﻿Ára: 9,50 forint
Szünet után
A parlament mai ülésével véget ér a politikai élet nyári szünete. Ha megszavaztatnák a polgárokat, mennyire hiányoztak neki a nyilvános csatározások, az országgyűlési közvetítések, a pártok közötti adok-kapok viadalok, feltehetően kisebbségben lennének az igenek. Azzal viszont alighanem a nagy többség egyetértene, hogy valódi politizálásra nagy szüksége volna az országnak.
Meghozza-e kilencvenegy ősze azt a szakszerű, tárgyilagos és eredményes stílust, s azt az emelkedett, korszerűen demokratikus közéletet, amit kezdettől fogva reméltünk az új politikai viszonyok kialakulása óta? Az utóbbi néhány hét külországi eseményei talán ráébresztik végre az eddig kakaskodó, acsarkodó, pártügyekben elmerülő szereplőit a közéletnek, hogy jóval nagyobb tétje van annak az átalakulásnak, amely Magyarországon megkezdődött, s jóval nagyobb a kockázata, a veszélyes következménye minden felelőtlenségnek, semhogy magukat politikusoknak nevező emberek cirkuszba illő jelenetekkel szórakoztas-sák-bosszantsák egymást és a pagyközönséget. A jugoszláv bel-háború, a szovjet válság mind arra kell figyelmeztessen pártállásától függetlenül minden közszereplőt, hogy sokkal kifinomultabb, átgondoltabb és hozzáértőbb politizálás kívántatik a jövőben éppen az oly sokat hangoztatott ország érdekében. Ilyen körülmények között még kevésbé fogadható el az indulatoskodás, az érzelmekre ható vitézkedés, a külső és belső ellenségkeresés és gyűlöletszítás. Senki nem hivatkozhat már bármily fényes múltbéli érdemeire, n'em lehet mentség amatőrségére emberi tisztessége, egy dolog számíthat csupán: azok, akik az ország felelős vezetői, különbözőfunkciók választott vagy kinevezett ellátói, avagy éppenséggel a polgárok szabadon választott parlamenti képviselői, a dolgukat bölcs higgadtsággal és feltétlen szakértelemmel végezzék.
A sokat bírált pártok bebizonyíthatják, hogy képesek félretenni kicsinyes torzsalkodásaikat, személyes ellenszenvüket és valóban a nemzetért való felelősségérzet vezeti lépéseiket. A nyári politikai szünet vajon azon következtetés levonására késztette-e a különböző mozgalmakat, hogy változtatniuk kell eddigi viselkedésükön vagy képtelennek és hajthatatlannak bizonyulnak szereplésük módosítására? Mindnyájunk érdeke, hogy az előbbi felismerésre jussanak, természetesen az övék is, nem utolsósorban azért, mert a magyar pártstruktúra továbbra sem látszik véglegesnek és hosszú- időre megszilárdultnak. Az uborkaszezon csendjét olykor megtörték pártok egyesüléséről, képviselők átigazolásáról szóló híresztelések, ám hogy a pártpolitikai erőviszonyokat jelentősen módosítják-e a várható pártok közötti és pártokon belüli mozgások, arról ma még csak sejtéseink lehetnek. Azt viszont bizton állíthatjuk, hogy a parlamentnek mielőbb végére kellene jutnia annak a gazdasági és közjogi törvénykezési folyamatnak, amely a demokratikus jogállam és a piacgazdaság alapvető intézményeinek, s mechanizmusainak kiépítésével végképp visszafordíthatatlanná teszi a rendszerváltozást. Erre akkor van igazi esély, ha a legfontosabb kérdésekben a kormányzó erők is törekednek a nézetegyeztetésre, a konszenzusra, s a hat párt ugyanúgy egy asztalhoz tud ülni, mint tették azt a szovjet puccs idején. Szünet után ezekkel a reményekkel figyelhetjük a politikai élet újraindulását, bízva abban, hogy nem kell újra csalatkozni várakozásainkban.
