﻿vvr

SöjJpV
Magyar Nemzet
Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
VASARNAP, 1991. augusztus 18., LIV. évfolyam, 194. szám
A bölcsőfaragó
írta: Ruffy Péter
Szent István ünnepe idején az országlakos hajlamos belegondolni sorsunkba, életünkbe.
Ezeken tűnődve jutottam olyan következtetésre, hogy ennek a népnek, országnak egy rejtélye, s egy titka van. Más népeknek bizonyára lehetnek azonos vagy eltérő rejtélyei, hasonló gondjai, de én csak magyar fejjel tudok gondolkodni, és olyan kérdések körül, melyeket ez a táj, sors, nép, történelem, ez a felemelkedés, ez a végzet táplált belém.
Rejtélyünk, amely ilyenkor, Szent István napja alkalmából mindig fölmerül, a megmaradás.
Erre nekem, bár sokszor bejártam a régi nagy országot és maradékát, ezt a kicsit, felbú-vároltam tengersok könyvet, soraikon át vallathattam történelmünk sok-sok tudósát, soha senki elfogadható érvekkel alátámasztott választ adni nem tudott. A feleletet vagy nem voltam képes kiolvasni, vagy nem értettem meg. Pedig elemi jogom megérteni a sorsot, amely-, be beleszülettem.
Mert hova lettek például q kvádok? Milyen furcsa nevűit' volt. És mivé az avarok? Merre bolyong e főváros valamikori őslakóinak, az eraviszku-szoknak a lelke? A longobár-dok népnevét legalább fenntartotta az olaszországi Lombardia. Hol tűntek el a besenyők? Köztünk élnek, csak nem tudunk róluk, mert felismerhe-tetlenek? Hogyan szakadt szét az ajkakon a kun Miatyánk? Mivé váltak, hol vannak a gepidák?
A megyer s a velük szövetkezett nem magyar törzseket akár megsemmisíthették volna azok a besenyők, akik elől a Kárpátmedencébe menekültünk. Nem jó utat, zsákmányszerző kalandozásokat választva elvérezhettünk volna már jóval az augsburgi vereség előtt. A Du-na-Tisza táján más népek kohója nyelhetett volna el, s összeolvadva velük elhalványul minden sajátosságunk, el-porlanak talán még szavaink szirmai is.
Ha nem volt volna ennyire örökhű az ősi szólást őrző jobbágyságunk, latin közösséggé is válhattunk volna, mert ilyen nyelven érintkeztek az előkelők, és beékelődhettünk volna az újlatin nyelvűek közé, akár a franciák. Fölvehettük volna Bizánc hitét, osztozva a vlachok sorsában, akik még a múlt században is használták az egyházi szlávot, a cirill betűket.
Válhattunk volna mohamedánokká a török világban, akár a bosnyákok, s nem is nagyon sok évtized választott el attól, hogy német nyelvűekké legyünk valamennyien, mint uraink, akik közül még a legnagyobb is gyermeksége idején elsőként ezt a nyelvet sajátította el. Aztán meg ebben a században idegen hatalom szolgái nem átallották azzal kísérletezni, hogy szépen, lassan eloroszosítanak.
Azt, hogy vagyunk, létezünk, megszervezett államunk lett és van, azt, hogy ez a terület végső otthonunkká vált, a pogány Vajkból a keresztségben István nevet kapott első királyunknak, a bölcsőfaragónak, templomunk építőmesterének köszönhetjük, mert ő szakított mindennel, ami korszerűtlen volt, követett mindent, ami korszerű, megértette a történelem intését és harangszavát, és még övéivel is véres harcokat folytatva honossá tette ezt a népet Európa közepén.
Intelmeiben arra tanította Imre fiát, a jövendő uralkodókat, báróinkat és valamennyiünket, hogy „minden ember azonos állapotban születik”. Legyünk tehát alázatosak, türelmesek, bölcsek, a vendégeket befogadni készek, szelídek, mert semmi más nem taszít le annyira, mint a gőg és a gyűlölet, s erőssé csak sokszínű ország válhat. De azt minden bölcsessége, valamennyi intelme és tanácsa ellenére sem láthatta előre, hogy az általa szervezett országban ‘ez a nép élni, létezni fog-e vajon majdnem ezer esztendővel esztergomi megkoronáztatása után is?
