﻿t+T-rtfr*, Ül kJ’LUU.r U-ói-: j'.> V'<	>**•'
Magyar Nemzet
Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1991. augusztus 17., LIV. évfolyam, 193. szám
„A múlt romjain építsetek új világot”
II, János Pál Magyarországon
Tegnap délelőtt tizenegy órakor vatikáni munkatársai - bíborosok, érsekek, prelátusok - kíséretében hazánk földjére lépett //. János Pál. a római katolikus egyház feje. Mint minden külföldi útja alkalmával, nálunk is a repülőgépről lejőve első cselekedete volt, hogy lehajolt és megcsókolta a földet. A Vatikán és a Magyar Köztársaság zászlóival földíszített repülőtéren, a Ferihegy I-en Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Demszky Gábor főpolgármester, valamint a kormány tagjai és a Magyar Katolikus püspöki Kar, (élen Paskai László bíborossal és Seregély István egri érsekkel) fogadta a szentatyát. Elsőként a köztársasági elnök köszöntötte magyar földön, másodjára egy kislány, virágcsokrot nyújtva át a pápának.
Az egyházi és világi személyiségek köszöntő szavai után a pápa szólt az egybegyűltekhez. Híveihez és az egész magyar néphez. „Ismerem ezt a földet, széles síkságaitok szépségét és termékenységét, e bátor népet, amely nagylelkűen. odaadóan szolgálja nemzetüket. Ismerem azt a kulturális és művészi örökséget, amely történelmeteket oly’ gazdaggá teszi" - kezdte üdvözletét a szentatya. Beszéde további részeiben hallgatósága meggyőződhetett róla, milyen alaposan, milyen mélyen ismeri csakugyan a magyarságot, földrajzi, történelmi, művelődési és művészeti adottságainkat. Eötvös Józsefet idézve szólt e nép szenvedésein?/: „Az ég egy kincset ád minden hazának" és hozzátette: „a ti hazátok kincse egy szentelt fájdalom". De ez nem maradt meddő szomorúság - folytatta az egyházfő derűs biztonság is társult hozzá mindig, a „Ha Isten velem, ki ellenem” biztonsága. Törhetetlennek nevezett népünket saját népéhez, a lengyelekhez hasonlította 3 „lengyel pápa”, és azokra a közös vonásokra hívta fel a figyelmet, amelyek a két nemzet, lengyelek és magyarok történelmében fölfedezhetők.
Ittlétének első perceiben kinyilvánította II. János Pál jövetelének célját. Segíteni jött, szóval és imával segíteni abban a fáradságos munkában, amelyet az Jtj otthon” fölépítésének feladata ró a magyarságra. Az ,júj otthon” kifejezéssel azt a meglátását hangsúlyozta a szentatya, mely szerint a magyarság „nem akar visszatérni a múlt korszerűtlen formáihoz, bármilyen szépeknek látszottak is azok valaha". Jelenünk alapos ismeretéről győzött meg a repülőtéren elmondott pápai beszédnek azon része is, amely a látóhatárainkon levő „újabb ellenségeket" említette. Újabb ellenségeknek azokat a csoportokat, személyeket tartja a szentatya, akik önző érdekeikre figyelve „szembefordítják egymással az embereket”. Eötvös József-idézettel kezdte, Kölcsey-idézettel fejezte be legelső magyarországi beszédét a pápa, a Himnusz első sorával: „Isten, áldd meg a magyart!"
II. János Pál első útja a magyar katolicizmus központjába, Esztergomba vezetett, hogy az „ősi magyar egyház fiaival és leányaivaY’ találkozhassék. A segíteni akarás, a megerősítés szándékának egyértelmű jele volt ez: a létszámban megfogyatkozott, súlyos megpróbáltatásokat megélt, szüntelen nehézségekkel küzdő egyház szolgáihoz fordulni legelőször, papokhoz, szerzetesekhez, szerzetesnővérekhez. Hozzájuk intézte szavát az esztergomi bazilika elől: „a tanítást a sok nehézség ellenére is a Szentlélek örömével fogadtátok. Ezért a hívek szerte a világon joggal látnak bennetek példaképet.” Az Esztergomba érkezett szlovákiai zarándokokat, Kojnak Eduard rozsnyói püspökkel egyetemben szlovák nyelven köszöntötte a szentatya: Jmádkozzunk együtt a testvéri szerétéiért egymás iránt, az győzi le a múlt minden elválasztó akadályát.” Esztergomban hangzott el II. János Pál első magyarországi napjának tán legfontosabb biztatása is. Szent Pálnak a korinthosziakhoz írt leveléből idézve mondta: ,Amikor gyengék vagyunk, akkor vagyunk erősek. Krisztus ereje győzedelmeskedik gyöngeségünkön."
a. g.)