Javorniczky István
Ma0ar\«i‘í
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
KEDD, 1991. augusztus 27., LIV. évfolyam, 200. szám
Világszerte elismerik n balti függetlenséget
Szenvedélyes viták közepette Gorbacsov választásokat ígér
Vukovár térségében átfogó támadást indított a jugoszláv hadsereg
A külpolitikai helyzet
A DEMOKRATIKUS ÁTALAKULÁST FENYEGETŐ veszélyekre figyelmeztetnek, a Szovjetunióban zajló eseményeket elemző kommentárok. Az írásokból aggodalom csendül ki, s a szerzők utalnak arra, hogy az ujjon-gás jelenleg elfedi a holnap gondjait. Egyértelmű a megállapítás: az elmúlt heti események véget vetettek a peresztrojkának. Világossá vált ugyanis, hogy a rendszer megváltoztatásának egyetlen módja annak szétzúzása. Az orosz demokratákra most hatalmas feladatok várnak: létre kell hozni a hatalmi ágak különválasztásán alapuló jogállamot, a többpártrendszert, s a jól működő piacgazdaságot. A The Times vezércikke kétkedő, s figyelmeztető kérdé-sek sorát veti fel ezzel kapcsolatban. Miközben Jelcin átveszi a hatalmat, nem éled-e fel egy új orosz imperializmus veszélye? A köztársaságok mozaikjává széthulló Szovjetunió szétzilálja-e a nemzetközi kapcsolatokat? Meddig tart Jelcin demokratikus credójal A lap válasza szerint Oroszországban tovább él az ősi Nyugat-ellenes nacionalizmus, amelynek Dosztojevszkij és Szolzsenyi-cin a jelképe. Ezek az érzelmek egyesíthetik az oroszokat, amikor majd észreveszik, hogy a kapitalizmus gyümölcsei éppolyan keserűek lehetnek, mint a kommunizmusé.
Megfigyelők egyre gyakrabban vetik fel azt is, hogy nem feszíti-e túl a húrt Jelcin? A The Guardian arra figyelmeztet, hogy nincs semmi a demokratikus pártszervezetek és lapok betiltásában, s a politikai színházat nem lehet sokáig összetéveszteni a demokratikus gyakorlattal. A Westdeutshcer Rundfunk kommentárjában arra hívja fel e figyelmet, hogy a Szovjetunióban hiányzik a használható politikai struktúra, azok a pártok és szervezetek, amelyek a fejlődés hordozói lehetnének. Mivel a társadalmi irányzatokat nem terelték megfelelő mederbe, ezért fennáll az antidemokratikus* egyedi döntések és túlkapások veszélye, amelyek kiindulópontja az orosz nacionalizmus - véli az elemzésekkel összecsengően a rádió. Adam Michniknek a Gazeta Wyborc-za főszerkesztőjének véleménye szerint is kiszabadulhatnak minden ellenőrzés alól a szovjet folyamatok. A lavinaszerű változások során számítani lehet új erők megjelenésére is, valamint bosszúállásra és a kommunistákkal való leszámolásra. Mindezek ellenére történelmi lehetőségek előtt áll az orosz demokrácia - állapítja meg Michnik -, de a volt szocialista országok is, teszi hozzá, amelyek végre egyenrangú félként alakíthatják ki kapcsolataikat közvetlen szomszédaikkal.