Sitt érkeztem el István-napi mondandóm talányához. Mert az a véletlen, az a szerencse, az a véletlen szerencse, hogy vagyunk, élünk, itt maradtunk, megmaradtunk „annyi balszerencse közt, oly sok viszály után”, történelmünk egyetlen, örök, legnagyobb rejtélye. Aki ezt feloldani, megmaradásunkat megmagyarázni képes, az nem az egyháznak, hanem a történetírásnak vagy a lélektannak olyan „szentje” lesz, aki előtt meghajolhatunk valamennyien.
A pogányból kereszténnyé vált államalapító, államszervező, bölcsőfaragó, építőmester, államférfi a megkoronáztatása utáni közel ezer évet előre át nem láthatta. De mi, mai országlakosok, e tíz évszázad történelmére visszatekintve, megtanultuk, ismerjük, látjuk, érezzük, átéltük, ha nem is a testi valóságban.
A tudatunkat és idegsejtjeinket átitató ezer évnek a legfőbb tanulságaként ezért idézem fel az intelmek sorai közül a titkot, a legnagyobb magyar titkot, a bölcsőfaragó fiához íratott tanácsai közül egyetlen kérdést csupán:
„Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módra?”
Aki Szent István fiához intézett intelmét, titkát, és üzenetét megfejteni képtelen volt, aki ezt elfelejtette, vagy ennek ellenére cselekedett és kormányzott, az István király országában politikus lehetett ugyan, de államférfi soha.
Mert ezt a népet megérteni és megnyerni, vezetni és kormányozni görög vagy latin módra soha, csak magyar módon lehet. Itt előbb vagy utóbb, vagy nagysokára mindenki megbukott, aki másként cselekedett.
Pécsett misézett, tudósokkal, művészekkel és diplomatákkal találkozott a pápa
„Az igazságot, a jóságot és a szépséget keressétek!”
Nehéz munkanap volt a szombati a hazánkban tartózkodó katolikus egyházfő, II. János Pál számára. Reggel a pécs-pogányi repülőtéren celebrált szentmisét eddig még idehaza nem látott, hatalmas tömeg előtt. Nem csak hazánkból, de a környező országokból is áradtak a hívők, hogy meghallgathassák a szentatyát, aki a magyarok Nagyasszonyának, Máriának a tisztelete jegyében fogalmazta meg szentbeszédét. Nem csak magyar ajkú hallgatósága volt ennek a nemzetünk történelmét és hitéletét is rendkívül gondosan és segítőkészen áttekintő prédikációnak. Német, horvát és szlovén ajkú hívők is hallgatták a pápát. Őket anyanyelvükön köszöntötte s buzdította II. János Pál.
Délután a magyar tudomány és kultúra képviselőivel találkozott a pápa az Akadémia székházában. Elsősorban azokhoz szólt e helyszínen, akik „mindig hűségesek maradtak az igazság követelményeihez”, de beszéde voltaképpen hit és tudomány, hit és kultúra évszázadok óta vitatottan értelmezett kapcsolatára világított rá, korszerű s meggyőző érveléssel. „A kultúrának szüksége van az igazi szabadságra még a vallásos hittel szemben is” - hirdette a „kiművelt emberfők” körében. Szombati programját a Diplomáciai Testület vezetőivel való találkozással fejezte be a pápa. Az Apostoli Nunciatúrán tartott összejövetel diplomatái közül sokan voltak tanúi az elmúlt években bekövetkezett mélyreható változásoknak. A szentatya előttük is, miként magyarországi hallgatósága előtt is eddig minden alkalommal annak az örömének adott kifejezést, hogy „miként a szomszédos államok, Magyarország is visszanyerte szabadságát és teljes szuverenitását”. De azt is kifejtette, mi a teendője a nemzetnek. Magyarországnak és a térség többi országának újjá kell építenie gazdasági életét, nevelési rendszerét, saját hagyományú kultúráját. Fölszólította a népeket és vezetőiket, ne engedjék, hogy válaszfalak alakuljanak ki a különböző területek között. Hiszen az emberiség egyetlen családot alkot, nem fogadható el egyetlen embejr megalázása sem.