Gyűlölködéssel nem lehet emberibb világot teremtem
■> Göncz Árpád köszöntő szavai
A magyar földre lépő egyházfőt a magyar állam nevében Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte.
„Szentatyám! Boldogan és meg-hatottan köszöntöm önt magyar földön, valamennyi honfitársam nevében.” - kezdte beszédét Göncz Árpád köztársasági elnök a pápa repülőtéri fogadásán. Történelminek nevezte a pillanatot, amikor az egyházfő először lép arra a földe, mely 1100 éve a magyarság hazája és amelyet Szent István „ezer éve ajánlott a magyarok Boldogasszonya oltalmába". A meghívás három éve még a Magyar Nép-köztársaságból érkezett, mert a Szentszék keleti politikája és a magyar nép „jelentős hányadának" megingathatatlan hite már a pártállam vezetőit is ráébresztette, hogy nem a szembenállás szolgálja népünk érdekeit.
Mind a lengyel, mind a magyar nép emelt fővel állhat a világ színe elé, hiszen „az első sebet e két nemzet ejtette e diktatórikus világrendszeren". „1956 küzdelmei napjainkra nyerték el értelmüket. Hazánk független és szuverén állam.” A jogállamiság és piacgazdaság irányeszméje támaszt talál a pápa Centesimus annus kezdetű legújabb enciklikájá-ban.
Az átalakulás nehézségei között megértésre és türelemre van szükség
- mondta Göncz Árpád -, mert gyűlölködéssel, türelmetlenséggel nem lehet megteremteni az emberibb világot. „A keresztény szellem maga a szeretet, ami a szociális gondok enyhítésének forrása is.” „Arra indít, hogy fogjuk egymás kezét és védelmezzük a gyöngét.” Erre tanították népünket a szerzetesrendek, melyeknek oly nagy szerepük volt a magyar kultúra alakításában.
A Szentszék és Magyarország közötti viszony, történelmi hagyományai nyomán, a rendszerváltást követően ismét gyors fejlődésnek indult. „Törekvéseink a Szentszéknél megértésre találnak." Az elnök örömét fejezte ki afölött, hogy a szentatya vagy személyesen, vagy a médiákon keresztül magyarok millióival találkozhat és a kisebbségi magyarokkal is. Meggyőződése, hogy erőt meríthetünk valamennyien az erkölcsi megújuláshoz, a belső megértés és türelem kialakulásához, a magyarság jövőjébe vetett hitünk megőrzéséhez. Elősegíti felzárkózásunkat Európa fejlettebb feléhez és ösztönzést ad az állam és egyház kapcsolatainak továbbfejlesztéséhez, a magyar-szent-széki kapcsolatok erősítéséhez. „Isten vezérelje lépteit Magyarországon!" - fejezte be üdvözlő szavait Göncz Árpád.
Cs. Kovács László rajza
A pápa mai programja
9.35 Megérkezés a Pécs-Pogány repülőtérre. Őszentsége II. János Pál pápát fogadja dr. Bőgner Miklós köztársasági megbízott, dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Kripl Zoltán polgármester, Prie-ger József, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke, Mayer Mihály megyéspüspök, Kneip István irodaigazgató.
9.45 Utazás pápamobillal a sekrestyéhez, körjárat a nép között.
10.15	Szentmise - homflia. Jelen vannak: dr. Andrásfalvy Bertalan, dr. Balsai István, dr. Kádár Béla, dr. Surján László, dr. Nagy Ferenc József, dr. Horváth Balázs és dr. Gálszécsy András miniszterek.
