﻿Magyar Nomzot
Ára: 9,50 forint
Mannáeska
A különböző közművelődési intézményektől, helyi közösségektől és az önkormányzatoktól csaknem három és fél ezer pályázat érkezett az 1991-es közművelődési céltámogatás elnyerésére. Az igény több mint másfél milliárd forintra szólt: a pályázók szerint ennyi pénzre lenne szükség ahhoz, hogy a közművelődési tevékenység többé-kevésbé zavartalan legyen.
A pályázók természetesen tudhatták, hogy a magyar parlament a költségvetési törvényben csak mintegy negyedmilliárdot irányzott elő e célra. Sejthető volt az is, hogy ebből óhatatlanul feszültségek támadnak - azon nyomban, amikor nyilvánosságra hozzák, hogy kik kapnak támogatást. Olyan hatalmas a különbség a szükségletek és a valóságos lehetőségek között, hogy ez nem is törtérthet másként. A pénz természetesen jól jön majd azoknak, akik nehéz helyzetüket javítandó nem kényszerülnek arra, hogy közhasznú munkájukat befejezzék, és sajnos lesznek olyanok, akik számára a kérelem elutasítása a csődöt fogja jelenteni.
Az eddigi példákig jelesül a különböző központi pénzek pályázati úton való szétosztása - arra figyelmeztetnek, hogy még a legkörültekintőbbnek gondolt bírálati processzus is támadható szakmai vagy netán politikai szempontok miatt. Ha belegondolunk, ez nem is lehet másként akkor, amikor ilyen kevés a felosztható összeg. Nyilván lesznek most is olyanok, akik okkal vagy anélkül úgy érzik, hogy közösségüket hátrányosan különböztették meg. Ez egyszerűen kivédhetetlen, és így lesz mindaddig, amíg nem alakul ki a kultúra finanszírozásának az eddigieknél hatékonyabb módja.
Támogatni persze csak akkor lehet, ha van mit elosztania a társadalomnak. E primitíven egyszerű igazság bármennyire is unalmasan hangzik, sajnos megcáfolhatatlan - úgy általában... Mert miközben a hiány, a költségvetés feszítettsége csakugyan alapvetően korlátozza a kulturális és közművelődési intézmények működését, aközben nem feledkezhetünk meg arról, hogy bizony az idei költségvetés vitájában a kulturális tárca eléggé halványan szerepelt! Ma már a minisztérium egyes vezető tisztségviselői is elismerik, hogy sokkal határozottabban kellett volna fellépniük a jobb költségvetési pozíciók elérése érdekében. A túlzottan „lojális” magatartás azt eredményezte, hogy minden előzetes ígéret és remény ellenére a kulturális költségvetés pozíciói nem javultak.
A sajnálatos következmények idén ősszel lesznek láthatóak, amikor az oktatási intézményekben és a közművelődési szférában akuttá válik a pénzhiány. Ennek első jelei -mégpedig nagyon is fenyegető jelei - máris látszanak, lásd például a pedagógus-szakszervezet tegnapi sajtótájékoztatóját, amelyen egy ijesztő pénzügyi konfliktus réme sejlett fel, s hiba volna ezt alábecsülni.
A jövő évi költségvetési vita lényegében már elkezdődött. Az ősz folyamán az Országgyűlés minden eddiginél korábban és feltehetően alaposabban megvitatja, hogy miből is fogunk élni jövőre. Remélhető, hogy az idei keserű tapasztalatok nyomán a várhatóan kemény -sőt kíméletlen - vitában a kulturális kormányzat jóval következetesebben védi majd az intellektuális szféra érdekeit, mint tavaly. Küzdelmét nyilván megkönnyíti majd, hogy széles körű társadalmi támogatást tudhat maga mögött. Mert ki ne szeretné jól funkcionáló iskolába, múzeumba vagy éppen könyvtárba járatni gyermekét? S ki ne szeretne jó irodalmat venni a kezébe?