EGYRE KOMOLYABB AGGODALOMMAL tekint a nemzetközi közvélemény a jugoszláv hadsereg fokozódó harci tevékenységére. Alois Mock osztrák külügyminiszter ezzel kapcsolatban magához kérette Jugoszlávia bécsi nagykövetét, s élesen bírálta, hogy a szövetségi katonák egyoldalú, elfogult magatartást tanúsítanak a horvátországi harcokban, s ez szöges ellentétben áll a Közös Piac közvetítésével létrejött brioni megállapodásssal. A francia kormány a szerbeket és a horvátokat is önmérsékletre szólította fel. Eközben a nyugat-ausztriai Alpbachban egy nemzetközi tanácskozáson a horvát külügyminiszter elmondta, hogy a jugoszláv hadsereg már teljesen nyíltan részt vesz a Zágráb elleni agresszióban. Egységeket von össze a horvát fővárostól mindössze 50 kilométernyi területen, haditengerészeti erőket csoportosított az Adria partja közelében, Split térségében, súlyosan fenyegeti Eszék városát és tűz alatt tartja Yukovárt. Az Amerika Hangja rádióállomás értékelése ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a harcok zaja elvonja a figyelmet arról a tényről, hogy a szövetségi állam széthullása katasztrófával fenyegető gazdasági nehézségeket idéz elő. Az árucsere volumene az év első felében 137 millió dollárral esett vissza, a devizatartalék a tavaly augusztusi 1Ó milliárd dollárról egy év alatt 3,5 milliárd dollárra zsugorodott. Az államadósság 16 milliárd dollárra rúg, s Belgrád nemhogy törleszteni nem tud, hanem még a kamatokat sem tudja fizetni. A nyugati újságírók ezzel kapcsolatban két ördögöt festenek a falra. Az egyik: vad sztrájkok és zavargásokba torkolló tömegtüntetések kísérik a válságot. A másik: a veszedelem, a nyomor elől menekülők seregei áttörik a határokat, hogy eljussanak a jómódban élő szomszéd országokba.
EURÓPA E KÉT VÁLSÁGGÓCA lesz a fő téma az Európai Közösségek külügyminisztereinek Brüsszelben ma összeülő találkozóján is. A tizenkettek áttekintik a balti államokhoz és a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataikat, a közép-európai országok társulási megállapodásának esetleges felgyorsítását, továbbá a Jugoszláviával összefüggő kérdéseket.
_______________________________________(S.G.)
Hazánk számít a finn gazdasági segítségre
Göncz-Koivisto tárgyalás Helsinkiben
Helsinkiből jelenti az MTI: A magyar-finn államfői tárgyalásokon egybehangzó véleményként fogalmazódott meg, hogy a két ország viszonyában nincsenek megoldásra váró nyitott kérdések. Mindkét elnök készségét fejezte ki a kapcsolatok továbbfejlesztésére.'
Göncz Árpád rövid áttekintést adott a magyar bel- és külpolitikai törekvésekről, hangoztatva, hogy a gyakran kedvezőtlenül alakuló körülmények ellenére Magyarország megőrizte stabilitását. - A magyar külpolitika helyzetértékelése szerint az ország szuverenitását nem fenyegeti kül-
ső veszély. Hazánk kétoldalú szerződések rendszerével kívánja szavatolni biztonságát mindaddig, amíg nem jön létre az európai közös biztonsági rendszer - mondta.
Kifejtette, hogy Magyarország stabilitását jelenleg jóformán csak a gazdasági gondok veszélyeztethetik, ezért Budapest azt szeretné, ha felgyorsulna az ország gazdasági szerkezetét megalapozó privatizáció folyamata, és abba minél tevékenyebben bekapcsolódnának a külföldi befektetők. Göncz Árpád itt magyarországi befektetéseik fokozására kérte a finn üzleti köröket, hozzátéve: Magyaror-
szág számít a finn segítségre a menedzserképzésben és a vállalatvezetési ismeretek átadásában is.
Hazánk a kontaktusok elmélyítését szorgalmazza az EFTA tagállamaival is: mindenekelőtt azt kérjük tőlük, hogy aszimmetrikus vámrendszerük lebontásával tegyék lehetővé a magyar mező-gazdasági áruk bejutását piacaikra. Magyarország olyan termékeket tudna szállítani, amelyek nem hátráltatnák Finnország mezőgazdaságát mondta az elnök.
