﻿Magyar Nemzet
Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZERDA, 1991. augusztus 21., LIV. évfolyam, 195. szám
Az államcsíny
áttekinthetetlen a helyzet A. Moszkvában és a Szovjetunióban, Mihail Gorbacsov sorsáról bizonytalan hírek keringenek, a harckocsik és a tömegek farkasszemet néznek egymással, miközben a felszíni nyugalom alatt sűrűsödnek a feszültségek. Államcsíny a fegyverek árnyékában, de nem a klasszikus szabályok szerint. Valami tétovázás érezhető -legalábbis idáig - a hatalom új birtokosai részéről, ami baljós fordulatot is adhat a kísérletnek. A páncélos ököl csapása csak akkor megsemmisíthető, ha az ujjak szorosan zártak. Mert ha fellazulnak, az ököl tenyérré gyengül.
Gorbacsov bukása több okra vezethető vissza. Belső és külső körülmények együttesen terelték szinte megállíthatatlanul a szakadékhoz vezető útra. Belül a sorozatos taktikázások és üres kompromisszumok lemorzsolták az őt támogató erőket. Nyilvánvalóan nem emelkedhetett volna fel a hadsereg a KGB segítsége és az akkor még mindenható SZKP egyetértése nélkül. Megadták neki a lehetőséget, hogy a hosszú pangás időszaka után a korlátozott reformokkal megkísérelhesse kivezetni az országot a gazdasági és társadalmi csődállapotból. Melléje álltak a reformerek is, mert hittek demokratikus, az állam korszerűsítését célzó törekvéseiben. Az öt év során szembekerült minden csoporttal, s a gazdaság rohamos szétesés® miatt népszerűtlenné vált a lakosság körében is.
Mindvégig ellentmondásos volt a Nyugat magatartása. Gorbacsov valóban hitt az újfajta kelet-nyugati együttműködés megteremtésében, az atomháború veszélyének csökkentésében, a másfajta kapcsolatokban. Ezért súlyos engedményekre, sőt áldozatokra is hajlandó volt, hiszen beleegyezése nélkül nem történhettek volna meg a kelet-közép-európai változások, a szovjet csapatok távozása Magyarországról és Csehszlovákiából, a demokratikus átalakulás. Cserébe a Nyugattól a szép szavakon kívül egyebet alig kapott.
Bukásának körülményei kísértetiesen emlékeztetnek Hruscsov 1964-es leváltására. Mindketten szabadságukat töltötték a Krímben, miközben a színfalak között ellenségeik megszervezték eltávolításukat. A különbség csak annyi, hogy akkor nem kellett harckocsikat vezényelni a moszkvai utcákra.
Az augusztus 19-i események nyomán napról napra sokasodnak a kérdőjelek. Miképp alakul a szovjet belső helyzet? Az elmúlt öt esztendőben a Szovjetunió lakosai belekósoltak a szabadságba. A tömegtájékoztatási eszközök nyíltabban, kritikusabban tudósítottak a világról és a társadalomról. Milyen lesz tehát a kemény kezű új vezetés és a lakosság viszonya?
A Nyugat, a NATO és az EK sorozatos konzultációk során igyekszik kialakítani közös álláspontját. Néhány erőtlen nyilatkozat csupán a tanácstalanságról tanúskodik.
Különösen érzékeny Közép-Kelet-Európa és a Balkán helyzete. E térség országaiban minduntalan kiütköznek a demokratikus rend gyermekbetegségeinek tünetei, s tartják még magukat a dog-matizmus bástyái.
Nálunk a sors különös iróniája folytán szinte egybeestek II. János Pál látogatásának felemelő eseményei a moszkvai történésekkel. Az igazságról, a jóságról, a szépségről elhangzott szavakat elnyomhatja-e a harckocsik dübörgése? Hosszabb időre semmi esetre sem.
