﻿
lka |
Utasai í
Magar Nemzet
<52
Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1991. augusztus 26., LIV. évfolyam, 199. szám
■31
Kt': *** ft, u?
' v*
Mié*
■A'i *» É»
>*MIé fc
>HmÍÍ
'ÁSS
ífwdefcfc
Bf XX, HT-Í*
» t«l»
*h I, • 11 MII
««>» « 19. %
I ácM|v» « *»* • IlMU
arosí i KonyvÜf isznú , szolgáld!
> i TiL'l I ; <kaiu* I
rnifi IlM*
iolMfet H*
imcfiUi ®{
A tehetségért
Kevés mozgalom élte túl a rendszerváltást. Az átalakulás viharai sok-sok felesleges ka-catot sepertek el, bár kétségtelen, hogy olykor olyasmi is halálra ítéltetett, ami helyett nem szűk-tett új, s jobb.
Szerencsére a Tehetségért mozgalom nem került a süllyesztőbe. E vállalkozás - ha nem is ezen a néven - immáron évtizedes múltra tekinthet vissza. Mindenkori irányítói azt tűzték célul, hogy segítsék mindazon középiskolás korú diákok felkészítését a sikeres egyetemi és főiskolai felvételeikre, akiknek a családi háttér nem adhat megfelelő indíttatást. Korábban - nem is vitás -, voltak bizonyos politikai szándékok abban, hogy az oktatásügy irányítói (főleg a hatvanas-hetvenes években) szerették volna, ha a fizikai dolgozók gyermekei nagyobb arányban kerülnének a felsőoktatásba. Ezt adminisztratív intézkedések is támogatták, bár Magyarországon végül is e próbálkozások meglehetősen rövid életűek voltak.
A társadalom olyannyira kívánat.** mobilitása szempontjából természetesen nagy szükség volt és van arra, hogy lehetőleg egyetlen tehetséges gyermek továbbtanulása se kerüljön veszélybe amiatt, mert a családi háttér anyagilag és szellemileg esetleg gyenge. A tehetséget támogatni kell, hogy kibontakozhassék. A fejlett ipari államok mindegyikében léteznek alapítványi, vagy éppen állami vállalkozások, amelyek - még ha a mienktől eltérő formában is --arra törekednek, hogy képzést és anyagi támogatást adjanak a rászorulóknak.
Nálunk a középiskolák harmadik és negyedik osztályosai közül idén 29 ezren jelentkeztek, hogy a Tehetségért mozgalom valamelyik felkészülési formájában részt vehessenek. A levelezés, a konzultáció és a táborok adják a mozgalom kereteit. Az egyetemek és a főiskolák oktatói és diákjai segítenek a felvételire történő felkészülésben, s a gyakorlati hasznon túl a mozgalom közvetlen . kapcsolatot is jelent a közép- és felsőoktatás között.
Debrecenben hétfőn és kedden találkoznak mindazok a tanárok, akik a középiskolákban szervezik a mozgalmat. Sejthető, hogy nem lesz önfeledt szórakozás számukra az összejövetel, mert a vállalkozás egyre súlyosabb pénzügyi nehézségekkel küzd. Korábban évi huszonötmillió jutott a költségvetésből erre a célra, idén ezt az összeget egyszeri alapítványi juttatásként (Győrffy Alapítvány) kapták meg és a kamatokból élnek. Ez pedig jóval kevesebb a szükségesnél. Ez azt is jelentette, hogy a mozgalom vezetői - mint ők mondják: elveik ellenére - kénytelenek voltak önköltséges alapon megszervezni például a táborok. Ráadásul csak a legutóbbi időben érkezett meg az alapítványi pénz is, úgy hogy az idei esztendőt kénytelenek voltak pontos költségvetés nélkül végigdolgozni. Jövőre a mozgalomban résztvevők a rászorultság mértékétől függően fognak fizetni. A pénzhiány tehát kétségtelenül és sajnálatosan kikezdte e vállalkozást is, de vigasztaló viszont, hogy számos egyetemi és főiskolai alapítvány támogatja a Tehetségért mozgalmat és maguk a felsőoktatási intézmények is erőfeszítéseket tesznek azért, hogy pusztán a hiányzó anyagiak miatt ne menjen csődbe a vállalkozás.
Teszik ezt minden bizonnyal jól felfogott érdekből a tehetségért érzett felelősség miatt.