13.15	Megérkezés a püspöki palotához. Ebéd és pihenés.
15.15	Látogatás a székesegyházban.
15.50 Indulás Budapestre.
17.05 Megérkezés Budapestre.
17.15	Megérkezés a Magyar Tudományos Akadémia Úri utcai székházához.
17.45 A Magyar Tudományos Akadémia épületében őszentsége II. János Pál pápát fogadja dr. Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, dr. Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, dr. Szent-ágothai János akadémikus, dr. Dankó László kalocsai érsek. Találkozás a kultúra és a tudomány képviselőivel - beszéd. Jelen van: dr. Göncz Árpád köz-társasági elnök, dr. Antall József miniszterelnök, dr. Szabad György, az Országgyűlés elnöke, dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter, dr. Für Lajos honvédelmi miniszter, dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, dr. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, dr. Gergácz Elemér földművelésügyi miniszter, dir. Botos Katalin tárca nélküli miniszter, dr. MádI Ferenc tárca nélküli miniszter, dr. Pungor Ernő tárca nélküli miniszter.
19.15	Az Apostoli Nunciatúrán találkozás a diplomáciai testülettel, beszéd. Jelen van: őexcellenciája Angelo Acerbi címzetes érsek.
Az igazságosság és a béke csak az örök erkölcsi értékekre épülhet
A szentatya beszéde a Ferihegyi repülőtéren
A köztársasági elnök után II. János Pál lépett a szónoki emelvényre. A katolikus egyház feje megköszönte a szívélyes üdvözlést, és köszöntötte a megjelent egyházi vezetőket, a kormány tagjait, valamint a televízió nézőit. Néhány magyar mondat után beszédét angolul folytatta.
- Szerető köszöntéssel ölelem át a magyar nemzet minden fiát és leányát; azokat, akik itt élnek hazájukban és azokat, akik külföldről jöttek el, különösképpen pedig azokat, akik a szomszédos államokban élnek. Amikor néhány perccel ezelőtt megcsókoltam hazátok földjét, azt akartam kifejezni, ami most eltölti szívemet: a nagyrabecsülést országotok iránt, a bensőséges örömöt, hogy itt lehetek köztetek és az őszinte vágyat, hogy veletek járhassam azt az utat, amely Magyarországot a jobb jövő felé vezeti. Ismerem ezt a földet, e bátor nép nagylelkűségét és azt a kulturális és művészi örökséget, amely történelmeteket olyan gazdaggá teszi. Látogatásom ezeket az érzelmeket akarja kifejezni. Jól tudom, mennyire örültök annak, hogy ismét szabadon láthatjátok vendégül barátaitokat, mindnyájukat, bárhonnan jönnek is - és remélem, hogy engem is közéjük soroltok. Emlékszem, amikor 1988 augusztusában meghívtak, hogy látogassam meg hazátokat, ezt a meghívást a közelgő szabadság korszakának első jeleként fogadtátok. Három esztendő múlt el, és most örülök, hogy itt lehetek és megoszthatom veletek a kivívott szabadság örömét. Persze, időközben azt is megtapaszr talhattátok már, hogy a szabadság felé való haladás nincs kockázat nélkül, hogy meg kell fizetni az árát, és
ez bizony igen nagy is lehet. Most már jól tudjátok, hogy a szabadság új légköre egymagában még nem oldja meg életetek minden problémáját.
-	Mennyi fájdalom nyomta rá bélyegét hazátokra! Hány hadsereg sorakozott fel ezen a síkságon Buda várával szemben! Mennyi vér és könny öntözte ezeket a földeket! De ez az ősi fájdalom „szentelt fájdalom”, mert nem maradt meddő szomorúság. Elődeitek gyakran ismételték a hagyományossá vált mondást: „Él magyar, áll Buda még!” Ezt a derűs biztonságot első szent királyotok hite oltotta belétek, aki egy fájdalmas pillanatban így kiáltott fel; „Ha Isten velem, ki ellenem?” Törhetetlen népetek ezért tudta minden nagy nemzeti csapás után újrakezdeni az ország felépítését.