Pethő Tibor
Eldördültek az első lövések
A társadalom és a kemény vonalasok drámai erőpróbája Moszkvában
A Nyugat elítéli az államcsínyt, bátorítja a közép-európai új demokráciákat
I A külpolitikai helyzet |
A SZOVJET VÁLSÁG minden egyéb hírt és eseményt háttérbe szorított az elmúlt napok világpolitikai krónikáiban. A távirati irodák keddi jelentéseiből az volt kiolvasható, hogy a Gorbacsovot elmozdító hétfő hajnali puccs - vagy inkább: puccskísérlet - kedden mintegy lelassult. Ám este változatlanul nem lehetett tiszta képet kapni a moszkvai helyzetről, többféle találgatás övezte Gorbacsov hollétét, s a hadsereg megosztottságát. A moszkvai események szinte percről percre változtak. Jelcin orosz elnök az esti órákban arról értesítette Major brit kormányfőt, hogy tankoszlopok indultak az orosz parlament épülete felé.
Miközben a világ szinte minden számottevő fővárosában megpróbálják „a jövőt kitalálni” - a múlt ismeretében bizton állíthatjuk: ez lehetetlen -, a hétfői fordulatot a nyugati államférfiak határozottan elítélték és állást foglaltak a reformok folytatása mellett. Bush elnök első reagálásában a kemény vonalasok alkotmányellenes lépéséről beszélt és kilátásba helyezte a gazdasági együttműködés felfüggesztését a Szovjetunióval. Rendkívüli külügyminiszteri értekezletén az Európai Közösség egy műszaki segély és egy hitel befagyasztását ígérte. Amint Hurd angol külügyminiszter bejelentette, „európai csúcsértekezlet lesz, valószínűleg pénteken”. Ugyancsak elhatározták a tizenkettek, hogy miniszteri delegációt küldenek Moszkvába, hogy találkozzék „a megbuktatott Gorbacsov elnökkel”. A delegáció a péntekre tervezett csúcsértekezlet után indulna útnak és célja az lenne, hogy „megvizsgálja Gorbacsov helyzetét.” II. János Pál pápa utasítására - és feltehetően a pápa személyes instrukcióival - visszautazott Moszkvába a Szentszék apostoli nunciusa. A pápa szóvivője a szombathelyi repülőtéren kifejezte azt a reményét, hogy az utóbbi évek változásai „nem foszlanak most szerte”. Maga a katolikus egyházfő budapesti beszédében arra utalt, hogy bizakodik, a moszkvai fordulat ellenére visszafordíthatatlanok a közép-kelet-európai rendszerváltások.
TÖMÉRDEK TALÁLGATÁST közöltek a távirati irodák ártól, hogy miképpen alakulhat világunk és benne térségünk jövője. A neves stockholmi békekutató intézet munkatársa - a Reuter szerint - arról írt, hogy a szovjet-amerikai nukleáris megállapodások valóra váltása megnehezülhet a kemény vonalasok hatalomátvétele után és elképzelhető „belső hatalmi harc a nukleáris arzenál birtoklásáért”. Ellentmondani látszik az előző feltételezésnek, hogy Janajev, az új rezsim pillanatnyilag első embere a nemzetközi szerződések betartását ígérte. A kommentárok számottevő része úgy véli, hogy a hat gorbacsovi év nyomán a glasznoszty és a peresztrojka túl mély gyökereket eresztett ahhoz, hogy a hatalomra törekvők egyszeriben totális diktatúrát tudjanak bevezetni. A bécsi Arbe-iter Zeitung szerint a helyzet a fordulat után még teljesen nyitott és három alternatíva képzelhető el. Ha a lakosság nagy része tétlen marad, és csak egy kisebbség tiltakozik, akkor a tekintélyelvű rendszer megerősödhet; ha a hadsereg egy része Jelcinhez csatlakozik, akkor polgárháború robbanhat ki; s végül a harmadik lehetőség, az államcsíny „csak pár napos közjátéknak” bizonyul. Sokan osztják a bécsi napilap véleményét, amely szerint Borisz Jelcin testesíti meg a Szovjetunióban a demokráciához fűződő reményeket, és a Nyugatnak feltétlenül őt kell támogatnia. A Le Monde szerint a nyugati kormányoknak nem szabad habozniuk, csak az államcsíny megfellebbezhetetlen elítélése a helyénvaló, írja a tekintélyes lap Drámai agónia című vezércikkében. Sok hírmagyarázó egyetért abban, hogy a birodalom felbomlása az államcsínykísérlet ellenére sem kerülhető el, de kérdés, hogy milyen áldozatok árán és mennyi idő után következik ez be. A kialakult helyzethez történő gyakorlatias alkalmazkodás jelei olvashatók ki Wörner NATO-főtitkár szavaiból, aki azt mondotta: „Nem lehet mindent függővé tenni egyetlen személytől, a reform soha nem egyetlen ember műve, vannak más reformerők a Szovjetunióban.”