Dénes D. István
ónMrÉ

iii Tan***
íew**a
ufO#
vlV
, J,v»W

Ukrajna is a függetlenséget választja
Napirenden a balti államok nemzetközi elismerése
Gorbacsov főtitkár lemondása után 1 elodáxhatatiannah tűnik az	széthullása
A külpolitikai helyzet
A SZOVJETUNIÓ TÖRTÉNETÉNEK fordulópontjaként értékelték a hírmagyarázók Mihail Gorbacsov lemondását az SZKP főtitkári tisztségéről. Az egyhetes viharos moszkvai események csúcspontjának tekintik a szovjet elnök hétvégi bejelentését, hogy megválik a kommunista párt vezetésétől és felszólította a központi bizottságot önmaga feloszlatására. Moszkvában szinte óráról órára tűnnek el a kommunizmus jelképei, s amire közel háromnegyed évszázadig még gondolni sem lehetett, a kommunista párt az összeomlás szélére került. Az elemzők szerint valóságos forradalom rázza meg ezekben a napokban a hatalmas országot.
Logikus lépésnek minősítették a német politikusok Gorbacsov döntését, hogy távozott az „összeesküvők pártjának”, a félig-meddig betiltott SZKP-nak az éléről. A szovjet kommunista párt hanyatlását követően a nyugati elemzők úgy vélik, hogy most egy igazságos és demokratikus alternatívát kell találni a Szovjetuniónak. Mások azt hangsúlyozzák, hogy a Nyugat számára az a fontos, hogy Gorbacsov továbbra is betölti az államfői posztot. A viharos változásoktól a politikusok a szovjet reformfolyamat további felgyorsulását várják. Vannak azonban kétkedő hangok is: a The Independent azt latolgatja, vajon az oroszok valóban készek-e feladni azt a birodalmat, amelyet 400 éve építgettek. A cikkírófel-hívja a figyelmet, hogy a Szovjetunió népeinek nem is igazán Coca Colára és tőzsdére van szükségük jelen pillanatban, hanem biztonsági garanciákra és megértő barátságra. Figyelmet érdemel a The Sunday Telegraph véleménye: akik azt hiszik, hogy a Dzerzsinszkij szobrát döntögető moszkvai fiatalok megbízható előmozdítói lesznek a szovjet piacgazdaságnak, azok szörnyen csalódni fognak.
A KELET-EURÓPAI ORSZÁGOK a nyugati integrálódás nagy remé-nyévekkerültek ki a múltheti válságból - írta vasárnap az Observer. A brit lap szerint ezen országok keleti határain hihetetlenül megnőtt a demokrácia és a stabilitás esélye. A lap idézte Göncz Árpádot is, aki szerint Magyarország végre megszabadulhat „kompország”-sorsától, s jó esélye van az európai integrációra. A lap azt is megállapítja, hogy Prágában és Budapesten a parlament szokatlan egységben újíthatja fel munkáját a szovjet fordulatok nyomán. A The Sunday Telegraph megrovóan ír arról, hogy az Európai Közösség csak „másodosztályú" státust szán a szervezetben a kelet-európai új demokráciáknak. A cikkíró szerint, ha gyors belépés nem lehetséges, ezeknek az országoknak határozott ígéretet kell kapniuk a teljes jogú tagságra.
A válságos napok elmúltával a Nyugatnak gyorsan határozott választ kell adnia, miként képzeli el a Szovjetunió megsegítését. A hét legfejlettebb állam vezetői a jövő hét közepén a brit fővárosban tanácskoznak majd e témáról. Londoni értesülések szerint a brit kormány fokozottabb bőkezűségről kíván tanúbizonyságot adni. A The Daily Telegraph szerint a támogatás feltétele, hogy azokkal a magánvállalkozásokat ösztönözzék, s ne pedig a Kremlt gazdagítsák. Major kormányfő úgy vélte, hogy készpénz-injekció nem segít a Szovjetunión. A miniszterelnök elképzelése szerint a segítséget nemcsak a központba, hanem közvetlenül a köztársaságokba kell majd irányítani. Németország után a többi ipari államnak is mélyebben kell a pénztárcájába nyúlnia a Szovjetunió megsegítése érdekében - hangoztatta Kohl kancellár egyértelműen utalva Washingtonra és Tokióra. A Bild am Sonntag is arra figyelmeztetett, hogy a Nyugatnak fel kell végre hagyniá az eddigi tétovázással.