Mauno Koivisto úgy vélte, hogy jó lehetőség van a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Javasolta: a konkrét kérdésekre szakértői tárgyalásokon térjenek vissza. - Finnországot mindenekelőtt a magyar privatizációs lehetőségek érdeklik - jelezte. Göncz Árpád a finn elnök érdeklődésére beszámolt a tavaly szeptemberi ukrajnai látogatásának tapasztalatairól, és röviden ismertette az idén tavasszal Budapesten aláírt magyar-ukrán egyezmények tartalmát
A megbeszéléseken érintették a balti köztársaságok függetlenségi törekvéseit is. Ezzel kapcsolatban Mauno Koivisto idézte a finn kormány vasárnapi nyilatkozatát, amely hangoztatja, hogy Helsinki kész tanácskozást kezdeni a balü országokkal a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. Göncz Árpád a balti államok függetlenségéről folytatott eszmecsere alkalmából átnyújtotta Mauno Koivisto elnöknek a magyar kormány erről szóló nyilatkozatát.
Az államfői megbeszélés után Göncz Árpád a finn parlamentet látogatta meg. A parlamenti látogatás után a magyar államfő kegyeletes megemlékezésen vett részt, koszorút helyezett el a finn-szovjet háborúk elesett katonáinak emléket állító hősi keresztnél és Cári Gustav Freiher von Mannerheim marsall emlékművénél.
Délben a finn köztársasági elnök és felesége ebéden látta vendégül a magyar államfőt és feleségét az elnöki palota sárga termében.
Göncz Árpád délután kulturális vonatkozású programokon vett részt. Elsőként a Magyar Kulturális és Tudományos Központba látogatott. A bensőséges hangulatú, kötetlen beszélgetésekre is alkalmat adó fogadás után a magyar államfő a pasilai könyvtárnak, Helsinki központi bibliotékájának munkájával ismerkedett. A vendéglátók a késő délutáni órákban a Finn Művészetek Múzeumába kalauzolták Göncz Árpádot, majd a program Helsinki nevezetes sziklatemplomában ért véget.
Mauno Koivisto elnök és felesége este díszvacsorát adott Göncz Árpád köztársasági elnök és felesége tiszteletére az elnöki palotában. Az eseményen megjelent a finn politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége. A díszvacsorán Mauno Koivisto és Göncz Árpád pohárköszöntőt mondott.
A REGGELI TÉVÉZÉS
a legnépszerűbb a fiatal középkorúak körében: a harminc és negyven közöttiek ötvenhat, az ötvenen túliak hetvenegy százaléka már soha nem kapcsolja be a tévét hétköznap reggel. (Reggelire tévé - a Szonda Ipsos vizsgálata a 4. oldalon.)
A KÜLFÖLDI RENDŐR
felkészültebb, hiszen Nyugaton elképzelhetetlen, hogy valaki szakmai gyakorlat nélkül járőri vagy nyomozói feladatot kapjon. (Halász Miklós: Magyar rendőr Hollandiában -5. oldal.)
KI ADÓZIK TÖBBET?
A nyugdíjasok, a vállalkozók vagy az alkalmazottak? A választ a Vállalkozók Országos Szövetségében és az Adóhivatalban kereste munkatársunk. (Wintermantel István: Murphy szelleme - 7. oldal.)
VALAMI BŰZLIK,
és nem csak az oszlófélben lévő angolnák tonnái. E halak pusztulása napnál világosabban mutatja a Balaton tragikus gazdátlanságát. (Dénes D. István: Fél vízről nézve - 8. oldal.)