-	Elődeitek nemcsak azt állították helyre, ami elpusztult. Nem menekültek a múltba, hanem mindig valami újat akartak építeni, olyat, ami jobban megfelel az új lehetőségeknek és követelményeknek. Magam is osztozom veletek hagyományaitokban és együttes erőfeszítéseitekben egy boldogabb és emberibb jövőért, hiszen a lengyel nép fia vagyok; népem történetének sok közös vonása van a magyar történelemmel. Európának abból a részéből származom én is, amely szintén egy új korszak küszöbén áll, és reméli, hogy részt vehet az egymással szolidaritást vállaló népek közösségében. A rettenetes háború és a rákövetkező évtizedek szörnyű pusztulást okoztak országotokban, de most lehetővé vált, hogy a múlt romjain új világot építsetek, követve elődeitek példáját, a-kik sohasem engedték kialudni a re-
ménység lángját. Jobbra akaijátok fordítani hazátok sorsát, de nem akartok visszatérni a múlt korszerűtlenné vált életformáihoz, bármilyen szépnek látszott is valaha. Azt a feladatot tűztétek magatok elé, hogy új otthont építsetek fel, amelyben a jövendő nemzedékek boldogan nevelkednek. Azért jöttem hozzátok, hogy ebben a fáradságos munkában szóval és imával segítselek benneteket.
-	Magyarország fiai és leányai! Aki hozzátok szól, honfitársatoknak érzi magát, mert neki is ugyanez a sors jutott osztályrészül. Á pápa megosztja veletek örömeiteket és szenvedéseiteket, terveiteket és erőfeszítéseiteket egy szebb jövő érdekében. Hazátok most teljes függetlenséget vívott ki, és szabadon építhetitek a nemzet életét. Most azonban újabb ellenségek jelennek meg a láthatáron, másféle nehézségeket kell legyőznötök, más ábrándokat szétoszlatnotok. Á társadalom belső nehézségeire gondolok, az egyes személyek és csoportok önző érdekeire, amelyek szembefordítják egymással az embereket. Történelmetek arra tanít, hogy mindez a jövőtöket sodorhatja veszélybe és meghiúsíthatja erőfeszítéseiteket egy igazságosabb és emberibb társadalomért.
-	Amikor az egység,, az igazságosság és a béke megteremtésére szólítalak fel benneteket, jól tudom, hogy mindez nem jöhet létre pusztán politikai és gazdasági tárgyalások eredményeként, és elérésükhöz nem elegendőek az előnyös kompromisz-szumok. Az igazságosság és a béke - amely a valóban emberi társadalomnak elengedhetetlen követelménye - csak azokra a végső és örök
erkölcsi értékekre épülhet, amelyek minden emberi élet alapját alkotják.
- Kettős cél vezetett, hogy ellátogatok hazátokba. Részben azért jöttem, hogy megerőrítsem hitükben testvéreimet, akik az egyházhoz tartoznak, részben pedig azért, hogy minden magyarnak feltárjam a keresztény világszemléletet - az emberi személy megmentése és az emberi társadalom felépítése - érdekében. Azért jöttem, hogy megosszam örömötöket és gondjaitokat, és felkínáljam nektek a hit mérhetetlen erejét. Felkínálom ezt mindnyájatoknak, a zsinat szavai szerint „nemcsak az egyház fiaihoz szólva, nem is csak azokhoz, akik Krisztus hívei, hanem különbség nélkül minden emberhez fordulva”. Azért is jöttem, hogy együtt imádkozzam veletek. Közös imádságunk szívünk legszentebb vágyait szólaltatja meg.
Ezután a pápa magyarul fejezte be beszédét: „Bízom benne, hogy a magyarok milliói egyesülnek imádságunkkal, azért, hogy eredményes legyen munkátok, amellyel a küszöbön álló új évtizednek egy még szebb Magyarországot igyekeztek építeni. Isten, áldd meg a magyart!”
A beszédeket követően elhangzott a Vatikánvárosi Állam, majd a Magyar Köztársaság himnusza. II. János Pál pápa ezután a magyar államfő kíséretében ellépett a tisztelgő katonák sorfala előtt.
Az egyházfő Ferihegyről a Magyar Honvédség helikopterén indult Esztergomba, lelkipásztori látogatásának első helyszínére.
(A pápalátogatás további eseményeiről lapunk 4. oldalán tudósítunk.)