Dénes D. István
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1991. augusztus 29., LIV. évfolyam, 202. szám
ÍJ
Háborús pánik
Szigorú nyugati figyelmeztetés Szerbiának
Tisztogatások Moszkvában:	a
A külpolitikai helyzet
A SZOVJET ATOMERŐ sorsa az egyik olyan új tényező, amely a változások sodrában aggodalmat ébreszt Európában és Amerikában. A birodalom fölbomlásával nem kerül-e meg nem felelő kezekbe a rakétaállomány kisebb vagy nagyobb része, illetve nem oszlik-e el úgy, hogy az eddiginél kiszámíthatatlanabbá válik ez a hatalmas potenciál. Jevgenyij Saposnyikov, a szovjet védelmi tárca új vezetője az ARD televízióban kijelentette: arra illetékesek tartják kezüket az atomrakéták indítógombján a Szovjetunióban. A múlt heti puccskísérlet idején is „biztos kezekben voltak az atomfegyverek, nem volt ok aggodalomra, most pedig még kevésbé van”. Általában a szovjet hadseregről kijelentette: „A katonák végső soron hűek maradtak az alkotmányhoz, nem emeltek fegyvert a népre”. Azt is közölte, hogy nem lassítják a Németországban lévő szovjet csapatok kivonásának ütemét. Feltűnő gondolatot fogalmazott meg a fentiekkel kapcsolatban Jevgenyij Velihov akadémikus, Gorbacsov egyik tanácsadója: a The Washington Postnak nyilatkozva kijelentette, hogy szerinte nemzetközi szervezetet kell létrehozni a szovjet atomkészlet ellenőrzésére. A Szovjetunióban jelenleg mintegy harmincezer robbanótöltet áll hadrendben.
NEM TÚL AGGODALMASKODÓ e tekintetben az angol The Times. A szovjet atomütőerőt - írja a lap - viszonylag könnyen vissza lehet vonni orosz területre, még az előtt, hogy a Szovjetunió felbomlana. Más kérdés, hogy a kód működtetésében hogyan állapodik meg Jelcin és Gorbacsov. Két „tagköztársa-ságot ” említ a lap, mint amely e tekintetben számba jöhet. Úgy véli, Ukrajna elvesztése nem lesz túl nagy csapás a szovjet atompotenciálra. Az itt lévő stratégiai eszközök zöme ugyanis SS-19-es rakéta, amelyeket a START egyezmény értelmében úgy is fel kell számolni. Bizonytalanabb Kazahsztán ügye. Ott három SS-18-as silómező van, 50-50 rakétával. Ez a legnagyobb interkontinentális ballisztikus rakéta a szovjet fegyvertárban. A START egyezmény értelmében ezek felét le kell szerelni, s lehetőség van arra, hogy kazah területen teljesen felszámolják őket, Oroszországban arányosan többet tartsanak meg - véli a The Times.
Az amerikai térképészek is gondban vannak, bár'megfontolásaik szelídebb természetűek. A Szovjetunió és a köztársaságok határainak átrajzolása - mutatnak rá - a legnagyobb változás lenne a világ térképén azóta, hogy a hatvanas években sok afrikai ország elnyerte függetlenségét. Mint illetékes szakemberek hangsúlyozzák, nem sietik el a munkát. Az amerikai külügyminisztérium egykori geográfusa szerint lehetséges, hogy csak évek múlva jelenik majd meg hivatalos amerikai térképeken a jelenleg megindult változás a Szovjetunióban és Jugoszláviában. A diplomácia - mondotta e szakember - nagyon óvatos és körültekintő mérlegelést igényel olyan kérdésekben, mint például egy ország elnevezése, a határok, a különleges megjelölések. Az Egyesült Államokban minden hivatalos térképet jóvá kell hagynia a külügyminisztériumnak. S Washington változatlanul kiváró álláspontra helyezkedik mind a két válságövezet tekintetében. Nem döntöttek még, legalábbis nyilvánosan, a balti államok elismeréséről (bár lehet, hogy pénteken bejelentik). Hírek szerint úgy gondolják, hogy tartózkodásukkal mérséklő hatást gyakorolhatnak, elkerülendő a polgárháború kirobbanását Oroszország és az önállósuló szovjet köztársaságok között. A jugo-szlákérdésben is ennyit fogalmaztak meg: azonnali, feltételek nélküli tűzszünetre szólítják fel a szemben álló feleket.
A BALTI ÁLLAMOK ennek ellenére viharos gyorsasággal nyerik el Európa elismerését. Ezzel kapcsolatban is vannak azonban óvatosságra intő hangok. „Az elismerés ne legyen a külföldi beavatkozás eszköze - írja a The Times -. A világnak óriási tétje van a köztársaságok békés együttélésében. A Süddeutsche Zeitung pedig egyebek között megjegyzi, hogy a köztársaságok jelenlegi vezetőinek a puccs bukásával sem lett könnyebb a dolguk abban, hogy miként rendezzék új kapcsolataikat.
(T.l.)
Diplomáciai kapcsolatokat létesítünk a balti államokkal
A három balti állam és Magyar-ország külügyminiszterei a tervek szerint szeptember 2-án Budapesten aláírják a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló megállapo-
Göncz Árpád befejezte helsinki látogatását
Helsinkiből jelenti az MTI: Hivatalos finnországi látogatásának zárónapján, szerda délelőtt Lappföld nevezetességeivel ismerkedett Göncz Árpád köztársasági elnök. Hazautazása előtt a magyar államfő még egyszer találkozott vendéglátójával, Ma-uno Koivisto köztársasági elnökkel. A rövid búcsúbeszélgetés után Göncz Árpád és felesége késő délután hazaindult a Lufthansa, majd hamburgi átszállással a Malév menetrend szerinti járatával.