Molnár C. Pál rajza
Ateista álkultúrát és életformát kényszerítettek a nemzetre
Néhány perccel délelőtt tíz óra után érkezett meg II. János Pál a pécs-pogányi repülőtéren fölállított oltárhoz, hogy misét mondjon Máriának, a magyarok Nagyasszonyának, valamint a magyar szenteknek a tiszteletére. A szentmise kezdetén Ma-yer Mihály pécsi püspök köszöntötte a pápát, emlékeztetve rá, e vidékről indult el Asztrik apát, hogy Szilveszter pápától első királyunknak koronát kérjen. „A szent korona jelképe maradt a nemzetnek a szabadság és a harcok idején, a diktatúra korában.
Hazánk lerázta a megszállás igáját.
Most pedig nem jelkép, hanem maga a szentatya érkezett hozzánk Rómából” - mondta a pécsi püspök.
IJ. János Pál hét gépelt oldal terjedelmű homíliájában a szentmise bibliai olvasmányait elemezve először a hit útjainak kezdeteiről szólt, Krisztus anyjának, Máriának a példájával, majd így folytatta:
- Magyarországon az egyház nemegyszer megtapasztalta a harcot a történelem folyamán, például a török vész idején, de különösen ebben a században. Az oszmán seregek által megtámadott Regnum Marianum, Mária Országa összeomlott, az egész lakosságot megtizedelték, és egyik napról a másikra nehézzé vált az Evangélium tanítása szerint élni. Az utolsó 40 évben pedig egy vasöklű szervezet ateista álkultúrát és életformát kényszerített a nemzetre. Ezekhez a külső erőkhöz csatlakozott a rosszra való hajlam, az Isten Országával szembeni gyűlölködés csírája. Márpedig ez szétroncsolja az emberi lelket, és még a hívőket is magával ragadja a hitetlenség és a bűn szakadékéba - mondta II. János Pál.
(A pápalátogatás további eseményeit a 4. oldalon, a nemzetközi visszhangot a 3. oldalon közöljük.)
A pápa programja
8.20 Indulás helikopterrel Má-riapócsra.
9.35 A máriapócsi helikopterpályán a pápát fogadja dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkár, köz-társasági megbízott, dr. Virágh Pál címzetes államtitkár, köztársasági megbízott, Medgyesi József, a megyei közgyűlés elnöke, Palóczy Lajosné, Máriapócs község polgármesteré, dr. Endreffy Ildikó, Nyíregyháza város alpolgármestere, valamint dr. Bacsóka Pál, a hajdúdorogi egyházmegye általános helynöke, Béres Miklós, a miskolci exarchátus általános elnöke, P. Dudás Bertalan OSBM, a Szt. Ba-zil rend tartományfőnöke.
9.45 Utazás pápamobillal a sekrestyéhez, körjárat a nép között.
10.15	Szentmise bizánci szertartás szerint - homília, úrangyala. Jelen vannak: Keresztes K. Sándor, dr. Andrásfalvy Bertalan, Siklós Csaba, Kupa Mihály, dr. Bal-sai István, dr. Surján László, Nagy Ferenc József, dr. Mád! Ferenc, dr.
• Gálszécsy András miniszterek.
13.15	Indulás Nyíregyházára helikopterrel.
13.30 Megérkezés Nyíregyházára a stadionba. A pápát fogadja: Mádi Zoltán polgáimester, valamint Tóth Elek főesperes, nyíregyházi parochus.