Jelcin a határok rendezetlenségére figyelmezteti az önállósulókat
(T'idós(tónktól)
MOSZKVA - Hétfőn megnyílt az szovjet parlament rendkívüli ülésszaka, s a képviselők úgy döntöttek, hogy az egész ország egyenesben értesülhet a tévé képernyőjéről az ülésteremben folyó vitáról - ám a nap legfontosabb híre mégsem innen származik. Borisz Jelcin sajtótitkára a
határos köztársaságra vonatkoznak a három balti állam kivételével, amelynek állami függetlenségét Oroszország már elismerte. Ez is alátámasztja, hogy a területi problémák a kétoldalú kapcsolatok útján megoldhatók - hangzik a közleményben.
A rövid nyilatkozat címzettje minden bizonnyal elsősorban Ukrajna,
repülőtéren a Litván Köztársaság hivatalos személyei megkezdték működésüket: beutazási vízumot adnak ki, és ők végzik a vámolást is.
A hírek szerint pedig kedden a moldáviai parlament ugyancsak kihirdeti a köztársaság függetlenségét. Reggel Kisinyovbart összeül a MoldáviaiAl-lampolgárok Nagy Nemzetgyűlése, majd dél körül veszi kezdetét a törvényhozás rendkívüli ülése, amely törvénybe iktatja a függetlenség kinyil-
következő nyilatkozatot tette közzé: az Orosz Föderáció nem vonja kétségbe az egyes államok és népek alkotmányos jogát az önrendelkezésre.
Lassítani a szétesést
Ugyanakkor létezik a határok problémája, amelyek rendezetlensége csupán a megfelelő szerződésekkel megerősített szövetségesi viszony megléte mellett képzelhető el és engedhető meg. .Amennyiben ezek megszűnnek, az Orosz Föderáció fenntartja magának a jogot, hogy napirendre tűzze a határok felülvizsgálatának kérdését.” A fentiek minden
amellyel az Orosz Föderáció hivatalosan még nem rendezte a Krím-fél-sziget kérdését. De a dokumentum jelzés lehet arra is, hogy az orosz vezetés szeretné legalábbis feltartóztatni a Szovjetunió szétesésének folyamatát, amelyről egyre újabb és újabb jelek tanúskodnak. Litvániában a kormány utasította a külügyminisztériumot, hogy dolgozzon ki javaslatokat a diplomáciai és konzuli kapcsolatok létrehozásáról folytatandó konzultációkra számos európai országgal. A parlament ülésén Landsbergis elnök arról tudatta a képviselőket, hogy hétfőtől a litván-lengyel határon a klai-bedai tengeri kikötőben és a vilniusi
re pótlólagos intézkedéseket hozott ai üzbég parlament is: a köztársaság hatáskörébe rendelte a területén működő belügyi és KGB-struktúrákat. Minszk-ben a legfelső tanács jóváhagyta elnökének Nyikolaj Gyementyejnek lemondási kérelmét, s tövényt fogadott el Belorusszia állami függetlenségéről. Ideiglenesen felfüggesztették a helyi kommunista párt tevékenységét
Köztársasági
hadseregek?
Nurszultan Nazarbajev kazalt elnök a szovjet parlamentben felszólalva kijelentette, hogy a megújult szövetség már nem lehet föderáció, csupán konföderáció. A köztársaságok gazdasági szerződéseket köthetnek egymás között, mivel egyiküknek sem előnyös a teljes különválás. így meghatározott funkciókhoz juthatnak a szövetségi szervek is. A befolyásos közép-ázsiai politikus szerint ez azonban kimerül a közös határok őrzésében, a nukleiáis fegyverek felső szintű ellenőrzésében, ugyanakkor mindegyik köztársaságnak önálló hadserege kell hogy legyen, s maguk az egyes tagállamok bocsátanak megfelelő kontingenst a szövetségi honvédelmi minisztérium rendelkezésére. Nemzetközi téren csak az általános alapelvek - így például a leszerelés irányainak - a kidolgzása illetné meg a szövetséget, de minden köztársaságnak teljes jogú külügyminisztériuma és önálló konzuli igazgatása lenne.
Ennél is tovább ment Jurij Scserbek (Folytatás a 2. oldalon)