Röviddel elutazása előtt a magyar államfő szállásán összegezte finnországi útjának tapasztalatait az őt kísérő magyar újságírók előtt. Az úti gyorsmérleget megvonva Göncz előrebocsátotta: érdekes időszakra - közvetlenül a sikertelen szovjet puccs
Magyarország a függetlenségüket elnyert tagköztársaságok laza konföderációját szeretné látni, s mindenekelőtt a harcok beszüntetését szorgalmazza. Magyarországot már csak azért is erősen érinti a jugoszláviai válság, mert a szemben álló horvátok és szerbek közé magyar falvak szorulnak. Érinti a válság hazánkat azért is, mert a harcok nyomán növekszik a Magyarországon menedéket keresők
száma. Mi több, a harcok heve perzseli a magyar határt, a jugoszláv repülőgépek - akarva akaratlanul - átcsúsznak a magyar légtérbe. Mindezért Magyarország örömmel lát minden közvetítési kísérletet. Az eseményeket hazánk befolyásolni nem tudja, hiszen minden tagköztársasággal baráti kapcsolatokra törekszik. A legfontosabb a vérontás beszüntetése - hangsúlyozta a magyar államfő.
Ha tűzszünet: döntőbíróság
Az Európai Közösség követelése
Brüsszelből jelenti az MTl\ Részletes béketervvel párosított szigorú figyelmeztetést intéztek az Európa Közösség külügyminiszterei Szerbiához, a szerb irreguláris erőkhöz és a szövetségi hadseregnek az utóbbiakat támogató egységeihez.
A közösség követelte, hogy Szerbia vasárnapig fogadjon el egy európai megfigyelők által ellenőrzött fegyver-szünetet, ellenkező esetben „nemzetközi akcióval" számolhat. A tűzszünet megvalósulása esetén viszont a közösség békekonfereciát hív össze, amelyen európai jogászokból álló döntőbíróságot hoznának létre. A közösség terve szerint az értekezleten a jugoszláv szövetségi elnökség, a szövetségi kormány és a tagköztársaságok elnö-
kei, illetve az Európai Közösség miniszteri tanácsának elnöke, a tagállamok és a közösség bizottságának képviselői vennének részt A jugoszláv felek nézeteltéréseiket a konferencia keretében létrehozandó döntőbíráskodási bizottság elé terjesztenének, amely két hónapon belül hozná meg döntését.
A Brüsszelben kiadott nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy a „szerb irreguláris harcosok és a jugoszláv központi hadsereg elemei súlyos hibát követnek el, amikor katonai eszközökkel akarják megoldani a problémákat”. Az EK leszögezte azt is, hogy á tizenkettek nem fogják elismerni a határok erőszakkal elért megváltoztatását.
(Jugoszláviai helyzetjelentésünk a 2. oldalon)
VADAK HELYETT ÚTKERESÉST
Nagyon fontos, hogy az egyes pártok vezetői ne keresztény-nemzeti kurzussal és nemzetellenes ateizmussal vádolják egymást, hanem azon törjék a fejüket, hogy most mit kell csinálni. (Győrffy László: Interjú Kemény István szociológussal, a főpolgármester tanácsadójával -5. oldal)
ATHÁLIA
GÖMÖRBEN
Abban reménykedünk, hogy az elvett ingatlanokat visszaadják az egykori tulajdonosoknak. Él itt egy idős, színházbarát néni, ha visszakapja a házát, a színházra hagyja. (Bácskái Sándor riportja a kassai Thália Színházról-6. oldal)
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS (S)ÓHAJAI
A legjobb külföldi megoldások esetében, ha megszűnnének a befizetések, akkor körülbelül két évig képesek lennének fizetni az ellátásokat. Nálunk nincs ilyen tartalék. (Gergely László inteijúja Surján László népjóléti miniszterrel - 7. oldal)
A BALTI ORSZÁGOK SPORTOLÓINAK
barcelonai részvételére minden esély megvan - mondja Schmitt Pál, a NOB végrehajtó bizottságának magyar tagja. (Bruckner Gábor Ott lehetnek Barcelonában?-^ oldal)
Lukjanov mégsem bűnös?
