fogvatartói vasárnap hajnalban Jerome Leyraud francia állampolgárt, akit három nappal ezelőtt fényes nappal raboltak el a libanoni fővárosban, jelentette Bejrútból az MTI. Elrablói, egy eddig ismeretlen szervezet tagjai előzőleg telefonon közölték szabadonbocsátását, hangsúlyozva, hogy a 26 éves fiatalember elengedésével elő kívánják mozdítani a többi túsz, köztük az Izraelben fogva tartott arabok szabadon engedését.
Leyraud-ot, aki egy segélyszervezet ügynökeként dolgozott Bejrútban, egy parkoló gépkocsiban hagyták a libanoni főváros egyik tengerparti negyedében. A fiatalembert a rendőrség a libanoni belügyminiszter rezidenciájára vitte, ahol átadták a francia nagykövetnek. Jerome Leyraud elmondta: fogvatartói mindjárt elrablása után közölték vele, hogy hamarosan szabadon engedik. A fiatalember arról is beszámolt, hogy elrablói jól bántak vele: megfelelő étkezést biztosítottak számára, nem volt elszigetel-
ve, nem kötözték meg és nem bántalmazták.
Közben Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár szombaton Londonba utazott, hogy találkozzék a csütörtökön szabadon engedett brit újságíróval, John McCarthyval, aki az angliai Raf
■*»\N "V
Pérez de Cuellar
C. & W Syndicate rajza
Lyneham támaszponton vasárnap átadta neki volt fogvatartói levelét - jelentette a Reuter brit hírügynökség. Az Iszlám Dzsihád (Szent Háború) nevű szélsőséges Irán-barát szervezet McCarthy szabadon ertgedésekor kö-
zölte: azt akarja, hogy az angol férfi legyen küldöttük az ENSZ-nél. A világszervezet főtitkárának átadott levél tartalma nem ismeretes, de megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a Dzsihád követeli: a nyugati túszok kérdését kapcsolják össze az Izraelben fogva tartott libanoni és palesztin foglyok sorsával. Pérez de Cuellar Londonban azt is kijelentette, hogy akár Libanonba is elutazik, ha ez elősegíti a fél évtizede ott raboskodó nyugati túszok szabadságát.
Ez a csoport két amerikait, Joseph Cicippiót és Edward Tracyt tartja fogva. Mindketten hatvanévesek. Cicippiót, aki a bejrúti Amerikai Egyetemen dolgozott, egy nappal 56. születésnapja előtt, 1986. szeptember 22-én ejtették túszul.
Vasárnap Edward Tracyt engedte szabadon a Forradalmi Igazság Szervezete - jelentette vasárnap libanoni biztonsági forrásokra hivatkozva a Reuter, s a kiszabadult túszt Damaszkuszban az Egyesült Államok Szíriái nagykövetének adták át. Tracy azonnal elutazott Németországba, ahol egy amerikai kórházban kivizsgálásnak vetik alá.
Bush amerikai elnök üdvözölte Tracy kiszabadulását, hangsúlyozva, hogy mindenhol - így Izraelben is -el kellene engedni a túszokat.