A BALTI KÖZTÁRSASÁGOK hat hónapon belül visszakapják függetlenségüket - vélte Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes egy televíziós interjúban. A politikus jóslatát azonban felboríthatják a felgyorsuló események, hiszen a hét végén számtalan jel utalt arra, hogy küszöbön áll a három balti köztársaság lavinaszerű elismerése az európai országok részéről. A skandináv országok után Bonnból is olyan hírek érkeztek, hogy Németország a három balti köztársaság diplomáciai elismerésére készül. Genscher külügyminiszter a hét közepén tesz ilyen értelmű javaslatot a kormánynak. Dánia a Közös Piac többi tagállamának döntését meg sem várva vasárnap kinyilvánította: kész elismerni a balti köztársaságok függetlenségét. A héten a közösség tagállamainak külügyminiszterei megvitatják e témát - nyilatkozta egy holland szóvivő. A fordulat azt követően történt a balti államokhoz való nyugati viszonyulásban, hogy Jelcin orosz elnök hivatalosan is elismerte a balti államok függetlenségét a hét végén, s az elemzők szerint a szövetségi vezetés, s Gorbacsov sem cselekedhet másként. A szovjet elnök volt tanácsadója Vja-cseszlav Dasicsev egy nyilatkozatában kifejtette, hogy az EK-hoz hasonló kapcsolatokban látja a kiutat a Szovjetunió számára, azaz önálló, szuverén köztársaságoknak laza államszövetséget kellene alkotniuk, közös gazdaságpolitikával.
(P. T. R.)
Brüsszelből jelenti az MTI: Az Európai Közösség Miniszteri Tanácsában elnöklő Hollandia a tagállamokkal konzultál arról, hogy a hét melyik napján üljenek össze - Hágában vagy Brüsszelben - a tizenkettek külügyminiszterei a szovjet változások megvitatására. Közben Wilfried Martens belga miniszterelnök csúcs-értekezlet összehívására is javaslatot tett. A konzultációról a hágai külügyminisztérium szóvivője számolt be vasárnap.
Hogg külügyi államtitkár hamarosan a balti országokba utazik, sőt a moszkvai brit nagykövetség egyik diplomatája már most ellátogat a három balti fővárosba. Nem kétséges tehát, hogy ebbe az irányba lép majd
Wilfried Martens miniszterelnök vasárnap a belga rádióban úgy nyilatkozott, hogy a diplomáciai kapcsolatokat külön kell választani az elismerés kérdésétől, és így bizonyos fokig eltért Mark Eyskens külügyminiszter korábbi állásfoglalásától. Annál is inkább, mert kijelentette, hogy „előbb olyan kormányokra van szükség, amelyek teljes mértékben urai az országnak”. Szerinte az elismerés ügyében az EK közös álláspontjára van szükség. Ezért is mondta sürgősnek egy csúcsértekezlet megtartását.
A közösség számára a másik nagy témakör a Szovjetuniónak, illetve a köztársaságoknak nyújtandó segély növelése.
Ezt ugyan Németországgal kezdve több állam sürgette, ám a külügyminiszterek múlt heti ülése megmutatta, hogy semmiképpen sem lehet radikális változásra számítani a közösség óvatos magatartása tekintetében. Akárcsak Jacques Delors, az EK Bizottságának elnöke, számos
más nyugati politikus is úgy véli, hogy először a már biztosított segélyt kell eljuttatni a Szovjetunióba, és nagyságrendi változás csak akkor lehet időszerű, ha kialakulnak a tényleges új szovjet döntési központok és struktúrák, illetve kibontakozik a valódi reform. Bonn ezen a téren is ellenzi az óvatos kivárást.
A tizenketteket aggasztja a jugoszláv helyzet is, amely a Horvátország és Szerbia közötti általános hadviselés irányában halad. A közösség közvetítő missziója arra a hipotézisre alapult, hogy a jugoszláv felek tárgyalásokat kezdenek egymással - mint az a brioni megállapodásban szerepelt - a kialakítandó új struktúráról. Ha erre nem kerül sor, és Horvátország a szövetségi hadsereg offenzívájának célpontjává válik, megerősödik azok tábora, akik Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszterrel az élen Horvátország és Szlovénia diplomáciai elismerését sürgetik.
A külügyminiszterek tanácskozása - ilyen nagy horderejű alternatívákról lévén szó - a csúcsértekezlet dátumát is kitűzheti. A múlt péntekre összehívott rendkívüli csúcsot a puccs összeomlása után lefújta a kö-
A SZEME LATTARA MÉSZÁROLTÁK LE A NAGYAPJÁT,
meséli Jugoszláviában élő barátnője tragédiáját egy mohácsi asszony. Kisírt szemű menekültek próbálnak kicsinyeiknek használható göncöket találni, mert csak azt hozták magukkal, ami rajtuk van. (Kertész Péter: Exodus délről - 4. oldal)
KIK JÁRNAK JÓL A VÉGKIELÉGÍTÉSSEL?