Vasárnap
13.35 Utazás pápamobillal a püspöki palotához.
14.00 Ebéd és pihenés. A házban lakó papok családtagjainak
16.00	Utazás pápamobillal a stadionba.
16.20 Indulás helikopterrel Debrecenbe.
16.50 Megérkezés Debrecenbe a nagyerdei stadionba. A pápát fogadják: dr. Virágh Pál címzetes államtitkár, köztársasági megbízott, Szekeres Antal, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Hevesy József polgármester, Szokolay Örs alpolgármester, valamint Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök.
17.00	Utazás pápamobillal a református Nagytemplomhoz.
17.15. A református Nagytemplomnál a pápát az Ökumenikus Tanács vezetői és tagjai fogadják: dr. Kocsis Elmér, dr. Hegedűs Lóránt református püspökök, dr. Harmati Béla evangélikus püspök, dr. Márkus Mihály, dr. Mészáros István református püspökök, Szedik Imre evangélikus püspök, dr. Berki Fe-riz ortodox esperes-adminisztrátor, dr. Viczián János, a Magyar-országi Baptista Egyház elnöke, Hekker Frigyes metodista szuperintendens. Ökumenikus imádság szertartása, beszéd.
Hétfőn
8.00 Utazás autóval a helikopterpályához.
8.20 Indulás helikopterrel Szombathelyre.
935 A szombathelyi repülőtéren a pápát fogadják: dr. Horvát József címzetes államtitkár, köztársasági megbízott, dr. Pusztai Gyula, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, Wagner András polgáimester, Dr. Széli Kálmán, a Szombathelyi Egyházközség világi elnöke, valamint dr. Konkoly István megyéspüspök, Tibola Imre kanonok, a szombathelyi Székesegyházi Főplébánia plébánosa.
9.45	Utazás pápamobillal a sekrestyéhez, körjárat a nép között.
10.15 Szentmise - homília. Jer len vannak: dr. Surján László, dr. Gergátz Elemér, dr. Kádár Béla, dr. Kupa Mihály, dr. Puhgor Eníő miniszterek.
12.45	Utazás autóval a püspöki palotához.
13.05 Megérkezés a püspöki palotához. Ebéd és pihenés.
15.00	II. János Pál a püspöki palota erkélyéről megáldja az összesereglett hívőket.
15.15	Utazás autóval a sportpályára. K
15.35 Indulás helikopterrel Budapestre.
16.50 Megérkezés Budapestre a helikópterpályára. Utazás autóval a Mátyás-templomhoz.
17.15	A Mátyás-templomnál a pápát fogadják: Dankó László érsek, Fábián János kanonok. Találkozás kispapokkal, beszéd.
18.30	Utazás autóval a Népstadionhoz.
19.00	Megérkezés a Népstadionhoz. Találkozás a fiatalsággal, beszéd. Jelen vannak: dr. Göncz Árpád köztársasági elnök, dr. Für Lajos, dr. Andrásfalvy Bertalan, dr. Kis Gyula, dr. Balsai István miniszterek.
20.30	Utazás autóval a pápai rezidenciához.
z Kedden
8.00 Utazás autóval áSzent Ist- László, dr. Kis Gyula, dr. Balsai Ist-
ván-bazilikához.
8.15	A bazilikánál a pápát fogadja Takács Nándor püspök, Szabó Géza kanonok. Tanácskozás és imádság a betegekkel és az öregekkel, beszéd. Jelen van: dr. Surján László miniszter.
9.15	Utazás pápamobillal és körmenettel a Hősök terére.
9.45 Megérkezés t hez.
ván, Keresztes K. Sándor, dr. Gál-szécsy András, dr. Mádl Ferenc, Nagy Ferenc József miniszterek.
12.45	Utazás autóval a bíboros rezidenciájához.
13.15. Megérkezés a bíboros rezidenciájához.
13.30 Találkozás a magyar püspöki karral, beszéd.
14.15	Ebéd a magyar püspökökkel. Pihenés.
16.15	Utazás autóval a Ferihe-" gyi repülőtérre.
16.45	Megérkezés a repülőtérre. Búcsúzás, beszéd.
17.15	Indulás repülőgéppel Rómába.
\