A hidegháborúhoz valószínűleg nem tér vissza a világ, írta mai számában az International Herard Tribüné neves szerzője, de az Egyesült Államoknak, Európának és Japánnak új veszélyekkel kell szembenéznie, ha az erőszakhullám elborítja a Szovjetuniót. Henry Kissinger szerint a kelet-európai kormányzatok ,.rendkívül aggódnak” a moszkvai fordulat miatt. Több vezető nyugati politikus húzta alá, hogy a közép-európai demokráciáknak nem eshet bántódásuk Gorbacsov elmozdítása után. Ez valószínűleg így lesz - bár a menekültkérdéstől a gazdasági kapcsolatokig rengeteg a kérdőjel -, de az már most lemérhető, hogy a moszkvai fordulat a kemény vonalas ortodox kommunistákat szerte a világon bátorítja. Pekingtől Szerbiáig, Észak-Koreától Portugáliáig - sőt a Reuter összeállításában szerepel az MSZMP-vezető, Thürmer Gyula is. Tagadhatatlan, hogy a közép-kelet-európai diplomáciák - s így a magyar külpolitika is - óriási próbatétel előtt áll. A helyzet higgadt elemzésére van szükség, hosszú ideig félremagyarázható kijelentések aligha engedhetők meg. A próbatétel első vizsgáját a magyar külpolitika jól állta-, hatpárti egyeztetés után alakult ki az a sarkalatos vélemény, amelyet Antall József miniszterelnök úgy fogalmazott meg, hogy minden politikai átalakulásnak alkotmányos keretek között, demokratikus módon kell megvalósulnia. Ez a magyar álláspont egybeesik a világ összes számottevő demokráciájának véleményével.
(M.J.)
Paviov kormányfő megbetegedett
Jazov lemondott?
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - A Rí A orosz hír-ügynökség szerint tankmozgás volt észlelhető a kedd esti órákban az orosz parlament irányában. Az Eho Moszkva független rádióadó műsor-készítői is úgy ítélték meg, hogy a keddről szerdára virradó éjszaka döntő lesz a Szovjetunióban hétfőn lezajlott puccs történetében. A kedd esti várakozások, az orosz parlament elleni támadástól való félelem 180 fokos fordulatot jelentett a dél-
utáni helyzethez képest, amikor is egyesek már azt találgatták, hogy az orosz demokratikus erőknek sikerül úrrá lenniük a helyzeten. A helyzet azonban percről percre változik, s talán mire e sorok megjelennek, ismét 180 fokos fordulat következik be.
Az események gyors váltakozására mi sem jellemzőbb, mint hogy az Eho Moszkva - amelyet egyébként a televízióban'felolvasott közlemény szerint a rendkívüli bi-
zottság ismét betiltott - kedden esti gyorshírben jelentette: Dmitrij Jazov benyújtotta volna a lemondását. A
hírt lapzártánkig más forrásból nem erősítették meg.
(Folytatás a 2. oldalon)
Tudósítónk gyorshíre lapzártakor
Tűzparancs a védőknek
Az adását meg-meg szakító Eho Moszkva rádióadó az éjféli órákat követően azt jelentette a helyszínről, hogy bármelyik percben várható a támadás az orosz parlament és kormány székhelye ellen a szomszédos Moszkva folyó rakpartja és az amerikai követség utcája felől, és „hadi-technika közeleg”. Tizenhárom harckocsit számoltak össze és vagy két tucatnyi páncélozott harcjárművet. Lövöldözéseket is hallottak, A katonai felvonulás első áldozatai között
meg nem erősített hírek szerint egy külföldi újságíró is van. A kormány épületében Ruckoj alelnök az ott-tar-tózkodó mintegy háromszáz védőnek tűzparancsot adott ki. A „Fehér Házban” ezt megelőzően váratlanul megszakadt az áramszolgáltatás.