Borisz Pankin az új szovjet külügyminiszter
(Hírösszefoglalónk)
A Szovjetunióban szerdán is folytatódott a meghiúsult puccskísérlet résztvevőinek felelősségre vonása. Gorbacsov átszervezte a KGB vezetését. Pankin eddigi prágai nagykövet lett az új szovjet külügyminiszter.
mellett. A szovjet elnök Eduard Se-vardnadzéval a nap folyamán folytatott telefonbeszélgetés során feltehetően kikérte a volt külügyminiszter véleményét a kinevezésről. Az előző külügyminisztert, Alekszandr Bessz-mertnihet Sevardnadze javaslatára nevezte ki Gorbacsov. Pankin 1982-
Ezt jelentette be szerda este Antall József miniszterelnök a Parlament kongresszusi termében, az Aspen Intézet mintegy százfős küldöttsége előtt mondott beszédében.
(Beszámolónk a 3. oldalon)
utáni napokra - esett a finnországi látogatás. A szovjetunióbeli fejlemények jórészt meghatározták a hivatalos politikai tárgyalások tematikáját is. Mindenki egyetértett abban, hogy valami lezárult a Szovjetunióban, valami új kezdődött, de hogy a változások hova vezetnek, azt nem tudjuk megjósolni. Finnország szemmel láthatóan ugyanabban a helyzetben van, mint Magyarország. Eddigi, tökéletesen kialakult és egyértelmű szovjet külpolitikájukat, ha nem is kell átértékelniük, de újra kell gondolniuk, csakúgy mint hazánknak.
A tárgyalások másik fontos témaköre a jugoszláviai helyzet értékelése volt. Az ezzel kapcsolatos magyar álláspontot ismertetve Göncz arról tájékoztatta a finn döntéshozókat, hogy
Moszkvából jelenti az MTI: A szovjet államfő Borisz Pankin eddigi prágai nagykövetet nevezte ki a Szovjetunió új külügyminiszterévé. Ezt a szovjet tévéhíradó jelentette be szerdán este. A kinevezést a Legfelsőbb Tanácsnak még jóvá kell hagynia. Pankin azon kevés szovjet nagykövet közé tartozik, aki a hatalomátvétel után egyértelműen kiállt Gorbacsov
tői 1990-ig a Szovjetunió svédországi nagyköveteként dolgozott, s ezután vette át a prágai szovjet képviselet irányítását.
Anatolij Lukjanov, a Szovjet Legfelsőbb Tanács elnöke igyekezett bebizonyítani, hogy nem volt összeesküvő és hazaáruló. Elismerte viszont, hogy hamarabb kellett volna összehívnia a legfelsőbb tanács rendkívüli
ülését. Lukjanov igen magabiztosnak tűnt, noha csak több küldött hosszas követelésére szólalt fel. Kijelentette: nincs arra bizonyító erejű dokumentum, hogy részt vett volna a múlt heti puccs előkészítésében, és a drámai három nap alatt hallgatásával akadályozta volna a törvényesség helyreállítását. Közölfe, hogy augusztus 18-án késő este tért vissza Moszkvába szabadságáról, amikor már minden eldőlt, az államcsíny megtörtént.-Megmondtam az összeesküvőknek, hogy kalandorok és bukásra vannak ítélve - védekezett az időközben tisztéről lemondott Lukjanov.
A politikus ugyanakkor saját hibájának rótta fel, hogy nem egy-két nappal előbbre, tehát a puccsot követő negyedik napra hívta össze a legfelsőbb tanácsot. Azt állította: mindvégig követelte a puccsistáktól, hogy Gorbacsov felszólalhasson a moszkvai rendkívüli ülésen. Nem lehettem áruló, nem hagyhattam cserben azt az embert, akihez negyvenévi barátság fűz -mondta érzelemtől fűtött hangon.
Lukjanov kijelentéseivel szögesen ellentétesen nyilatkozott Vlagyimir Scserbakov, a múlt héten leváltott miniszterelnök-helyettes. A Financial Times szerdai számában megjelent in-tetjújában azt hangoztatta, hogy Lukjanov, valamint Alekszandr Bessz-mertnih exkülügyminiszter az augusztus 19-i államcsínykísérletet megelőző éjszaka részt vett a puccsot szervezők tanácskozásán. Kijelentette, hogy Besszmertnih és Lukjanov részvételéről Valentyin Pavlov volt kormányfő tájékoztatta őt Scserbakov ugyanakkor azt mondta, hogy ő maga csak a tömegtájékoztatási eszközök útján értesült a puccsról, és közölte azt is, hogy más kormánytagok részvételéről nincs tudomása.
Mihail Gorbacsov szerdán rendeletben oszlatta fel a KGB kollégiumát, amely a KGB elnökéből, alelnö-kéből és osztályvezetőiből állt. A két első számú vezetőt letartóztatták. Ily (Folytatás a 2. oldalon)