A legjobb embereink arra utaznak, hogy megkapják a száz-kétsZázezer forintot és csinálhatnak belőle egy saját vállalkozást - mondja a kecskeméti Ágiikon Vállalat vezérigazgatója. (Élő Anita: Vég vagy kezdet a végkielégítés - 5. oldal)
A FESZTY-KÖRKÉP MEGMENTÉSE
érdekében nemzetközi összefogásra van szükség, de ehhez jó lenne, ha hazai egyetértés is társulna. Enélkül ugyanis a külföld rokonszenve és anyagi segítsége sem bizonyul gyors és hatásos megoldásnak. (Lőcsei Gabriella: Feszty-körkép, mi lesz veled? - 6. oldal)
NÉGY VILÁGBAJNOKI ARANYÉRMET SZEREZTEK AMAGYAROK
a párizsi kajak-kenu világbajnokságon. (Tudósítás a szombati és a vasárnapi döntőkről a 9. oldalon)
Az SZKP-val párhuzamosan bomlik fel a Szovjetunió
Gorbacsov talán valóban levonta a tanulságokat...
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Borisz Jelcin elégtételt vett. Amikor az orosz parlament elnöki emelvényén ülve aláírta
fogva hangoztat: ez az ország már nem ugyanaz, mint amelyből szabadságra ment a Krímbe. Á szovjet elnököt nem fogadta örömujjongás, s
A segélyezésről és a ..baltiakról*’ tárgyal a héten az EK
A megvitatandó témák közül az első a szovjet központ és a köztársaságok iránti magatartás, amelynek mintegy lakmuszpróbája a balti államok elismerésének kérdése. Koppenhága már bejelentette, hogy nem vár a közös döntésre, hanem nagyköveteket küld a három balti országba, Bonn pedig sürgősnek nyilvánította a három bekebelezett ország függetlenségének elismerését. London részéről Douglas Hurd brit külügyminiszter bejelentette, hogy Douglas
az OKP felfüggesztéséről szóló rendeletét - miközben Gorbacsov a mikrofonok mögött állva a képviselők korántsem kellemes kérdéseivel küszködött -, valószínűleg átvillanhatott az agyán, hogy négy évvel korábban pont fordított volt a helyzet. Akkor ő élte át élete talán legkellemetlenebb perceit, miközben a szovjet elnök asszisztálásával a moszkvai pártplénum „kiátkozta őt”.
Negyvennyolc óráig tartott, amíg Gorbacsov felismerte, amit egyébként a demokratikus sajtó kezdettől
az orosz kormányépület most is tele van ragasztva plakátokkal. „Mihail Szergejevics mondjon le!” - hangoztatja ezek egyike.
A peresztrojka ideje lejárt, most a köztársasági önállóságok korszaka kezdődik.
A legkeményebben a Nyezaviszi-maja Gazeta főszerkesztője, Vitalij Tretyakov fogalmazott: Gorbacsov idejétmúlt politikai figura. Ma csupán azért van rá szükség, hogy az alkotmányos struktúrák újjáéledését jelképezze. A jövő azonban Jelciné.
A főszerkesztő keményen bírálja a szovjet elnököt, mert sajtóértekezletén elsősorban a nyugati újságírók jóindulatát kereste, és elmulasztotta, hogy visszatérése után azonnal találkozzék Borisz Jelcinnel s a moszkvaiakkal.
Gorbacsov ugyan szombaton már nyilvánosan is felszólalt a puccs áldozatainak emlékére szervezett egész napos gyászünnepségen - . amelyen moszkvaiak tíz- és tízezrei vettek részt -, ám csak estére derült ki, hogy talán valóban levonta a tanulságokat: két nappal korábban még védelmébe vette az SZKP-t s a szocialista ideálokat, szombati nyilatkozatában azonban már lemondott a pártfőtitkári tisztéről, s azt tanácsolta a központi bizottságnak, hogy oszlassa fel önmagát. Rendeletileg szüntette be a politikai pártok tevékenységét a szovjet fegyveres erők, jogvédő szervek, valamint az állam-apparátus soraiban, és a területi nép-képviseleti tanácsok ellenőrzése alá helyezte az SZKP vagyonát. Ezen túlmenően, Borisz Jelcin az SZKP, valamint a szovjet KGB archívumait az orosz állami szervek felügyelete alá rendelte. A központi bizottság tagjainak egy csoportja pedig az SZKP önfeloszlatására szólított fel, hogy azután új alapokon kezdjenek neki a baloldali erők párttá szervező-