Az Eho jelentése szerint Leningrád városába is bevonult mintegy harminc tank, s katonák vonták ellenőrzésük alá a lett parlament épületét is. Helyi idő szerint mintegy negyed kettőkor az Eho adása ismét megszakadt...
Bush telefonon beszélt Borisz Jelcinnel
Washingtonból jelenti az MTI: Bush amerikai elnök kedd reggel telefonbeszélgetést folytatott Borisz Jelcinnel, s az Egyesült Államok támogatásáról biztosította a politikus törekvését Gorbacsov hatalmának helyreállítására. Ezt maga az államfő jelentette be a washingtoni Fehér Ház rózsakertjében tartott sajtóértekezletén, közölve: beszélgetésük során az Oroszországi Föderáció vezetője bátorítónak nevezte a szovjet lakosság által nyújtott támogatást.
Az amerikai elnök, aki a szovjet-
unióbeli események miatt félbeszakította szabadságát, már az első reagálásában törvénytelennek minősítette a szovjet államfő eltávolítását a hatalomból. Bush egyben támogatásáról biztosította Borisz Jelcin felhívását, amelyben az orosz elnök követelte „a törvényesen megválasztott szovjet szervek hatalmának visszaállítását.” A hétfőn hatalomra jutott szovjet politikusokat arra szólította fel az amerikai elnök, hogy folytassák a reformfolyamatot országukban.
(Folytatás a 4. oldalon)
HIBA VOLNA MEGVONNI A TÁMOGATÁST
a közép- és kelet-európai államoktól a moszkvai események hatására - ez is tanulság a Nyugat számára. (Thomas Schreiber: Közép-Kelet-Euró-pa és a Nyugat - 2. oldal)
A NAGYSZERB STRATÉGIA TÖRZSKARA
most gyors katonai és politikai akcióval igyekszik kihasználni a szovjetunióbeli eseményeket
-	vélik horvát megfigyelők. (Gyarmati József: Gyilasz a Nyugatot okolja Gorbacsov bukásáért - 4. oldal)
POLITIKAI MEGFONTOLÁSBÓL NEM ZÁRJÁK EL AZ OLAJCSAPOKAT
-	mondja Bogár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma politikai államtitkára, miközben a rendkívüli helyzet gazdasági következményeit veszi számba. (Szendrei Lőrinc: Elkerülni a kereskedelmi forgalom összeomlását - 5. oldal)
A SZAKSZERVEZETET KIFOGÁSOLÁSI JOG ILLETI MEG
a munkáltató jogellenes intézkedéseivel szemben. A megváltozott gazdasági körülmények miatt igazán egyetlen munkavállaló sem érezheti magát biztonságban. (Cseke Hajnalka: Mire garancia az új munka törvénykönyve? - 8. oldal)
„Becsüljétek meg visszafordíthatatlan szabadságotokat!”
II. János Pál elutazott hazánkból
Tegnap délután, ötnapos látogatása után hazaindult a római katolikus egyház feje. Látogatásának legjelentősebb és leginkább várt mondatait a Hősök terén tartott szentmise végén közölte hallgatóságával, a magyarországi tartózkodása idején kirobbant világpolitikai válságról, és hazánk pillanatnyi helyzetéről. „A Szovjetunióból érkező híreket hallva még buzgóbban imádkozom, azt kérve Istentől, hogy ez a nagy ország elkerülje az újabb tragédiákat. Azért könyörgök imádságomban, hogy ne kerüljenek veszélybe azok az erőfeszítések, amelyeket az elmúlt években tettek azért, hogy az egész társadalom visszakaphassa szavát és méltóságát.
Hálásan emlékezem vissza találkozásaimra Gorbacsov elnökkel, aki két alkalommal meglátogatott engem. Különösen becsültem az őt vezérlő őszinte szándékot és azokat a nemes törekvéseket, amelyek őt áthatották az ember jogainak és méltóságának előmozdításában, valamint elkötelezettségét országa és a nemzetközösség javára. Az általa megkezdett folyamatnak nem szabad megszakadnia.
Ti, kedves magyar testvéreim, legyetek tudatában annak a nagy szerencsének, amelyet jövőtök számára az a szabadság jelenti, amelyet visszafordíthatatlan módon megszereztetek. Becsüljétek meg és éljetek helyesen a szabadságotokkal.
A Ferihegyi repülőtéren mondott utolsó beszédében összefoglalta a pápa magyarországi útjának célját, lelkipásztori látogatása szándékát:
„Magyarországi lelkipásztori látogatásom ideje alatt a magyar egyházát és az egész magyar népet akartam megerősíteni abban a törekvésben, hogy keresse az életet, és egyre gazdagabban és bőségesebben meg is találja azt. Módomban állt megcsodálni hazátokban az emberi és a keresztény élet néhány értékét. Megcsodálhattam történelmi hagyományaitok gazdagságát itt, Európa, szívében. Szerettem volna meglátogatni mindazokat a helyeket, ahol magyarok élnek országotok határain belül és kívül. Szerettem volna személyesen találkozni minden magyarral, hogy mindegyiknek elvigyem Krisztus üzenetét, aki a mi életünk, és aki azért jött, hogy életet adjon nekünk, egyre bőségesebb életet -mondotta II. János Pál, majd így folytatta:
- Bár életünkhöz szükségünk van anyagi javakra, az emberi boldogságot nem lehet merőben anyagi jólétre építeni. Igaz, hogy azon kell fáradoznotok, hogy legyőzzétek a súlyos gazdasági nehézségeket és szociális problémákat. Az igazságosság segíthet titeket, hogy igazságosan osszátok szét az anyagi javakat, de a boldog és igazán emberi társadalmat nem lehet megteremteni irgalom, szeretet és megbocsátás nélkül. Arra törekedtek, hogy új, demokratikus társadalmat hozzatok létre, amely jogon és igazságon alapszik. Én hozzáteszem: nem tudjátok felépíteni ezt a világot, ha nem vagytok készek arra, hogy megvalósítsátok az irgalmasság és a szeretet értékeit.
Ma ünnepeltük Szent Istvánt, az
első magyar királyt és szentet, aki életében össze tudta kapcsolni az igazságosságot és az irgalmasságot, az emberi és az isteni életet, a törvényt és a szeretetet. Követnünk kell példáját, amelyet örökségül hagyott ránk, tanúságot kell tennünk az igazságosságról és az irgalmasságról, a törvényről és a szeretetről, hogy békében és egyetértésben új Magyarországot és új Európát építsünk - szólt a szentatya, majd elköszönve vendéglátóitól, az összes állami hatóságtól, így folytatta búcsúját:
- Sürgető felhívással fordulok hozzátok: az állam és az egyház egyesítse erőit a közjó szolgálatában, hogy megvédje és előmozdítsa az Ömberi jogokat és az alapvető értékeket, amelyek nélkül egyetlen társadalom sem élhet. Neveljetek olyan fiatalokat, akik képesek felelősen élni szabadságukkal abban a tudatban, hogy számot kell adniuk tetteikről testvéreik és Isten előtt.
Különlegesen is szeretnék köszönetét mondani az összes magyar püspöknek, a papoknak, a szerzeteseknek és a magyar egyház minden világi hívőjének. Köszönet őszinte szeretetetekért és a testvéri vendéglátásért. Magammal viszem Rómába hitetek emlékezetét. Teljes szívemből kívánom az egész magyar nemzetnek és minden magyarnak a jólétet, a békességet és az igazságosságot, és ehhez kérem Isten segítségét és áldását.
(II. János Pál látogatásáról tudósításaink a 6. és 7. oldalon.)